Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

Úritok MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA VHág proletárjaiy egyesüljetek / III. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Ara SO fillér 1958. MÁJUS 6. KEDD Különleges éghajlati viszonyaink és földje­ink változékony volta folytán olyan szerencsés adottságokkal rendelkezünk, hogy mezőgazda­ságunk valamennyi ágában ki­váló termelési eredményeket mutathatunk fel. A kenyér- és takarmánygabonát éppen olyan eredményesen termelhetjük, mint a takarmánynövényeket, zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt, hasonlóképpen a kiváló minő­ségű kertészeti magvainkat. Már a felszabadulás előtt szerte a világon nagy kereslet nyilvánult meg a magyar vető­magvak iránt. Évente igen nagy mennyiségű lucernát, vöröshe­rét, valamint egyéb pillangós takarmányok vetőmagvait, zöld­ség- és virágmagvakat, borsó, bab és bükköny vetőmagvakat szállítottunk külföldre. Különö­sen az északi és a nyugati ka­pitalista államok vásároltak tő­lünk. A jó minőségű vetőmag­vakért sok valutát kaptak azok a nagy- és középbirtokosok, kik­nek meg volt a kapcsolata a hazai és a külföldi magtermelő cégekkel. A felszabadulás után néhány éven keresztül vetőmag termesz­tésűnk és az exportálási lehető­ségeink is erősen megcsappan­tak, mivel a kisparcellás gaz­dálkodás mellett nagy mennyi­ségű és jó minőségű vetőmagot előállítani nem lehetett, de a termelési eredményeink sem voltak olyanok, hogy a belföldi szükségletek kielégítése után exportálni tudtunk volna. Ez a helyzet csak akkor vál­tozott meg gyökeresen, mikor a kisparcellás gazdálkodás mel­lett megalakultak az állami és szövetkezeti gazdaságok. E gaz­daságokban már biztosítható volt a fajtisztaság elsőrendű kö­vetelménye, gondoskodni lehe­tett a talajerő utápótlásáról, a gyommentességről, a gépi mun­ka alkalmazásával a terménye­ket olcsóbban lehetett előállí­tani. A nagyüzemi gazdálkodás fej­lődésével évről évre emelkedett az ország vetőmagtermesztése fs. Ez megyénkben is tapasztal­ható. Míg 1949-ben alig 18 000 holdon termesztettünk vetőma­got, tavaly már 36 000 holdra növekedett a terület, az idén pe­dig elérte a 40 000 holdat. Több, azelőtt alig ismert növényi kul­túra térhódítását tapasztalhat­juk. Tavaly 130 katasztrális hold lencsére szerződött a Me­gyei Magtermeltető Vállalat, az idén már több mint 500-ra. Egy mázsa lencséért 25 dollárt ka­punk a világpiacon. Kedvelt a magyar hibrid kukorica is. 24 dollárt kapunk érte mázsánként, míg a szokvány kukoricáért csak 6 dollárt. Nagyon értékes a ma­gyar lucernamag. Időben szállí­tott magért 120—130 dollárt ka­punk mázsánként. Az állam jelentős kedvezmé­nyeket ad azoknak a gazdasá­goknak, melyek magtermesz­tésre szerződtek. Egyes termelő- szövetkezetek, például a vaskúti Kossuth, a csátaljai Budai Nagy Antal évről évre növelik a mag­termesztés területét és mennyi­ségét, ezzel párhuzamosan egyre nő a tagság jövedelme. A vető­magtermesztés fejlődése egyben mutatója a belterjes gazdálko­dás térhódításának.-Kosa Károly Megbízásunk van, hogy átadjuk önöknek a bolgár nép nagyszerű érzéseit at 'Bő-Iqók TöcLzalicu cAmú-ö-liglL küldö-ttiíqt JCtakmiíttit A KISZÖV küldöttgyűlése IZ, oldali, MARX LÄNYAI (3. oldat) HÉTKARÜ SEGÍTSÉG... (3. oldal) Szívesen várt kedves vendé­gek érkeztek szombaton délelőtt Kecskemétre. A Bolgár Hazafias Arcvonal küldöttségének kocsi­ja néhány perccel fél 11 után kanyarodott be a megyei tanács épülete elé. A bejáratnál Bo- dóczki László, a megyei nép­front-bizottság elnöke és Kovács Endre, a megyei népfront-bizott­ság titkára fogadták a delegá­ciót, melynek tagjai: Ferdínánd Kozovszki, a Bolgár Hazafias Arcvonal Végrehajtó Bizottsá­gának és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a bolgár nemzetgyűlés irodájának elnöke, mint a kül­döttség vezetője. Hristó Stojkov, a Hazafias Arcvonal Végrehaj­tó Bizottságának tagja. Esua Ke- malov, a Hazafias Arcvonal Nemzeti Tanácsának tagja, a Nemzeti Tanács osztályvezetője. Atanas Misev, a Hazafias Arc­vonal pomirjei járásának titká­ra. Ászén Nikolov, a Hazafias Arcvonai Ruszéi megyei titkára. A kíséretükben volt Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Tamás Istvánné és Sán­dor István, az országos tanács munkatársai. A vendégek fogadására a me­gyei tanács klubtermében meg­jelentek a megye és Kecskemét város vezetői, nevezetesen Mol­nár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Dal- los Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Gombos Aladár, a városi párt-végrehajtóbizottság titkára, Nagymarosi Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Tóth László, a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­gának elnöke és Eszik Sándor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára. A Sztálin- városból városunkba érkező küldöttség elé Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkárhelyettese utazott. A vendégeket a klubterembe érkezve Bodóczki László elv- társ üdvözölte meleg szavakkal, amelyre Ferdinánd Kozovszki, a küldöttség vezetője válaszolt és többek között a következőket mondotta: »-Megbízásunk van, hogy átadjuk önöknek a bolgár nép nagyszerű érzéseit a ma­gyar nép iránt. Nagy sikereket kívánok további munkájukhoz.-» Ennekutána asztalokhoz ülve élénk beszélgetés indult meg a vendégek és a vendéglátók kö­zött. Molnár Frigyes elvtárs a beszélgetés során rövid áttekin­tést adott a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Bőven esett szó az eddiginél jobban hasznosítandó futóhomokjaink­ról is. Erre Kozovszki elvtárs közbeszól: »A Szahara.;.? Lát­tam, amint jöttünk Sztálinvá- rosból.« Molnár elvtárs említést tett arról is, hogy a kormányzat helyes gazdaságpolitikája kö­vetkeztében a külterjességtől mind több területet hódítunk el, hiszen ebben az évben 1400 bold szőlőt, gyümölcsöst telepí­tettek az egyénileg dolgo­zók. A belterjesség problémájánál hosszabban időztek el a beszél­getők. Kozovszki elvtárs az­iránt érdeklődött, hogy a ter­melőszövetkezeteink részéről megvan-e a lehetőség a nagy­üzemi termelés fölényének gya­kori bemutatására. Molnár elv­társ válaszul elmondotta, hogy többek között a fajszi Vörös Csillag Tsz bebizonyította, hogy nemcsak kisparcellán lehet ter­melni paprikát, hanem nagy­üzemben is, és lényegesen töb­bet. A belterjesség vonalán ha­sonlóan jó példával szolgál a solti Szikra Tsz is. Molnár elv­társ elmondotta, hogy az elmúlt másfél év alatt szövetkezeteink is nagymértékben megerősöd­tek. A tagok jövedelme már meghaladta a nyolc holdas egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét. > Ennek azért van megyénk szem­pontjából nagy jelentősége, mert kisgazdaságaink 71,5 százaléka 8 holdon aluli. A beszélgetés felevelenítette az ellenforradalom időszakát is és azt, hogy milyen rombolást végeztek hazánkban és azon be­lül megyénkben egyaránt. Mol­nár elvtárs elmondotta, hogy a dolgozó parasztok megértették Mindszenty beszédéből, hogy miről van szó, hogy a legdrá­gább: a föld van veszélyben. Megértették, hiszen 35 000 csa­lád kapott a megyében földet, ami akkor az összes parasztsá­gunknak mintegy egyharmadát tette ki. Kozovszki elvtárs köz­beszólva elmondja, hogy „Mind­szenty és Eszterházi a demok­ráciáról beszéltek. „Ügy illik ezekhez a demok­rácia, mint a farkasra az, hogy vegetáriánus”. Gondolatok cserélődtek még a Hazafias Népfront megyei mun­kájáról és eredményeiről, a szovjet-magyar barátság alaku­lásáról és az értelmiséggel kap­csolatos problémákról. Kozovszki elvtárs megköszön­te Molnár elvtárs tájékoztatóját és elmondotta, hogy mindaz amit hallott a megye mezőgaz­dasági gondjait illetően saját, mezőgazdaságuk szempont já-1 ból is gyakorlati jelentőséggel - bír. Elmondotta, hogy a terme­lőszövetkezetekben igen nagy jelentősége van an­nak, hogy ott képzett veze­tők dolgoznak. Ezért hazájában a párt úgy in­tézkedett, hogy a tsz-ekbe veze­tőembereket küldtek. A szövet­kezetek vezetésébe kulturált emberekre van szükség. A fa­lusi dolgozók bizalmukat he­lyezték a szövetkezetbe és ezzel a bizalommal nem lehet ját­Dallos Ferenc elvtárs, majd Ászén Nikolov mondattak po­hárköszöntőt. Később felszólal­tak még dr. Tóth László és Molnár Frigyes elvtársak is. Az ebéd során igen baráti, meleg hangulat alakult ki; A délután során a küldöttség meglátogatta a Helvéciái Állami Gazdaságot, ahol a házigazda Petőfi Sándor elvtárs fogadta a vendégeket, A baráti beszélge­tés során felszólaltak Petőfi Sándor, majd Krasztju Sztoj­csev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Mol­nár Frigyes elvtárs. Nehéz volt egy kellemesen eltötött egész nap után elválni, de kedves bolgár Vendégeinket kötelessé­gük Szegedre szólította; 159 000 FORINT VALL A- \ LATI NYERESÉG (3. oldal) GYERMEKEKNEK— ÚTTÖRŐKNEK (4. oldat) LEVELEZŐNK ÍRJA (4. oldal) TASSTÓL—HARTAIG (5. oldal) PÉLDAMUTATÁSSAL, MEGGYŐZŐ SZÓVAL (5. oldal) SPORT (6. oldal) 2 I Zászlóavatás az heudaintézetácH Meieg, bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap a Kecs­keméti Országos Nevelőintézet Zászlót bontott az Árvaház »Gárdonyi Géza» úttörőcsapata. A város valamennyi iskolájának úttörőcsapata képviseltette ma­gát s egy-egy díszrajt küldött a testvércsapat avatására. Az udvaron felállított dísztri­bün mellett az Üttörőház zene­kara indulókat játszott. A fris­sen pattogó ütemre kedvesen ható fegyelmezettséggel vonul­tak fel a pirosnyakkendős úttö­rők, a kéknyakkendős kisdobo­sok és felsorakoztak az emel-' vénnyel szemben. Az impozáns látványra még a nap is előbújt a felhők mögül és bearanyozta' sugaraival az intézet udvarát. Vezényszavak hangzottak, majd a raj vezetők jelentést tet­tek az úttörő-vezető pajtásnak. A díszemelvényről Losonc Mi­hály őrnagy elvtárs üdvözölte az úttörőket s az új pajtások­nak nyakára kötötte a piros nyakkendőket. A II. Rákóczi is­kola kisdobos zenekara az úttö­rő indulót kezdte játszani, ami­kor három pajtás az emelvény elé lépett a Kecskeméti Házi­ipari Szövetkezet által adomá­nyozott piros-fehér-zöldszínű új csapatzászlóval. A zászlót Füve­si Károlyné adta át a szövetke­zet nevében, majd Király Zoli a »Gárdonyi Géza» úttörőcsapat kisdobosa 112 pajtása nevében fogadalmat tett arra. hogy hű­séggel megőrzik a zászlót és méltóak lesznek hozzá. A fogadalomtétel után Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke beszélt a pajtásokhoz. Először az anyák napjára emlé­keztette a gyerekeket és arra kérte őket, hogy legyenek jók azokhoz, akiknek nincs édes­anyjuk. Ezután a zászlóról be­szélt, amely alatt a magyar tör­ténelem nagyjai harcoltak Rá­kóczi, Kossuth és az 1919-es Tanácsköztársaság katonái. Eh­hez a zászlóhoz, amely most a Magyar Népköztársaságé, legye­tek hűek — mondotta Dallos elvtrás —, legyetek hűek hozzá, mert a népköztársaság adta meg a magyar ifjúságnak, így nek­tek is a gondtalan tanulás le­hetőségét. Szeressétek a mun­kát, a fizikai munkát is, szeres­sétek a zászlótokat, szeressétek a vörös zászlót is, amely 160 éve lobog a szabadságukért küzdő népek feje felett — fejezte be beszédét Dallos elvtárs. Az ünnepség után a gyerme­kek egész nap vidáman szóra­koztak a kultúrteremben, TAVASZI SZEMLÉN cl (Váj&ilölclL cALLami QcLzA(uáq,b-cuL szám. A megyei tanácstól a Kecs­keméti Konzervgyárba ment a küldöttség. A vendégeket Beret- vás Dezső, az üzem igazgatója fogadta. Rövid üzemlátogatás i után ebédre látták vendégül ‘ a delegációt; Az ebéd sarán Az idén elkésett a tavasz, még alig zöldéi a határ, de a koráb­ban vetett növénykék már ki­dugták a fejüket. A Városföldi Állami Gazdaságban 100 hol­don vetettek az idén cukorré­pát. A nyílegyenes sorokban ki­keltek már a növények, a poro­zást elvégezték, jelenleg a sara- bolás folyik. Elvégezték a kukoricavetést is. 114 holdon Óvári 5-ös, Mar- tonvásári 5-ös. valamint 3 fajta amerikai hibrid kukoricafajtát vetettek. Jövőre az állami gaz­daság az idei év kísérletei alap­ján a legmegfelelőbb magból veti a legtöbbet. Jó eredményt ért el á gazda­ság állattenyésztő üzemegysége. A hizlaldában éppen 19 bikán végezték el a hóvégi mérést Sebtében kiszámítottuk, hogy a súlygyarapodás egyedenként és naponként az elmúlt hónapban 1 kiló 26 deka volt. Az előző év hasonló időszaká­hoz képest a jobb gondozással jelentősen növelték a tejhoza­mot, ifc. Kovát* Andor.

Next

/
Thumbnails
Contents