Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

Hétkarú segítség: - hilsztwi ellenőrzés A íssmek patronálásának tapasztalatai Kiskunhalason Nem holmi őskori szörnyről festett mitológiai kép a címben szereplő hasonlat, hanem hasz­nos és mások által is követhető módszere a halasi városi pártbi­zottságnak a termelőszövetkeze­tek megszilárdítását illetően. Halas hét termelőszövetkezete a múlt évben az eddig legjobb eredményt érte ej. Mindegyik aktívan zárta a gazdasági évet, s ez maga kedvező hangulatot terem­tett * szövetkezeti gazdálko­dás iránt. A fegyelem megjavításában s egyszersmind a kívülálló egyé­niek érdeklődésének felkeltésé­ben nagy része van annak, hogy a zárszámadási közgyűléseken több munkakerülő, részeges ta­got kizártak s a megmaradt be­csületes tagság a múlt év ered­ményei láttán érzett jogos lel­kesedéssel szavazta meg az idei esztendő terveit. Ezeknek a terveknek elkészí­tésében nagy segítséget kaptak a tsz-ek. A (pártbizottság kez­deményezésére 3—i tagú — fő­leg szakemberekből álló — bri­gád alakult, minden tsz-ben szé­leskörű vizsgálatot tartott min­denre kiterjedően s a tapasztal­tak alapján intézkedési tervet készített. Ezeket a javaslatokat előbb a tsz-ek vezetőségei, majd közös párt- és tanács végrehajtó bizottsági ülés, végül pedig min­den tsz-ben a közgyűlés tárgyal­ta meg és hagyta jóvá. Az említett bizottságokban szereplő szakemberek munkája ezzel nem ért véget, A pártbizottság megbízta őket, hogy a jövőben teljes felelősséggel patronálják a tsz-eket és minden igyeke­zettel segítsék elő azok fej­lődését. A beosztás szerint (amely nem­csak a tsz gazdálkodási jellegét és az illető patronáló képesíté­sét, hanem nagyon helyesen a területi szomszédságot is figye­lembe veszi) a megbízatás így szól: Csáki Ferenc, a pártbizottság munkatársa az Űj Élet, Juhász Dezső városi főagronómus a Magyar—Szovjet Barátság, Ra­da Antal technikumi igazgató a Vörös Szikra, Tóth Balázs me­zőgazdasági osztályvezető a Vö­rös Október, Tóth Sándor, a Ser­téstenyésztő Vállalat igazgatója a Szabadság és Miklós János, a Tajói Állami Gazdaság igazga­tója a Micsurin tsz-ért felelős, A patronáló munka ilyen szervezett formában még fiatal, de máris sok ered­mény igazolja helyességét. Csak néhány tényt említünk meg: A Paprika Antal Tsz-ben a régi, alkalmatlan hodály helyé­be saját erőből megépítettek egy korszerű sertésfiaztatót. A Vörös Szikra Tsz az igen megcsappant állatállomány pótlására máris 8 szarvas- marhát és 20 fiatal berkshi- rei kocát állított be. Itt Gombos István elnök nem- fcsak szakmai, de hasznos veze­tési-szervezési tanácsokat is kap Rada igazgatótól. A Szabadság Tsz-ben gátat vetettek a mun­kaegységhígításnak; 200 jogtalan beírást töröltek. (Volt olyan tag, aki februárban egy napra 9 egy­séget írt be magának.) A patronálok javaslatai nyo­mán minden tsz-ben megja­vították a takarmányozást, megteremtették a pillangós­vetés 15 százalékos arányát; az egy holdra felhasznált műtrágyamennyiség minde­nütt eléri az egy mázsát, a gépi igény pedig a 3 normál­holdat, — kivéve a Szabadság Tsz-t, amely két saját erőgéppel ren­delkezik. A patronálok szakmai, szer­vezési segítsége jótékonyan elő­segíti a vezetés színvonalának emelkedését is. A patronáló­mozgalom keretében a Magyar —Szovjet Barátság Tsz agronó- musi minőségben dolgozó szak­embert is kapott. Maknics Gyu­la, a technikum szőlő- és gyü­mölcstermesztési szaktanára he­tenként meghatározott időt a tsz-ben tölt, s a megállapodás szerinti munkaegységet írnak javára. Ezzel a megoldásai ma Halas minden termelő­A kezdef jó, azonban a munka neheze még hátra van a Bányászati Berendezések Gyárában