Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

Tájékoztató az ipari és kereskedő tanulók felvételéről SZERKESZTŐSÉGÜNK nem­rég megkapta a Munkaügyi Mi­nisztérium tájékoztatóját az ipari és kereskedő tanulók fel­vételéről. Ebből megtudjuk, hogy ipari és kereskedő tanuló­nak azok a 14—16 éves (érettsé­gizetteknél 17—19 éves) fiatalok jelentkezhetnek, akik legalább az általános iskola 8. osztályát eredményesen elvégezték és egészségileg a választott szak­ma követelményeinek megfelel­nek. (Egy-egy szakmára alacso­nyabb végzettségű fiatalok is jelentkezhetnek.) A jelentkezéshez szükséges iratok: születési anyakönyvi ki­vonat, legmagasabb iskolai vég­zettséget tanúsító iskolai bizo­nyítvány,a kérvényező egészség- ügyi állapotát tanúsító orvosi bizonyítvány, az úgynevezett szűrővizsgálatról. Ha a tanuló 16. életévét betöl­tötte, születési anyakönyvi ki­vonatát csatolni nem kell, sze­mélyi igazolványát köteles fel­mutatni. Az iparitanuló-otthonokban elsősorban az állami gondozott fiatalok nyernek elhelyezést, emellett csak egyes szakmák tanulói — ÍÉy vájár, kőműves, kohász, kisebb számban öntő, kovács, hajókovács és ásztalos tanulók is — nyerhetnek tanuló­otthonban való elhelyezést, A TÁJÉKOZTATÓBAN az új az, hogy külön megjelöli a mű­szaki tanúlók jelentkezésével kapcsolatos dolgokat. Így mű­szaki tanulónak érettségizett ok jelentkezhetnek; Ré­szükre minden szakmában rövi- debb a tanulóidő, mint az álta­lános iskolát végzetteknél. Egyes szakmákra — összes műszerész szakma, autó-villanyszerelő, op­tikai fotocikkeladó, egyes keres­kedő szakma, kirakatrendező, szállodai portás — csak érettsé­gizett fiatalokat vesznék fel. A jelentkezők közül a vállalat választja ki azokat, akiket ipari tanulónak javasol. A felvételi bizottság dönti el, hogy a java­soltak közül kiket vesz fel. MEGYÉNKBEN kereskedő ta­nulónak a kereskedelmi tanuló­iskolák igazgatóinál lehet je­lentkezni. A jelentkezési lapot legkésőbb június 15-ig kell el­juttatni az illetékes iskolánák. Kirakatrendezőnek vidéken a megyei tanács kereskedelmi osz­tályánál kell jelentkezni. A ke­reskedő tanulók felvételi kérdé­seire, a kereskedelmi tanulóis­kolákon kívül felvilágosítást nyújtanak a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai is. Megyénkben a kereskedelmi tanulóiskolák címei a követke­zők: Kecskemét, Szabadság tér 7, Baja, Lenin tér 1. Kiskunha­las, Központi Általános iskola. Kalbfcsa, Hainald utca 33, Megyénkben ezenkívül a kis­kunfélegyházi Béke téri 608-as MTH-iskolában felvételt nyer­hetnek azok, akik vasszerkezeti lakatos, épületlakatos és vil­lanyszerelő pályát választják. Baján a Sztálin út 1. szám alatt levő 609-es MTH-iskolában traktoros gépészeket képeznek ki Somogy és Baranya megye területén levő gépállomások és állami gazdaságok részére. A helyi iparban — tanácsi vállalatok, szövetkezetek és ma­gán kisiparosok — hasonlókép­pen a tavalyi gyakorlathoz — vas- és fémipari szerelő- és ja­vítóipari, villamos- és műszer­ipari, nemesfémipari, építőipari, faipari, textilipari, ruházati ipari, bőripari, nyomdaipari szolgáltató ipari és mezőgazda- sági szakmákban szerződtetnek tanulókat. A kiválasztást a vál­lalatok, szövetkezetek, illetve magán kisiparosok végzik. A szerződésekét az illetékes taná­csok v. b. ipari csoportjai, a magán kisipari szektorban pe­dig a KIOSZ helyileg illetékes szervei kötik meg július 15-től augusztus 35-ig; AZ ISKOLAI BElRATÁS augusztus 10-től augusztus 31-ig tart; Rendelet a gabonafutrinka és lárvája elleni kötelező védekezésről Á Magyar Közlöny május 8-i Számában megjelent földműve­lésügyi miniszteri rendelet in­tézkedik a gabonafutrinka és lárvája elleni kötelező védeke­zésről, továbbá az egyes töme­gesen fellépő állati kártevők ve­szélyes kártevőkké nyilvánítá­sáról. A rendelet kimondja töb­bek között, hogy a gabonafut­rinka (csócsároló) ellen a véde­kezés kötelező. Elsősorban a megfelelő vetésforgó alkalma­zásával és az idejében végzett tarlóhántással kell védekezni a csócsároló ellen. A gabonavetést a vetéstől a szárbaindulásig he­tenként kétszer meg kell vizs­gálni és a csócsároló megjelené­sének észlelése esetén vegysze­res védekezést kell végrehajta­ni. A csócsároló észlelését és a vegyszeres védekezés megkez­désének időpontját be kell je­lenteni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bi­zottsága szakigazgatási szervé­nek, amely a méhészek figyel­mét felhívja a méhekre veszé­lyes permetezésre. Mezőgazqasági termelőszövet­kezet és termelőszövetkezeti csoport, valamint termelői szak­csoport, szákszövetkezet és me­zőgazdasági társulás három holdnál nagyobb, Összefüggő, ál­talánosan fertőzött gabonatáb­láján a vegyszeres védekezést —■ térítés nélkül — a megyei Nö­vényvédő Állomás intézi. Egyéb esetekben á termelő feladata a védekezés végrehajtása. A ter­melőszövetkezetek, szakcsopor­tok, társulások, ha három hold­nál nagyobb összefüggő gabo- hatáblájük csócsárolóval általá-, hdsán fertőzött, a fertőzés he­lyének és a fertőzött terület nagyságánák megjelölésével az észlelés után 24 órán belül kö­telesek bejelenteni az illetékes növényvédő állomásnak* TÜRR ISTVÁN* A 19. századi a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyé­ben kezdődött. A francia forra­dalom natása képpen új esz­mék, új gbndolatok keltek szárnyra Europa szerte. A szabadság utáhi vágy ná­lunk Magyarországon is izzott és — ha lassan, tapogatózva is —, de megindulták a reform­mozgalmak, melyek a 48-as sza­badságharcban csúcsosodtak ki. Olaszországban is a szabad­ságharcért folyt a küzdelem ab­ban az időben, Az olasz szabad­sághősök ellen sokezer magyar hazafinak is keliétt harcblhia, mivel az osztrák hadseregben voltak kénytelenek szolgálni. Ezek közé tartozott Türr Ist­ván is, akinek lelkében a köte­lesség, az eskü ellentétbe került a szabadságért rajongó lélek legszentebb érzelmeivel. Győ­zött az utóbbi és Türr István hadnagy 1849 ápr, 14-éh ött­* 50 éve halt meg Türr István ]— i-n.nftr ——————————————***^^^»»*^****—***^^^**»*^^^^^^^^^^^ altábornagy, a ^vv^a/vvvv»a/vv»a/wv»vvvvvvwvvvvv Sohasem volt népszerű feladat egy olyan ügy kitása miatt is műemléki védelemben részesítik, Így védelme, amelynek kevés pártfogója akad. Ugyancsak sorsa a 13/1949-65 tr. szerint nem mérhető a „közön­nehéz feladat egy olyan épület fennmaradásáért is séges“ épületek mércéjével. hadakozni, amelyet nagyon sokan le akarnak bontani. Ha kimutatást készítenénk Kecskemét régi házai­Ez a halálraítélt épület a városi tanácsháza mögött áll ról, nagyon kevés büszkélkedhetne 1780 körüli építési elhanyagolva, és csak vezetőink, valamint közvélemű- idővel. Éppen ezert kellene azt az egy-kettőt nagyobb nyünk bölcsességétől reméli sorsa jobbrafordulását. megbecsüléssel a vasfogú idő külön ajándékaként ke- Ha valaki még nem tudná, melyik épületről van szó, zelni. A Deák .