Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

A fehér Kenyér fiíka. zsemle — mondják. És nemcsak a cserekenyér ilyen szép, na­gyon jó az árusításra sütött is. A jó kenyér titkát Püspöki László pékmestertől igyekszem kifürkészni. — Én nem csinálok belőle titkot — válaszolja. — A jó ke­nyér alapja a jó kovásá. Van­nak, akik a liszt minőségét ki­fogásolják, ha rosszul sikerül a kenyér. Meg kell mondanom, hogy az állami kiutalásra most jó minőségű lisztet adnak « malmok. A kenyér minőségét te­0QOOOOOOOOOOOOO OOOeXűOOOQOOOOOGOOOCXDeOGOOOOe "3l jyiaxpja.v llimlixt (Briíiize.lbxn. Orgoványon a kora reg­geli órák megszokott képe fo­gad. Mindenfelé gyönyörű — a zsúrkenyérrel is vetekedő — vekniket cipelnek a hónuk alatt az orgoványi asszonyok. — Honnan hozzák ezeket az inycsiklandozóan finom illatú, hófehér kenyereket? — szólítot­tam meg két idősebb nénit. — A sütődéből. Itt van a kö­zelben A péküzlet előtt nagyobb cso­port asszony álldogál. Ök is a kenyeret dicsérik. Jobb mint a Az Atomium esti kivilágításban A brüsszeli világkiállításon egymást követik a magyar vo­natkozású kulturális események. A május másodiki magyar nemzeti nap után szombaton a brüsszeli Nemzetközi Klubban rendeztek magyar estet, melyen Reményi Sándor és Vörös Sári Bartók- és Kodály-dalokat éne­kelt. A hallgatóság között a belga közélet és kulturális élet számos képviselője foglalt he­lyet, akik forró ünneplésben ré­szesítették a magyar művésze két. .. A vasárnapi és hétfői belga la-n pok részletesen foglalkoznak a>; pénteki magyar nemzeti napj‘ eseményeivel. Elismeréssel írnak! Székely Mihály és Palánkay\ Klára művészetéről, Bartók: A< kékszakállú herceg vára címűj »wágneri igényű« operájáról, s< Fischer Annie zongorajátéké-* ról. A Cité kritikusa megállapít­ja, hogy a hangverseny minden bizonnyal a »világikállítás leg­emlékezetesebb zenei esemé­nyeinek sorába fog tartozni.« A brüsszeli világkiállítás leg­közelebbi magyar kulturális eseménye a július 4 és 10 kö­zötti magyar filmhét lesz, amelynek műsorán a Hannibál tanár úr, a Bakaruhában és az Egy pikoló világos című fil­meket láthatja a világkiállítás közönsége. hát a feldolgozás és a sütés módja befolyásolja. Azonos mi­nőségű lisztből lehet fehérebb, vagy barnább kenyeret is sütni. — Ha az előző sütésből visszamaradt és már gombáso­dásnak indult kovásszal, az úgynevezett grunddal sütjük a kenyeret, az még a szép fehér lisztet is megbarnítja. Éppen! ezért mi nem használunk grun-j dot, hanem tiszta élesztővel; dolgozunk. — A leggyakoribb sütési és készítési hibák a kővetkezőké Lapos a kenyér, ha túlkelesztik,; vagy ha nagyon híg volt a tész-; tája. Nehéz a kenyér, ha a tész-; ta túlkemény és a sütési id?> rövidebb a szükséges 45 perc­nél. Szalonnás, ha a sütési fo­lyamatot megszakítják, hirtelen csökkentik a kemence hőmér­sékletét vagy lehűtik a kenye­ret és azután újra felmelegítik. Csomós a kenyér, ha a lisztben görcsöket hagynak, vagy a ko­vászt nem dolgozzák szét meg­felelően. Savanyú a kenyér, ha a grund már ecetesedett, vagy ha a kovászban nem a tejsav, hanem az ecetsav-baktériumok szaporodnak el. — Köszönöm a felvilágosítást. Értesülésem szerint ezek a hi­bák maguknál nemigen fordul­nak elő. — Igyekszem jó kenyeret ad­ni a lakosságnak. A kenyérsütés nemcsak hozzáértést, hanem lelkiismeretes munkát és sok fáradságot igényel. — Mióta dolgozik a szakmá­jában? — Több mint húsz éve. 1952-es és 55-ös években Kecskeméten dolgoztam és sztahanovista ok­levelet kaptam. Még valamit, ügy tudom, Püspöki elvtárs nemcsak jó pék, hanem jó pártmunkás is. — Pártbizalmi vagyok. Min­den hónapban felkeresem párt­csoportom tagjait és megvitatom velük az időszerű kérdéseket. Véleményem szerint a szakmai és politikai munka nagyon jól kiegészíti egymást. A jó párt­munkás szakmájának is meste­re kell, hogy legyen. Én igyek­szem a szakmát is jól ellátni, mert ezzel is a párt célkitűzéseit szolgálom. Mondanom sem kell, a látoga­tást egy szép hófehér kenyér vásárlásával fejeztem be és így a gyakorlatban »ellenőriztem« a hallottakat, s elmondhatom: iga­zuk van a dicsérőknek, kitűnő volt a kenyér. Nagy József Akik a vásárlók és az állam érdekeit védik II. Az áruellátásról és a pénzgazdálkodásról hászutazás tottja is velük utazhat az expedíció hajóján. Így társul a szerelem a tudományos ambíciók­kal, így lesz nászutazás is a komoly kutató munka. Ha a nem nagy igé­nyű mese társulhatott volna bővérű komédiá- zó kedvvel, könnyed rendezéssel — bizonyá­ra derűs estét, jó szó­rakozást kaphatott vol­na a közönség. Sajnos azonban sem Udvaros Béla rendezői elképze­lése, sem a színészi já­ték nem tesz ennek jó szolgálatot. A fordula­tok vígjátéki csúcs­pontjait, csattanóit a darabszerkesztés alap­ját képező kiélezett helyzeteket, hullámhe­gyeket, nem találta meg sem a rendezés, sem a színészi játék. Ezzel csökkent a hul­lámzás intenzitása, kelleténél korábban le­lepleződött egy-egy írói ötlet csattanója, meglepetést ígérő ere­je. Közben az alacso­nyabb hőfokú vígjátéki hangulat langyos egy­formasága elmosta a darabban — ha gyéren is adódó —, de meg­levő pozitív mondani­valót, nem emelkedett megfelelő helyre a já­tékban a bajtársiasság, az újtípusú szovjet fia­talság önfeláldozó ba­rátsága, a tudomány és a tanulás szeretete — amely pedig átszínezi az egész vígjátékot. A legnagyobb hiba talán abból adódik — s ez összefog az előbb elmondottakkal —: így nem sikerült érzékel­tetni a szovjet diákélet derűs, optimista lég­körét, amely pezsgőyé nemesíthette volna a könnyű kis borocskát — a darabot — kaca­gássá hevíthette volna a bujkáló mosolyt. Kü­lönösen azért hibáztat­ható a rendezés, mert nem késztette a sze­replőket szerepeik egyénítésére, a jellem nemcsak felszínes, ha­nem mélyebben szántó megformálására. Elég­gé egyforma, sablonos figurát mutat például mindhárom fiatal egye­temista. Szinte minden Ebben az írásunkban, mint az illám képviselőjét kívánjuk be- nutatni az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozóit. Éppen ;zért azt nézzük, hogy milyen [ormában segítijr kialákítani a lelyes áruellátást, s hogyan fé­lik fel azokat az akadályozó kö­rülményeket, amelyek gátolják -i szövetkezetek pénzügyi gaz­dálkodását. Nevezzük e tevékenységüket úgy, ahogy ők: célellenőrzésnek. Nézzük most a tapasztalato­kat. Kicsiny a választék, rassz az áruösszetétel Hosszabb vizsgálat tapasztala­tait összegezve jutottak erre a megállapításra. Mielőtt még be­lebonyolódnánk a dolgok vita­tásába, szükséges