Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-10 / 109. szám
Jobban ragaszkodik a szövetkezethez, mini sok egyéni paraszt a kisparcellához ORDASI LAJOS hat éve tagja a kunszentmiklósi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Azelőtt 16 hold bérleten gazdálkodott s amellett már 18 éves kora óta juhászattal is foglalkozott. Most ő a termelőszövetkezet juhásza. Közel félezer juhot gondoz s ebből több mint 250 az anya. Amióta ő vezeti a juhászatot, az állomány teljesen egészséges, nem fordult elő büdössántaság, szőrférgesség, vagy mételykor. Ordasi elvtárs azt mondja, hogy a betegségek ellen legjobb védekezés a megelőzés. Ennek pedig a tisztaság és a jó táplálkozás a feltétele. A Vörös Csillag juhai pedig — mindenki tudja a faluban — jól tápláltak. A SZÖVETKEZETNEK 300 hold sziki legelője van. Ebből 50 holdat kaszálónak használnak. Tavaly 8 mázsa volt a holdanként! szénatermésük, műtrágyával kezelt kísérleti parcelláikon azonban 16—20 piázsa. Az idén mind az 50 holdat pétisózták és számításuk szerint ez 25 ezer forint többlet jövedelmet eredményez a szövetkezetnek. ORDASI ELVTÁRS jövedelméről is rögtönzött számvetést csináltunk. Tejpénzből 15 000 forintot, a gyapjú után 20 000 forintot, a bárányok felneveléséért 10 000 forintot kapott a szövetkezettől. Háztáji gazdaságában is felnevelt két darab tinót, amit szerződésre 11 500 forintért értékesített. Eladott még 5 darab süldőt 8 000 forintért, 87 darab pulykát 5 000 forintért és 36 darab libát 3 000 forintért. Mindent össze sem adtunk, de már a fentiekből is kitűnik, hogy Ordasi elvtársnak olyan jövedelme van a termelőszövetkezetben, amilyennel kevés egyéni gazda dicsekedhet a községben. Ezekután könnyen megértjük, hogy Ordasi elvtárs jobban ragaszkodik a közös, nagy gazdasághoz, mint sok egyéni gazda a kis parcellához. AZ ORDASI-CSALÁD az elmúlt évi jövedelméből 1400 forintért rádiót, 2300 forintért szamarat, azonkívül nagy mennyiségű ruhaneműt vásárolt és egy családi ház építéséhez tettek félre keresetükből. Sok egyéni gazda el sem tudja képzelni, hogy milyen élete van egy jól dolgozó termelőszövetkezeti tagnak. Ordasi Lajos nem párttag, azonban a termelőszövetkezet pártszervezetének munkáját igen nagy érdeklődéssel és figyelemmel kíséri, Gyakran beszélget a szövetkezet kommunista elnökével, Vidéki Mátyás elvtárssal és párttitkárával. Munkájához több alkalommal útmutatást, támogatást kapott a pártszervezettől. AZT IS ELMONDTA Ordasi elvárs, hogy már többször foglalkoztatta az a gondolat, hogy a kommunisták közé kellene állnia, oda, ahová a szíve húzza. A párt célkitűzéseit helyesnek tartja és megvalósítását, mint pár- tonkívüli, is elősegíti. Mégis, a pártszervezet tagjai között egészen biztos még eredményesebben munkálkodna szövetkezetük megerősítésén, a párt politikájának valóra váltásán. ÜGY GONDOLJUK, a termelőszövetkezet pártszervezete sokat nyerne azzal, ha ilyen derék emberekkel erősítené sorait. Nagy József Üj technika a paprika feldolgozásában cÁ koerlésf a henqersttítei 8rlfa váltja jel Amióta hazánkban paprika őrléssel foglalkoznak, annak módszere mindig a hatalmas malomkövekkel való őrlés volt. Ez az eljárás többszáz éves, s csak a múlt évben történt változás. Ezt a változást öt szakember — Cselik József volt főmolnár, Moró Imre műszaki vezető, megbízott főmérnök, VégA népek barátsági hónapjának plakátja. Uj lengyel gyógyszer a tüdőbaj ellen A varsói tbc-kutató intézetben hosszú évek óta folyik a munka, hogy új, hatásos gyógyszert találjanak a tüdőbaj leküzdésére. Tadeusz Urbanski professzor, a varsói műegyetem szervestechnológiai tanszékének vezetője számtalan kísérlet után szintetikus úton új gyógyszert állított elő. Az új gyógyszer neve: T—40. A PAS-hoz hasonlóan a szalicilátok csoportjába tartozik. Már az első állatkísérletek megmutatták az új gyógyszer hatásosságát. Ezután sor került a klinikai kísérletekre. Ezek bebizonyították, hogy a T—40 a PAS-nál sokkal kisebb mennyiségben is eredményesen alkalmazható és a betegek jól tűrik. Míg a PAS-t túlnyomórészt importálni kellett, a T—40-et Lengyelországban állítják elő. ' Az új gyógyszer a külföld érdeklődését is felkeltette. Csehszlovák, angol és francia tudósok orvosi lapokban méltatták a T—40 hatását. (A »Trybuna Ludu«-bóí) vári István igazgató. Barva István és Varga Károly az élelmiszeripari minisztérium tervező intézetének munkatársai, — elképzelése s annak gyakorlati valóra váltása teremtette meg. Ez pedig abból áll, hogy a malomkővel való őrlést felváltották a hengerszékkel való őrléssel. Az ezzel kapcsolatos kísérletek több mint hat hónappal ezelőtt kezdődtek. Később a gyárban folytatódott, két hengerszéken. A kísérletezés időszaka alatt több mint 400 paprika mintát készítettek, amelyeket egy népes, szakemberekből álló bizottság felülvizsgált, összehasonlította a kövön őrölt paprika minőségével. Az új módszert elfogadhatónak találták, s javasolták bevezetését. A minisztérium elfogadta a szakvéleményeket, s ennek nyomán hódító útjára indult a hengerszékes őrlési mód. Jelenleg négy dupla hengerszéken őrlik a paprikát a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál. Az olvasók kívánságának tettünk eleget, amikor megkérdeztük, mi az előnye ennek az új eljárásnak?- Többek között az új módszerrel durva szemcséjű paprikát is elő lehet állítani. Ez a vállalat szempontjából azt jelenti, hogy jobban el tudja látni a külföldi piacot is kalocsai paprikával, mert most már a kívánságokat jobban ki tudja elégíteni. Ennek egyik nagyszerű bizonyítéka az, hogy a dúrva- szemcséjű paprikából eddig négy vagonnal szállítottak az Egyesült Államokba, s újabb megrendelésekre számítanak. Ezenkívül az új eljárással jobb minőségű paprikát lehet előállítani. 50 százalékkal kevesebb energiára és mintegy 60 százalékkal kevesebb dolgozóra van szükség a feldolgozásnál.- Bár a gazdaságossági számítások most folynak, úgy néz ki, hogy a megtakarítás többszázezer forintra rúg évente. Szükséges megemlíteni, hogy ez a hengerszékes őrléses módszer csak nálunk új. Jugoszláviában és más országokban már ismerik a feldolgozásnak ezt a módszerét, de a tökéletességet illetően a legjobb eredményt a Kalocsai Fűszeripari Vállalatnál érték el, SZABAD PARTNAPOT tartottak május 9-én a kiskunfélegyházi járás pártszervezetei a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója alkalmával. A KISKUNMAJSAI pártszervezet május 11-én, a Szanki úti iskolánál a dolgozó parasztok részére ankétot tart, ahol a felmerülő kérdésekre részletes választ adnak a dolgozó parasztoknak és tájékoztatják őket az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről; HÍREK A DUNAVECSEI járásban a gyermeknap, a pedagógusnap és a traktorosnap megünneplésének előkészítésére a különböző társadalmi szervek tagjaiból előkészítő bizottság alakult. A bizottság megkezdte munkáját. * BAJÁN a Községgazdálkodási vállalatnál rendezett pártnapon az egyik nyugatról hazatért dolgozó tartott élménybeszámolót. Ismertette a kapitalizmus igazi arcát, leleplezte a Szabad Európa és az Amerika Hangja hazugságait; 150 újabb jelentkező a csökken! munkaképességűek bajai szövetkezetébe Most még csak 1*7 taggal dolgozik Baján a megye egyetlen olyan kisipari termelőszövetkezete, ahol csak csökkent munkaképességűek tevékenykedhetnek. A megrokkant, vagy különböző testi hibával született emberek találnak itt nemcsak foglalkoztatást, de szerény jövedelmet is. Az első negyedévben 80 ezer forint értéket termeltek. Több olyan cikket készítenek, amit gyakran keres a lakosság. A lakatosok pl. füstcsöveket, szélrózsákat állítanak elő hulladékanyagból, A szövetkezet iránt nagy az érdeklődés. Mintegy 150 jelentkező van már, csak egyelőre helyiség-gondjaik vannak, amit igyekeznek megoldani a közeljövőben. Ha meglesz a helyiségük, néhány új dolog készítését is bevezetik. Tervezik például egy papírzacskó készítő részleg felállítását. E célból, ha az OKISZ- tól megkapják az ígért 70 000 forintot, vásárolnak egy papírvágó gépet. A papírzacskó készítésnél sok embert tudnak foglalkoztatni. A bajai Népbolt szívesen átveszi tőlük a zacskókat, hiszen negyedévi szükségletük mintegy 30 mázsa. Szalagfűrészt is szándékoznak vásárolni, mert a ÍÜZÉP alágyújtósra adott rendelést. Elhatározták, hogy ülőpárnákat is készítenek. Nyersanyagot szívesen ad a Bajai Gyapjúszövetgyár. Távolabbi tervük a babakészítés. Terjeszkedik tehát a csökkent munkaképességűek szövetkezete, és egyre több csökkent munkaképességű embernek ad kenyeret, ;*C»iCWIiCiiCK8CäC&<»CSC*<«<aKK8CgcK8C8cKäH3§C*<S<3§ai<äiCi^ Miért veszteséges a Megyei Faipari Vállalat? Nem az első eset, hogy cikket írunk e kérdés okait keresve. A múlt év végén részletesen foglalkoztunk azzal, hogy miért termel olcsóbban az Izsáki Lá- dagyar, mint a halasi? Januárban pedig a megyei tanács ipari osztályának tájékoztatása alapján próbáltuk elemezni, miért késik a megyei parkettgyártás Kiskunhalason. Cikkünket akkor olyan okulásként írtuk, hogy ne kelljen - még . egyszer utólag regisztrálnunk, miért veszteségei a Megyei Faipari Vállalat. Sajnos, most mégis ezt kell tennünk. AMé munkásvándorlás Ha visszalapozzuk a vállalat alapításától eltelt közel egy esztendőt, a tényeket és adatokat egyeztetve egész sor megállapítást tehetünk. Nem szabályként, de elfogadhatjuk, hogy egy vállalatot nem lehet kezdettől nyereségesre tervezni. Azt viszont aligha lehet elfogadhatóan magyarázni, hogy a vállalat kezdeti szervezésének több irányú, •mintegy 150 ezer forintnyi féléves veszteségével szemben az 1958. első negyedévi veszteség több mint százezer, pontosabban 113 000 forint. Erős szó az átjáróház kifejezés, mégsem tudunk találóbb jelzőt használni, ha a vállalat mcnkaerővándorlását tesszük mérlegrp. 1957. július 1-től 1958. március 31-ig 178 íő belépővel szemben 122 munkavállaló lépett ki az üzemből. Még ennél is kedvezőtlenebb a szakmunkások számaránya. A jelenlegi 56 fős gárdából csupán hat dolgozó rendelkezik valamilyen faipari (ács, bognár, faesztergályos stb.) képesítéssel s a kilépett 122 dolgozó közül is mindössze négy főnek volt köze ehhez a szakmához. Kevés a szakember A szakemberek létszáma így még arra sem elegendő, hogy társaikat érdemben megtanítsák a famunkák mesterfogásaira. Mindezt még tetézi, hogy közel egy éve faipari képzettséggel nem rendelkező dolgozó a vállalat ideiglenes műszaki vezetője. így az egész üzemet átfogó, szakszerű műszaki irányításról, takarékos gazdálkodásról nem is beszélhetünk. És ez az, amivel alaposabban kell foglalkoznunk, s amiért az irányító szerv, a megyei tanács ipari osztálynak vezetőjét is el kell marasztalnunk. Hiszen a vállalat eddigi negyedmllliós veszteségének és a ma is meglevő számos hibának minden oka végső soron a szakszerűtlen műszaki vezetésben és a nem kellő irányításban keresendő. Itt kell szólnunk Márkus Tibor anyagbeszerző, faipari szak- tanácsadó és több más megbízatás tulajdonosáról, akinek, ha ténykedését alaposabban vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, nem sok olyat tett, ami a vállalatnak előnyére, hasznára vált volna. Kezdjük talán a fizetésével. Nyugdíjas ember lévén, úgy látszik sem a Faipari Vállalat, sem a megyei tanács ipari osztálya nem akarta anyagi megrövidítését, és ezért csak napi két órai munkára szerződtették, havonta potom 1800 forintért. Természetesen a kiküldetési és egyéb költségek rendszeres megtérítése mellett. Káros „szaktanácsok* Alapjában ő szorgalmazta Si- monyi Lajos mérnöktől annak a parkettgyártó gépnek a megvételét, melyet használhatatlan volta miatt ma sem vett át a vállalt, sőt gyártója ellen az eddigi több mint 120 000 forint értékű kár okozásáért feljelentést tett az ügyészségen. Súlyosbítja ezt az egész vásárlást, hogy parkettgyártó gép elkészítésére állami vállalat is tett ajánlatot, mégis maszeknál rendelték meg. A vállalati okmányok emellett arról tanúskodnak, hogy Márkus Tibor már előre 600 köbméter parkettgyári hulladékot, szakszerűen szólva 336 000 forint értékű, méreten aluli parkett- frízt diszponált a vállalathoz, amivel, mint terven felüli anyagkészlettel, megfelelő gyártógép hiányában ma sem tudnak mit kezdehi. Csak a pénz fekszik benne. Még szerencse, hogy a vállalat igazgatója volt annyira gerinces, hogy az újabb szállítmányt már nem vette át. Terven felüli anyagkészletük így is meghaladja az 500 000 forintot! Márkus Tibor anyagbeszerző és szaktanácsadó káros működését sajnos más ügyletek is bizonyítják. Nyilván az anyagi érdekeltség elve alapján, több olyan dolgot is megvetetett a vállalattal, amit ma sem. tudnak mire használni. Lábbal hajtható esztergagép mellett 25 000 forint értékű kónuszos körfűrészlap hever a raktárban. Az általa már hónapokkal ezelőtt felkutatott 300 köbméter cserfát valójában ma sem tudják, mikor fogják felhasználni. Emellett 50 köbméter olyan bükk- ágat küldött rönkfában a vállalatnak, amit most méterre vágva jobb híján a helyi TÜZÉP- nek adnak át. Eben gubát cserélnek? Legkevesebb, amit ilyen működés után a vállalat megtehetett, hogy februárban felmondta Márkus Tibor anyagbeszerzői és faipari »szaktanácsadó« szolgálatait. A megfelelő következtetést azonban ügy látszik nem vonták le. mivel 1200 forintos másodállásra Szentesi Jánost, a Belkereskedelmi Minisztérium főmérnökét szerződtették szaktanácsadónak. Nem ártana megvizsgálni az ilyen ma- sodállású munka eredményét, hiszen nyilvánvaló, hogy Szentesi János is csak akkor megy majd Kiskunhalasra, a Megyei Faipari Vállalathoz, ha a városban egyéb minisztériumi dolga is akad. Mint veszteségtényezőt sorolhatnánk az írtak mellett a meglevő gépkapacitás elégtelen kihasználását, az ipari osztálynak a vándorfűrészek bérmunkahasznosítási mindmáig megvalósíthatatlan elgondolását, vagy a tetemes gyártmányú anyagtöbbletet, hulladékot, s a hozzá- nemértés okozta selejtet, de nem a mi dolgunk a Faipari Vállalat helyzetének részleteibe menő elemzése. Ügy gondoljuk azonban, hogy a cikkben felvetettek alapjában válaszolnak arra, hogy miért veszteséges a Megyei Faipari Vállalat, s egyben utat is mutatnak ennek megszüntetéséhez. Sándor Géza