Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-20 / 117. szám

A jó munka nyitja: RENDSZERESEN ELLENŐRZIK HATÁROZATAIK MEGVALÓSÍTÁSÁT A BUGACI pártszervezetek mindennapi gyakorlati munkáját a 15 tagból álló pártbizottság és annak 7 tagú végrehajtó bizott­sága irányítja. A végrehajtó bi­zottság ebben az évben az aláb­bi kérdéseket tárgyalta meg. 1. A KISZ munkája, 2. Az ezüst- kalászos tanfolyam eredménye, 3. A pedagóguskar tevékenysége, 4. A Béke Termelőszövetkezet megerősödése, 5. A pártoktatás feladatai, 6. A közegészségügy helyzete, 7. A földművesszövet­kezet szerepe, 8. A közbiztonság állapota, 9. A kisgyűlések tapasz­talatai, 10. A községi tanács hi­vatása, 11. A szakcsoportok tevé­kenysége, 12. A Hazafias Nép­front szerepe, 13. A párthatáro­zatok végrehajtásának ellenőr­zése. A VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁ- GI ülés napirendi pontjait minden esetben az adott terü­letért felelős elvtárs terjesztette elő. A végrehajtó bizottság vi­tája alapján a tennivalókat írá­sos határozatba foglalták és megjelölték név szerint is a végrehajtásért felelős személye­ket. Ezek az elvtársak a határo­zatok végrehajtásának helyzeté­ről rendszeresen tájékoztatják a végrehajtó bizottságot. Szinte egyedülálló a megyében, de kö­vetendő jó példa, hogy a bu­gaci párt-végrehajt_óbizottság ülé­sein első napirendi pontként az előző ülés határozatainak végre­hajtását tárgyalják meg. A LEGUTÓBBI ülésen Kurucz elvtárs számolt be a kisgyűlések tapasztalatairól. Május 23-án pedig Meizler elvtárs számol be a szakcsoportokkal kapcsolatos határozat végrehajtásáról. Kurucz elvtárs beszámolójá­ból kitűnt, hogy 39 kisgyűlést tartottak az elmúlt hetekben. A dolgozó parasztok megelégedés­sel fogadták a kisgyűlésen el­hangzottakat és kérték, hogy máskor is tájékoztassák őket az időszerű politikai kérdésekről. A párt-végrehajtóbizottság kis- gyűlésekre vonatkozó határoza­tát tehát eredményesen hajtot­ták Végre. A BUGACI kommunisták tü­relmesen magyarázzák, népsze­rűsítik a termelőszövetkezet eredményeit. Felvilágosító mun­kájuk hatására a tavasszal egy termelési szakcsoport alakult. A községi párt-végrehajtóbi­zottság ülésein részt vesznek a utazott. Massu tábornok felhí­vást intézett Coty köztársasági elnökhöz, s a gaulleista képvi­selők és szenátorok is ki akar­ták csikarni Cotytól, hogy adjon De Gaulle-nak miniszterelnöki megbízatást. Eddig a puccsisták szempont­jából minden úgy ment, mint a karikacsapás. Csakhogy... Csakhogy a puccsisták nem is­merik saját országukat, saját né­püket. A francia jobboldal ugyanis már próbálkozott egyné­hányszor, hogy kezébe ragadja a hatalmat, de a demokratikus francia közvéleményen, s külö­nösképpen az öntudatos francia munkásosztály ellenakcióján megtört minden fasiszta próbál­kozás. így volt ez 1943. február 6-án is. Amikor a népi tömegek megmozdultak a fenyegető fa­siszta veszéllyel szemben, s nem­hogy fasiszta kormány jött volna létre, hanem megalakult és kor­mányt alakított a népfront. Persze két történelmi dátu­mot nagyon nehéz egymással összehasonlitanl, a két helyzet tüzetes és részletes elemzése nél­kül. Annyi azonban bizonyos, hogy 1958. május 13-án sem si­került a fasiszták terve: 13-áról 14-ére virradó éjszakán nem De Gaulle lett a miniszterelnök. A közvetlenül fenyegető fasiszta veszély láttán a szocialisták úgy határoztak, hogy »bármilyen esz­köz révén« útiát kell állni a fa­pártalapszervezetek megbízot­tai is és az értekezlet után gyor­san tájékoztatják a község kom­munistáit az ott elhangzottakról. A BUGACI kommunisták a tömegek közötti munkát nem­csak a maguk tevékenységére, hanem a tömegszervezetek tag­ságára alapozzák. A közelmúlt­ban kommunista csoportokat hoztak létre a Hazafias Nép­frontban, a községi tanácsban és a földművesszövetkezetben. Ezeknek a csoportoknak tevé­kenysége erősíti a pártvezetést és szilárdítja a kommunisták kapcsolatait a falu dolgozóival. A bugaci kommunistáknak nagy szerepe van abban, hogy a tsz-mozgalom fellendülőben van a községben és sorra-rend- re megvalósítják a községfej­lesztési terv célkitűzéseit. Túri József A tavalyihoz hasonló szőlőtermésre számíthatunk, ha időben védekezünk * A megmetszett szőlőtőkéken a rügyek általában nem azzal a kivánt eréllyel fakadnak, melynek alapján jelentős. kivá­ló termésre lehetne számítani. Megállapításunk szerint a múlt évi katasztrális hol­danként! átlagtermés mégis elérhető, ha szakszerűen és időben végzik az ápolási munkát, valamint jól védekeznek a sző­lő legnagyobb ellensége, a pero- noszpóra ellen. Egyes szőlőtermelők között még mindig az a szójárás, hogy „az időjárás a gazda, a termés sikere ettől függ.” Kétségtelen, hogy az elemi károktól a termést nem, vagy , csak kis mértékben lehet megvédeni. A peronoszpó- ra-veszély is valóban nagymér­tékben függ az időjárástól, de nem leküzdhetetlen. Szigorú elv az, hogy a pero- noszpóra-fertőzés veszélyét meg kell előzni. Ennek egyetlen módja az, hogy valahányszor a fertőzés feltételei adva vannak, (hat-tiz milliméteres eső érte a szőlőt, vagy a levelek harmato­sak, a levegő erősen párás, a hő­mérséklet 10—13 fok felett van), a szőlő permetezését késedelem nélkül meg kell kezdeni és a melegtől függően 3—8 nap alatt szükséges befejezni. 20—25 fok meleg esetén a permetezést 3— 4 nap alatt fejezzük be. A szőlő fakadása után, mikor a hajtások már 3—4 levelet eresztettek, a szőlő első, 0,50—0,75 százalékos bordói leves permetezését kezdjük meg. »izmusnak, s hogy »a parlament nem hajthat fejet a lázadás előtt«. Az angol Reuter távirati irodának erről szóló jelentése már aznap éjjel rögtön hozzá­tette: »A bármilyen eszköz ré­ven« szavakat úgy értelmezik, hogy az felhívás a kommunis­tákhoz, segítsenek szavazataik­kal valamilyen fajta népfrontot alakítani az alkotmány megvé­désére. A radikálisok ugyancsak MRP-párti Pfiimlin kijelölt mi­niszterelnök azonnali beiktatását sürgették. Mint az egyetlen le­hetséges válasz az Algírban tör­téntekre, így azután a sorsdöntő éjszakán a francia parlamentben a szélső jobboldal gyenge kisebb­ségben maradt, a mintegy 600 szavazatból 126-an szavaztak csupán a Pflimlin-kormány ellen. A kommunisták tartózkodtak a szavazástól, mert semmi esetre sem akarták megakadályozni, hogy az új kormány azonnal megalakuljon. Sőt, miután csü­törtökön De Gaulle tábornok úgy nyilatkozott, hogy »felajánl­ja szolgálatait« és hajlandó elfo­gadni a kormányzást — a pén­teki képviselőházi vitában a kommunisták megszavazták azt a törvényjavaslatot is, amely rendkívüli hatalmat ad a Pflim- lin-kormánynak. A kommunisták természetesen nem elégedettek a fasizmus el­leni olyan kényszeredett és fcle­a peronoszpóra ellen A kártevő által megtámadott szőlőnövényt már nagyon nehéz gyógyítani, erről ne feledkez­zünk el! ' A veszély a legnagyobb a für­tök virágzásakor, és azt követő­en a bogyó kifejlődésénél. Kü­lönösen nő a fertőzés veszedel­me esős időben. Ilyenkor a ter­mést rézmészporozás nélkül nem lehet megmenteni. Fürtpe- nonoszpóra esetében is rézmész- porozzuk a fürtöket. A rézmész- por a bogyóra joDban rátapad, mint a permetlé. A további permetezések ide­jének megállapítására, a me­gyében felállított peronoszpóra- jelző állomásoktól kapott ada­tok alapján, -a községi tanácsok segítséget adnak a termelőknek. Általában elegendő a szőlőt egyszázalékos bordói lével 6— 8 naponként permetezni. Csa­padékos idő esetén a bordói lé másfél százalékos is lehet. A fertőzésre rendkívül kedvező időjárás esetén- ahol erős a pe- ronoszpóra-veszély, alkalmazha­tó a két százalékos permetezés is. Ennél erősebb permetezés: pazarlás. Nagyon fontos, hogy a per­metezést szakszerűen végezzük, tehát a vegyszert nem a levelek felső, hanem alsó lapjára (fo­nákjára) szórjuk, nem csurgat­va, hanem ködszerűen. A permetezést minden eset­ben ismételjük meg, valahány­szor az eső a vegyszert lemossa. A termés 6—7-szeri permete­zéssel és kétszeri rézmészporo- zással általában megóvható. Fáth Imre más intézkedésekkel, amelyeket) a Pflimlin-kormány eddig hozott) (bár néhány jobboldali csoporto-f sulás feloszlatása kétségtelenül) fejlődés a helyes irányban). A< kommunisták a tömegekhez for-S dúltak. A politikai bizottság^ azon nyomban, május 13-án éjjel! felhívta a pártszervezeteket, hogy a szocialistákkal és a köz­társaság minden hívével együtt« a leghatározottabban lépjenek^ fel ott, helyben, ahol dolgoznak,, a fasiszta veszéllyel szemben. A] köztársasági érzelmű dolgozó tö­megek harcos összefogása és ak-J ciója annál is inkább fontos« ezekben a veszedelmes napok-J ban, mert például a szocialista« párt vezetői az első órák ijedel-J métől eltekintve — még most, sem akarják észrevenni, hogy a] fasizmus uralomrajutásának leg-< erősebb akadálya a munkásegy­ség lenne, elzárkóznak, hogy a) kommunistákkal közös akciókat, hajtsanak végre. A baloldali pártok összefogása nemcsak hogy a fasiszta vesze­delmet hárítaná el Franciaor­szág feje felől, hanem végre- valahára szilárd kormányt is te­remtene Franciaországban. A harc még tart. A fasizmus visz- szaszorításában a hős Francia! Kommunista Párté, a roppant sú­lyos körülmények között is szik- laszilárdan helytálló francia kommunistáké a vezető szerep, Park vagy heverőhely ? Szerkesztőségünk ablakából belátni Kecskemét főterét. Nem is kell hozzá erős képzelet, hogy ugyanolyan szépnek ismer­jük meg, amilyennek a dohány­boltokban árusított, gyönyörű fényképes levelezőlapokon lát­juk: a nagytemplom, a városi tanács, újkollégium, zsidótemp­lom, s mellette az emeletes ház­sor által bezárt hatalmas téren a park üdítő zöldjével nem tud betelni a szem. Alföldi városunk büszkesége ez a park, s kellemes látvány a vidékről, más városok­ból, sőt a külföldről érkezők­nek is. Éppen ezért figyeljük bosszú­san nap mint nap, hogy a park árnyékos részein heverőhelyet rendeztek be kecskemétiek, vi­dékiek egyaránt. Piaci napokon tízével-húszával nyújtóznak az árnyékos füvön, s estére ledön­gölt füvet, élelmiszeres zacskót, kenyérhéjat, s más szemetet hagynak hátra. Ha ez igy megy még egy hé­tig, a lassan »hagyományossá« váló heveröhelyeken egy szál fű j?I e «1 <1 i g in illegal! Szinte már megszokottá vá­lik, hogy minden évben írunk a kecskeméti H. rozsról. Büszkék vagyunk rá, hiszen a helyi, fá­radhatatlan kutatómunka ered­ménye. Amilyen állandó dolog az, hogy évről-évre közöljük e gabonafajta kiváló termésered­ményeit, előnyös tulajdonságait, olyan makacsul állnak ellent az Országos Fajtakísérleti Intézet illetékesei a fajtaelismerésnek. Ebből következik, hogy a ho­mokvidék e kedvelt növénye kénytelen illegálisan terjedni. 1953. őszén 71 holdat, 1954-ben 460 holdat, a következő évben már 1770 holdat, 1956-ban 5000 holdat vetettek belőle. Az idén pedig már ennek kétszeresét, azaz tízezer holdat aratnak le néhány hét múlva. A Bugac- pusztai Állami Gazdaság 195 holdon, a Balotai Állami Gaz­daság 140 holdon, a Kecskemét határában lévő borbási Vörös Csillag Termelőszövetkezet 60 holdon vetett belőle. Bauer Ferencnél, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet növénytermesztési osztályvezetőnél —, aki egyéb­ként, mint ismeretes, az új rozs­fajta létrehozója — a dicsérő le­velek tömege gyűlt össze. Az egyikben a Bugacpusztai Állami nem marad! Nem egyértelműen a pihenő embereket ítéljük el ezért. Leg­többen autóbuszra várnak, s