ér 4. számú épület is már csak egyedül- annak úgy mutatjuk be, ahogyan általában nevezik: az maradt „kortársai“ közül. Ennek és még hét hasonló a „csúnya sárga ház“, amelyikben a Temetkezési Vál- rendeltetésű épületnek a felépítését tulajdonkeppen tálát székel. még Mária Terézia erőltette a nemzetre az 1764-es or­Amióta a kanyargós Gáspár András utca kinyitá- szággyülésen elfogadott utolsó hadélelmezési regulá­sának, illetve a Rákóczi út meghosszabbításának gon- mentumával. Ez azt jelentette, hogy a Magyarországra dolata felvetődött, mindig szóbakerült ez az épület, rendelt katonaságot minden vármegye tartozott adóbe- Az igazság kedvéért le kell rögzítenünk, hogy nagyon számítás címén szállással és élelemmel ellátni. Miiit- rossz helyen áll. Létezésével akadályozza a város igen hogy a törzskari tisztek számára nem voltak regula­komoly fejlesztési tervét. Elképzelések szerint az Izsáki mentáris szállások, ezért Pest megye megegyezett a út forgalma a volt „Csorba-patiká“-t, vagy a volt vá- városban ilyen szállások építése ügyében. Ezek közül rosi kocsmát elhagyva a Gáspár András utca vészé- csak kettőt említünk meg: az Óbester-házat (1935-oen a lyes kanyargói nélkül egyenesen futna be a városi Megyei Tanács épületébe beépült) és a Deák tér 4. tanácsháza és a nagytemplom közé. Ez a megoldás számú épülete-, amely katonakórház céljára épült. Kár, kétségtelenül helyes, a korszerű követelményeknek hogy keveset tudunk erről az épületről. Építési lacje megfelelő lenne. Ügy érezzük, hogy megvalósításával az okmányok szerint 1774 és 1783 közé esik. Ugyanis nagy lépést tennénk előre a városfejlesztés útján, de Ficher Boldizsár egy kelet nélküli leveiében magát a az ügy iránti lelkesedésünkben nem szabad megteled- nagytemplom pallérjának nevezve a városhoz folya- keznünk egy égető problémáról: ml történjék az épü- módik a kaszárnya építése ügyében (a nagytemplom lettel? Erre a kérdésre sokszor, szinte már kórus- építése 1774-ben kezdődik), viszont a nagytemplom szerűen hallottuk a választ: le kell bontani. íme tehát számadási könyve 1783-ban már a „kaszárnya felőli“ a még nem jogerős halálos ítélet, s minthogy még lehet helyhatározóról tesz említést. A levéltár több százezer fellebbezni, ezért a védelem Jogán megkérdezzük: meg- okmányának valamelyik biztosan rögzíti az építés gondoltjik-e jól az ítéletet azok, akik olyan könnyedén pontos idejét, de úgy gondoljuk, hogy öt-tíz esztendő elintézik a város múltjának ezt a régi, néma tanajät. már nem növeli és nem is csökkenti az épület értékét. Tudják-e, hogy ítéletüket nem pusztán egy rossz, öreg világosan kell látnunk, hogy ez az épület értéke a ház fölött mondták, hanem az építészeti múltnak egy magyar építészeti múltnak, hiszen sajátos eszközeivel emléke fölött, amelyből Kecskeméten az ország összes elénk tárja építési kora életének anyagi, szellemi és városa között talán a legkevesebb maradt fenn. kulturális fejlettségét. Szerencsére már néhányan fel­Sokan azt kérdezik, miért műemlék ez az épület, ismerték benne ezt az értéket és megmentésére már hiszen „semmi szépség sincs rajta“. Valóban, így el- több elgondolást kidolgoztak. Az egyik terv szerint hanyagolt állapotában nem valami megnyerő, de azt két ablakosztásos hosszúságú részt lebontanának és a Is tudnunk kell, hogy egy épületet nem a szépsége gyalogos forgalmat a kapu alatt vezetnék át. A másik avatja műemlékké. Sokszor egy színpadi hatást mutató terv nem enged bontást