Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-24 / 121. szám
Világ proletárját, egyesüljeteki tIMum mo MAGYAR SZOCIALISTA MUN KA'SPART BÄCS-• KISKUN MEGYEI LAPJA IU. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Ára SO fillér 1958. MÁJUS 24. SZOMBAT A kommunista munkastílus lényege a párt és a tömegek kapcsolatának állandó erősítése — Ülést tartott a megyei pártbizottság — Pénteken délelőtt a megyei pártszékházban ülést tartott a megyei pártbizottság. Az üdvözlés és megnyitó után Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tatotta meg beszámolóját a »Munkastílus alakulása a Bács-Kiskun megyei kommunisták és pártszervezetek tevékenységében« címmel. Jó irányban fejlődik a megye gazdasági élete A beszámoló elöljáróban értékelte az elmúlt fél év munkáját, az ipari termelés, a tanácsok munkája, a mezőgazdasági termékeit felvásárlása és a termelőszövetkezeti mozgalom megyei eredményeinek és hiányosságainak tükrében. Az ipari termelés alakulásáról szólva megállapította, hogy a szocialista ipar 1957. évi teljes termelése 3,6 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban, de még 1,3 százalékkal alatta maradt az 1955-ös szintnek. Az ipari termelés az 1958-as év első negyedévében tovább emelkedett a megyében: 3,8 százalékkal haladta meg az 1956 első negyedévi színvonalat és 18,8 százalékkal a tavalyi év első negyedét. Jelentősen emelkedett a munkások havi átlagos keresete; 1957-ben — 1956-hoz viszonyítva — 22,9 százalékkal, 1955-höz viszonyítva pedig 30,3 százalékkal volt magasabb a kifizetett havi átlagos munkásbér. Az ipari termelés javulásában jelentős szerepe volt az üzemi pártszervezetek megerősödésének, munkájuk javulásának. A munkásság jó politikai hangula. tát tükrözi, hogy a megye számos üzeme és vállalata túlteljesítette tavalyi tervét és ennek eredményeként a megnövekedett béreken felül a megyében még közel 20 millió forint nyereségrészesedést is kioszthattak. Több üzem és vállalat, így például az Épületlakatosipari Vállalat, a Kecskeméti Víz- és Csatornamű, a Bajai Gyapjúszövetgyár, a Délbácsmegyei Téglagyár, a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító, a Helvéciái Állami Gazdaság, a Kiskunfélegyházi Gépállomás, stb. 20—26 munkanap fizetésének megfelelő nyereségrészesedést osztott dolgo- eóinak. A jó eredmények azonban nem homályosíthatják el az ipari termelés fogyatékosságait — mutatott rá a beszámoló. — Az egy munkásra jutó teljes termelés, valamint a 100 forint bérre jutó teljes termelés még 15—20 százalékkal alatta marad az ellen- forradalmat megelőző eredményeknek. E hiba kijavítása ipari termelésünk központi feladata. A tanácsok munkájáról *dott ezután rövid értékelést a oeszámoló. Megállapította, hogy 1957-ben többet költöttünk egész- 'égügyi, oktatási célokra, mint i korábbi években bármikor, aiáseeítette ezt a kormány, be-1 lyes politikája, a tanácsok hatáskörének növelése, a tanácsi munka javulása. 1957-ben a községi tanácsok bevétele meghaladta a 44 millió forintot, s ennek alapján, valamint a lakosság önkéntes munkája alapján széleskörű községfejlesztés indult megyeszerte. A helyi gazdasági, kulturális és szociális szükségletek jobb kielégítését segíti elő az a körülmény is, hogy az idén központi és megyei alapokból a korábbi évek beruházásainak több mint kétszeresével rendelkezünk, A beszámoló ezután a mezőgazdasági termékek felvásárlásának helyzetét vette számba. Rámutatott: a baromfi, tojás kivételével 1957-ben több mezőazda- sági terméket (szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget, gabonát, bort, sertést és szarvasmarhát) vásároltak fel az állami és a szövetkezeti kereskedelmi szervek, mint amennyit 1956-ban, a kötelező termény- és jószágbeadás idején. A baromfi- és a tojásfelvásárlás tervteljesítését a budapesti piac nagy szívó hatása és a széles körben elburjánzott spekuláció akadályozta meg. En. nek leküzdése az állami és kereskedelmi szervek igen fontos feladata. A kereskedelem ki tudta elégíteni a megnövekedett vásárlóerő nagyobb vásárlási igényeit. 1957- ben közel 200 millió forinttal nagyobb volt az áruforgalom a megyében, mint 1956-ban, dacára az ellenforradalmat követő ismeretes vásárlási láznak. A mezőgazdaság, a párt és a kormány helyes politikája és a dolgozó parasztság szorgalmas munkájának eredményeként 1957-ben lényegesen magasabb terméseredményeket ért el, mint a korábbi években. Annak ellenére például, hogy a kenyérgabona vetésterülete a takarmányfélék és szőlők, gyümölcsösök területének növekedése miatt 6 százalékkal csökkent, mégis közel 1000 vagon kenyérgabonával többet takarítottunk be, mint 1956-ban. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kalászos termése lényegesen túlhaladta az egyéni parasztgazdaságok átlagtermését. A tsz-ekben 1717 forinttal növekedett az egy holdra eső közös vagyon, s a tagok részesedésé 4212 forinttal haladta meg személyenként a koráobi év jövedelmét. Az idént pedig az első negyedévben már 158 termelőszövetkezet osztott tagjainak munkaegység-előleget, közel 3 millió forintot. A beszámoló hangsúlyozta hogy a tsz-ek gazdasági fejlő dését nem követte párhuzamo san azok számszerű erősödés és az a politikai felvilágosít munka gyengeségére mutat, ha sonlóképpen a kilépők jelentő száma. A feladat most az, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdasági erősítése mellett elsősorban az állattenyéázté színvonalát kell emelni — azol számszerű fejlődését is segíten kell: e két dolgot helytelen el választani, együttesen folytas sák pártszervezeteink és a taná csők. További segítséget kel adnunk a termelőszövetkezet csoportok és társulások részére is, hogy fejleszthessék közös te vékenységüket és közös vágyó nukat. összegezve a megye gazdaság fejlődését, megállapította a be számoló, hogy a megyei pártbi zottság egészében betöltötte megye politikai, gazdasági é kulturális vezető testületénei szerepét. Ülésein több olyan fontos kérdésben döntött, amelyek az országos pártértekezle útmutatásainak végrehajtásában jelentősek. A megye jellegének a helyi viszonyoknak megfele lóén elősegítette az ipar fejlődé sét, a lakosság igényeinek kielé gítését, a megyében leghaszno sabban termeszthető mezőgazda sági kultúrák — szőlő, gyű mölcs, zöldség stb.' — területé nek és hozamainak növelését. A megye további jelentős fej lődését irányozza elő a most készülő 3 éves terv, amelyet megyei pártbizottság előrelátha tólag augusztusi ülésén fog megtárgyalni, s dönteni a több min 400 milliós beruházásról. Az eddigieket összefoglalva, pártszervezetek és a kommunisták előtt álló nagy feladatokra hívta fel a beszámoló a figyelmet és rámutatott: a nagyobb feladatokat csak a pártbizottság kollektív erőfeszítéseivel, a párt- bizottság valamennyi tagjának aktív munkájával lehet sikeresen megoldani. SÜLYOS ÍTÉLETEK (2. oldal) A JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGE VII. KONGRESSZUSA ÉS A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM (3. oldal) MŰSZAKI ÉRTELMISÉGI ANKÉT KECSKEMÉTEN (4. oldal) BAJAI HÍREK SPORT (5. oldal) (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVÖ HETI MŰSORA (6. oldal) Gépállomásaink «"aSIÜÍí Még alig hányta ki fejét a kalász a Bács megyei gabonaföldeken, máris készülnek az aratásra megyénk gépállomásai. — Ezekben a napokban a gépszemléken 92 kombájnt, 168 aratógépet , 750 cséplőgépet vonultatnak fel a szemlebizottságok előtt. Az első gépszerplék már