lórom hónap alatt 159 000 forint vállalati nyereség Munkásokkal beszélgetve azt tapasztaljuk, még ma is él ben­nük az a boldog érzés, amely eltöltötte őket a nyereségrésze­sedés osztásánál. A munkások igen bíznak, hogy az idén is él­vezhetik majd a jó munka gyü­mölcsét. Meglátogatva a gyárat, megérdeklődtük, hogy milyenek a nyereségrészesedés kilátásai az első negyedév után. Azt hallottuk: jók, de még ja­vítani való is akad a munká­ban. Ezek után nézzük meg, hogy az eltelt három hónap mi­vel biztatja a munkásokat, a gyár dolgozóit? Qé ooit az indulás Már az év elején az eddig so­ha nem tapasztalt előrelátás és jó szervezés jellemezte a veze­tés munkáját. Ez megteremtette a helyes versenykedvet, amelyet szított a gazdasági bizottságnak az az intézkedése, hogy a ter­melőüzemekben az idén is fenn­tartja a kormány ■na nyereségré­szesedés rendszerét. Ennek ered­ményeként nemcsak teljesítet­ték az első negyedéves tervet, hanem 2,3 százalékkal az egy főre, 2,2 százalékkal pedig a 100 forint munkabérre eső termelé­Miért lépett be 30 fiatal a szabadszállási Arany János Tsz-be?| Kerestem, kutattam a titkát annak, hogy a szabadszállási' Arany János Termelőszövetkezetben ez év januárja óta miért lé-( pett be harminc fiatal? Vizsgálódásaim során arra jöttem rá,/ hogy egyszerűen azért léptek be, mert a termelőszövetkezet ve­zetősége és pártszervezete jó körülményeket és lehetőségeket' biztosított a fiatalok számára, s örömmel dolgoznak a közösben. A termelőszövetkezet belterjesen gazdálkodik, rendszeresen oszt, pénzelőlegeket és ily módon kielégíti a fiataloknak ezt az igé­nyét is. A nehéz fizikai munkákat gépesítették. A fiatalok megalakították a KISZ-szervezetet, kulturgárdát j hoztak létre, így megtalálják a szórakozási lehetőségeiket. A ter­melőszövetkezet központjában lévő iskola tanítója, a KISZ-szer-' vezet titkára, nagy szeretettel foglalkozik a fiatalokkal. A fiatalok politikai neveléséről a termelőszövetkezet párt- szervezete gondoskodik. Ügy gondolom, a szabadszállási Arany János Termelőszövet-1 kezet példája más termelőszövetkezetek vezetői és pártszerve-) zetei számára is tanulságos. Túri József I si értéket túl is teljesítették. Ezt a valóban szép eredményt azonban elhomályosítja az, hogy I nagymértékben növekedett a be­fejezetlen gyártmányok száma. Ez persze részben indokolt, mert 'tavaly igen lecsökkent, azaz í nem érte el a normál szintet. . Emellett új problémák és gon­dok is nehezedtek a gvár veze­tőinek vállaira, de találkozunk (olyan jelenséggel is, hogy itt- ,ott felütötte fejét a pesszimiz­mus. Lehet, hogy ez a jelenség A helyzet mérlegelése n:­Művezető: — Ezért nincs hát iegyensúly a munkámban! csak tiszavirág életű, de figye­lemreméltó azért is, mert lo­hasztja a munkakedvet és a ver­sengés lendületét. Nyílt titok, hogy az idei év nehezebb erőpróba lesz, mint a tavalyi volt. Az előírt 4 százalé­kos önköltségcsökkentés olyan komoly feladatot jelent, amely- lyel megbirkózni nem gyerek­játék. S még ennek ellenére is azt kell mondanunk, nincs ok a pesszimizmusra, mert a gyár dolgozói és vezetői nehezebb helyzetben is megállták a he­lyüket. cÁnii akadályozza a munkát Ettől fügáetlenül azonban szól­ni kell egy-két olyan jelenség­ről, amely fékezi a lendületet. Megemlíjük, hogy ottjártunk- kor a gyár még nem tudta, mi­lyen alaprentabilitással kell dol­goznia az idén. Egyébként már kiszámították, hogy ha felsőbb szerveik 6 szá­zalékot írnak elő. akkor ebben az évben hatnapi nyereségrésze­sedés várható. Ha azonban az utasítás másként szól, magasabb alaprentabilitást kíván, akkor még nehezebb lesz alapot gyűj­teni a nyereségre. A feszítés már csak azért sem látszik azonban helyénvalónak, mert az idén kétmillióval olcsóbban kell előállítani a gyártmányokat, mint tavaly. A magasabb köve­telményt helyesnek tartjuk, az­zal a kikötéssel, hogy az az ész­szerűség határán belül legyen, segítse a belső tartalékok feltá­rását, ösztönözzön a jobb mun­kára. Ugyanakkor azonban ne le­gyen visszahúzó hatása, ne ked- vetlenítse el az embereket, s ne engedjen eleve olyan állapotot kialakítani: — azt a lovat ütik, amelyik húz. Az előbb említettektől függet­lenül őszintén el kell mondani azt is, hogy a nyereségrészese­dés ügye döntően a dolgozók és a helyi vezetők kezébe van le­téve. Tőlük függ, mit váltanak valóra a a lehetőségekből. Éppen ezért most visszatérünk a közvetlen napi tennivalókra, megjelölve, hol lehetne még pénzt »szerezni« — a nyereség­részesedési alapra. JUl iá Uhetáiítj. Az egyik az anyagtakarékos- ság. Ennek százféle formáját le­het és kell megvalósítani. Ez egy olyan lehetőség, amely szin­te kimeríthetetlen. Ha már ez így van, és ez így igaz, akkor mi a legfontosabb tennivaló? A helyi sajátosságok figyelembe vételével elsősorban az egy má­zsa késztermékre eső anyaghá­nyadot kell csökkenteni. Mi tagadás, ennek fontosságát többhelyütt felismerték, de saj­nos, néhány vezetőnek, dolgozó­nak még nem vált vérévé az a szemléletmód: úgy vigyázz az anyagra, mint a sajátodéra. Komoly lehetőségek vannak a takarékosságra az igazgatási költségeknél is. A több mint húsz költségfajtánál okos be­osztással igen sok forintot lehet -szerezni«. Például csökkenteni lehet a kötbért, a kamatot, a felesleges kiszállásokat, a tele­fonköltséget és az igazgatással járó egyéb költségeket. Csak egy töredékét közöltük a lehetőségeknek. Meg vagyunk arról győződve, hogy az üzem kollektívája százszor többet tud, és hogy az adott lehetőségeket okosan gyümölcsözteti. már csak azért is, mert tud.ia. hogy az idei nyereségrészesedés elérésé­hez keményj odaadó, sokrétű munkára van szükség. Befejezésül még csak annyit: a kezdet biztató, azonban egy percre sem szabad feledni, hogy a munka neheze még hátra vau. es Veuesj / MAKX Május 5-én ünnepeljük Marx Károly születésének 140. évfordulóját. Az egész világon megemlékeznek ezen a napon a nagy gondolkodó életművéről, a tudományos szocializmus atyjáról. A mi mostani emlékezésünk a Marx-család életének ke­véssé ismert epizódjairól szól, megismertet a nagy gondolkodó, a hatalmas lángelme bárom lányával, nekik állít emléket. zést folytatott Oroszország, Né­metország, Franciaország, Hol-: landia, Amerika neves politiku­saival. Kevesen tudják róla,' hogy nemcsak kiváló pphlicista volt, hanem egyben műfordító is. Ű ültette át például angol! nyelvre Flaubert: Bovaryné cí­mű regényét. 1 A 80-as évek végén sztrájk-, hullám vonult végig Anglián, s a sztrájkokban szakképzetlen munkások is részt vettek. Nem volt ezeknek a munkástömegek-! pék még szakszervezete. 1889- faen Eleonóra tavékeny részvéte-! lével jött létre az angol gázgyá­ri munkások és segédmunkások első szakszervezete, melynek; központi bizottságába Marx leg-! kisebbik lányát is beválasztot-i ták. Fáradhatatlan munkájának^ eredményeként e szakszervezet-i ben női tagozatok alakultak, s kivívták a nyolcórás munka-, napot. Páldáját követték a lon­doni dokkmunkások is s Eleonó-j ra részt vett első nagy sztrájk-, juk szervezésében. < »Megérteni a szocializmust népszerűsíteni a szolializmust é.s< a szocializmusért élni — ez volt< a célja — írta Karl Liebknecht« Eleonóráról. j Ilyen volt, így élt a nagy Marx« három /forradalmár leánya:* Jauny, Laura és Eleonóra. í száz- és százezrei osztják fáj­dalmát.« Laura, Marx másodszülött lánya 1868-ban ment férjhez Paul Lafarge francia szocialis­tához, akit Lenin a marxista eszmék egyik legtehetségesebb terjesztőjének nevezett, ök for­dították le francig nyelvre a Kommunista Kiáltványt, vala­mint az I. Internacionálé Főta­nácsának a francia—porosz há­borúról szóló kiáltványait, me­lyeket Marx Károly írt. Laura, Marxnak és Engelsnek több munkáját is franciára fordítot­ta, kiadta, őrizte és gondozta Marx irodalmi örökségét. Eleonórát, Marx legki­sebbik leányát teljes joggal tart­ják az egyik legkiválóbb publi­cistának és a XIX. századvégi angol szocalista és munkásmoz­galom leglelkesebb harcosának. Örökölte apjától annak rendkí­vüli energiáját, munkabíró ké­pességét, akaraterejét. A kora­beli lapokban és folyóiratokban gyakran jelentek meg cikkéi a munkásmozgalomról és a mun- kiskaiiórúi. Széleskörá lévaié­nak a politikai és társadalmi életbe. A különböző országokból jött politikai emigránsok, az angol munkásmozgalom vezetői sűrűn látogatták Marx otthonát. Jennyt, Marx legidősebb lá­nyát rendkívül érdekelték a for­radalmi események. Már fiata­lon cikkeket írt az angol lapok­ban, s élesen tiltakozott az írek üldözése ellen. Jennyt mélysége­sen felháborította, milyen ke­gyetlenül bántak a börtönbeve­tett ír forradalmárokkal. Cik­kei nagy hatást váltottak ki. Az angol kormány kénytelen volt a Jenny Marx cikkei nyomán tá­madt hangulatot azzal csillapí­tani, hogy több ír foglyot szaba­don bocsátott. Marx ezzel kap­csolatban megjegyezte: »Mister Williamsnak (Jenny Marx írói álneve) természetesen nagy és teljesen megérdemelt sikere van... Bravó Jenny!« Engels így írt Jenny halála után: »A proletariátus hősi harcost veszí­tett személyében. De bánatsúj- tqtta atyjának legalább annyi vigasztalása van, hogy Európá­ban és Amerikában a munkások Jenny, Laura, Eleonóra — Marx leányai hősiesen megosz­tották atyjuk küzdelemmel teli életének gondjait, problémáit. E rendkívül összeforrott család minden tagját az őszipte szere­tet és összetartás érzése fűzte össze. Eleonóra így írt Marxról halála után: »Otthon valameny- nyien jó barátok voltunk, de ö co(t mindig a legkedvesebb és legvidámabb __ilyen volt egé­sz en haláláig.« A környezet, amelyben a há­rom nővér felnőtt, nagyban elő­segítette. hogy bekapcsolódia-­szövetkezete rendelkezik ( már saját szakemberrel. , A patronáló elvtársak havon-, la egyszer rendszeresen beszámolnak a pártbizottságon a végzett mun­káról, az elért sikerekről, a fel-' merült problémákról s együtte-l sen tesznek újabb javaslatokat,, melyeket azután tsz vezetőségi-, illetve közgyűléseken terjeszte-' nek elő. Az eddigi tapasztalatok) azt mutatják, hogy , a szövetkezetek tagsága , igényli ezt a segítséget, há­lás érte, I s egyre több bizalommal kéri al pártfogók véleményét. « Ez a módszer fenyesen bizo­nyítja, hogy Halason megta'ói-' ták azt a jó módszert, amelynek) keretében a szövetkezeti demok-, rácia megsértésének, oz önálló­ságot sértő beavatkozásnak leg-l kisebb megnyilvánulása nélkül) segíthetik a tsz-eket. Másrészt példa ez a módszer arra is, hogy1 a jól dolgozó pártbizottság 1 megkeresi és megtalálja azo- i kát a legjobb összekötőket, ( aktívákat, akik segítségével egyszemélyben sokkarú és sokszemű tsmoga-' tója, serkentője, ellenőrzője le-( hét a szövetkezetek fejlesztésé­nek. A pártbizottság — a patroná-' lók — és a tsz-tagság olyan szo-( ros, hármas láncszemmé ková-, csolódhat az eddigi tapasztala-1 tok szerint Halason, amelynek I húzóereje csak előre s méghozzá, gyorsan előregördítheti a szö­vetkezeti mozgalom egyre széle-' sülő úton haladó szekerét. ) Gáspár )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents