Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

uwww ~pvKj fw Világ proletárjai9 egyesüljetek / / MAGYAR SiQ&IALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUNMEGYEI LAPJA; m. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Ara SO fillér 1958. MÁJUS 21. SZERDA II tettek rugója Nem igaz az — mint többen állítják —, hogy az élet magától megy. Ez csak a kispolgári auto­matizmus képzete. A mai életet i munkásosztály úgy irányítja, ihogyan az a dolgozó nép érde­keinek leginkább megfelel. Eh­hez azonban nélkülözhetetlen, hogy a pártszervezeteinknek mindenütt legyen saját vezérfo­naluk, amely megalapozza min­dennapos munkájukat. Valamennyi kommunista kö­zös törvénye, a szervezeti sza­bályzat azt mondja: »A párt- szervezet feladata, hogy irányít­sa területének társadalmi életét, a területén működő tömegszer­vezetek munkáját.-« A kiskun­félegyházi járási tapasztalatok arra mutatnak, hogy a közsé­gek néhányában nem folyik cél­tudatos munka a párttagság egészének aktivizálására, ami­ben nyomban gyökerezik az is, hogy a község egészének életét, a pártonkívüliek ezreinek nagy hadát nem viszik kellő határo­zottsággal a feladatok megoldá­sa felé. Nagyon lényeges vonása és egyben bizonyítéka ennek az, hogy például az alpári pártszer­vezet az év első négy hónapjá­ban még egyetlen határozatot sem hozott Távol áll tőlünk, hogy egyoldalúan csak a hatá­rozatok megszületését tartsuk jelentős dolognak és ne elsősor­ban azt szemléljük, hogy az élet — bárhol: Alpáron, vagy Tiszaújfalun — mennyiben vi­seli magán a helyi pártszervezet tevékenységének jegyeit. Mivel azonban éppen e tekintetben van észlelésünk, szükségesnek tartottuk felvetni, hogy jó ha­tározatok nélkül, az olyan ha­tározatok nélkül, amelyek kellő Levélen keresztül trágyázzák a szőlőt a Uosszúhegyi Állami Gazdaságban A Kiskunság bortermő vidé­kein, mintegy 100 000 holdat ki­tevő szőlősökben megkezdték a termelők az első permetezést. A szépen bokrosodé tőkéken már megjelentek a termést ígérő für­tök. A kései kitavaszodás elle­nére is bőségesen mutatkozik a gyümölcs. A szőlőtermelő állami gazda­ságokban is serény munka fo­lyik. A Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban a szőlő másodszori permetezésével az idén kétszer akkora területen, mint az elmúlt évben, levélen keresztül végzik a trágyázást. Tavaly 15 holdon kísérleteztek ezzel a módszer­rel, melynek lényege abban áll, hogy a permetlével együtt nit­rogéntartalmú tápanyagot jut­tatnak a növényzetre. Az Élei és Irodalom és a Tóth Kálmán Társaság irodaimi estje A múlt hét szombatján nagy­szabású irodalmi estet rendezett Baján az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztősége és a Tóth Kálmán Társaság. Az ünnepi esten a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a város vendégeiként ismert fővárosi írók és költők is részt vettek. A gazdag iro­dalmi műsorban Mesterházi La­jos bevezetője után Földeák János verseiből adott elő, Ber­kes! András, az »Októberi vi­har« szerzője novelláját olvasta fel. Hárs György és Győré Imre költők után a bajai írók es köl­tők is sikerrel szerepeltek. Brei- nik Antal, Felvidéki István, Kin­cses Ferenc, Csatári János, Bi- rinyi József, Varga Sándor, Sziklai Ottó és Remetei Ernő műveikből adtak elő. Az irodalmi esten Glied Ká­roly elvtárs, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte a ven­dégeket. Vasárnap délelőtt baráti han­gulatú írótalálkozót rendezett a Hazafias Népfront bajai bizott­sága. Petrich István bevezetője után a jelenlevő írók és költők kötetlen beszélgetést folytattak az irodalom időszerű kérdései­ről, a költők és írók, valamint a munkásság kapcsolatáról, az országos és helyi kulturális élet teendőiről. Radioaktív izotópok 3 gabonaiermesziés szolgálatában A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Intézet növénynemesítői 140 parcellán végeznek kísérle­teket a különféle műtrágyák termésfokozó hatásának megál­lapítására. A