Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

Egy munliaiígyi per kanyargós útja — Vita egy gyár főmérnöke és igazgatója között — Egyik gyárunk főmérnöke az elmúlt hónapokban vasárnapi túlmunkát engedélyezett — az igazgató megkérdezése nélkül — két vállalati munkás részére s ezen a címen 223 forint több­let-kiadást okozott a vállalat­nak. A főmérnököt ezért az igazgató a 223 forint megfizeté­sére kötelezte, — élve a rendel­kezések által reáruházott jogkörre*. A főmérnök azonban nem nyugodott bele a határozatba, de a vállalati egyeztető bizott­ság előtt ismét őt kötelezlek az összeg kifizetésére. Ekkor ismét fellebbezett a főmérnök, s a Területi Egyeztető Bizottság megmásította a VEB határoza­tát: mentesítette a főmérnököt a pénz megfizetése alól, — azon az alapon, hogy a vállalatnak tényleges kára nem származott a túlórából, mert a munkások becsületesen dolgoztak, s vasár­napi munkájukkal több értcKet termeltek kifizetett munkabé- t üknél. Most már az igazgató fellebbe­zett, illetve vitte az ügyet a já­rásbíróság elé — ahol az igaz­gató kérését teljesítették is. Azon a címen, hogy túlmunkát csak az igazgató engedélyével lehet végeztetni, s a főmérnök ezt áthágva többletkiadást, te­hát kárt okozott a vállalatnak, — a főmérnököt az összeg meg­fizetésére kötelezték. Dicsérendő az igazgató hatá­rozottsága és következetessége, amellyel útját szegi minden, munkafegyelmet lazító libera­lizmusnak. Nagyon helyes volt az is, hogy még a főmérnökkel, — saját helyettesével — szem­ben is kemény kézzel járt el, ahogy azt a rendelkezés előírja. Ez nemcsak a főmérnök számá­ra lesz tanulság, hanem a vál­lalat dolgozói számára is, akik látni fogják: még a legfelső ve­zetőt is felelősségre lehet von­ni hibáiért. Éppen ezért nem értjük a Te­rületi Egyeztető Bizottság hatá- lozatát, amelynek — bár jogilag van némi alapja, hiszen tényleges kár valóban nem keletkezett, — nem lehet teljes Igazsága a gyakorlati életben. Tudnia kell a Területi Egyez­tető Bizottságnak, hogy minden munkabér-alap túllépést még a minisztériumokhoz tartozó vál­lalatoknak is, igen magas szint­ről kell kérni, s csak felső hoz­zájárulással lehet esetleg más pénzügyi fedezetből növelni a béralapot. Ellenkező esetben a béralapnak a megszabottnál nagyobb túl­lépett összegeit büntetés terhe mellett az igazgatónak kell Ki­fizetni. Ezt pedig sem a főmér­nök, sem pedig a Területi Egyeztető Bizottság nem kíván­hatja. Sokkal helyesebben cseleke­dett volna tehát a Területi Egyeztető Bizottság, ha fenti gondolatmenetünkre építve ma­gyarázatukat, megérttették vol­na a főmérnökkel a helyzetet, s kibékítették volna a gyár két felelős vezetőjét. Határozatukkal azonban így a viszálykodást, haszontalan és oknélküli perlekedést szították. (—ng—) QubiLcuiura kí&ziiL a halad SzlLcidy <rÍiron qüuaáziam KEVESEN TUDJÁK me­gyénkben, hogy a halasi Szilády Áron gimnázium 1364-ben fenn­állásának 300. évfordulóját fog­ja ünnepelni. Tehát a kecske­méti, kalocsai gimnáziumok mellett a megye legrégibb isko­lái közé tartozik. A halasi gimnázium gyökerei egészen 1664-ig ereszkednek be­le abba a kulturális talajba, amelyet a debreceni kollégium képviselt a XVII. század óta a magyar közoktatásban. Két­évenként változó rektorait a debreceni kollégiumtól kapja egészen a XIX. század elejéig. A debreceni kollégiumnak, mint anyaiskolának, partikulája. Rek­torai között nem egy kiválóság gí:l találkozunk. így itt műkő dött például Földi János, a ter­mészettudományok nagy ma­gyar úttörője, kiváló magyar nyelvész és költő. Zsoldos János Veszprém megyei híres főor­vos, Geld József, a későbbi sá­rospataki tanár, Robinson első magyar fordítója, Kovács Pál, Arany János nagyszalontai taní­tója, később a debreceni főgim­názium igazgatója és még má­sok. AZ ISKOLA történetének új szakasza kezdődik a XIX. szá­zad közepén, de méginkább a második felében. Halas ekkor válaszút előtt állott: vagy meg szünteti ősi középiskoláját vagy nagy áldozatot hoz. Ebben az időszakban fonódott össze Szi­lády Áron neve az iskolával.1 Mint a halasi reformátusok pap­ja, országos hírű tudós, az Aka­démia tagja, élete fő céljának a halasi gimnázium jövőjének a biztosítását tartja és érte nagy, harcokat vív. A pákái ezerhol­das református birtok megszer­zésével alapot teremt fenntartá­sára, új épületének felépítésé­vel, szertárainak, könyvtárainak létesítésével biztosítja számára a magas korszerű színvonalat. Elég csak arra utalni, hogy könyvtára 1894-ben már 31936 kötetet számlál, a 3379 darab régiségből és éremből álló régi-, ségtára pedig számos darabjá­val az 1878-i párizsi világkiállí­táson is szerepelt. Nem volt könnyű mindezt létrehozni. Ke­mény és elkeseredett, évtizede­kig tartó harcok és perek jelzik az utat. De Szilády Áron, aki-i nck nem egy egyetemi katedrát( ajánlottak fel, s lehetett volna az Akadémia főtitkára. Halason' maradt, s győzelemre vitte har-l cát az akkori önző és szűkmar-( kú gazdag redemptus birtokos­sággal szemben, akiknek a gim-' náziummal kapcsolatban elfog-) lalt álláspontja cz-üT’gévé vált:, ».Wjnek építsünk mi iskolái akárki kölykinek?« Ezért az »akárki kölykiért« való bátor kiállásért és nemes harcért vi­seli a halasi gimnázium a fel- szabadulás után is Szilády Áron nevét. A felszabadulás után, bár minden anyagi támogatást meg­kapott, egy időre a halasi gim­názium sorsának intézése, a róla való gondoskodás a túlzott centralizálás következtében a halasiak kezéből kicsúszott. így a halasi érdekkel mit sem tö­rődő központi intézkedés foly­tán értékes könyveinek jó ré­szét a Nemzeti Múzeum, az Aka­démia könyvtárának és az Or­szágos Könyvtári Központnak volt kénytelen átengedni. (Kb. 20 000 kötet.) CSAK MIÓTA a városok ta­nácsai önálló gazdálkodást foly­tatnak, azóta karolta fel a vá­rosi tanács az ősi gimnázium ügyét is, és azóta érzi az iskola, hogy újra Halasé. Kisebb-na- gyobb segélytételekcn kívül (pl. könyvek beköttetése. díszterem parkettázás stb.) a városi tanács az 1958. évre a gimnázium fel­újítási költségeire 50 000 forin­tot biztosított, az 1964-es jubi­leumi évre pedig fokozatosan, még nagyobb mértékben óhajt segítségére sietni. Szilvay Gyu­la igazgató a városi tanácsot állandóan tájékoztatja az isko­la problémáiról. Ugyanakkor a városi tanács is tartja az iskola tanári karával, szülői munka- közösségével és növendékeivel a kapcsolatot. Ennek megnyilat­kozása volt az a jól sikerült vá­rosfejlesztési beszámoló is, ame­lyet Reile Géza tanácselnök tar­tott a gimnázium tanári kara és ifjúsága előtt. Minden remény megvan arra, hogy e szép múltú iskola méltó keretek között tud­ja megünnepelni fennállásának 300. évfordulóját és régi múlt­jához híven tudja tovább telje­síteni azt a nagyszerű feladatot, amelyet a szocialista ország épí­tése, a szocialista kultúra ter­jesztése vár tőle. Jeremiás Lajos tanár Hol tartanak KISZ-szervezeíeínk az országos értekezlet határozatainak végrehajtásában ? Egy év telt el a KISZ meg­alakulása óta. Az elmúlt idő­szak alatt nagy eredményeket értünk el az ifjúsági szervezet létrehozása, s megszilárdítása terén. Megyénk legfontosabb terüle­tein létrejöttek az alapszerveze­tek, s egyéves fejlődésünk pozi­tívnak mondható. Elsősorban azért, mert az ifjúság körében segítették a párt politikájának megértetését. Pozitív jelenség­nek mondható az is, hogy KlSZ-szervezeteink részéről egy sor kezdeményezés született a termelés, a gazdasági élet és a társadalmi munkát illetően. Mindezen eredmények főleg annak köszönhetők, hogy párt- szervezeteink cs a kommunisták nagy lendületfel láttak munkához, segítették és azóta is segítik a KlSZ-szerve- zeteket munkájuk végzése köz­ben. Pártszervezeteink számos kiváló harcost, fiatalt és időseb­bet egyaránt pártmegbizatással küldtek a KISZ-szervezctek se­gítésére. Az egyéves fejlődés be­bizonyította: nincs igazuk azok­nak a kételkedőknek, akik azt állították, hogy az ifjúság már csupán a kommunista szó halla­tára távolmarad és nem zárkó­zik fel a Kommunista Ifjúsági Szövetség mögé. Természetesen a KlSZ-szer- vezetek tevékenysége sem men­tes a hibáktól, ma még sok munka vár ránk. különösen kommunistákra, hogy e hibákat kijavítsuk. 1957 októberében ülésezett a KISZ I. országos értekezlete. Az országos értekezlet meghatároz­ta az ifjúsági szövetség előtt álló legfontosabb feladatokat. Elsősorban azt, hogy az ifjúsági szövetségnek a kommunista ne­velés iskolájává kell válni. Az alapszervezeteket pedig kommunista közösségekké kell formálni. Másodsorban ki­adta a jelszót, hogy az ifjúsági 460 Idős tsz lag kérte nyugdíjaztatását az új nyugdíjtörvény megjelenése óta Megyénk 222 termelőszövet­kezetében most folyik az idős, nyugdíjjogosult tagok összeírá­sa. Az új nyugdíjtörvény meg­jelenése óta 91 termelőszövetke­zet nyújtotta-.be idős. özvegy és rokkant tagjainak nyugdíjazta­tási kérelmét. Eddig 460 terme­lőszövetkezeti tag ügye vár el­intézésre a termelőszövetkeze­tek megyei tanácsánál. A hartai Lenin Tsz-ből 16, a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz-ből 20 idős termelőszövetkezeti tag kérte nyugdíj ba vonulását. VÁLASZ RIGÖ ANTALNßNAK — JELIGE: 65 ÉVEN FELÜ­LIEKNEK — NYUGDÍJ ÜGYBEN FORDULJON AZ SZTK-HOZ — JUHASZ PÉTERNÉT FELVESZIK Rigó Antalné Kalocsáról a [következőket írja: »A Kunfy .Zsigmond utca járdája a S. számtól a 32. számig járhatat­lan. Nem vagyunk igényesek. [nem akarunk betonjárdát, de legalább használt téglával javít­sák ki az utat.-« Megírja még [Rigó Antalné, hogy ebben az jügyben már eljártak a városi tanácsnál is. A levelet eljuttat­juk a Kalocsai Tanács Végrehaj­tó Bizottságához, ahonnan Fo- .dor József vb-titkár így vála­szolt: „A panaszt megvizsgáltam is ) megállapítottam, hogy az emlitett [panasz Jogos, és a S—33. sz-lg terjedő útszakasz járdája javításra szorul. A várospolitikai csoport, valamint [ipari és műszaki osztályunk javas­lata alapján beállítottuk a tégla­járda megjavításának feladatát az ez évi városfejlesztési költségvetc- 1 sünkbe. A felújításra 720« forintot l irányoztunk elő.1* * »Tisztelt Szerkesztőség! Töb­ben vagyunk 65—70 éven felü­liek, akiknek két-három hold földjük, vagy esetleg fél hold szőlőjük is van. Ezt öreg ko­runkra nem tudjuk, megmun­kálni. Azt szeretnénk megkér­dezni, hogy öreg korunkra kap­hatunk-e adókedvezményt?» — írja több 65 éven felüli dolgozó nevében egy öreg olvasó. A le­velet eljuttattuk az illetékesek­hez, ahonnan a következő vá­lasz érkezett: „A panasszal kapcsolatban köz­löm, hogy a jelenleg érvényben levő rendeletek alapján azok az idős dol­gozók részesülhetnek adókedvez­ményben, akiknek kizárólag mezü- és erdőgazdasági termelőmunkából van jövedelmük. Eme rendelet ér­telmében azok, akik bármekkora területet Is bérbeadnak, elesnek a fenti adókedvezménytől.** * Balogh József Orgoványról írt panaszos levelet. Leírja, hogy 12 évig dolgozott Izsákon. A fel- szabadulás után idős kora miatt csak alkalmi munkából élt, mert sehova sem vették fel. Ar­ra kér útbaigazítást, hogy nyug­díja ügyében hova forduljon. Az öregségi nyugdíjra az a 60. életévet betöltött dnlßoz/» inco. szövetségnek együtt kell halad­nia az ifjúság széles tömegeivel* a szocialista Magyarországgal. Az országos értekezlet által kitűzött feladatok jelentik a KISZ-szervezetek legfontosabb tennivalóját, pártszervezeteink­nek pedig e feladatok végre­hajtásához kell állandó segítsé­get nyújtani. Lássuk hát, ho­gyan fogtak hozzá a feladatok végrehajtásához, milyen nehéz­ségekkel küzdenek még a KISZ- szervezetek, s melyek a további feladataik. A KISZ-szervezetek az orszá­gos értekezlet anyagát decem­beri taggyűléseken ismertették. Ezek a taggyűlések azoban a megfelelő előkészítés hiányában megyeszerte nem sikerültek. E tapasztalatok alapján a KISZ intéző bizottsága úgy döntött) hogy januártól kezdődően, ala­pos előkészületek után — több hónapi munkával — kell ismer­tetni az értekezlet anyagát. En­nek érdekében 1958 januárjá­ban Kecskeméten és Baján a KISZ alapszervi titkárok részé­re egyhetes tanfolyamot tartott a megyei KISZ bizottság. Az egyhetes tanfolyamon az alap­szervi titkároknak módjukban állt alaposabban megismerkedni az értekezlet anyagával, az anyag ismertetéséhez és gya­korlati végrehajtásához nagy segítséget kaptak. Ennek kö­szönhető, hogy a januári és februári taggyűlések megye­szerte lényegesen jobban sike­rültek. Januárban és februárban minden járásban és városban aktívaüléseket tartottak, ame­lyek az országos értekezlet ha­tározatainak megismertetéséhez és végrehajtásához nyújtottak segítséget. Az aktíva-ülések többsége eredményes volt. A be­számolók és viták az ifjúsági mozgalom legégetőbb kérdéseit vetették fel és az itt hozott ha­tározatok a legfontosabb feladatokra és tennivalókra irányftották a KISZ alapszervezetek figyelmét. Időközben megjavult a KISZ­bizottságok személyi összetétele is, amely biztosítéka a határoza­tok végrehajtásának. Ugyan­akkor azonban azt is meg kell állapítani, hogy a megyei KISZ- bizottság határozatát — ame­lyekben célul volt tűzve, hogy az országos értekezletet tanul­mányozó köröket kell létrehoz­ni — alapszervezeteink kevés kivételtől eltekintve eddig még nem hajtották vére. A KISZ-tagság többsége töb- bé-kevésbé ismeri az országos értekezlet határozatait, de a KISZ-en kívül álló fiatalok ezekről alig tudnak. Ezért to­vábbi munkánk csak akkor lesz eredményes, ha még alaposab­ban, sokoldalúan imertetjük nemcsak a KISZ-ta gokkal, de a fiatalok többségével is az orszá­gos értekezlet határozatait. Eh­hez megyénk pártszervezeteinek is nagy segítséget kell nyújta- niok. Ezért is helyes a megyei párt-végrehajtóbizottság azon határozata, mely kim mája. hogy minden járásban és városban közös párt- és KISZ-titkári ér­tekezleteket kell tartani, ame­lyeken ismertetni kell az orszá­gos értekezlet határozatainak jelenlegi állását és meg kell szabni a. további feladatokat. Szabó Sándor Veszélyes rollerotok Az olaszországi Montebaldo városban február folyamán rol- lerozó, vagy egyéb járműveken száguldó gyerekek 20 gyalogjá­rót sebesítettek meg. A városka polgármestere most felhívást intézett a szülőkhöz, melyben határozottan kijelentette: »Ha ez a vadulús nem ér véget, ak­kor kénytelen leszek úgy ren­delkezni, hogy minden gyerek­nek vizsgát kell tennie, mielőtt sült, aki tíz évet töltött el mun-( kaviszonyban, öt évet nem meg-^ haladó megszakítás nélkül' Amennyiben tehát Balogh Jó-( zsef a fenti feltételekkel ren-/ delkezik, úgy nyugdíjigényét az} SZTK kecskeméti alközpontját hoz nyújtsa be. C * ( Ifj. Juhász Péterné Kecske-( métről a következőket kéri: “öt/ gyermekem van, mind tíz éven) aluli. Igen nehéz az életünk,) csak a férjem dolgozik. A közel-( múltban a Háziipari Szövetke-t zet felvett bedolgozókat./ Akkor betegségem miatt) jelentkezni nem tudtamA Arra kérem az elvtársakat, szól-) janak az érdekemben.« Felke-) restük a Bács-Kiskun megyei') Kézműipari Vállalatot, ahonnan^ a következőket közölték velünk:/ „ifj. Juhász Péternét a Kézmü-/ Ipari Vállalat bedolgozónak felveszi) és ha jól dolgozik, folyamatosan cl- C látják munkával. Jelentkezzen tehát ' munkakönyvével a vállalatnál,, Otemető utca 2. sz. alatt, Fazekas) László föinüvcíclOuél.** . i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents