Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
A szovjet kormány újabb nyilatkozata az atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülők provokativ repüléseiről Gromiko szovjet külügyminiszter kedden délután sajtóértekezleten ismertette a szovjet és külföldi tudósítókkal a szovjet kormány újabb nyilatkozatát arról a tényről, hogy atom- és hidrögéníegyvefékkél felszerelt amerikai bombázó repülőgépek provokatív repüléseket hajtanak végre a Szovjetunió határainak irányában. A szovjet kormánynyilatkozat utal a közvélemény határozott állásfoglalására, amely sürgeti a provokativ repülések azonnali megszüntetését. Leszögezi: azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy ezt a felelőtlen eljárást igazolják, főleg azzal érvelnék, hogy ezen a módon lehet biztosítani az Egyesült Államok biztonságát. Az amerikai vezetőket a legkevésbé sem zavarja az a tény, hogy a provokatív repülések könnyen veszedelmes katonai akció kirobbantását idézhetik elő, A nyilatkozatban bírálja azokat a képtelen érveket, amelyeket az Egyesült Államok egyes politikusai hirdetnek, így többek között azt, hogy a nukleáris fegyverekkel felszerelt repülőgépek útjai sziikségszerűek. A kormánynyilatkozat foglalkozik azzal az amerikai állásponttal, mely szerint a leszerelési kérdés megoldhatatlansága tette szükségessé ezt a helyzetet. Több bíráló megjegyzés kíséretében a nyilatkozat rámü- tat, hogy az Egyesült Államok és az Atlanti Szerződésben részvevő partnerei olyan helyzetet teremtettek az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelyben lehetetlen konkrét eredményre jutni a leszerelés kérdésében. A Biztonsági Tanács, amely komoly mértékben felelős a béke biztosításáért, e politika következtében nem teljesíthette kötelességét; A nyilatkozat szól az amerikai kormány ködösítő kísérleteiről is. A Biztonsági Tanács vitájával kapcsolatban például az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a sarkkör övezetében hozzanak létre felügyeletet. Joggal merül fel a kérdés: mit tehet a sarkkör vidékén létesített felügyelet abban az esetben, ha az amerikai repülők folytatják repüléseiket? — teszi fel a kérdést a szovjet kormánynyilatkozat, majd megállapítja, hogy az ilyen ellenőrzés nem akadályozhatja meg az amerikai provokációk továbbfolytatását. A javaslat igazi célja az, hogy ellenőrzés alá vonja a Szovjetunió nagy területeit, de ugyanakkor az Egyesült Államok területének legkisebb része sem kerülne ellenőrzés alá. A kormánynyilatkozat foglalkozik azzal is, hogy mi történik, ha az atomfegyverekkel felszerelt amerikai bombázógépek megsértik a Szovjetunió állami határát és válaszul a Szovjetunió rakétafegyvereket irányítana az Egyesült Államokra. A Szovjetunió ezzé! a lehetőséggel nem akar senkit sem megfélemlíteni, csupán rámutat, milyen veszélyt jelent az emberiség számára az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kalandorpolitika. A nyilatkozat ezután részletesen foglalkozik azokkal az amerikai állításokkal, melyek szerint az Egyesült Államok légierejének ilyen ténykedése Csupán kiképzési célokat szolgál. A nyilatkozat megcáfolja ezeket az állításokat. A szovjet kormány — hangsúlyozza a nyilatkozat — reális utat kérés a nemzetközi helyzet megjavításához, az új háború veszélyének csökkentéséhez. Ez a reális út a fegyveres érők csökkentésén, a népek közötti bizalom megszilárdításán át vezet. Az atom- és hidrogénbombákkal zsonglőrködve az Egyesült Államok nyilvánvalóan az atomháború rémével kívánja fenyegetni a népeket. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a súlyos felelősségre, amely az amerikai légierő provokatív akcióinak lehetséges következményeiből származik — állapítja meg befejezésül a nyilatkozat. Közlemény a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és konzuli megállapodások aláírásáról MOSZKVA; 1958. április hó 25-én Bonnban aláírták azokat a gazdasági és konzuli megállapodásokat, amelyeket Moszkvában, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrégiben megtartott tárgyalások során dolgoztak ki. Hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési egyezményről, az 1958. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvről, valamint konzuli szerződésről van szó. Pleven vállalta a kormányalakítást A francia kormányválság 13. napján egyhetes előzetes tárgyalások után Pleven vállalta a kormányalakítást. Ez alatt megszövegezte azt az »algériai kar- tát«, amely a francia északafrikai politika alapjait hivatott leszögezni. A parlament »nemzeti pártjainak« vezetői általában hozzájárultak az Algériára és Észak-Affikára vonatkozó ünnepélyes nyilatkozathoz. PleVén kofmányálakítási kísérletének síkére a szocialisták állásfoglalásától függ. Á szocialisták legkorábban pénteken esté adják meg válaszukat, mert péntekre hívták össze a párt országos tanácsát. Egyes francia lapvélemények szerint a szociapiífaU'á: a nemzetköziség listák állásfoglalása jelenleg negatív. NAPTÁR: 1958. május 1. Csütörtök. Napkelte: 4 óra 29 perc. Napnyugta: 18 óra 55 perc. A NAP HUMORA: G. B. Shaw, egy fiatal író látogatását fogadta, aki megkérte őt, hogy mondjon véleményt írásairól. — Csak kíméletlenül, mester — biztatta a nagy gúnyolódót — nekem van önkritikám. Ha valami ostobaságot csinálok, én vagyok az első, aki szívből nevetek rajta. — Boldog ember — válaszolta —, magának ugyancsak vidám élete lehet. • — Ügyeletes orvos: Kecskeméten május 1-én reggel 6 órától este 8 óráig dr. Hulley Győző körzeti orvos tartja az ügyeletes szolgálatot, Nagykőrösi Utca 44, szám alatti rendelőjében. — Szombaton este Kecskeméten, a helyőrségi tiszti klubbäh a járási kiegészítő parancsnokság megrendezte a helyőrség tisztjei és a tartalékos tisztek közös találkozóját. A tisztek a találkozón családtagjaikkal jelentek meg, s igen kéllcmcseh szórakoztak. — 35 OÖÖ forintos költséggel új tantermet építettek Soltvadker- ten a községfejlesztési hozzájárulásból. A tantermet május hó 15-éh adják át tendcltetéséhek. —- A belgrádi Proszvcta könyvkiadó vállalat 1600 oldalas, 40 ezer fogalmat magyarázó kislexikont ad ki. A lexikon előkészítése öt évig tartott és ebben a munkában több mint száz kiváló jugoszláv tudós, kultúrmunkás és publicista vett részt. A könyv ez év végén, vagy a jövő év elején jelenik még, egyelőre 20 000 példányban. Kitűnő szórakozást nyújt egy világ vevő rádió Kapható mclr 3^0^Ft-tól az állami es Jóid műve Szövet kezdi boltokban. — Tanácstagi fogadóórák: Mészáros Zita, a 16-os számú kecskeméti választókerület tanácstagja május 3-án, délután 5-től 7-ig tartja fogadóóráját Toldi utca 4. szám alatt. Ugyancsak május 3-án tartja fogadóóráját Polgár Ilona, a 96-os számú kecskeméti választókerület tanácstagja, délután 4 órától 6 óráig a Garái utca 9. számú házban. — Munkaversenyt indítottak május 1 tiszteletére a Kiskunfélegyházi 'föllüzem dolgozói. A versenyt az ünnep előtti napokon értékelték. Az értékelés szerint a legjobb eredményt Tánczos Ferenché érté el 245 százalékos teljesítménnyel, utána következik Bacsó Zoltánná 170, Mészáros Illésné 163 százalékkal. Ezenkívül még nagyon sokan teljesítették tervüket 100 százalék felett. (Rádi Andrásné leveléből.) — Jól sikerült Ady-estct rendezett Dunavecsén az elmúlt héten a Halzáfias Népfront helyi bizottsága. A nagy magyar költőről szoló megemlékezésen mintegy félszázan vettek részt. — Ä Nemzetközi Borhivatal igazgatója látogatást lett a Mezőgazdasági Kiállítás Irodáján, ahol a magyar szakemberek tájékoztatták a Szőlészeti Kutató Intézet 60. évfordulója alkalmából megrendezendő nemzetközi bofversetiy előkészületeiről. Pénteken ül össze Kun- szentmiklósön a »Juhász napok« előkészítő bizottsága és az országos méretű rendezvény kidolgozásának részleteivel foglalkozik, —* Járási elnökségi ülést tartott április 29-én, kedden a Hazafias Népfront járási bizottsága a kiskőfösi kultúrház klubtermében. — Május 10-én, délelőtt 9 órai kezdettel a Hazafias Népfront Bács megyei bizottságának Széchenyi tér 20. szám alatti székházában tartja meg ülését a kecskeméti járási népfront-bizottság. — A kalocsai napok előkészítő bizottsága kedden délután ült ősszé a kalocsai járási pártbizottság székházéban, ahol megbeszélték a kalocsai napok végleges programját. A SZOCIALISTA világ- rendszerhez tartozó országok, valamint a kommunista és munkáspártok közötti kölcsönös viszony alapját a proletár-internacionalizmus elvei, a marxizmus—leninizmus elvei képezik. Az internacionalizmus, a uol- gozók nemzetközi szolidaritásának eszméje, a proletáriátus felszabadító harcának vezérlő elve azóta, amióta Marx és Engels kihirdette a harci jelszót: »Világ proletárjai egyesüljetek!« Ugyanakkor az internacionalizmus különböző formákat ölt a konkrét történelmi feltételeknek megfelelően. Amíg a világon az egyedüli és mindent átfogó rendszer a kapitalizmus volt, addig az internacionalizmus a munkásság testvéri kölcsönös segítésében, a tőkés elnyomás ellen folytatott közös harcban nyilvánult meg. 1917. után, amikor létrejött a világ első szocialista állama — a Szovjetunió —, az internacionalizmus fogalma bővült és új tartalmat kapott. A Szovjetunióval szembeni viszony volt a pártok vagy politikai csoportok, internacionalizmusának próbaköve. Amikor a- II. Internacio- nálé szociáldemokrata vezérei szavakban az internacionalizmus mellett foglaltak állást, de valójában szovjetellenes politikát folytatlak, világossá vált, hogy ők nem internacionalisták. Abban az időben teljes joggal mondhattuk, hogy internacionalista az, aki minden feltétel nélkül, nyíltan és becsületesen kész megvédeni a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió a világ első szocializmust építő forradalmi proletár állama. ]U|OST, AMIKOR a Szovjet« " unió körül több szocialista állam tömörül, újszerűén vetődik fel az internacionalizmus kérdése. Ma az internacionalizmus egyik fő ismérve az egész szocialista táborral szembeni viszony. Mindenki tudja, hogy az imperialista burzsoázia politikusai és diplomatái, tudósai és újságírói a szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió ellen irányítják támadásaikat. Az Egyesült Államok imperialistáinaK és partnereinek legszebb álma az, hogy könnyebb harcolni egy-egy szocialista ország ellen, mint a szocializmus egész egységes tábora ellen. Az Imperialisták a szocialista országok, s természetesen a kommunista és munkáspártok egységének megbontására bevetették a revizionistákat, a kommunizmus rene- gátjait, akik meghirdették az úgynevezett »nemzeti kommunizmust«. A revizionisták a pro- letár-ihtefnacíonalizmus elveit a sovinizmus, a nacionalizmus reakciós eszméivel cserélték fel. Vajön Nagy Imre és társai nem a burzsoá nacionalizmus lobogójának védelmére keltek, amikor ellenforradalmi összeesküvést robbantottak ki Magyarországon? A magyarországi események tánulségát nein szabad elfelejteni. A kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása után kiadott deklaráció a marxista—leninista, internacionalista politika következetes továbbvitelére és arra szólít, hogy a dolgozókat az internacionalizmus és a hazafiság szellemében neveljük, arra ösztönözzük őkel, hogy küzdjenek a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus maradványai ellen. A REVIZIONISTÁK, a »nemzeti kommunizmus« hívei egy-egy ország nemzeti sajátosságai védelmének ürügye alatt tagadják a szocialista fejlődés minden országra jellemző több általános törvényszerűségét. Ez azt jelenti, hogy tagadják a munkásosztály diktatúráját, a munkás-paraszt szövetséget, nem ismerik él a népek testvéri barátságát, a szocialista tervgazdaságot stb. Kétségtelen, a marxizmus—leninizmus megköveteli, hogy a szocialista forradalom és a szocializmus kiépítése megvalósításában feltétlenül számba kell vehni minden ország nemzeti sajátosságait.>' Ezt azonban egybe kell kapcsol-^ hi az általános tötVényszerű-V seggel, mert a kapitalizmusból'! a szocializmusba váló átniehét1 nem Véletlen, hanem törvéhy-' szerű és főbb vonásaiban egy-; séges folyamat. Az általános törvényszerűségek tagadása azt jelenti, hogyí elvetjük mindazt, amit a Szov-; jetunló és más szocialista or-j szág tapasztalata adott, más-5 szóval letérünk a szocializmus^ széles országútjáról. A marxizmus—leninizmus ál-! landóan fejlődő tan, a marxis-' ta—leninista tudomány rugal-J más, nem tűri a dogmatizmust« és a szektás korlátokat, mert] elméleti alapját a dialektikus^ materializmus adja meg. A mala revizionisták, a régiekhez ha-j sonlóan, be akarják bizonyítaná a marxizmus—leninizmus »el-! évülését«. Azt mondják, hogy a! proletárdiktatúra elavult. Megl akarják bénítani a munkásosz-(< tály forradalmi energiáját, meg;' akarják védeni a kapitaliztnusti a pusztulástól és a marxizmus1 »korrigálása« jelszavával el akarják hitetni a burzsoá ideo-j lógia magvait a kommunista és munkásmozgalomban. K ÜZDENÜNK kell tehát a! marxizmus—leninizmusj elveinek tisztaságáért, meg kell< védenünk a proletár-internacio-< naliznius eszméiét. Csökkentik a munkaidőt egyes iparágakban A gazdasági bizottság határozott a bányászat és egyes egészségre ártalmas vegyipari munkakörök munkaidejének csökkenteséről. A határozat széfint 1958. július 1-től 3«—42 órás munkaidőt kell bevezetni a szénbányászat területén, a Liasz- medence üzeméiben. Pécsett és Komlón a földalatti szaktnáhy- béfbért dolgozóknál, az Urá- nlumbányászatban a földalatti Olgátoknál és feldolgozóknál, a ccski cs a gyöngyösoroszi ércbányákban, továbbá a benzollal, ólommal, szuperfoszfátial, klórral, arzénnel, ciánnal foglalkozó munkások egyes rétegeinél. Puskás Ferencet megverték egy bécsi moziban BÉCS. Puskás Ferenc, a magyar labdarúgás egykori sztárja, aki Ausztriába disszidált, hétfőn este feltűnést keltő botrány középpontjába került a bécsi Haydn-mozjban. Puskás a „Sztálingrádi Orvos” című nyugatnémet film pörgetése közben a mögötte ülő munkások többszöri figyelmeztetése ellenére szovjetellenes megjegyzéseket tett. Johann Seidl 38 éves parkettgyári munkás felháborodásáéban többször arcul- ütötte Puskást. A parázs botránynak a rendőrség azzal vetett végét, hogy mind Puskást, mind Séidlt előállítottá a kerületi kapitányságra. Puskást és Seidlt személyi adataik felvétele után szabadon bocsátották és egyben közbot- ránkozás miatt eljárást indí- 'toltak ellenüki.