kutatómunka első­sorban azt vizsgálja, milyen ada­golásban legcélszerűbb a Duna— Tisza közi homokvidékeken al­kalmazni a műtrágyát. Ugyanis a termelők bizalmatlansága a műtrágyák iránt és az ebből fa­kadó elégtelen műtrágyafogyasz­tás főként amiatt van, mert nem ismerik az adagolás helyes mér­tékét. Érdekes kísérleteket kezdtek a rádióizotópokkal; azok ter­mésfokozó hatása a kenyérgabo­na termesztésben a vizsgálat célja. A megfigyelések eredmé­nyei majd csak később jelent­keznek. »NYUGHATATLAN« NYUGALMAZOTTAK (3. oldal) A KUNFEHÉRTÓI TANÁCS ÉS A TSZ-EK (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4. oldal) TÁJÉKOZTATÓ AZ ESTI ISKOLÁKRÓL ÉS A LE­VELEZŐI OKTATÁSRÓL (4. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (5. oldal) INTERN ÁTUSTÓL A KOLLÉGIUMIG (5. oldal) SZERELEM (5. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (6. oldal) FOTOKIALLITÁS 'XzeLkmúlai Vasárnap délelőtt 10 órakor nyitották meg ünnepélyesen Kecskeméten, az Ökollégium nagytermében a »Fotoklubok szalonja« művészi fényképkiál­lítást. A megyei és a városi szervek képviselőin kívül szép Seqítséíj Az idén a MÉSZÖV az eddigi­nél még több támogatást akar adni a szőlő- és gyümölcster­mesztő gazdáknak. Ennek érde­kében 36 darab Kiss Bálint rendszerű permetezőgépet vásá­//I íf a szólo­tt gyüMiestermeszlmeii rol, melyeket kihelyeznek a he­lyi földművesszövetkezetekhez. Tizenegy község földművesszö­vetkezeteihez kerülnek ilyen gépek. összhangban vannak az időszerű politikai feladatokkal, az orszá­gos határozatokkal, de ugyan­okkor azok helyi megvalósítását szabják meg — nem lehet, leg alábbis jól nem lehet vezetni, Aki ennek szükségességét ta­Inagyot fordult a világ kereke gadja, az tulajdonképpen nem tesz mást, mint dezorganizál,' mint a pártot fosztja meg an-< nak lehetőségétől, hogy minde­nütt az élet erjesztőjévé váljon. Jó, de kevés az, ha bárhol1 csak a párt és a kormányzat ál-J talános politikájának hatása lát- < ható. Azért vannak a kommu-fí nisták és azokat összefogó párt-, szervezetek, hogy mindenütt j megalapozzák cgy-egy község, szinte mindennapos mozgását. A párt vezető szerepe nem ér-( vényesül eléggé ott, ahol a kom­munisták — ahogyan a szólás-I mondás emlegeti — eltarisz-j nyázzák az időt, ha e tevékeny-, céget nem alapozza meg a párt-1 szervezet minden irányban ható! útmutatása. Ezeket csak határo-i Katókban foglaltan lehet elkép-I eelni és úgy, ha a határozató« kát minden kommunista végre-, hajtja. Ez egyébként valameny-j nyi párttag elemi kötelessége.. Egyes pártszervezetek határo­zott, cselekvőbb munkája na-; gyón kívánatos dolog, ezért min-, denütt, ahol erről szó kell es-| sen, ne mulasszák el, hanem a< kommunistákhoz illő és méltó ] komolysággal, alapossággal fog-, talkozzanak elsősorban községi’ pártszervezeteink a község éle-, tét foglalkoztató legfontosabb« ügyekkel. Biztosak lehetünk! benne, hogy az eredmény nem- fog elmaradni. Hét éves koromban, a nagy nyári kánikulá­ban a Lajta partján székelő vízimalomnál találkozott a falu apra- ja-nagyja. Mi, gyerekek ott tanultuk meg a molnár bácsitól ezt a szép nótát: »Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzá­mat ...« De nemcsak a Lajta partján, hanem a Duna mellett is törpültek vízimalmok, amelyek közül sokban nem bú­zát, hanem paprikát őröltek. Erről beszélt Nagyi Mihály bácsi, akinek szavai szerint fiatal korában az ő »szülőfalujában«, Sze­geden is két vízimalom volt. Serdülő legénykorá­ban került Kalocsára, az időtájt, amikor az újságok a gazdasági válságról cikkeztek. Nagyi Mihály bácsi szavai szerint ekkor még nyolc, vagy kilenc, vízzel táplált malom őrölte a környékben termett pirospaprikát, vagy ahogy mi most hívjuk: piros aranyat: Alig húsz éve szűn­tek meg a vízimalmok. Az utolsó Vörös Gyi^la bátyai paprikamolnáré volt, aki az elbeszélé­sek szerint, 1938-ban zárta be vízimalmának kapuit. Ezután az árammal hajtott malmok idősza­ka következett. Hosszú ideig a Kalocsai Fű­szerpaprikaipari Válla­lat jelenlegi malma volt a legkorszerűbb az országban. A felszabadulás után nagyot fordult a világ kereke, de nemcsak a sok építkezésnél, ha­nem az őrlésnél is. Cselik Józsi bácsi gon­dolata nyomán megte­remtődött az őrlésben is a forradalmi válto­zás, amit szaknyelven hengerszékes őrlésnek hívnak. Ha most az én gye­rekkori lisztes molnár bácsi ismerősöm eljön­ne ide, csodálkozva hallgatná utódait és áhítattal nézné azt a négy gépet. — Nemrég — kezdi Bolvári Pista bácsi — az ember annyit járt le-fel a lépcsőn, cipelte i a zsákokat, hogy majd belegebedt. — Bizony előadó­dott, hogy hatszor, vagy hétszer öntöttük fel a paprikát, míg jó lett — avatkozik a be­szédbe Takács Meny­hért művezető. — Volt az néha több is, attól függött, hány járat kellett neki — tetézi az előbbit Pista bácsi. — És most — kér­dem? Elgondolkodik, aztán rendezve gondolatait, sokatmondóan így fe­lel: — jóval tovább maradunk fiatalok — s közben huncutul rámnéz. Helyben vagyunk — gondolom. — Mégis mi maradt a régi nehéz fizikai munkából? — kíváncsiskodom. — Hát megmondom én azt is. Az őrlés vé­gén a tömött zsákelvé­tel. Míg váltogattuk a szót, körülállták ben­nünket négyen-öten, s köztük volt Cselik Pis­ta bácsi is. ő volt az első jótevő, mert hát ő fundalta ki 1954-ben a hengerszékes paprika­őrlést, de sajnos csak 1957-ben lett belőle valóság. Azt tartja a közmon­dás: jobb később mint soha. Így volt most is, és örülünk, hogy meg­született s jól működik a négy új gép. Hosszú út telt el idá­ig, de megérte! Megér­te azért, mert ha hol­nap, holnapután, vagy egy héttel később új megrendelésekkel ke­resik fel az üzemet, ak­kor nem azon fő a ve­zetők feje, hogy el­odázzák a sürgős kí­vánságok teljesítését, hanem azt kérdik: két, vagy három nap múl­va* szállítsunk? Bizony ilyen válto­zásokkal találkozna az én volt régi molnár is­merősöm, aki a Lajta partján még mint vízi­molnár dúdolta ezt a sokunk által ismert és énekelt kedves kis dalt: »Megkérem a lisztes molnárt, őrölje meg a búzá­mat* ..« Ven esz számban jelentek meg a meg­nyitón a vidéki fotoélet képvi­selői. A budapesti MADÓMÉ és a Fényszöv művész-kollektívája, valamint a részvevő 10 vidéki város fotoklubjai legszebb ké­peikkel vettek részt a kiállítá­son. A beküldött képeket nem­zetközi zsűri bírálta el, melynek egyik tagja a Lengyel Fotómű­vész Szövetség főtitkára volt. A versenyben, melynek eredmé­nyeit a kiállítás bemutatja, a kecskeméti Révész Imre Foto­kör, nagymúltú vidéki és fővá­rosi fotoklubokat megelőzve, értékes helyezést ért el és a bu­dapesti Ofotért tiszteletdíját nyerte el. , A képek alkotói a művészi j felfogás igen széles skáláját »képviselik. Nem egy közülük 'merészen nyúl az új témákhoz. [Megtalálhatjuk a klasszikusnak 'számító, nagyalakú tükörfényes [képek mellett a matt felületű, »keskeny formátumokat, és a fe- ! hér bői alig kiemelkedő »High »Key« eljárással készült alkotá­sokat is. Ez a sokrétűség az el- !múlt évek eléggé egyénieden, 'szinte uniformizált kiállítási ké- !pei után üdítőleg hat, bár azt nem tagadhatjuk, hogy mind a ! külső megjelenésből, mind a ki­állított képek tartalmából ki­érezhető a fotóművészek új tar­talmat, új fajta megjelenítési módot kereső törekvése, A 103 képből álló értékes anyagot, a magyar fotoklubok reprezentáns felvonulását nyolc napon át, május 18-tól 25-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Juhász Albin ; Értelmiségi ankét Kecskeméten \ A Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti bizottsága myjus 21-én (szerdán) délután 6 óra­kor a szakszervezeti székházban levő műszaki kör klubhelyiségé' ben (Rákóczi út 1, Cifrapalota) értelmiségi ankétot rendez. Az ankét előadója Magyarod! Sándor, a városi pártbizottság tagja lesz. Erre az érdekesnek ígérkező beszélgetésre a szakszervezeti bizottság meghívta az üzem adminisztratív műszaki dolgo­zóit és más érdeklődőket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents