Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-22 / 119. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! jeJrvfiltééte MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI-i >!' x .. LAPJA III. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Ära SO fillér 1958. MÄJUS 22. CSÜTÖRTÖK Összefogással többre lehet jutni Aki ezen a tavaszon végigjárta a megye községeit — Csen- gödöt, Soltvadkertet, Izsákot, Vagy éppen Alpárra tévedt — arra lett figyelmes, hogy sok helyen telepítettek szőlőt, másutt az egy éves, gyökeret hajtott vessző az idén először tör magasba, bizonyítván a vidék parasztjainak szorgalmát. Az alpári szőlő- és gyümölcs- termesztő szakcsoport egyik tagijának, Varga Péternek másfél értékesítést, a védekező szerek beszerzését. Amikor egy fontos munkához hozzákezdenek összejön a tagság s megvitatják a tennivalókat. A nyereség 30 százalékát közös alapra helyezik. Igaz, az első év nem a legjobban sikerült, hiszen ennyi idő alatt nem lehetett mesés vagyonra szert tenni, de már az idén jelentős terveket valósítanak meg. Az ősszel két kataszteri holdon őszibarackot és Fogadjunk, hogy nincs vértetű az almafákon — mondja a szakcsoport elnöke. A gondos szakértői vizsgálat valóban mentesnek talál minden fát e kártevőktől. A szakcsoport tagjai nagy gonddal védekeznek a gyümölcsfák kártevői ellen. holdas szőlőjében a tavalyi telepítésű vesszők boldogan szívják a májusi nap áldásos melegét. Kérdésünkre Szatmári Ernő földművesszövetkezeti agronó- mus elmondja, hogy a szakcsoportnak 28 tagja és 40 kataszteri hold szőlőterülete van. Ebből két kataszteri hold új telepítés. Hozzáteszi: két éve, hogy Alpá- ron megalakult az első szőlőtermelő szakcsoport. Akkor a tagság kizárólag üzleti szempontból gondolt a csoportra. Semmi más nem érdekelte, őket, mint a termelt bor magas áron történő értékesítése, a növényvédőszer kedvezményes beszerzése stb. Az ilyen céllal alakult csoport természetesen nem dolgozhatott eredményesen. 1957 őszén azután a tagság úgy látta, dönteni kell, vagy feloszlik a szakcsoport s mindenki megy a maga útján, vagy megváltoztatják az eddigi álláspontjukat. Az utóbbit választották. Közösen végzik az szamócát telepítenek. Ez lesz az első igazán közös terület. A tagok által megtermelt bor 30 százalékát minden évben leszerződik az állammal. 1958 végére a közös vagyont, amely alig éri el a háromezer forintot, 20 ezer forintra emelik. Vásárolnak 4 darab 25 hektoliteres hordót, hogy az eladott bor szállításához ne kelljen mindig kölcsönhordót igénybevenni. Szatmári Ernő agronómus elmondja, hogy többek kérésére a szakcsoport tagsága új borkimérő helyet létesít a borsi halmon. Ezzel a zug-bormérők üzelmeit akarják meggátolni. A közös munkára való szövetkezés adott lehetőséget a szakcsoport tagjainak arra, hogy új tőkékkel gyarapítsák az alpári határ szőlőterületét és több ezer vesszővel pótolják a kiöregedetteket. Összehívják ci varsói szerződésben részvevő államok politikai tanácskozó bizottságát MOSZKVA. A varsói szerződésben részvevő országok kormányai elhatározták, hogy 1958 május 24-re Moszkvába összehívják a varsói szerződés politikai tanácsadó bizottságát kormányfői szinten, a külügyminiszterek és a fegyveres erők minisztereinek részvételével. Te* főkönyvelői értekezl et K JEC *» JECJE MÜÉTJES*A járási tanácsok termelőszövetkezeti főkönyvelői kedden értekezletet tartottak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Ez volt az első olyan megbeszélés, amelyen nem az időszerű utasítások végrehajtásé na*' technikai lebonyolítását, hanem a tsz-eknek a közeljövőre való felkészülésben a könyvelőkre háruló feladatok elvégzésének, módját részletesen tárgyaltak meg. Szó volt a betakarítás számviteli munkájáról, valamint arról is, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, amelyeknek megvannak hozzá a gazdasági és a képzettséget tekintve a személyi adottságai, be kell vezetni a kettős könyvvitelt. Ez utóbbi lehetőségének a megteremtéséhez egyébként nagy segítséget nyújt a most folyó kettős könyvviteli tanfolyam, amelyen közel száz tszkönyvelő tanul. A KULTÚRKOMBINÁT ÉS A TÖMEGEK (3. oldal) KÉTARCÚ ISTVÁN (3. oldal) A MAKACS IGAZGATÓ (3. oldal) GYÜMÖLCSÖZIK az Állami segítség (4, oldal) OLVASÓINK KÖZÖTT... (4. oldal) MIRE VALÓ A TEMETŐ? (4. oldal) FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE- ZETI HÍRADÓ (5. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (6. oldal) SAKK (6. oldal) A szorgalmas munka és az állami kedvezmények nyomáa sokat javult termelőszövetkezeteink gazdálkodása Együttes ülést tartott az MSZMP megyei bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az MSZMP megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága közös ülést tartott. ELSŐ napirendi pontként tárgyalták meg a termelőszövetkezeteknek nyújtott állami kedvezményekkel kapcsolatos határozatok végrehajtását. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek zöme él az állam által nyújtott lehetőségekkel. A beszámolóhoz sokan hozzászóltak. Kolozsi R. Gyula, megyei ügyészhelyettes elmondotta, hogy a járási ügyészségek is megvizsgálták néhány termelő- szövetkezet helyzetét és eredményes segítséget tudtak adni munkájukhoz. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei titkára összefoglalójában hangoztatta, hogy kétségtelen tény: a termelőszövetkezetek gazdálkodása tervszerűbbé vált, jobban dolgoznak, mint eddig. Ebből következik, hogy az egyénileg dolgozó parasztok véleménye megváltozott a közös gazdaságokról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző szerveknek, vállalatoknak az eddiginél több segítséget kell adni a termelő- szövetkezeteknek. Nem helyes az, hogy például a MÉK nagy mennyiségű hagymára, kötött szerződést a közös gazdaságokkal, és több helyen nem akarja átvenni a szerződött árut. Végül hangoztatta, hogy nagyon fontos feladat a még gyengén dolgozó termelőszövetkezetek fokozottabb segítése. A községi vezetőszervek munkájában pedig jobban kell érvényesülni a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló törekvésnek. MÁSODIK napirendi pontként tárgyalták a termelőszövetkezeti csoportok, valamint a különböző mezőgazdasági társulások tevékenységét. A beszámoló, valamint a hozzászólások megállapították, hogy a Az elmúlt évben telepített szőlő] j, bő trágyázás és a gondos ke-j zdés következtében dús hajtást | hozott. Nem a színpadok hősnőjéről írok, hanem egy olyan kislányról, akinek szeretete oly tisztán fehérük élénk tekintetén, akár az akácok fürtös virágai. Hangja szívbemarkoló, mint az erdei rigók éneke. Gyermeket még nem hallottam ily szépen, meghatóan énekelni. Nem szeretem a jóslatokat, de úgy érzem, hogy Raksai Ágota, ez a tizenegyéves keceli iskolás kislány gyakran készteti majd tapsra a jövő színház- látogató közönségét. Barna mandulavágá. sú szemei felragyognak, ha a muzsikára terelődik a szó. Magabiztos fellépése, komolysága tanújele annak. hogy tudatosan A<z énehnui/és-z készül a művészi pályára. Szolid, szelíd kislány, akinek ' úgy hozzátartozik életéhez az őszinteség és a szeretet, mint a napfényes tavaszhoz a nyár illata. Minden kéretés nélkül énekelt. Piciny piros ajkáról felharsant az ének, s kellemes hangja beszőtte lelkünket és a szoba csendjét. »•Erdőszélen áll a bál Cincérbanda muzsikál« — dalolta, s közben arra ügyelt, nehogy eltévessze a melódiát. Ágota nagyon szereti az édesanyját. Soha nem felejti el azokat az estéket, amikor a mama karjai közé rejtette, s nótákat dúdolt a kislánynak. Együtt énekeltek. A legszebb magyar népdalokat ültette el az édesanya Ágota fogamzó lelkében. A mama ringató karjainak bölcsőjében így tért estelente az álom birodalmába a kis énekművésznő. Ágota hálás szívvel gondol vissza ezekre a felejthetetlen énekórás estékre. Ha befejezi a tanulást, készségesen segít az édesanyjának. ö jár el a kútra vízért, kenyeret vesz, vasárnap reggelente kimegy a piacra s amikor a kosarakból előkerülnek az ebédhez szükséges ínyecfalatok, a mama arcán megelégedett mosoly suhan végig: nemcsak énekelni, de főzni is meg kell tanulni egy lánynak. A művészi pálya hivatása, s a gyakorlati élet édestestvérek Ágota nevelésében. Minden vágya, hogy egyszer felmehessen az Operába. S reméljük, ha ilyen szorgalmasan halad az éneklésben, egy jópár esztendő múlva talán mi is az Operában tapsolunk az ő művészetének. Kialicilu S. termelőszövetkezeti csoportoknál van előrehaladás és különösen az utóbbi időben fejlődtek sokat. A mezőgazdasági társulásoknál még itt-ott érvényesül a spekulációs törekvés, melynek megszüntetésére feltétlenül törekedni kell. EZUTÁN a megyei tanács v. b. igazgatási osztálya munkájának értékelésére tért át a végrehajtó bizottság. Az osztály az elmúlt évek alatt kielégítő munkát végzett, ami jó hatással volt a tanácsok tömegkapcsolatainak alakulására — állapította meg a v. b. — A helyi tanácsoknál azonban nem mindenütt fordítanak gondot arra, hogy jól képzett igazgatási apparátusuk legyen — hangoztatta Cseh elvtárs felszólalásában. — Előfordult például, hogy a gyámügyi előadói állásba iskolázatlan embert akartak beállítani, pedig ez jogi képesítéshez kötött foglalkozás. Az érvényben levő rendeleteket is csak úgy tudjuk végrehajtani, ha jól képzett emberek vannak az apparátusban. A v. b. végül úgy határozott, hogy a helyi tanácsok is értékeljék, legalább évente egyszer, az igazgatási osztály munkáját. Bács Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat elnevezést vette fel a Bács-Kis- kun megyei Kézműipari Vállalat. A névváltozáshoz a megyei tanács végrehajtó bizottsága azért járult hozzá, mert a vállalat megalakulása óta nagyot fejlődött és ma már nemcsak kézműipari síkon foglalkozik a termeléssel. A vállalat alakulási évében, 1955-ben 200 alkalmazottal dolgozott, s mintegy hatmillió forintos termelési értéket produkált. Ma már 1750-eii dolgoznak üzemeiben, s az idén több mint 17 millió forint értéket termelnek csak azok a részlegei, amelyeknek profilja nem kézműipari jellegű«
