Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-16 / 114. szám

UÁJJUMW Világ proletárjai9 egyesüljetek T MAGYAR ’ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA m. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ára 50 fillér 1958. MÁJUS 16. PÉNTEK , IVégy külföldi államba szállítjuk a primőröket Megyénk területén minden esztendőben mintegy 30 000 hol­tion termelnek zöldségfélét. Az idén két-három hetet késtek a kedvezőtlen időjárás miatt a friss primőráruk. A napokban azonban teljes ütemben meg­kezdődött a korai zöldségfélék felvásárlása. A Földművesszö­vetkezetek Értékesítési Köz­pontja minden nap 100 mázsa parajt és sóskát, nagymennyisé­gű retket, salátát vásárol fel a termelőktől. Ebben az eszten­dőben az őszi káposztával együtt 12 000 vagon zöldségter­mésre számítanak. A zöldség­termés nagyrészét külföldre szállítják. Jelenleg négy ország­ba szállítanak friss zöldségfélét. A kelebiai spárga jórészét Nyu­gat-Németországba irányítják. woooooooooooooooooooooo Az ellenforradalom óta 4419 új tag lépett a Bács megyei termelőszövetkezetekbe Az ellenforradalmi kártevések után ujjult erővel lendült fel a szövetkezeti mozgalom Bács megye területén. Az azóta eltelt 17 hónap alatt 4419 egyéni gazda lépett a közös gazdaságok tagjai közé. Több új termelőszövetkezet is alakult ebben az időben, egyedül ebben az esztendőben három új termelőszövetkezet és öt termelőcsoport kezdte meg a közös munkát. idÁmp a ^Diuián Ä zimankós ko­ratavasz után egy- csapásra belefutott az idő a nyárba. A hőmérő árnyékban is elérte a 30 fokot, ami szinte egyik óráról a másikra fürdővárossá vará­zsolta Baját. Az ut­cán a vászonnadrág, a halásznadrág és sort a divatos. Fagy­laltot nyalogat ki­csi és nagy, a Sugo- vica parton pedig él, nyüzsög a strand. Eddig a napot les­tük, most hogy bar­nára pirít vala­mennyiünket, nap­szemüvegek mögé bújunk előle. Csónakok száza indul a Dunára és motorcsónak zúgása duruzsol késő este is a város felett. — Nyár van, sőt káni­kula, — mi tagadás: senki sem hisz a Meteorológiai Inté­zetnek. A füzek és a dunamenti erdők most virágoznak. Az árnyékban höm­pölygő folyamban azonban vidáman lubickolnak már a strandolok. Vasár­nap kirándulásra szedelőzködnek az emberek, s megér­keztek már az első nyaralók is. A kis vendéglőkben, ha­lászcsárdában gal­léros sör pöffeszke- dik az asztalon, s jéggyöngyökkel ígér felüdülést a hosszú­lépés és a málna­szörp. A fagyosszen­tek izzadva vonul­tak el, valahol pe­dig útrakelnek a le­gyek és a szúnyo­gok ... Felvidéki Közel 40 millió facsemetéi neoel "Bcnaiknapbk* Kecskeméten A messze földön híres kecs­keméti barack termesztése az utóbbi években hanyatlásnak indult. A termelők leginkább almafacsemetékkel pótolták a kipusztult barackfákat, aminek egyik oka az volt, hogy a fel­vásárlószervek sem becsülték meg kellően a kecskeméti ba­rackot. Most azonban ismét nagy érdeklődés nyilvánul meg mindenfelől a híres, zamatos gyümölcs iránt, ezért a kecske­méti tanács elhatározta, hogy újra életre kelti a város ba­rackkultuszát. Regen a »hirösnapokat« jel­lemezték a nagy barackvásárok. A »hfrösnapok« azonban most az őszi idényre, októberre tolód­tak el, ezért a városi tanács úgy határozott, hogy »barackna­pokat« rendez, melyet az idén július 19—20-ig tartanak meg. A tervek szerint a Katona Jó­zsef parkban (vasútkert) ba­rackkiállítást és gyümölcsvásárt rendeznek. Ezen részt vehetnek Kecskemét város és a környező községek termelőszövetkezetei, ► állami gazdaságai, a tangazda-1 ságok, kutatóintézetek és egyénit gazdák gyümölcstermésük leg-| szebb példányaival. A városi ta-| 0,1 % megtakarítás j = 32 000 forint j A Bajai Gyapjúszövetgyár j nyersanyagainak legnagyobb ré-| szét külföldről kapja, amiért azt országnak igen kemény valutát* kell adni. Ennek ellenére azt üzemrészek vezetői sok esetben | elnézik, hogy a hulladékokat ha-1 nyagul kezeljék, úgy a festődé-* ben, mint a fonodában. Pedig 0,1 j százalékos anyagmegtakarítás —| ami nem olyan lehetetlenség —$ egy évben 32 000 forint megta-J karítást eredményezne! * nács erre az alkalomra pavilo­nokat bérel az Országos Kiállí­tási Irodától és azt a kiállítók rendelkezésére bocsátja. A »ba­racknapok« külön vásárral nem lesznek egybekötve, de a helyi kereskedelem gyümölcsfaápoló­szerszámok, permetezőgépek, vegyszerek propagálásával, ki­csinyben történő árusításával részt vesznek a kiállításon. — Ugyanakkor a Kecskeméti Ven­déglátóipari Vállalat étel- és italszolgálattal felkészül a nagy forgalomra. A barackkultusz fellendítését szolgálja majd az is, hogy eze­ken a napokon baracktermesz­tési ankétokat és tudományos előadásokat tartanak megyénk gyümölcsszakemberei és tudó­sai. A »baracknapok« részletes programjának kidolgozásán már dolgozik a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az országos mezőgazdasági kiállításon Bács megye terme­lőszövetkezetei és egyéni terme­lői híres zöldség- és gyümölcs- termésükön kívül állatállomá­nyuk legszebb példányaival szerepelnek. Az elmúlt hetek­ben a megyei tanács állatte­nyésztési szakemberei nagyszá­mú tenyészállat közül válogat­ták ki a kiállításra legalkalma­sabb, jellegzetes példányokat, összesen 412 tenyészállatot és sok aprójószágot jelöltek ki. Kiállításon mutatják be Bugac- puszta híres fehér-magyar ba­romfitörzsét. A többi között 114 tenyészkant, 207 kocát, köztük a A FRANCIAORSZÁGI HELYZETRŐL í (2. oldali 2 A PÁRTDEMOKRÁCIÁRÖL * (3. oldal) ; PÉNTEKI JEGYZET (3. oldal) ; AZ ÜZEMI TANÁCSÜLÉS ! RÖL ♦ (3. oldal) ; HALAD A SZEKERÜK f (•, oldal) j ♦ AFRO GONDOK (4, oldal) t OÁZIS A DUNA MENTÉN l (4. oldal) » HALAS ÉS JÁRÁSA (á. oldal) t Bácskában túlnyomórészt ural­kodó hússertéseket mutatják be. Az élüzem címmel többszörö­sen kitüntetett Kiskunfélegyhá­zi Tangazdaság Dolmány tehe­nét egész családjával szállítják a kiállításra. Bognár Lajos tas- si egyéni termelő is előkészíti Jolán és Juci tehenét a bemu­tatásra: Jolán 9025 liter 4,4 szá­zalékos zsírtartalmú teiet ad a laktációs idő alatt és eddig már kilenc borjút nevelt. A Juci 7805 literes hozamával vált méltóvá a kiállításra. A tata­házi Petőfi Tsz négy kitűnő bi­kájával szerepel majd az or­szágos szemlén. TISZAKÉCSKEI PEDAGÖ- ; GUSOK KÖZT ♦ (5. oldal) | NégyszázJ-izenkét tenyészállafof és sok apró jószága! visznek a mezőgazdasági kiállításra minden évben a Kiskunsági Erdőgazdaság A Kiskunsági Erdőgazdaság 840 hektárt kitevő csemete­kertjeiben évente mintegy 40 millió fenyő, nyár, tölgy, akác és másfajta facsemetéket nevelnek. Innen látják el az egész országot szürkenyárfa- csemetékkel. A több millió éves csemetén kívül már kelnek az idén elvetett facsemeték mag­vak A szürkenyárfák magvait ezekben a napokban gyűjtik és néhány nap múlva elvetik, hogy két év múlva erős, fejlett kis fákkal elégítsék ki az évről évre nagyobb fásítási igényt. 450000 téglát égetnek as idén a fajszi Vörös Csillag Isz-ben A fajszi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben az idén fi 400 000 forint értékű beruhá- eást valósítanak meg. Most épül egy 60 férőhelyes modern te­hénistálló. Az építkezések elő­segítésére megkezdték a tégla­égetést. A terv szerint 450 00U téglát égetnek. Létesítenek bio­gázfejlesztő telepet, növelik az öntözött területet és így to­vább. A tavasszal tíz hold gyümöl­csöst telepítettek, melyből 3 hold alma, ugyanennyi az őszi­barack, a többi vegyes. A gyü­mölcsösben köztesként szamó­cát termesztenek. A harmincholdas kertészet, valamint az állattenyésztés jö­vedelméből készpénz előleget osztottak. Eddig 15 forint előle­get kaptak a tagok a teljesített munkaegységekre. Qdm.il tLÍzű-líÁúi neu/j, üő-lt cALfiámn. Vasárnap, május 11-én tar­tották Alpáron az önkéntes köz­ségi, társadalmi és üzemi tűz­oltóságok között a kiskunfél­egyházi járási tűzoltóversenye­ket. A különböző versenysze­relési számokban az alábbi csa­patok értek el I. helyezést: 1 pxf-rplÁshprv: a tiszaújfalui községi és szanki ifjúsági tűzoltó csapat, moz­donyfecskendő szerelésben: a ; jászszentlászlói községi férfi csapat, 400 1/p-es kismotorfecs­kendő szerelésben: a kiskun­ma jsai községi férfi csapat,' lajtfecskendő szerelésben a gá- ■ téri községi térti csapat*. ■: Széles János korán ébredt, talán a szokott­nál is korábban, annak ellenére, hogy vasár­napra virradt. Lehet, hogy megsejtette a déli kánikulát, hiszen az ember 79 éves korára a feleségén kívül még az időjárás különös szokásaiban is eligazo­dik. Hat óra után elő­tolta a tragacsot, mad­zaggal rákötötte a sar­lót meg az átvető kö­telet és odaszólt az asszonynak, hogy majd gyere utánam, mert megrakva nehéz, és a szívem... tudod...! Földvárról átérve a hídon, a Dunáninnen solti fertályán a dús- zöldű, bokroktól bo­zontos, reggeli szellő­től susogó erdőszélen vetette meg a lábát. A libák a csalánt szere­tik nagyon és hát bár­mennyire is szúrós nö­vény, ezt kellett szed­ni. A sarló szép lassi- kán irtotta ezt a kel­lemetlen növényt, ami ha odaért az öreg Szé­les meztelen karjához, utána öt percig vaka­rózott. Morgott is ma­„Uwetá" gában, mert odahaza mindent megcsinált: vigyázott a kislibákra, vizet húzott a kútból, elvitte a kenyeret a pékhez, de a csalánt gyerekkora óta nem szerette. Persze ilyen­kor ez is eszébe jutott. De régen volt, mikor a legmagasabb fa leg- magasába másztak, on­nan utánozták a rigót és rakodtak meg ma­dártojásokkal. De azért morgolódva is előbbre jut az ember a mun­kában. Széles bácsi is levágott annyit, hogy alig fért a tragacson, sőt még a kötelet jól meg is kellett húzni, nehogy amint majd felviszik a mélyből a töltés tetejére, szét­hulljon és kezdje elöl­ről. A feleségével éppen azon tanakodtak, hogy miként fogják meg a tragacsot és hozzák fel, amikor egy autó állt meg az úton és a ki­lépő két. férfi egy biza­emberek lomgerjesztő jóreggelt- tel szólt oda. Az öreg olyan félmogorván el­fogadta, mert nem sze­reti, ha ilyes gondját más is bámészkodja. Az egyik férfi azon­ban többet is akart szólni és azt mondja: — Mit csinál ilyen ko­rán reggel, bátyám? — Fel kéne vinni ezt a tragacs párét, aztán lesöm, hogy nem akad­na-e egy-két heverő ember? A célzás félreérthe­tetlen volt. De mert jó ilyenkor szaporítani a szót, az előbbi megkér­dezte, hogy hát aztán mit fizet. Az öreg fur­csán megvillogtatja szűkre nyíló szemeit, aztán kimondja: — Hát hogyha páré rész­szel megelégednek, ak­kor egy ilyen tragacs­ra valót még sarlóz­hatok. A két ember fel­gyűrte ingujját, le­ereszkedtek a töltés ol­tragacson, egyik a ke­rekét, másik a két sar­kát fogva felvitték a libatakarmányt. Az öreg kényelmesen — persze illedelmesen megköszönve — utá­nuk lépegetett és a töl­tésre érve a kezét nyújtotta. Az egyik »heverő« ember jól megszorította az öreg inas, ráncosbőrű kezét és szabályosan bemu­tatkozva a nevét mond­ta: Marosán György vagyok. Az öregnek szeme sem rebbent. Néhány perces beszélgetés után kiderült, hogy már 1925 óta nyugdíjban van és azóta a ház kö­rül tesz-vesz. Még meg­pendítette a »pestiek­nek« a kevés nyugdi­jat, és a »heverő« em­berek egyike, aki ezen a vasárnapi napon is reggel ötkor kelt és közben felsegítette Szé­les bácsi tragacsát, to­vábbindult, hogy Ba­ján elmondja a népek barátsága hónapjának másfélórás, nagy be­szédét* £wedáj);1 dalán, megosztozva. »■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents