Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

Bővül a Lábatlani Cementgyár

Az ország legnagyobb cementgyára épül a lábatlani rekonstrukciónál. Képünkön látható az új nagyüzem, jobboldalon van a kötélpálya befogadó állomása.

Báts f raw#,a*vzoHyok a Gyermekvárosban

Közös gazdaságaink életéből

MEGYÉNK GÉPÁLLOMÁSAI 226 ezer normálhold gépi munkára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel. A szerződések teljesítése esetén megyénk termelőszövetkezetei 6 776 000 forint kedvezményben részesülnek. A legutóbbi értékelésig magyénk gépállomásai öl) ezer normálholdnyi gépi munkát végeztek el. melynek során a termelőszövetkezetek mintegy 2 millió forint kedvezményben részesültek.

•

A KISKÖRÖSI járás legjobban működő termelőszövetkezeti csoportja a kiskőrösi Petőfi. Itt kisebb brigádokat alakítottak, a nyitás, metszés, kötözés és szüretelés közös végzésére. Az idén 15 vagon szervestrágyát vásároltak, melyet közösen hordtak ki a területre és közösen munkáltak a talajba. Közösen vásárolták a szükséges műtrágyát és a növényvédő szereket is.

*

EGYRE TÖBB zöldséget termesztenek közös gazdaságaink. A termeltető vállalatikkal 1813 katasztrális holdra kötöttek zöldségtérmesztési szerződést. Ez majdnem 400 katasztrális holddal haladja meg az elmúlt évit. A termesztéshez szükséges

Ua termelőszövetkezeteink működéséről. eredményeiről írunk vagy beszélünk, nagyritkán emlékezünk meg a könyvelőkről. Mintha nekik semmi szerepük nem volna abban, hogy a tsz-ek jól vagy rosszul gazdálkodnak. E negligálás oka abból a téves nézetből gyökerezik, amely gazdasági életünkben a könyvelőt csupán a »holt« vagyontárgyak és a mások által elért termelési eredmények regisztrálójának véli (ami egyébként önmagában véve sem lebecsülendő tevékenység). Valójában azonban a könyvelő sokkal több ennél, általában is, a termelőszövetkezetekben pedig különösen.

Nézzük meg, hogy miért?

A tsz-könyvelő azzal, hogy nyilvántartja a gazdaság vagyoni állagát, s nemcsak az »álló« vagyontárgyakat, hanem a fogyóeszközöket is (pl. a zsákmennyiséget stb.), és rögzíti a tsz követeléseinek. valamint tartozásainak az összegét, határidejét, mintegy térképet készít arról, hogy mivel rendelkezik a termelőszövetkezet. Ez pedig fontos a vezetőség számára a lehetőségek megítéléséhez és a gazdálkodás fejlesztése szempontjából a tervezés alaposságához is. Nem egy esetet tudunk, amikor a könyvelőnek az adatokkal érvelő közbeavatkozása akadályozta meg, hogy a tsz vezetősége erőn felüli adósságba verje a közösséget, olyanról is, amikor az egyes, a tsz-t »fejőstehénnek« néző vállalatok jogtalan követeléseit már-már »nagyvonalúan« teljesítő elnöknek a könyvelő mondott megállj-t, a követelés alapÜnneplőruhás, vidáman beszélgető asszonysereg leste az autóbusz indulását az Országos Nőtanács budapesti épülete előtt. Az alig húsz kilométerre levő fóti kastélyban pedig 240 kisgyermek várta izgatottan azokat a néniket, akik az édesanya helyett megsímogatják hamvas kis, arcukat, i t

A titokzatos csomag

Amint a Bács megyei asszonyok csoportja elé gördült az autónk, két asszony integetésére lettünk figyelmesek.

— Nem vinnék el ezt a csomagot Fótra? — kérdezi az egyik jánoshalmi asszony, Balogh Lajosné,

— Szívesen, ha megmondják, mi van benne?

— Azt nem árulhatjuk el — hangzott a titokzatos felelet.

— Akkor nem visszük el!, s * * * — kötekedtünk tréfásan.

— Ejnye, vigyék már — vendégségbe nem illik üres kézzel menni — érvel a másik asszony,

oooooooooooooooexíx30O0©oe0oooooooocDoooooi^§i^s?«gf*i8f®^aRSi^i^Sf^S

Egy svájci újsághír —és a valóság

vetőmaggal, egyéb felszerelésekkel időben el tudták látni a közös gazdaságokat.

Sörivás gőzben

A napokban betértem az egyik italboltba, hogy egy pohár sörrel lehűtsem magam. Arról bizonyára a kedves olvasó is hallott, hogy ezt a »köz- intézményt« (már mint az italboltot) »apák boltjának« is nevezi egyre fejlődő, gazdagodó nyelvünk.

Ezt a megjelölést

— már mint azt, hogy ide csak tisztes családapák, vagy leendő családapák járnak — alaposan megcáfolta az a két nőnemű lény, aki ugyancsak öblögette torkát a hideg sörrel. Nincs ebben semmi kivetni való

— mondja bizonyára a kedves olvasó, miután e bevezető

kis fejtegetés végéhez ér — hiszen mindenkinek joga van ehhez;

Igen ám, de ez nem olyan toroköblögetés volt, inkább torokmosás. Egy korsóval kezdték, utána következett egy pohár, ismét egy és így tovább. A munkaeszközök, a két kapa, pedig nyugodalmasan várták kint a gazdájukat, egész nap cukorrépát sa- raboltak velük. A két asszony pedig a kocsma késő délutáni hűvösében, minden újabb pohár után így sóhajtott fel: jaj, de szomjas lettem. Közben néha sodortak egy- egy cigarettát a

»dózniból«, gyakorolva e tekintetben is a női egyenjogúságot.

A csapos természetesen egy szót nem szólt, még a negyedik pohárnál sem, érthető, hiszen az ilyen vendégek növelik igazán a forgalmat.

Node ezekután ne mondja nekem senki az italboltra, hogy az csak az »apák boltja«, mert íme a tanulság, hogy vannak, akik korsókkal és poharakkal »bizonyítgatják« nőiességüket s szándékolják megváltoztatni a férfiak eddig még igen kedvező véleményét a szebbik nemről.

K. S.

s mi rögtön sejtjük, hogy valami ajándékról van szó, amit féltenek, s nem akarnak a zsúfolt autóbuszon vinni. Persze, a vége az lett, hogy a nagy csomagot befogadtuk a kocsiba, s vigyáztunk rá mindaddig, míg a fóti kastély árnyas fái alatt elhangzottak az üdvözlő beszédek. Akkor ismét megjelent a két asszony és gyorsan kibontották a gondosan összekötözött papír »bundát«, s a csodálkozástól tágranyitott szemű kis apróságoknak az ország valamennyi küldötte közül elsőnek adták át a vitrinben elhelyezett, jánoshalmi népviseletbe öltöztetett gyönyörű szép két babát. A mi asszonyaink után a szolnokiak sok-sok cukorral, mások pedig babákkal ajándékozták meg a gyermekeket, .

Hogyan kell fundamentumot ásni ?

A festői szépségű park tisztásain kis úttörők álltak, kezükben egy-egy megye kartonpapírra pingált nevével. A kastély melletti ünnepség után a mi megyénk asszonyai is szétszéledtek, hogy megkeressék Bács és Csongrád megye közösen épülő óvodás házának helyét. Az évszázados, hatalmas fákkal körülvett térségen két kis barnahajú lányka őrizte megyénk névtábláját. Itt állapodtak meg asszonyaink. A levert karó mellett egymás kezébe adva az ásót, kis »buckákat« formáltak — úgy hitték, a formaság kedvéért, övék az első kapavágás. Egy kalocsai nőküldött, Vuity Katalin másképpen értette. Kezébe kaparintva az egyik ásót, nevetve felkiáltott:

— Majd én megmutatom, hogy kell fundamentumot ásni! — s azzal az egyik ásónyi rögöt jobbra, a másikat balra fordítva egy jódarabon szabályos fundamentumot ásott.

Olyan szépen sikerült, hogy még az otthon igazgatója, Barna Lajos elvtárs sem állta meg szó nélkül. S minthogy már hozzánk csatlakozott, ezernyi kérdéssel ostromolták az asszonyok az új város, a gyermekek életével kapcsolatban,

„Számlufiac'-s a fsz ftönyoelő?

talanságának igazolásával.

Nem lebecsülendő őre tehát a szövetkezeti vagyonnak a könyvelő!

Másrészt, az igazságos jövedelemelosztásnál is fontos szerepet tölt be, mégpedig a munkateljesítmények nyilvántartásával. Ezzel azonban nemcsak az említett célt szolgálja, hanem a munkaegységek havonkénti nyilvánosságra hozásával ösztönzi is a tsz-tagokat telje- sítrtiényük fokozására, az egymás közötti nemes versengés kibontakoztatáséra. (A munkaegységek havonként történő összesítő kimutatása különben arra is jó, hogy nem — amikor sokkal bonyolultabb — a gazdasági év, hanem már a hónap végén lehet tisztázni a teljesítmények körüli esetleges tévedéseket.)

I&lj egyénk termelőszövetke- zeti könyvelőinek a helyzetét, megbecsülését illetően több helyütt jó az együttműködés az elnök, a tagság és a könyvelő között (különösen ott, ahol az utóbbi is alapító tag, mint Matos János, a garai Vörös Csillagban, Bélity Antónia, a bácsalmási Lenin Tsz- ben), de kétségtelen, számos tsz-ben kellő mértékben még nem méltányolják a könyvelő munkáját. Amolyan — jó ha van, az sem baj, ha nincs — »számkukacnak« tartják a könyvelőt, aki okve- tetlenkedve beleüti az orrát mindert olyan dologba, amihez

— vélik — semmi köze. A cikkünk elején elmondottakból következik e nézet helytelen volta. Tagadhatatlan bár az is, hogy számos helyen a könyvelő hanyag munkája, a számvitelben való járatlansága a lebecsülés oka.

E1 z utóbbi hiányosságnak a megszűntetése végett a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nemrégiben hathetes alapfokú könyvelői tanfolyamot rendezett Kalocsán, s emellett a korábban indult, hosszabb időtartamú kettős könyvviteli tanfolyamon is tanulnak tsz-eink könyvelői. Ez — miként egyik tudósításunkban jeleztük — nagyban segíti annak a célnak az elérését, hogy egyre több tsz-ben alkalmazhassák a kettős könyvvitelt, amelynek a lényege a gazdaság eszközeinek és azok forrásainak, valamint a bennük előállott változásoknak az egyidejűleg történő külön számlasoros elszámolása.

Az iskolai végzettséget tekintve egyébként megyénkben az általános iskola nyolc osztályával, vagy néhol ennél kevesebbel 144, közgazdasági érettségivel 16, egyéb érettségivel 47, főiskolai, egyetemi végzettséggel 10 tsz-könyvelő rendelkezik. A könyvelők 40 százaléka nő.

Ami az iskolai alapképzettséget illeti, a statisztika nem mutat valami kedvező képet, bár megjegyezzük, az elmúlt

Miután a gyermekek életéről és sok kedves fóti dologról szó esett, a beszélgetés egy különös epizódra terelődött. Barna elvtárs mesélte el, hogy az egyik svájci képeslap különös rajzot közölt, amelyen szöges dróttal éktelenített kerítés mögül vézna kisgyermekek bámészkodtak ki. A kép szövege pedig arról adott hírt a tisztes svájci honpolgároknak, hogy a magyarországi Fót községben gyermekinternálótábort létesítettek, s a humanizmus szent nevében felhívják Svájc minden lakóját: tiltakozzanak e brutalitás ellen!

Talán meg sem említem e kis történetet — hisz már több, hazánkban azóta megfordult svájci honpolgár győződhetett meg az aljas rágalom ellenkezőjéről — ha épben egy előttem lezajlott megható kis jelenet nem élezi ki lelkemben oly mélyen a kontrasztot.

Éppen e történet mesélése közben hét év körüli, alacsony termetű fiúcska száguldott el mellettünk. Azaz, mikor meglátta Barna elvtársat, hirtelen megtorpant, s gyermeki odaadással, kicsiny tenyerét — melyben két szem, zacskóban izzadó cükorka volt — kitárta az igazgató előtt:

— Tessék venni belőle, igazgató bácsi! A nénik hozták, nagyon jó: 41

A vad fantáziájú svájci újságíró által elképzelt telepen, ahol a gyermeknevelés fő eszköze a megfélemlítés, ez a fiúcska nem szaladt volna igazgatójához két szem cukorjával..

Csetlik Pityu meg a többiek

Ha már ott jártak — asszonyaink njem tudtak ellentállni a kísértésnek— kerestek-kutattak a mi megyénkből származó gyermekek után. Nehéz volt rájuk találni, hiszen elvegyültek a vendegek között, akiknek büszkén mutogatták otthonuk minden szépségét: a háromtavú patakot, a hatalmas park rejtelmeit, s az őzikét.: j * Cselük Pityut, a 13 éves kalocsai legénykét is hasonló elfoglaltság közepette találtuk 'meg. Az asszonyok mindjárt skörülvették, süteménnyel kínálnák — amit elég tartózkodóah és ^illedelmesen fogadott el — és /érdeklődtek tanulmányi eréd- Cményéről:

V — Közepes tanuló vagyok — /mondta j—, de ha nagyon iparkodom, jó rendű leszek év vé>gére.

> — S mióta vagy itt, hogy ér- rzed magad? — záporoztak az íújabb kérdések.

> — Nagyon jó itt, még sehol (nem volt) ilyén sorom, s ha csak >lehet, ittj akarok maradni tizennyolc évés koromig.

/ — És azután?

> — Azútán hazamegyek Kalo- tcsára. Ott él az1 édesanyám özvegyen, ott akarok majd dolgozni én is;

> — Mi akarsz lenni?

> — Géplakatos — válaszolja (Pityu felcsillanó szemmel, s Smesélni kezd arról, hogy már ?az otthon kis lakatosműhelyé- $ben is szokott fabrikálni szabadidejében.

£ Végül még egy érdekes ápró- ,ság. Több kis kastélylakót megkérdeztünk: Mikor jöttél Fótra? fezinte egyértelmű volt a válasz: /most! Később kiderült, hogy az sa «most« az elmúlt év novemberére értendő, amikor a város salapító tagjaiként először lépnék át új otthonuk küszöbét; (Egy olyan otthonét, ahol gyorsan telnek a napok, mert feledhetik kicsiny életük gondját, hiszen itt egy egész nép szeretete (együttérzése irányítja sorsukat.

r Eszikué

évekhez viszonyítva a fejlődé: nagymértékű, hiszen a tsz mozgalom kezdetén még olya nokat is alkalmaztak a tsz-el könyvelőnek, akik jóformán ír ni-olvasni sem tudtak. Baj vi szont, hogy érettségizett fiatal jaink, különösen — akikre elsősorban volna szükség — a közgazdasági technikumot végzettek nem szívesen vállalnak tsz-könyveloi állást. Pedig a tsz- elnök jövedelmének 70—80 százalékában részesülő könyvelő’ többet keres, mint általában a hasonló beosztású hivatali tisz-’ viselő. Van példa viszont arra is, hogy érettségizett fiatalok —’ mint Dudás László. Fodor End-! re, a kecskeméti Törekvés, illet-' ve Győzelem Tsz, és Szabó Jú-! Iia, az orgoványi Sallai Tsz fia-' tál könyvelője — dicséretre-! méltóan megállják a helyüket,' s ők is meg vannak elégedve a’ munkakörükkel, a jövedelmükkel is. , r j

Az ellenőrző szervek egyöntetű megállapítása szerint a tsz-könyvelőnőknek sem kell szégyenkezniök a férfiakkal szemben. Lelkiismeretesek, alaposak és — számos eset tanúsítja — harcosan lépnek fel, ha a tsz vagyonának az ésszerűtlen! kezelését tapasztalják. Az említett kalocsai tanfolyamon pe-! dig jobb volt tanulmányi ered- mépyük a férfiakénál! !

agyjából ez a helyzet me-! gyénk tsz-könyveliővel' kapcsolatban, s tálán sikerült! rávilágítanunk arra is. hogy a- könyvelő a «számkukacoskodás-! sal« a szövetkezet javát szolgálja. :

Tarján István 1