elmondani, hogy az előbbi megállapítás nem vonatkozik a nagykereske­delemre, és csak kis mértékben érinti az állami üzleteket, el­lenben áll a földművesszövetke­zetekre. Az áruellátás az elmúlt évben igen komolyan megjavult. Hiánycikkek azonban most is vannak, bár a nagykereskedelem raktáraiban a keresett cikkek­ből többnyire megfelelő meny- nyiség kapható. Ez azonban nem tükröződik a vizsgált idő­szak földművesszövetkezeteinek boltjaiban — a kecskeméti já­rást kivéve.. Elég foghíjas a vá­laszték, hiányoznak a kurrens cikkek, azok az áruk, amelyek idénycikkek és keresettek. El­lenben olyan árukat találunk, amelyek nem kelepdőek, s ebből igen komoly mennyiség van raktáron- Az áruknak ilyen összetétele nem felel meg sem a vevő igényeinek, sem pedig a pénzügyi követelményeknek. Ágasegyházán — kis község — tíz vég inganyag (40 ezer fo­rint), tíz vég drága damaszt he­ver a polcokon. 1580 forintos, villanyvezetékes rádiót is tarta­nak, bár a községben nincs vil­lany. A szomszédos Izsáki Föld­művesszövetkezetnél 84 darab zománcozott tűzhely van raktá­ron. öregcsertőp 20 méter olyan ballonvászon hever, ami a vá­rosban kelendő cikk. A kecske­méti növényvédőszert árusító fmsz-nél az árukészlet 20 száza­léka nem vág az élet profiljába. baj nélkül szerepet cserélhetnének — bár ezért a darab is felelős. Fekete Tibor (Márk), Csajányi György (And- ! rej), és Vörös Tibor < (Kosztya) alakítása | mintha egy tőről met-. szett testvéreket jeleni- ; tene meg, minden, egyéni vonás nélkül.* 1 Dévay Kamilla lírikus! játéka sem tudta tel­jes egészében érzékel-! tetni a bátor, derűs < Nasztyenka jellemét. Kálmán Márta roman- , tikus, halk jelenség, játéka azonban túlsá-! gosan egysíkú. Vas; Mária Olga szerepét! tökéletesen félreértet- ■ te. Groteszk mozgása \ nem illik a darabba. Szövegmondása is alig j üti meg a mértéket. A professzor alakí­tója, Szalma Sándor rutinosan, jól oldja; meg szerepét s néhány ! apró jelenetében han- ; gulatosan, kedvesen! játszik Simonyi Magda, is. Borcsa István díszle- i tei artisztikusak, han-! gulatosak. A Kerny. Kálmán vezényelte ze­nekar a fedett orkesz- < tér ellenére is néhol' túl hangos. Csáky Lajos A növényvédőszeren kívül van itt gumikocsi, négy fűkaszáló, 10 ezer forint értékű anyanélkülí csavar, 40 pár halinacsizma, 20 pár gazdacsizma, 8 pár vászon­csizma, 30 ezer forint értékű női overál és 190 ifi futball labda. A Kalocsai Földműve>szövet- kezet cipőboltjában a divatja­múlt cipőkből 120 ezer forint ér­tékű található. Nem jobb a hely­zet öregcsertőn sem, ahol mint­egy 150 ezer forintot vásároltak el cipőkre, amelyek ott hever­nek, a csak a járás közbelépésé­re szállították el más községek­be. Ezenkívül itt még 40 ezer forintra tehető az a divatjamúlt más gru, amelyek pem vásárol­nak a községbeliek. A miből viszont kevés van E rossz árubeszerzési módszer aztán úgy bosszulja meg ma­gát, hogy az üzletekben nincs választék, hiányzanak a divat­cikkek, sőt olyan áruk is, ame­lyek gyakorta szükségesek. A vásárló bosszankodik, szidja * ipart, hogy nem ad elég árut, pedig nem ott van a hiba, ha­nem az üzlet vezetőinél, akik figyelmen kívül hagyva a község igépypit, nem kelendő árut hal­moztak fel. Ebből adódijt aztán, hogy gyerekkabátért, matrózru­háért, gyerekkötényért, vagy egyéb más apróságért, ami nem hiánycikk, az egyik községből a másikba, vagy a városba kell utazni a dolgozó parasztságnak. A vásárló jogosan bosszanko­dik. A szövetkezetek vezetői pe­dig panaszkodnak, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank nem ad pénzf nekik vásárlásra. Ez utóbbi érthető. A bank csak az engedélyezett forgóalapnak megfelelően ad pénzt áruvásár­lásra. Áruhalmozásra az állam­nak nincs pénze, s ezt meg kell értenie minden földművesszövet­kezeti vezetőnek. Az áruhalmozás egyébként gá­tolja: az ország pénzügyi ki­egyensúlyozottságát, csökkenti az áru forgási sebességét, ko­moly; összegeket von el a nép­gazdaságtól. Ennek bizonyításá­ra á)ljon itt az alábbi: Az Ágasegyházi Fmsz ruházati részlegénél az áruk forgási se­bessége négyszerié lassúbb a szükségesnél. A vegyescikk áruk­nál valamivel jobb a helyzet. A Lakiteleki Földművesszövetke- zetnel is hasonló kép fogad ben­nünket, íme, néhol így «fagy be« az a pénzösszeg, amelyet a földmű­vesszövetkezet az államtól kap az árukészlet felfrissítésére. Mi a hibák oka ? Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség dolgozói erre is vála­szolnak: gyakran hiányzik a (szakmai hozzáértés, s a járási el­lenőrzés sem elég operatív. Én­ének hiányát érzi a fogyasztó, [amikor nem kapja meg azt a2 [árut, amit keres, érzi az állam >is, mert a földművesszövetkeze- [tek olyan terheket raknak az iállam vállára, amely egyáltalán Énem indokolt. Ezek után láthatjuk: még ha [mindenki becsületes volna, ak­ikor is szükséges volna az Álla­lmi Kereskedelmi Felügyelőségre, jmert az itt dolgozók nemcsak el­lenőriznek, hanem elsősorban , segítenek. — Venesz — i — Május 17 és 19 között tart- [ja a Magyar Jogászszövetség V, i kongresszusát. Erről adott tájé- Jkoztatót dr. Benedek Jenő, a (szövetség főtitkára. A kongresz- (szuson a magyar jogászok tár­sadalmi helyzetének megjaví­tása mellett szakosztályonként »megbeszéléseket tartanak a köz­véleményt is érdeklő kérdések­ből, például az állarnapparátu- [sunk fejlődésének ejvi és gya- ikorfati problémáiról. A kong­resszusra máris kétezren jelen­hették be részvételüket, > Dihovicsnij vígjáté­> kának ötlete, tisztán ) helyzetkomikumra fel- ( épülő átlátszó helyze- S teivel bizony alig ad 3 (felvonásra elegendő < anyagot. A vázlatosan r megírt szerepek igen > erőteljesen rászorul- r nak arra, hogy sok ( rendezői leleménnyel \ tegyék színesebbé őket, ( színészi ötletekkel még í inkább kihangsúlyoz­< zák az apró és humo­> ros mozzanatokat. > Az ötlet egyébként ; mulatságos: három fia- i tál vidám egyetemista, ? három jóban-rosszban í összetartó barát szeret- \ ne résztvenni egy nagy ! tengeri expedíción: — í Igyekeznek minden > akadályt elhárítani a ; terv sikere elöl. Sok ! tévedés, mulatságos > helyzet után sikerül [ aztán önmagukat aka­> ratukon kívül úgy be- 1 feketíteni a jóságos, , öreg professzor előtt, > alqnek közbelépésétől ' sokat remélnek tervük , megvalósulása szem- 1 pontjából, hogy a de- | rék tudós visszautasít- ' ja kérésüket. Végül | természetesen csak tel- i jesül a vágyuk, jobban, ! mint remélték, mert > három ifjú, bájos le­> ánv, a szívük válasz­

Next

/
Thumbnails
Contents