még csak ülőhelyet sem találhatnak széles e nagy téren, mert ami van, delente a legforróbb napsü­tésben fürdik. Más városokban parkőrt sze- gődtetnek a parkok védelmére, s szabálysértésnek minősítik azok rongálását. Reméljük, hogy — cikkünk hatásaként — napo­kon belül városunkban is meg­szűnik a park heverőhely jelle­ge, s — bizonyosan van erre mód —, az autóbuszra várakozókat a Széchenyi tér árnyékos fái hí­vogatják az ott elhelyezett pa­dokra, ernyők alá, s esetleg sö­röspult mellé! De ez már a Vcn- déglátóipari Vállalat dolga len­ne. Bizonyosan nem fizetne rá! S mi pedig, a város lakói — a vidékről, más városokból érke­zőkkel együtt — nem szatyrok­ban, hőségtől elnyúlt, horkoló emberekben, hanem üdítő zöld parkban gyönyörködhetnénk! (—ng.—) arad in é g táskán? Gazdaság vezetői mondják el véleményüket. Náluk tavaly a szokványrozs 7.50 mázsát, a kecskeméti H-ro^s pedig 9.10 mázsát hozott holdanként. Hoz­záfűzik még az értékeléshez, hogy igen fejlett szemeket ter­mett, a magkötése jó. Fazekas János talfájai egyénileg dolgozó paraszt azt írja, hogy a kecske­méti rozs 56 kilóval többet ter­mett egy holdon, mint a Fleisch­mann, pedig olyan gyenge ho­mokja van, amelyről még az ür­ge is sírva menekül. Ügy látszik, mindez még nem elég az Országos Fajtakísérleti Intézet illetékeseinek. Vajon meddig várnak a fajta- elismeréssel? Mikor fogadják el a mezőgazdasági tudományos kutatómunka egyik olyan gyü­mölcsét, amely elősegíti a jobb terméseredmények elérését me­gyénk homokvidékein. Még hosszú idő kell ahhoz, hogy va­lamennyi homokot szőlővel, gyümölccsel, vagy erdősitéssel hasznosítsunk. Addig is nem­csak egyéni, hanem népgazda­sági érdek, hogy olyan gabona­fajtát termesszünk, amely mos­toha körülmények között is vi­szonylag jó termést ad. K. S. A MEK kiterjesztette a gyümöícsértékesítési szerződéskötéseket ELŐLEGET KAPNAK, AKIK SZILVÁRA ÉS BARACKRA KÖTNEK MEGÁLLAPODÁST A MÉK az almán, szőlőn és szamócán kívül kajszi- és szilva­félékre is köt szerződést. Tehát aki ezekre a gyümölcsfélékre akar megállapodást kötni, ke­resse fel a íöldművesszövetke- zetet. Amikor a szövetkezeti központ vezetői elhatározták, hogy az említett két gyümölcsre is köt­nek szerződést, így is segíteni kívánnak a pajzstetű elleni fo­kozottabb védelemben. A MÉK azzal segíti a termelőket, hogy előleget ad azoknak, akik szer­eződést kötnek. Ezzel anyagi tá- 'mogatást nyújt a védekezéshez. £ A termelők minden leszerződött mázsa barack után, ha termelő­szövetkezetről van szó, 150 fo­rint, ha egyéni gazdák kötik a szerződést, 120 forint előleget kapnak. A leszerződött szilva mázsája után a termelőszövetke­zetek 70 forint, az egyéni gaz­dák 50 forint előleghez jutnak. Ismeretes, hogy a pajzstetű gyümölcseink egyik legnagyobb ellensége, a termelőnek igen nagy anyagi kárt okoz, mivel a lázfoltos gyümölcs, amelyet e kártevő szúrt meg, exportra al­kalmatlan. A pajzstetű idősebb generációi, amelyek rendszerint a gyümölcsfák koronájának fel­ső részén, de általában az ága­kon helyezkednek el, eleven utódokat szülnek, melyek világ- rajöttük pillanatában elindul­nak gyümölcsöt keresni. Rajzá­suk ideje június hó első fele, te­hát, ha termelőink exportminő­ségű gyümölcsöt akarjak átadni a kereskedelemnek, időben kell permetezniök. A kártevő elleni védekezésnek egyik módszere a nyers nikotin­nal való permetezés, ebből 100 —150 grammot adunk hektolite­renként, hozzá egy kilogramm ká­liszappant. Ajánljuk a nyári hí- gítású mészkénlevet, bár ölőké­pessége kisebb, de utóhatása 10 —14 nap, ami azt jelenti, hogy az újszülött pajzstetvek e határ­időn belül elpusztulnak tőle. A nikotin viszont csak azt a tetűt pusztítja el, amelyik aznap érintkezik e méreggel. Györváry Gyu'.ti MÉK-íöagi onómu« i

Next

/
Thumbnails
Contents