Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

Az ivóvízellátás helyzete medvénkben

A megyei tanács építési osztályának egyik szobájában érdekes Bács megyei térkép függ a falon. A térképet vizeskancsók ábrái tarkítják, a beléjük írt számokból pedig kiolvashatjuk a község, város, járás ivóvízzel való ellátottságát. Nem valami kecsegtető számok ezek. Arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nagy feladatok várnak ránk, ha azt akarjuk, hogy megyénk minden lakosa jó ivóvizet igyon.

Legrosszabb a helyzet a kalocsai járásban, ahol 32 százalékos az ivóvízellátottság, de nem dicsekedhetünk a kiskunfélegyházi járásban uralkodó állapotokkal sem. Itt van a legtöbb szivaty- tyús kút, mégis a lakosságnak csak 55 százaléka iszik jó vizet. Megyénk ilyenformán országosan a legrosszabb helyen áll, ivóvízellátottsága 35 százalékos.

Azt mondhatná valaki, hogy megyénkben még senki sem halt szomjan, sőt mindenki annyi vizet ihat, amennyi csak beléje ícr. Téves lenne az a megállapítás, hogy megyénk ivóvízellátottsága csak 35 százalékos? Nem téves! A mai modem, az egészségügyi követelményeknek megfelelő jó ivóvízellátást nem az ásott kutak, hanem a fúrott kutak aránya alapján számítjuk. Ez annyit jelent, hogy minden 500 lakosra egy szivattyús, vagy ártézikút kell, hogy jusson. Az ivóvízellátottság másik követelGyarapodik a nemesnádudvari Kossuth Tsz

A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetbe 47 új tag lépett be a zárszámadás óta. A legutóbbi taggyűlésen kilenc jelentkezőt vettek fel. Ezzel együtt összesen 240 tagja van már a termelőszövetkezetnek és 1500 holdon gazdálkodik.

ményé az, hogy 200—250 méternél távolabbra senkinek se kelljen vízért menni.

Miért nem ió az ásott kút?

Évszázadokon, sőt évezredeken keresztül ásott kutakból nyerte a lakosság az ivóvizet. A gémesku- tak az alföldi táj jellegzetes képéhez tartoznak. Most egyszerre mindez nem lenne jó? Nem bizony, mert vizük nem más, mint szennyezett csapadék és talajvíz, amely a vizet át nem eresztő agyagréteg felett gyűlik össze.

A jó ivóvíz, amely minden szennyeződéstől mentes, mélyen a föld gyomrában, az agyagréteg alatt található. A föld felszíne alatt 50—100—150 méterre, sőt még mélyebben is, kis folyócskák, úgynevezett vízerek folydo- gálnak. Ezt a vizet szivattyús, vagy ártézi rendszerű kutakkal hozhatjuk felszínre.

Sokszor hivatkozunk az úrivilág átkos örökségére és joggal. Sokszáz jóvizű kutat fúrtunk már a felszabadulás óta, a mulasztottakat azonban ilyen rövid idő alatt pótolni lehetetlen. Megyei szerveink az egyik legfontosabb feladtuknak tekintik az ivóvízellátás megjavítását. A tervszerű munka előkészítése érdekében a megyei tanács építési osztálya minden községről es városról

kúlkalaszlert készíteti,

melyből látható, hol a legégetőbb a helyzet és milyen ütem szerint kell e feladatokat megvalósítani.

Ma már nem a munka elkezdéséről, hanem a megkezdett munkáról beszélhetünk. Április 1-vel az építési osztály mellett »Ivóvízellátás! tervező csoport“ alakult, mely csakis az ivóvízproblémával foglalkozik. Az általuk készített tervek kivitelezését a Kecskeméti Vízmű Vál■ .■.woowwixxw» > - -—mlpár nőtonácsánaFi teíKÚc&C

részüket a társadalmi munkából, ha a vezetés, irányítás megfelelő, ha a kommunisták és a pártszervezet törődik velük. Az alpári nőtanács jó munkájával elismerést és tekintélyt szerzett a községben a dolgozó asszonyok körében. Nőtanácsaink kövessék az alpárink példáját. T. J.

lalat végzi el, melynek kapacitás- bővítését már biztosították. Az idén központi beruházásból több mint 6 millió forintot kaptunk jóvizű kutak építésére, de kb. ugyanennyit szavaztak meg a községi és városi tanácsaink is erre a célra a községfejlesztési alapból. A tervek szerint pedig a következő években a községpolitikai feladatok legfontosabb célkitűzései között kezelik majd ezt a kérdést.

Ebben az évben megyénkben

50 úi Kutat {úrnak

— ebből tizenhármat a kr'ocsai járásban — és 72 régi szivattyús kutat újítanak fel. Ezenkívül Csávolyon, Szabadszálláson, Du- napatajon, Tiszakécskén, Solt- vadkerten, Kiskunmajsán és Jánoshalmán új törpevízművet építenek, 14 helységben pedig bővítik a már meglevő hálózatot.

Miéri gazdaságos a törpe vízmű?

A mélyfúrású kút építése 180 —200 ezer forintba is belekerül. Egy bővizű fúrott kútról azonban egész csőhálózat ellátható vízzel, s a drága fúrási költségek helyett csupán az elvezető csöveket kell lefektetni, melyekbe motorosszivattyú nyomja a kút vizét. Egymástól 200—250 méternyi távolságra pedig kútfejeket helyeznek a csőhálózatra és ilyenformán gyorsabban s olcsón kiépíthetik a falut jó ivóvízzel ellátó kútrendszert.

Városaink vízellátása

sem megoldott még. Kecskeméten 1958-ban 402 000 forintot fordítanak a vízhálózat bővítésére. Az elmúlt évben kezdték meg Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza vízművesítését. Baján egyelőre a lakóépületeket saját hídroforos megoldással látják el ivóvízzel. Legsúlyosabb a helyzet Kalocsán, ahol erősen vastartalmú a víz és keménysége is a megengedett határon felül van. Ebben az évben beható tanulmányozásnak vetik alá Kalocsa és Baja város vízellátásának kérdését és felkutatják a jó ivóvíz nyerésének lehetőségeit,

Megyénk ivóvízellátásának megoldása nagy, de nem megoldhatatlan feladat. Néhány év alatt elérhetjük a 100 százalékos ellátottságot, ha a jelenlegi lendülettel folytatjuk a munkát.

Nagy Ottó

Régi és mai gyermeksors

Vasárnap délelőtt messziről jött vendégek, a pátyi népfrontbizottság tagjai érkeztek Kecskemétre.

A népfront-bizottság vendégei voltak, és a bizottság tagjai kalauzolták őket. Első útjuií Miklóstelepre vezetett. Ott Bognár Károly vezető kutató többféle témáról tájékoztatta a pátyi vendégeket, akik nagy elismeréssel adóztak a telepen látottaknak és külön megköszönték Bognár Károly kutató értékes felvilágosítását a szőlőmetszés fortélyairól.

Ezután Kalász László belső- ballószögi termelőhöz indultak.

Helikopteres taxik

Helikopteres taxik a világon legelőször Monlcvidcóban kerültek forgalomba. A helikopterek háztetőkön állnak meg és ugyanolyan szolgálatot tesznek a sietőknek, mint a taxik. Postai küldemények kézbesítésére is használják. Hövidescn forgalomba kívánják állítani a heli- buszokat is, autóbuszok és trolibuszok helyett.

f„A kenyérből sem ettünk eleget"

Egy Angliából hazatért házaspár története

istálló. Piszok, szenny mindenütt. Szalmában aludtunk...

A FIATALASSZONY közbeszól:

— Olyan hideg volt, hogy egész éjjel vacogtunk. Alig bírtunk megszárítkozni.

Eisenstahlból Kaiserstadt—

Blockba kerültünk — folytatja az ifjú férj. — Ott fegyveresek őriztek bennünket, s olyan kosz- tot kaptunk, hogy itt nálunk, Magyarországon a disznók különbet esznek. Előfordult az is, hogy megverték a német őrök a disszidenseket. Két hónapig voltunk itt, s már-már elhatároztam, hogy elmegyek az idegen légióba, mert oda mindennap toboroztak.

— Hosszú nélkülözések utón megérkeztünk Angliába, Ladge- fortba. Azt hittük, végre egyenesbe jutottunk, s normális, emberi életet élhetünk. De életem legnagyobb csalódása következett. Egy vágóhídon dolgoztam, mint csontozó. A heti bérem 7.5 fontsterling volt. Ez így nagy számnak, tűnik, de heti 80 órát kellett dolgoznom, hogy heti 8 fontot keressek. Egy turistaszállóban laktunk, ahol a lakbér 7.12 font volt. Embertelen körülmények között dolgoztam. Többet, mint az angol munkások és ők mégis jobban kerestek. Sokszor szidtak bennünket és megmondom őszintén, nem becsüllek semmire sem.

— Megbetegedtem és két hónapig nem dolgoztam. Kölcsönökből és a feleségem béréből éltünk, aki egy fürdőüzemben heti 4 font 5 shillingért napi 10 órát dolgozott. Nem nehéz elképzelni, hogy az Angliában levő munkanélküli milliók mellett milyen keserves volt újból munkát találni. Hithcinben két hétig egy építkezésnél betont talicskáztam az emeletre, de elbocsátottak, mert jött a karácsony négynapos ünnepe és ezt nem akarták kifizetni.

— Ezután Ladgefortban találtam újból állást, gödröket ástam. Itt elég jól kerestem, de a szállodában megtudták, hogy hol dolgozom és felemelték a lakbért. A kétheti keresetemből mindössze 2 font maradt, s a bizonytalanság. Ebben az időben kellett feleségemet kórházba vinni, mert szülés előtt állt. A kórházi költség 25 font volt, amelyért négy hónapig dolgoztam.

A FIATALASSZONY veszi át

a szót:

— Amióta elmentünk Magyarországról, állandóan éhezKalászéknál már várták a kedves ismerősöket, s a szó igazi értelmében magyaros vendéglátásban részesültek. Az 50 főből álló vendégsereg nem győzte dicsérni a kecskeméti kadarka ízét-zamatát. Közben megtekintették Kalászék szőlőjét, elbeszélgettek a gyümölcsfaültetésről és a gyümölcsösök kezeléséről. Hosszan időztek Kalász gazda házánál, majd szívélyes búcsút vettek a vendéglátótól s hazafelé indultak.

A kecskeméti Hazafias Népfront-bizottság tagjai megígérték, íjogy rövid időn belül viszonozzak a látogatást.

llű<ölt kenyér

Angliában nemrégen megkezdték a mélyhűtött kenyér árusítását. Azt mondják, hogy a mélyhűtött kenyér hat hónapig is eláll anélkül, hogy valamit ^s veszítene vitamintartalmából. Csak abban különbözik a nyers kenyértől, hogy valamivel keményebb, de jól fogyasztható.

tünk! Még kenyérből sem jutott elég, nem beszélve a többi élelmiszerekről. A férjem számára az utcán eldobott csikkeket szedegettem össze, hogy cigarettázni tudjon. Nem szégyellem megmondani, a férjemnek hónapokig nem volt alsónadrágja, s haza is egy pizsamanadrágból készített alsóncmübcn jött. Mégsem mertük bevallani szüléinknek, hogy nélkülözünk. Eleinte azt írtuk, hogy egy év múlva autóval megyünk Magyarországra, de mikor egyre rosszabb lett a sorsunk, megírtuk,) hogy bizony sokszor egész nap nem ettünk.

A HAZATÉRÉSRŐL már ragyogó arccal beszélnek. Van- csura Dezső így emlékezik:

—j Nagy volt kint az ellen- propaganda. Azt mondták, hogy aki »hazajön, azt felakasztják, bebörtönzik, elviszik Oroszor- országba. Hittem is ezeknek meg nem is. Azt mondtam feleségemnek, hogy nekünk nincs bűnünk, menjünk haza. Sokat kellett takarékoskodnunk, s koplalnunk, hogy a hazautazáshoz szükséges anyagiakat megszerezzük. De nem volt hiábavaló, mert itthon vagyunk végre magyar földön!

A KÉT FIATAL egymás« néz. Szemük mosolyog, s nerr kell kimondani a szót, az arcukra van írva:-4 Fiatalok vagyunk, előttünk még az élet,

Gcmes Gábor

*

Alpáron a közelmúltban bővítették ki a nőtanács elnökségét, hogy feladatait jobban betölthesse és hatékonyabban képviselje a dologzó asszonyok érdekeit, a párt politikájának megvalósítá- sát. Az alpári pártszervezet több kommunista asszonyt bízott meg azzal, hogy a nőtanácsban végezzen pártmunkát. A helyi nőta- nacs az elmúlt hónapokban több alkalommal sikeresen mozgósította a község asszonyait különböző ünnepségekre és más rendezvényekre.

Legközelebbi időre szóló tervükben szerepel, hogy a gyermekjátszótér megépítését társadalmi munkával segítik. A játszótér körül fákat és virágokat ültetnek. Elhatározták, hogy az asszonyok között tisztasági versenyt indítanak és ezzel kiegészítik a tanácsülés által kezdeményezett »tiszta udvar« mozgalmat. A nőtanács tagjai a földmű-, vesszövetkezeti nőbizottságokkal együtt ellenőrzik a boltok tiszta-', ságát és az árúk pontos mérését.■ Már most foglalkoznak a peda-] gógusnap és a gyermeknap meg-, felelő előkészítésével. A gyermekek részére ajándékokat gyűjte-, nek. '

A nőtanács terveiből a szülői, munkaközösség foglalkoztatása< sem marad ki. A szülői munka-\ közösség vezetői vállalták a' gyermeknap műsorának összeál-{. lítását. Megindították a szülők< iskoláját és annak keretében he-< tenként kétszer tartanak elő-\ adást. t

A nőtanács rendszeres kapcso-< latot tart az egészségügyi és ok-< tatási állandó bizottsággal. A\ közelmúltban egészségügyi elő-< adást szerveztek, amelyen több) mint háromszázötvenen vetteld részt. >

Az alpári nőtanács munkája} azt mutatja, hogy az asszonyok) örömmel és lelkesen veszik kil

7 A SZOBÁBAN — az utazástól is a nélkülözésektől elgyötörve 7— az ágyban fekve mesélte el <Vancsura Dezső és ifjú felesége Jólétük legnagyobb tragédiáját. <Jóformán még gyermekek, de Sszülők is egyben, mert a kis De- <zső, aki Angliában született, öt- ihónapos korában látta meg az Jigazi haza egét. A beesett arcú siiatalok szájából ömlik a szó, Ja panasz, a megbánás. A szomszédok ott szoronganak a szobában, ők is hallani, s továbbadni szeretnék az izsáki fiatal > Vancsura-házaspár tanulságos 'történetét.

^ — 1956. december 25-én menetem fel Pestre, s ott ismerkedjem meg feleségemmel. Még ^gondolatomban sem volt, hogy »külföldre menjek, de apám le- íánytestvérének férje rábeszélt, »hogy menjek ki, mert ott sok- >kal jobb élet van, mint itt, nálunk. Most azt mondhatom, »hogy életem legrosszabb lépése [volt ez.

! 1957. január 2-án léptük át a »határt Mosonszentjánosnál. — |Egész éjjel zuhogott az eső, és »mikor Eisenstahlba értünk, akikor kaptuk az első pofont az »élettől. Egy lágerba helyeztek el bennünket, olyan volt, mint az

PÁTYIAK KECSKEMÉTEN

f) gy vasúti munkás társnsáCy gában Utaztam Alpárra. Kislányaim nagyon vígkedélyüek és ha utazunk, hamar barátkoznak. A vasúti munkásnak is — ‘ kivel együtt utaztunk — két kislánya van és azok is olyan idősek, mint az én kislányaim. Már az első megállónál kialakult közöttük a barátság.

Közben én is beszélgetni kezdtem a vasutassal. Azzal kezdte:

— Tudja, elvtárs, úgy elgyö- ! nyörködöm ezekben az aprósá- | gokban. Olyan szépen fel van- ’ nak öltözve és olyan ügyesek. ! Még nem iskolakötelesek, de már ! húszig is elolvasnak, mert az óvo- | dában rendszeresen tanítják őket verselni, énekelni és mire iskolába kezd járni a gyermek, a mai világban, többet tud, mint én a második osztályban tudtam a régi világban — meséli megszakítás nélkül.

■ — En mikor ilyen idős voltam, már a libákra vigyáztam, az óvodába járás helyett. Üj ru- ; hát tizenkilencéves koromban ; kaptam először. Valamikor én I is szerettem volna tanulni, de | heten voltunk testvérek és nem ; futotta a keresetből. Még ren- \des fekvőhelyre sem tellett. Négyen aludtunk egy ágyon, amit az apám szegezett össze hulla- dékdes^kákból. Apám kommen- eíós volt. A kenyérnekvalón, meg aj) egy kataszteri kukoricaföldön kívül összesen 20 pengőt kapott egy évre, ami még dohányra sem volt élég.

— Most pedig... Higgye el az elvtársi ha a nagyobbik kislányomat elviszem, mondjuk, Sze-» gedre, }csak cukorra meg egyéb' apróságra elköltők rá 40 forintot. Mikor iskolába jártam, nekem, egy elhasznált ruhadarabból varrt az anyám táskát. Mosl pedig még nem is járnak iskolába a lányaim, mégis 75 forintos há\.itáskájuk van, amit a vasárnapi sétára visznek magukkal.

Másfól is beszélgettünk s nem tett v'glami nagy politikai jártasságtól tanúságot utitársam, de annyit mondhatok, hogy nagyon világosan értette ez a szegény cselédémber fiából lett vasúti munkás, hogy mi a különbség a múlt és a jelen között.

Az ö története egy kicsit aa enyém is, meg valamennyiünké, a munkásoké, a dolgozó parasztoké, az egész magyar dolgozó népé! Ezt ne feledjük el soha.

Túri József