megkezdődtek, és a szakemberek az eddigi tapasztalatok alapján úgy vélekednek, hogy igen lelki- ismeretesen készültek fel a nagy nyári munkákra gépállomásaink. Erre annál is inkább na- gyobb szükség van, mert eddig ' már 26 000 hold gépi aratásra kötöttek szerződést a termelők a gépállomásokkal. Nagy az érdeklődés a kombájnok iránt. Az egyéni termelők egymásnak adják a kilincset a gépállomások irodáin, hogy bejelentsék igényüket a kombájnra, ha az a termelőszövetkezetek földjén felszabadul. A cséplő munkacsapatok szerződtetése is megkezdődött. A nyári hónapok alatt több mint 2500 munkást foglalkoztatnak a cséplésnélj JVLójUJ 25: 60ERMESNÄF Társadalmunk legdrágább, féltveőrzött kincsét: a gyermeke* két ünnepeljük, köszöntjük vasárnap. Erre a napra édesanyák és édesapák ezrei, tízezrei készülnek megyénkben, s ezt a napot akarja felejthetetlenné tenni sok-sok kisgyerek számára a nő* tanács Kecskemét városi titkársága is. Az ő tiszteletükre ren* dezik a nagyszabású ünnepséget a vasútkertben és a mellette lévő KTE sportpályán is, ahol körhinta, hajóhinta és számtalan szórakozási lehetőség várja majd a gyerekeket. Persze az ünnepi műsorból az ünnepeltek is kiveszik részű* két. ök köszöntik reggel 8-kor zenés ébresztővel a várost, dél* előtt 9 órától pedig az általános iskolások sokatigérő sportbe- mutatójára kerül sor. Ugyancsak 9 órai kezdettel több helyen ingyenes mozielőadást rendeznek a gyerekeknek. Ezen a napon gyermekek számára készült filmet vetítenek az úttörőházban, a TIT-ben, az Országos Nevelőintézetben, az Építők Klubjában, a tiszti klub mozihelyiségében, valamint a város mindkét filmszín- házában. A kis óvodásokat és az alsóosztályosokat bábműsor szórakoz- tatja majd a tiszti klubban, a szakszervezet és a tanítónőképző nagytermében és a KPVDSZ kultúrotthonában. Délután 4 órakor a vasúikért melletti betonúton izgalmas roller- és görkor« csolyaversenyre kerül sor, melynek győzteseit jutalmazzák is. // Nagyszabású kiállítást terveznek a bar acknapok alkalmával Kecskeméten // A megyei párt-végrehajtóbizottság tevékenységéről Putics elvtárs a beszámoló további részében részletesen elemezte a megyei párt-végrehajtóbizottság munkáját. Hangsúlyozta, hogy a megyei párt- vegrehaiio bizottság tevékenysége az országos pártértekezlet, a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozataira épül. A végrehajtó bizottság napirendre tűzte valamennyi szerv- munkáját _ és meglelek A Hazafias Népfront Kecskemét városi bizottságának irodájában szerdán délelőtt ülésezett a július 19-én és 20-án sorrake- rülő “baracknapok« előkészítő bizottsága. Az ülésen részt vettek a népfront, a városi és járási tanács, a városi pártbizottság, az állami gazdaságok, valamint az érdekelt szervek képviselői. Az előkészületekkel kapcsolatos vitát Sánta Lajos, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. — Megállapodás történt ..egy. nagyszabású barack-kiállítás rendezésében, mellyel kapcsolatban szó esett arról is, hogy a barackon kívül más, a tájjelleget tükröző gyümölcs- és zöldségfélét is kiállítanak. Az előkészítő bizottság több operatív bizottság megalakításáról hozott határozatot, többek között a bíráló bizottság megalakításáról is, amelynek elnökéül Mészöly Gyula Kossuth-díjas ku* tatói kérik feL határozatokat hozott abból aj meggondolásból, hogy az álla- 3 mi, gazdasági szervek, a tömeg-j szervezetek és tömegmozgal- j mák, az országos pártértekezlet] határozatainak megfelelően te- j vékenykedjenek és ezáltal isi tovább erősödjék a párt tömeg- j kapcsolata. Emellett sor kerülj egy-egy járási, városi pártbi-J zottság munkájának beható j vizsgálatára is. Különös gon- ] dot fordítottunk a megyei szer-j (Folytatása a 2. oldalon) J