az épületben, hanem az utat palota mellett egy szerény, egyszerű épület is lehet töréssel vezetné tovább. Szakkörökben lappangó hírek műemlékileg értékesebb. Amíg az egyik csak hival- szerint még a mellette levő üres telekre való áttolásá- kodó, semmitmondó, addig a másik, mint egy nyitott ról is lehet szó. A történelmi hagyományok és emlékek könyv, úgy tárja elénk az elmúlt korok embereinek tö- iránti megbecsülés, valamint az egyetemes kultúra rekvéseit és reménységeit. Csak jól meg kell néznünk iránti kötelesség ismeretében úgy érezzük, hogy ezek a homlokzatok díszeit, az alaprajzi elrendezést, a szer- Járható utak. Ebben a szellemben helytelenítjük a le- kezetet és az épület tömegét, s azok mesélni kezdenek, bontást, bár mi is azt valljuk, hogy mindazt, ami aka- Ha értünk az építészet nyelvén, akkor világosan fel dályozza a fejlődést, félre kell állítani az útból. Ügy kel! ismernünk az épüieten a rég elhalt mester keze- gondoljuk, hogy ez a félreállítás az építötechnika mai vonását, amellyel felírta a falakra az építtető szegény- fejettsége mellett az épületek esetében is megvalósít- ségét vagy gazdagságát és szűkebb világáról alkotott ható. Talán ez lenne a kérdés megoldására a legjárha- véleményét. Mi azt valljuk, hogy egy épület csak ak- több út, hiszen a lebontás és hasonló épület nyerése kor érdemli meg a „műemlék“ jelzőt, ha sajátos esz- sokkal többe kerülne. közeivel kifejezi építési korát, eszméivel és technikai Sürgősen, de alapos megfontolással kívánatos felkészültségével együtt. A Deák tér 4. sz. épület Ro- lenne már döntést hozni ebben a kérdésben, hogy a sáríves kapuja, csehsüveges boltozatos kapualja, vágy már majdnem félszázados útszabályozás kérdése meg- a földszint tükő-boltozata az utcai traktusban mind az oldást nyerjen. 1780-as évek építési gyakorlatának hiteles őrzői. Főleg JUHASZ ISTVÁN* ezért, de homlokzatának jellegzetes copf-stílusú kiala« a XXIX tagja hagyta az osztrák hadsereget s átpártolt az olaszokhoz. Ezzel megkezdődött az a csodás, való­sággal legendás életpálya, mely­nek Türr István hőse lett. Türr István 1825. augusztus 11-én Baján született, abban a házban, melynek helyén a Tóth K. tér 1. sz. alatti emeletes ház van. Apja vaskereskedő volt. He­ten voltak testvérek, akik kö­zül István az ötödik volt. Apja halála után a tizenöt éves István kllnaradt az iskolából és előbb vaskereskedő, majd lakatos inas lett. Nyugtalan természete nem hagyta soká egy helyben, mert molnár és kőműves szakmát is kezdett tanulni. Szíve, lelke a katonai pálya felé vonzotta. Fel is csapott ka­tonának, hol a pécsi 52. gyalog­ezredhez osztották be. Párját ritkító szépszál termete feltűnt az ezredesének, aki a Milánóban állomásozó gránátos osztályhoz küldte szol­gálatra. Ennél a zászlóaljnál volt Damjanich is, a későbbi vértanú tábornok. 1844-ben Türr tizedés lett. A 48-as események már mint hadnagyot érték. A szabadságharc bukása után az Olaszországban rekedt Türr és a többi sokezer magyar katona sorsa is meg volt pecsételve. Türr nagy lelki válságba jutott. Hosszas tépelődés után a hazá­ja i^ánt érzett ellenállhatatlan kötelességérzetből az olasz sza­badságharcosokhoz állt. Azt re­mélte, hogy a két nép, egyesül­ve, eredményesen harcolhat a közös ellenség ellen. Álmai nem váltak valóira. Hosszú és viszon­tagságos harcok után, — miköz­ben ezredessé lépett elő — a poroszok elől Svájcba kellett menekülnie. 1849—1853-ig ő is várta a többiekkel együtt, hogy hazatérhessen Magyarországra. Közben járt Párizsban és Lon­donban is, hol szemtanúja volt Kossuth megérkezésének. Ké­sőbb Törökországba hajózott, majd Krímbe ment, hol egy ismerős angol katonatiszt aján­latára 1855. szeptember 3-án megbízást kapott az aldunai te­rületen szekerész csapatok ala­kítására. Ezen munkája köz­ben az osztrákok elfogatták és 1856-ban hadbíróság elé állítot­ták. A köt^láltali halálos ítéletet csak az angol királynő erélyes közbenjárására nem hajtották végre rajta, de örökös száműze­tésre ítélték. Innen Triesztbe, majd Korfuba került, később Konstantiriápolyba, hol megis­merkedett Lesseps Ferdinánd- dal, a szuezi csatorna építőjé­vel. Itt találkozott Klapkával; Ettől kezdve élénk Összekötte­tésben állt Kossuthtal is. 1859-ben felajánlotta kardját Garibaldinak, akivel együtt több csatában részt vett: 1860-ban ezer hős élén legendaszerű ex­pedíciójukkal Szicíliában meg­vetették alapját az egységes Itá­liának. Ekkor írta róla Tóth Kálmán a Bolond Miská-ban: „Éz a Garibaldi a szó teljes ér­telmében ajtóstól rohant Szicí­liába. ügy t. i., hogy az a bizo­nyos Türr1 nem Türr ám, hanem Thür (magyarul: ajtó}”, Közben tábornokká, majd al- tábornaggyá nevezték ki és a harcok befejezése után Viktor Emanuel király szárnysegéde lett. Közben feleségül vette Bona­parte Wytee Adél hercegnőt. Ez­zel viharos élete révbe jutott; De csak rövid ideig, mert az olasz-osztrák háború hírére Kossuth megbízásából Belgrád- ba meht,1 hogy dtt megszervez- vezze a magyar hadsereget; Tervét azonban elárulták és hosszú bújdosás után visszatért Olaszországba. A kiegyezéskor ő is am­nesztiát kapott, visszatért Ma­gyarországra és Európaszerte becsült tekintélyének teljes sú­lyával kapcsolódott bele az el­maradt mezőgazdaság fellendí­tésébe. Az öntözőcsatornák egész tervét dolgozta ki, melyek közül a Ferenc-csatorna el Is készült. Elkészítette a Panama­csatorna terveit is, mélyet ugyan nem sikerült neki meg­építenie, j de később az ő tervei alapján mégis megépült. Meg­egyezett a görög kormánnyal, s magyar mérnökök vezetésével létrehozta a Korinthusi-csator- nát. Türr többször járt Baján is; Egyik útja alkalmával az egy­kori Lövöldében nagy lakomát rendeztek tiszteletére. Tóth Kál­mán, a város képviselője vers­sel üdvözölte őt: Hogy üdvözöljelek óh dicső barátom, Koszorúm fejedre ugyan hová tegyem?! Ki a te fejeden még egy koszorúra Helyet akar lelni: ugyan embeir legyen! Csoda, hogy büszkén jársz, délceg, deli alak, Hogy nem roskadtál le a koszorúk alatt. Ajkára vetté a magyar nép neved, Erre zengett a dal, húzta cigány tussát, Az elnyomatás közt mennyit énekeltük, „Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát.” Ez a nagy dicsőség, ennek örülj! — ennek! Ez a nép szava volt, — szava az istennek; Hányatott élete alkonyán Bu­dapesten élte le csendes vissza- vonultságban hátra levő nap­jait, 1908, máiuísÁ-ÁD halt meg. Három ország vallotta magáé­nak, de az ő szíve magyar 'bolt, ide tért vissza örök nyugovóra. Bárdos Ferenc. I Házilag is megvarrhatja itallá fát, lekírnmtűiH Saját méretére készült szabásmintát beszerezheti Baján, Bácsalmáson, Jánoshalmán, Kalocsán, Kecskemé­ten, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kiskunmajsán a postahivatalban, továbbá Kecskeméten a posta divatlap üzletében (Koháry u. 1J< 1158 KECSKEMÉTI SÉTÁK ^De.ák-tír 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents