Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
Beszélgetés a baromfiszerződési akció feltételeiről : ******* ......... : A barom fitenyésstő termelőszövetkezetekj jelentős kedvezményeket kapnak Harcban Magyarországért Irta: N. Mihajiov, a Szovjetunió Uőze, gárdavezérőrnagy Lapunkban sűrűn találkoznak olvasóink hirdetésekkel, melyek naposcsibe vásárlására, valamint baromfinevelési szerződések kötésére hívják fel a tenyésztőket. Felkerestük a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Jávor Józsefet, az áruforgalmi osztály vezetőjét és érdeklődtünk a baromfitenyésztés helyzetéről, valamint arról, hogy milyen feltételek mellett köthetnek szerződést a baromfitenyésztők a földművesszövetkezetekkel baromfi nevelésére, illetve hizlalására. % Mi az újszerű az idei szerződésekben? — Míg az elmúlt esztendőben csak hízott baromfira köthettek szerződést a termelők és azt is csak az őszi idényben, az idén már most köthetnek szerződést nemcsak liba- és kacsahízlalás- ra, hanem csirke és pulyka nevelésére is. De nemcsak ez az újszerű az idei akcióban, hanem az is, hogy már most a szerződések kötésénél egész évre megállapodhatnak a tenyésztők az átvételi árakban. Ügy érzem, kedvezően fog hatni ez a lehetőség a tenyésztési kedv fokozására, mert a termelők biztosak az értékesítésben. Nem rossz dolog tudni például, hogy a márciusban kikelt csibét júniusban 27 forintért, vagy a pulykát novemberben 17 forintért értékesítheti a szerződő, függetlenül a kialakult esetleges alacsonyabb piaci áraktól. Elmondhatom azt is, hogy az idei jó takarmányhelyzetben kedvező takarmányértékesítés érhető el, ha figyelembe vesz- szük, hogy egy csibe 1 kilogramm súlygyarapodásához ösz- szesen 4 kilogramm takarmány feletetése szükséges, s ezért az egy kilogramm csirkéért a termelő 25 forintot kaphat, ha szerződést köt. További-előny, hogy az egész idényre rögzített magas átvételi árak mellett készpénzelőleget is kaphatnak a szerződéskötéskor. Mégpedig hízott libánál 50 forintot, hízott kacsánál és pulykánál 30 forintot. A csirkenevelési szerződést kötő termelők pedig kamatmentes hitel formájú-^ ban kapják a naposcsibéket as íöldmúvesszövetkezetektől, ‘ melyet csak akkor kell elszámol- niok, amikor a szerződött meny-$ nyiség átadásra kerül. dekében. A nevelési szerződéseknél pedig még további kedvezményeket is biztosítanak a termelőszövetkezeteknek. A napos csibéknél 2 forint állami támogatást kapnak darabonként, azonkívül a szerződött baromfit kilónként 2 forinttal drágábban vásároljuk meg tőlük, mint a szerződésben megállapított ár. Milyen eredményeket értek el eddig a szerződéses akcióban? Soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik a baromfiszerződések iránt. A megyéből hozzánk tartozó járásokban a kecskeméti, a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járásban eddig 15 000 csirkére és 2000 pulykára kötöttek szerződést, jóllehet csak pár napja indítottuk be az akciót. A gyöngytyúkra miért nem terjed ki a szerződéses akció, amikor tudomásom szerint ez főleg külföldön igen keresett baromfifajta. — Valóban így van, éppen ezért az ezzel foglalkozó illetékes gazdasági szervek olyan termelői árat állapítottak meg, amellyel a szerény gyöngyös egyszeriben sztár lett a baromfiak világában. 25 forint ugyanis kilónként egész évben a] gyöngyös termelői ára és talán] ezért nem volt szükséges a szerződéses akciót erre a baromfifajtára is kiterjeszteni, mert] ilyen magas ár mellett szívesen] tenyésztik. Élénken bizonyítja; ezt, hogy a földművesszövetke-j zeteket, de vállalatunkat is állandóan ostromolják a termelők; gyöngyös tojásokért. Miként van biztosítva ebben; az évben a napos baromfiellá-j tás? — A megyei tanács mezőgazdasági osztályával történt megállapodásunk alapján az idén vállalatunk közvetlenül veszi át a keltető állomásoktól a napos baromfiakat és a földművesszövetkezetek útján látja el a tenyésztőket. A keltetöállomások maximális kapacitását szerződé-1 sileg kötöttük le és ennek alapján az egész keltetési időszakra községekre bontottuk le a rendelkezésünkre álló mennyiséget, amelynek erejéig a földműves- szövetkezetek előjegyzéseket fogadnak el és időrendben látják el az igénylőket. A vágási veszteség csökkentésével 200 OOO forint terven felüli nyereség Aki valamennyire is ért a hentesmesterséghez, az tudja, milyen komoly szakképzettséget igényel egy vágóhídi vállalatnál az abszolút vágási veszteség valamelyes csökkentése. Nem lehet itt másképp eredményt elérni, csak úgy, ha a legtakarékosabb gazdálkodással hasznosítják a vágásra kerülő állatok minden részét. Példának okáért egy sertést le lehet vágni úgy is, hogy nem fogják fel a vérét, nem hasznosítják kellően körmét, beleit, szőrét, a szalonna kiolvasztásánál elégetik a zsír egy részét, feketére sütik a tepertőt, stb. De ugyanezt meg lehet tenni fordítva, gazdaságosan is. A megyei Vágóhíd Vállalati szakmunkásgárdája az utóbbi; módon dolgozik. Minden alkal-j mat, minden lehetőséget megra-] gadnak, hogy ami a levágott ál-j latokból kinyerhető, azt feldől-; gozzák, az abszolút vágási vesz-] teséget amennyire lehet, csök-i kentsék. Munkájuknak máris di-) cséretre méltó az eredménye, pe- j dig két hónap múlt el az évből.] Január—februárban ugyanis 165] mázsa hússal csökkentették a; vállalat abszolút vágási veszte-] ségét. Ha ezt a mennyiséget ki-] lónként 13 forintos sertés élő-; súlyban számoljuk, úgy a Vágó-] híd Vállalatnak már most 200] ezer forint terven felüli nyere-) sége van. TIZENHÁROM esztendeje lesz, hogy felszabadult Magyar- ország, s ezzel megvalósult a magyar nép legjobbjainak évszázados vagya. A magyar proletariátus hosszú évek során, rendkívül nehéz körülmények között küzdött szabadságáért és függetlenségéért. A Horthy-féle véres diktatúra a kommunisták ezreit vetette börtönbe, a nacionalista és soviniszta propaganda pedig megbénította az emberek gondolatait, éleslátását. Ezután a Horthy—Szálasi féle fasiszta csoport Magyarországot a Szovjetunió elleni háború szakadékéba taszította és alkalmat adott a hitleri Németországnak, hogy a magyar nép hazáját »Németország stratégiai védelmi vonalává« építse ki. A fasiszták a magyar nép szenvedésein kérésziül akarták elodázni a pusztulás idejét. A FELSZABADULÁST a Szovjetunió hozta meg, amely 1944 őszén kezdte meg hadműveleteit Magyarország felszabadításáért. A 2. ukrán front csapatai szet- verték a 6. fasiszta német hadsereget és elfoglalták Debrecen városát. Ugyanankokr a 3. ukrán front, a dunai hadiflotta és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg segítségével Magyar- ország déli terültein harcolt. A front főerői északról, keletről és délnyugatról közelítették meg a magyar fővárost. PARANCSNOKSÁGUNK meg akarta kímélni Budapest lakóit a nagyarányú pusztulástól, s ezért ultimátumot intézett a fasiszta seregek vezérkarához. A nácik azonban visszautasították a javaslatokat és felháborító módon meggyilkolták a szovjet parlamenté reket Megkezdődött Budapest ostroma. A 2. ukrán front csapatai egymás után számolták fel a körülvett ellenséget, s 1945 február 13-án a magyar fővárost teljesen megtisztították a német—nyilas csapatoktol. BUDAPEST LAKÚI nagy szeretettel fogadták a szovjet katonákat, akik sokszor még utolsó falat kenyerüket is megoszlottak az éhező lakossággal. S amikor a hitleristák rablásai következtéd ben kiürültek az élemiszerraktá- rak és éhhalállal fenyegette a lakosságot, Vorosilov marsai eleget tett Budapest demokratikus erői kérésének és a Szovjetunióból 800 teherautó gabonát, valamint más élelmiszereket szállítottak Magyarországra. A szovjet katonák hidakat építettek, házakat mentettek meg a teljes pusztulástól, egyszóval segítettek a város vérkeringésének megindításában MÁRCIUS ELEJÉN a Balaton környékén csapataink erős német védelmi állásokkal találták szembe magukat, A Szovjet Hadsereg ereje azonban kudarcba fullasztotta a németek utolsó póbálkozásait is és 1945. április 4-én teljesen felszabadította Magyarországot. Mint a magyarországi feszabadító harcok egyik részvevője, őszintén kijelenthetem, hogy minden magyar városban a lakosság körében igaz barátokra találtunk. Éppen ezért a felszabadulás évfordulóján mindig erre az igaz barátságra emlékezünk. Büszkén tekintünk a magyar nép nagyszerű sikereire a szocialista építés területén. ÉPPEN EZÉRT a Szovjetunió kötelességének tartotta, hogy a magyar kormány kérésére segítsen leverni azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek 1956. ok tóberében a néphatalom ellen fordultak. Hiszen az ellenforra dalmárok azokat a vívmányokat akarták megsemmisíteni, ame- lyeket a magyar dolgozók 12 esztendő áldozatkész munkájával létre hoztak. ÁPRILIS 4-ÉN, a magyar nép nemzeti ünnepén, nemcsak azt ünnepeljük, hogy Magyarország elindulhatott a szocialista fejlődés útján, hanem azt is, hogy létrejött a magyar és a szovjet nép soha el nem múló barátsága Ahol a bűnöző fiatalokból becsületes embert nevelnek — Látogatás a Kalocsai Fiúnevelő Intézetben — \ Általános iskoláskorú tolvajokat, betörőket hoznak ide. Van !<közöttük, aki már harmincöt- $ször szökött meg szüleitől, s az I ország legkülönbözőbb intézeteiből. Van olyan is, akit a fiatalkorúak bírósága tizenhatszoros betöréses lopással vádolt, s van, aki „csak” azért került javító- intézetbe, mert szülei, vagy barátai környezete a züllés útjára vezette. Vasrácsokat, elkülönített szobákat, bádoglemezzel bevont ablakokat, s fegyőr-szigorúságú nevelőket vártunk hát. Azt gondoltuk, hogy e fiúkat itt börtönben tartják, hiszen sokat halI lőttünk már a zárt javítóintézetek szigoráról. Nyílva a »zári« intézet kapuja Meglepetésünk azonban már beléptünkkor teljes volt. A portás fülkében, — teljesen nyitott kapu mellett — két fiú fogadott: a két napos. Udvariasan érdeklődtek jövetelünk célja iránt, s kérésünkre ők kerítették elő $Marcinka Dezső igazgatót is, aki <már első kérdésünkre, — a láthatóan avatatlan kérdésre — (mosolygó elnézéssel válaszolt: s — Nem kérem! Ez minden hír /ellenére, nem zárt intézet. Gyedre csak ide kisöreg! — szólt Srögtön az egyik naposnak: < — Menj ki a városba, légy Sszívcs, s hozzad haza a megren- (delt kenyeret. < — Melyik péktől? — kérdi a 5gyerek. < — Nem tudom, hol vette meg \ n 1 A - r min/ll.-nt -t-w-vl,' or Csirkenevelési szerződést természetesen azok is köthetnek, akik nem veszik igénybe ezt a hitelt, hanem azonnal kifizetik az átvett naposcsibék árát, de szerződést lehet kötni a kotlók- kal kikeltetett csibékre is. ] Jávor elvtárs korábban azt mondta, hogy júniusban 27 forintot kap a tenyésztő a csirkéért, a későbbiekben pedig 25 forintról beszélt. Talán minden hónapban más-más ára lesz a csirkének? — Július 31-ig a 0,90—1,10 kg] Kúlyú csirkéért 25 forintot, az J,ll kilogrammnál nehezebb csirkéért 27 forintot kapnak a] tenyésztők. Szeptember 30-ig viszont 1—1,10 kilóig 23 forintot, 1,11 kilogrammnál nehezebb? csirkéért 25 forintot. A felesle-< ees készlet ugyanis exportra ke-< rül, ezért alkalmazkodnunk kell< a külföld kívánságaihoz, ahol< .kizárólag az 1 kilogramm körüli} — de inkább felüli — csirkék iránt van érdeklődés. Ezért van különbség az átvételi árakban s természetesen az időszakokban is. A termelőszövetkezetekre is kiterjed ez az akció? — Természetesen, sőt nagy Condot fordítunk arra, hogy a termelőszövetkezeteknél ismét fellendüljön a baromfitenyésztés, amely az elmúlt évben visz- szaesett. Minden elkövetünk a termelőszövetkezetek napos baromfi igényeinek kielégítés» érseznek, s minden hétre célt tűznek ki maguk elé. Ezen a héten például a cél: a folyosón való szaladgálás és kiabálás megszüntetése. Önfegyelemre, s az akaraterő fejlesztésére neveli az intézet a gyerekeket, s aki vét a szabályok ellen, az megrovásra az otthontanács elé kerül. Súlyosabb esetekben pedig maga az igazgató „ítélkezik” a kedvezmények megvonásával, vagy megszabott időre a „külön-csoportba” helyezéssel. Ennek tagjai nem pingpongozhatnak, kimenőt nem kapnak, moziba nem mehetnek, s minden játéknak csak passzív szemlélői lehetnek. — Elég ez a büntetés? — kérdezzük gyanakodva: hátha eltitkolt valami büntetési módot (bevalljuk: verésre gondoltunk) az igazgató. — Ilyen enyhe eszközökkel hogyan tudják megtartani a rendet? — Őszintén mondva — feleli — rendtartásunk napi háromórás zárkát is engedélyez a javíthatatlanok ' számára, de mi ezzel nem élünk. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerek önérzetére és kényelmére való hatás teljesen elegendő ahhoz, hogy embert neveljünk belőlük. Ezt jelenti az is, hogy az ellenforradalomig tanítványaink 70 százaléka jó útra tért. 1956. óta azonban ez a szóm 60 százalékra csökkent, — mutatva azt, hogy a társadalom egészséges önellenőrzési készsége lanyhult, s az erkölcsük is fellazullak Lélektani laboratórium és más javaslatok Ezért helyesebb volna, ha a jelenlegi rendelkezések által megállapított, legkevesebb egy évi ittartózkodást két-három esztendőre emelnék: sokkal nagyobb volna neveltjeinkre az intézet erkölcsi nevelőhatása. Jó volna az is, ha a Budapesten különben is meglévő átmeneti gyermekotthon mellé, — ahonnan szétosztják a gyerekeket vidéki intézetekbe, — egy lélektani-laboratóriumot is szerveznének, ahol gyermekorvos, pszichológus, gyógypedagógus és idegorvos vizsgálhatná meg intézetbe kerülés előtt a gyerekeket. Így a nevelők sokkal hamarabb megismerhetnék a fiúkat, s gyorsabban hozzá kezdhetnének a jellemük ismeretén nyugvó tényleges nevelői munkához. Van még egy panaszuk az intézet nevelőinek, s — ezt a közvélemény nevében tolmácsolhatjuk az illetékeseknek, — s ez a panasz a javítóintézeti nevelők fizetéséről szól. Az országban körülbelül 100 javítóintézeti nevelő van, akiknek sem húsvéti, sem nyári szabadsága nincs, — mint a többi iskolafajta nevelőinek, — sem pedig rendszeres és nyugodt vasárnapjuk: minden második vasárnapot felügyeleti beosztásban töltenek, fizetésük viszont nem haladja meg az 1500 forintot. Ügy hisszük, — akik ilyen nehéz és áldozatos munkát végeznek, — hiszen ők javítják meg azt a gyermeki lelkekben, amit a társadalom még ma Is meglévő ellentmondásai elrontottak; — megérdemelnének magasabb fizetést is. l-DS-J Ez a beszélgetésünk előtti párbeszéd is mutatja, — itt nem félnek a gyerekek szökésétől, sőt időnként eltávozásra és szabadságra is engedik őket. Iskolával építették egybe az intézetet, s az I—VIII. általános iskolai osztályok egymással versenyezve végzik tanulmányaikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy, — mint most is, — a felsőbb osztályok tanulmányi eredménye a jobb, mert ők régebben növendékei az intézetnek, — távolabb kerültek már „világi” életük rontó hatásaitól. Egykori bűnözők önkormányzata Miből is áll ez a, — szinte csodákat szülő, — a fiatalkorú bűnözőkből kitűnőrendű diákokat faragó nevelés? — Mikor a népi kollégiumi nevelési rendszert támadták, — folytatja az igazgató, — mi akkor is felhasználtuk eredményeit: diákönkormányzatot létesítettünk, amely a felnőtt nevelőkkel együtt, a fiúk életére ügyel. Egy-egy osztályban, — amely egy szakaszt képez, élén a szakaszos körvezetővel, — több, 8—10 fiúból álló kör van. A beosztottak engedelmeskedni tartoznak vezetőiknek. Az ön- kormányzatot az otthon-tanács vezeti, melynek tagjai az otthon tisztségviselői: osztálytitkárok, körvezetők, tanulmányi- és egészségügyi felelősök. Az ön- kormányzat élén „legfelül” az otthontanács-vezető és helyettese áll. Hetenként egyszer ülé-
