Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

A város dolgosói a jó gasda szemével nézik a tanács működését... — Nyilvános tanácsülés Kiskunhalason — A közelmúltban nyilvános Clést tartott Kiskunhalason » városi tanács. A 85 százalék­ban megjelent tanácstagokkal s a meghívott dolgozókkal együtt több, mint 400-an vettek részt az ülésen. Fonyó Gyula elvtárs a Minisztertanács, Cseh László elvtárs a megyei tanács végre­hajtó bizottsága képviseletében jelent meg s a meghívott ven­dégek sorában volt Dobos Fe­renc elvtárs, a kiskunfélegyházi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. A halasi tanács eddigi munká­járól s további feladatairól Rcile Géza vb-elnök számolt be, a múlt havi országos tanácskozás szellemében. Beszélt a tanácsok altalános szerepéről, az elért si­kerekről s az elkövetett hibák­ról. Most széles lehetőség nyílik arra, hogy a tanácsok a szocia­lista állam gazdasági szervező és kulturális nevelő funkcióját úgy lássák el, hogy ennek révén szilárdítsák kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel, a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteivé váljanak. Ezután arról beszélt, hogy városunkban súlyos cs ter­hes városfejlesztési öröksé­get vettünk át a kapitalista társadalomtól, — de a múlt felszámolásában országosan kiemelkedő eredményt ér­tünk el. Ebben az évben az eddig legnagyobb összeget: 8,5 millió forintot fordítunk városfejlesztésre. S a halasi dolgozók nemcsak a hozzájárulás fizetésével, hanem «komoly mérvű társadalmi mun­kával is segítenek a tervek meg­valósításában. — Hangsúlyozta Heile elvtárs, hogy a város lakosságának döntő része a városfejlesztésen ke­resztül méri fel a tanács munkáját. A gazdasági kérdések tagla­lása kapcsán foglalkozott a be­számoló a meglevő tanácsi vál­lalatok fejlesztésének s új ipari üzemek létrehozásának fontos­ságával, amelyek gazdaságilag erősítenék a várost és gyorsíta­nák fejlődését. A művelődésügy terén elért sikereket bizonyítja, hogy az elmúlt három év alatt szinte teljes mértékben meg­szűnt a tanyai iskolák tan­teremhiánya. Ebben az év­ben megyei beruházással, 700 000 forintos költséggel megépül az alsóbodoglári és a tajói 2—2 tantermes iskola. Ezzel a külterületi iskolák tantermi ellátottsága 05%* ban biztosítottnak mond­ható. Részletesen foglalkozott a be­számoló a város mezőgazdasá­gának helyzetével is. A szocia­lista szektorok kezelésében a város összterületének 37 száza­léka vám A hét tsz-ben minden adott­ság megvan a jó gazdálko- j dúshoz s ezek az ellenforra­dalom idején jól megállják helyüket, tavaly valamcny- nyicn aktívan zárták az évet. Gok hiba van még azonban a tsz-ek munkafegyelmét s az áru­termelést illetően, Pedig ha a kormányadta kedvez­ményeket összegezzük s ezekkel élnek a szövetkeze­tek, úgy már ebben az év­ben 8—10 forinttal tudják emelni a tervezett munka­egység értékét. A szövetkezeti mozgalom széle­sedését segítik a társulások, me­lyek közül halasi viszonylatban említésreméltó a sertéstenyésztő, a baromfitenyésztő, a szőlővesz- sző gyökereztető társulás cs a megyei viszonylatban első mé­hész-szakcsoport. Megindult Ha­jason a szarvasmarha-állomány törzskönyvi ellenőrzésbe való ,vétele is, a mezőgazdasági osz­tály eddig 230 tehenet vett nyil­vántartásba. Méltatta a beszámoló a 135 tagú, igen aktív és eredmé­nyes munkát végző terme­lési bizottság tevékenységét is. Ezt a bizottságot dicséri többek között az is, hogy a kedvezményes kajszi-akció keretében a halasi termelők eddig több, mint 8000 darab csemetét jegyeztek, ami a város szőlő- és gyümölcs- kultúrájának fejlesztése szem­pontjából igen nagyjelentőségű. Reíle elvtárs beszámolója to­vábbi részében beszélt a tanács 1954 óta elért fejlődéséről, a ta­nácstagság aktivitásának növe­kedéséről, de arról is szólott, hogy még ma sem tölti be telje­sen feladatát. Vannak még ki­javítandó hibák a tömegkapcso­lat, a rendezvények látogatása, stb. vonalán. Utoljára, de nem utolsósorban foglalkozott a beszámoló a párt és tanács kapcsolatá­val. A hozott határozatok mindig közös megbeszélés alapján születnek, s a váro­sin kívül komoly segítséget nyújt a járási bizottság is. — Mondhatjuk — hangsúlyozta Reile elvtárs —, hogy munkánk alatt ez az első olyan járási párt- bizottság, amely a város fejlesz­tését is szívügyének tekinti s te­vékenységünket konkrét javas­latokkal segíti. A beszámoló felett élénk vita indult. Helyszűke miatt csak a hozzászólók neveit közöljük, ezek: BoJ-giári Lajos, Janó Ákos, Hegyi Antal, Máriás Ist­ván, Vonya Benő, Kardos Pál, Szalai Benő, Modok Balázs, Len­dér Sándor, Buda Imre, Farkas Ödön, Szabó József, Patyi Benő, Szatmári G. Károly és Oláh György. A meghívott vendégek közül felszólalt még Cseh László és Dobos Ferenc elvtárs is. Cseh elvtárs örömmel állapította meg a tanácsülésen látottak és hal­lottak alapján, hogy Halas dol­gozói a jó gazda szemével nézik a tanács tevékenységét, Dobos elvtárs a kapcsolatok elmélyíté­se céljából 10 halasi tanácstagot vendégül hívott a kiskunfélegy­házi tanács májusi ülésére. A tanácsülés ezután elfogadta a végrehajtó bizottság határo­zati javaslatát. Ennek értelmé­ben szabályrendeletet készíte­nek, amely megjelöli a vá­ros területén tenyészthető sertés- és baromfifajtákat. Ugyancsak szabályrendelet határozza meg a telepítésre alkalmas szőlő- és gyümölcs- fajtákat s kijelöli a betelepíthető terü­leteket. Jóváhagyta a tanácsülés a Motor- és Gépjavító Vállalat áthelyezésére és a gyapotszárító helyi kezelésbe való vételére vonatkozó javaslatot is, vala­mint a tsz-ck fejlesztése érdeké­ben tanyaközpontosítási terv kidolgozásával bízta meg a végrehajtó bizottságot. A tanácsülés a második napi­rendi pont keretében megválasztotta a közös já­rási-városi népi ellenőrzési bizottságot. A bizottság elnöke: Kovács Fe­renc, elnökhelyettese: Ruzsinkó Mihály, tagjai pedig városi rész­ről: Treszkai Barna, Oláh György és Sztankovics Antal. A bizott­ság a közeljövőben alakítja ki mintegy 30—35 tagúra tervezett aktívahálózatát. A népi ellenőr­zési bizottság szerepét és fel­adatkörét Horváth István elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára ismertette. 59Q ezer íorint beruházás A Bajai Gyapjúszövetgyár an­nak ellenére, hogy az elmúlt évben kevés pénzt tudott fordí­tani népgazdaságunk a vállala­tok fejlesztésére, új gépek vá­sárlására, igen komoly összeget fordított beruházásra. Ezt tük­rözi az a beszámoló, amely meg­említi, hogy elektromotorokra 38, műszerekre 30, három mér­legre 20, egy centrifugára 20, egy savas centrifugára 40, víz­lágyítóra 120, a porszéntüzelés bevezetésére pedig 320 ezer fo­rintot költöttek. A beruházások nagymérték­ben elősegítették a biztonságo­sabb és gazdaságosabb munka lehetőségeit és segítették a több mint 000 000 forint nyereségré­szesedés elérését. faM toegjegg&s Szeméthegyek Alig ér át az ember a Szolnoki úti aluljárón, máris úgy érzi, mintha nem Kecskemét X. ke­rületében, hanem egy szemét­bánya mellett vinne el az útja. A volt fiatalkorúak nevelőinté­zete mögötti terület csak úgy bűzük a sok ételhulladéktól, sze­méthegyektől. Ennek a terület­nek egy részét az Útfenntartó Vállalat használja kőraktárként, de sehol sincs egy tábla, vagy más utalás arra, hogy ezt a la­kóépületekkel körülvett helyet szemétlerakásra jelölték vol­na ki. A közegészségre minden szem­pontból ártalmas önkényes sze­méttároló pora és bűze miatt különösen a X. kerület lakóinak gyermekei vannak kitéve a kü­lönféle járványos megbetegedé­sek veszélyének. A szeméthe­gyek mellett húzódó forgalmas útvonal az autók felkavart po­rával ezt a veszélyt csak fokoz­zák. Mindezt összevetve, mivei tisztasági hónap is van, remél­jük a városi tanács igazgatási osztálya példás büntetés mellett kötelezni fogja e terület meg­tisztítására azokat, akik a több száz kocsi szemetet ide hordták. Sándor Fuserálók... A Bajai Fémipari Vállalatnál megtörtént esetek azt mutatják, hogy elég szép számmal vannak még olyan munkások, akik má­sodik »foglalkozásuknak« tart­ják a fuserálást, Ha lúd, legyen kövér... így gondolkozhatott K. And­rás esztergályos is. Neki nem volt elég az, hogy a vállalatve­zetés hozzájárulásával egy csó­nakmotort leönthet és azt meg- esztergályozza. Úgy gondolta, ha lúd, legyen kövér és mun­kaidőben hozzákezdett egyéb alkatrészek elkészítéséhez is. Mint aki jól végezte a mun­káját, igyekezett hazafelé. A portán azonban kiderült a tur­pisság és elvették tőle a munka­időben, a vállalat anyagából készített alkatrészeket. így még sovány lúd sem maradt, Párosban szép az élet... Ez a szóbeszéd járja az élet­ben. És hogy mennyire találó ez, bizonyítja az alábbi eset is. Kiss B. László anyagmozgató Albert Géza kérésére két darab alumínium repülőgépet políro­zott le szívességből és ezért az egyiket, jutalomképpen, meg­kapta. Kiss B. László, mint aki jól végezte munkáját, igyeke­zett hazavinni a repülőgépet. Csakhogy ő is a kapuig jutott el. Ott lelepleződött. Amikor az /V'^W*/v'ArWVWVWWWSWWWWWWWWWVWWWWVWVWS^WWWWV kezdett értelmi szerző, Albert Géza meg­hallotta, hogy társát leleplez­ték, a magának készített repü­lőgépet bedobta az olvasztó ke­mencébe. Ök is, akárcsak az előbbi fu­sizó társaik, írásbeli megrovást kaptak és az okozott kár meg­fizetésére kötelezték őket. A részvénytársaság... Nálunk 1948 óta ez már isme­retlen fogalom, de azért új for­mában fellelhető. Megnyilvánu­lása: társulás, egy kis fusizásra; Program: az üzem anyagából munkaidőben késeket csinálni, s jó pénzért eladni. Ilyen prog­rammal alakították meg társu­lásukat, S. József, J. Ferenc, Sz.- Lászlóné, Kis B. László és Sz.: István. Mondanom sem kell, hogy addig járt a korsó a kútra, amíg el nem tört, azaz amíg le nem leplezték a fuserálókat, A túlóra, s ami mögötte van... Érdekességként említjük meg Trapl Lászlónak, P. Imrének és B. Józsefnek ügyét. E triumvi­rátusban a kezdeményező sze­repet Trapl László vállalta, aki azzal az ürüggyel, hogy túlórá­zik, bent maradt az üzemben és a túlóra alatt (az üzem anyagá­ból, az üzem költségén) komoly mennyiségű disznóölőkés, csa­var és darálószita gyártásához Mintegy háromszáz vagon műtrágyát használnak fel a termelőszövetkezetek a tavaszi talajerőutánpótláshoz Ismeretes, hogy a termelőszö­vetkezetek jelentős kedvezmé­nyeket kapnak, ha egy kataszt- rális holdra 100 kilón felül igé­nyelnek műtrágyát. A műtrágya- ellátásról, valamint a termelő- szövetkezetek eddigi igényeiről érdeklődtünk a Műtrágya és Nö­vényvédőszer Vállalat megyei ki- rendeltségének vezetőjétől, Már­ton Bélától. — Százhatvan termelőszövet­kezet adott be igénylést a me­gyei kirendeltségnek, 18 közös gazdaság közvetlen a földműves- szövetkezetektől vásárolta meg a szükséges műtrágyát, 18 pedig rendelkezik a szükséges készle­tekkel. A legutóbbi összesítésig 14 704 mázsa nitrogéntartalmú, 8000 mázsa foszfortartalmú és 4300 mázsa káliumtartalmú mű­trágyát igényellek tőlünk a szö­vetkezetek. A földművesszövet­kezeteknél vásárolt, valamint a meglevő készletekkel együtt mintegy 300 vagon különböző műtrágyát használnak iel a közös gazdaságok a tavaszi ta- lajerőutánpótlásra. A harlai Le­nin Tsz például 550 mázsa péti­sót, 350 mázsa szuperfoszfátot és 200 mázsa kálisót vásárolt. A ne­mesnádudvari Kossuth Tsz-nck 485 mázsa nétisót 347 mázsa szu­perfoszfátot és 140 mázsa kálisót szállítottunk. Ezek a termelőszö­vetkezetek 1 katasztrális holdra számítva, jóval több mint száz kiló műtrágyát használnak fel az idén. Legtöbbet kértek a bajai járás termelőszövetkezetei, 6056 mázsa különböző műtrágyát szál­lítottunk nekik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem azt is, hogy az idei műtrágyakeretek kissé szűknek bizonyultak, hiszen a különböző kedvezmények következtében a termelőszövetkezetek igénye megnőtt. Nőtt az egyéni parasztok érdeklődése is. Ezt néhány számmal jól be le­het bizonyítani. Az Akasztói Földművesszüvetkezet tavaly az első félévben 290 mázsa, az idén az első negyedévben már 10 va­gon műtrágyát adott’ el. A Csen­gődi Földmüvesszövetkezetben tavaly az első félévben 950 má­zsa műtrágya fogyott el, az idei első negyedévben már 12 vagon. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy a termelőszö­vetkezetek igényét ki tudjuk elégíteni. Megkérdeztük a kirendeltség vezetőjét, hogy a különböző nö­vényvédőszerekben milyen az el­látás. — Örömmel közölhetem, hogy rézgálicból van elegendő, szabadon kapható, amennyire szükség van, ezért nem vezettük be az utal­ványrendszert. Száz mázsát ad­tunk el eddig, folyamatosan kap­juk a szállítmányokat, június hó 15-ig 550 vagon érkezését jelez­ték. Egyéb növényvédőszerekből is van elég. Legjobban fogy a gyü­mölcsfaolaj, a sárgaméreg, a kénpor. Ezekből együttesen 1250 mázsát adtunk el eddig. Mindamellett meg kell jegyez­nem, hogy a termelőszövetkeze­tek valószínű szükséglete sokkal löbb, mint amennyi elfogyott ed­dig a növényszerekből. Vélemé­nyem szerint nem minden ter­melőszövetkezetben tanulmá­nyozták át azt a körlevelet, amelyben közöltük, hogy megha­tározott mennyiségen felüli nö­vényvédőszert nagykereskedelmi áron tudunk szállítani a közös gazda­ságoknak. Számos termelőszövet­kezet nem tőlünk szerzi be a szükségletét, pedig mi átlag 15 százalék árengedményt tudunk adni, éppen az előbb említett le­hetőség következtében — han­goztatta Márton Béla. K. S. Mivel ez igen sokrétű munka, így hát társakat keresett a mun­ka gyors lebonyolítása érdeké­ben. Keresett és talált is ez az «élelmes« fiatalember. Sőt ad­dig is eljutottak, hogy a fusi- munkát tanulókkal csináltatták; De ők is lelepleződtek. Trapl László büntetésként 20, P. Imre, és B. József 15 százalék nyere­ségrészesedés-elvonásban része­sült. Hasonlóképpen büntették Tavaszi Józsefet, Pencz Józse­fet, akik munkaidő alatt enge­dély nélkül alkatrészeket gyár­tottak. * E néhány példa is felhívja a figyelmet, hogy a fusizás meg­akadályozása érdekében szük­ség van olyan intézkedésekre, mint amilyeneket ebben az üzemben helyesen alkalmaztak; Nem ártana, hogy azokban az üzemekben, ahol az idén is fi­zetnek nyereségrészesedést, ki­záró okként jelölnék meg a fu­sizást. Vcnesz Előkészüleíck a Vörösmaríy-héíre A Vörösmarty hét rendez­vényeit beszélte meg a Haza­fias Népfront bácsalmási kibő­vített járási elnöksége április 12-ép. Javaslataik írásbafogla- lása után a járási tanács fog­lalkozik majd a júliusban meg­rendezendő Vörösmarty hét ün­nepségeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents