Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
AZ ELSŐ LÉPÉS Á KÖZÖS UTÓN ííl>kQ>$ fa&f'ftlí'tcl'tli&C&O'éfc Színes, változatos műsorral mutatkozott be Kecskeméten, a Katona József Színház színpádán a Hírős Együttes. A műsor igényes, összeválogatása művészi élményt ígért, s ezt meg is kapta a közönség, hiszen túlnyomóan olyan müvek előadására vállalkozott az együttesben résztvevő két énekkar, a szimfonikus zenekar, melyek többszöri nyilvános szereplésen érlelődtek meg. Inkább az együttesnek az alakulásán már meglevő bőséges repertoárjából válogattak a műsor összeállítói, mihthogy új művek bemutatásával kísérleteztek volna. (Bár erre is volt példa.) Seregszemle, az erők, lehetőségek megmutatása Volt ez az első előadás. Egy kiváló adottságokkal rendelkező szimfonikus zenekar, több jóhangú kulturált kórus mutatta meg rátermettségét, muzikalitását. Világos, hogy az együttesnek ez a része Bartók és Kodály életművének megismertetésére, népszerűsítésére, klasszikus és más zenekari alkotások programra tűzésére határozta el magát, — megmutatva a jövőt, mely talán nem is hosszú idő múltával nagyobb lélegzetű énekkari- zenekari együttműködést ígér s megszólalhat végre Kodály szülővárosában is a »Psalmus Hun- garicus«. Kevesebb sikerrel tisztázható az együttes műsorán szereplő, eredeti, népi értékeket bemutatni hivatott táncegyüttes és a népi zenekar, viszonya és programja. A tánccsoport bemutatta ugyan életképességét, lendületét és rutinját, de egyelőre nem gondolt a szinte kimeríthetetlen — és nagyrészt feldolgozatlan — Bács megyei tánchagyományok ápolására, színpadra vitelére. A jövőnek azonban feltétlenül efelé kell terelnie a tánckart és nem utolsósorban a hagyománykincs helyi kutatóit, koreográfiához értő szakembereit. Bőségesen kínálkozik tennivaló. Alighanem meg is hozza a közeljövő a gyűjtők, kutatók, feldolgozók magasszínvonalú alkotó együttműködését, A népdal kincs megörökítése és bemutatása szempontjából valamivel könnyebb dolga lesz a népi zenekarnak, mely kitűnő kvalitásaival már nagyterjedelmű, kész gyűjtésre támaszkodhat. Ide kívánkozik azonban az aggályunknak a kifejezése is. Az együttes művészeti vezetése valószínűleg nem fontolta meg eléggé, milyen műsorral lépjen nyilvánosság elé a népi zenekar. A népdalok között ' felcsendülő émelygős »magyar nóta« nem illett a bemutató előadás ünnepi légkörébe. AnNem okoz gondot a naposliba, kacsa beszerzése, ha toll- értékesitési szerződést köt a föklművesszövetkezettel! A NAPOSLIBÄRA 25 Ft, A NAPOSKACSÁKA DARABONKÉNT 7 FT ELŐLEGET AD A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. A tépésből származó toll árából az előleg részletekben kerül levonásra. A tollat magas áron számolja el a földművesszövetkezet. A libával és kacsával a termelő szabadon rendelkezik, Pénze is lesz, libája is kacsája is marad! KÖSSÖN TOLLÉRTÉKESlTÉSI SZERZŐDÉST! 862 nál nagyobb elismeréssel kell azonban megemlékeznünk a szólistákról, elsősorban Rácz Kálmánnéról, aki kiváló, színes előadásban szóláltattá meg a férje által gyűjtött cigánydalokat — a Kecskemét környéki cigányfolklor nagyértékű kincseit. Ki kell emelnünk a népi zenekar jó hangzását, lelkiismeretes előadását, bár kissé igénytelen hangszerelésben szólaltatták meg a Rózsavölgyi-verbunkost. A. »Hírős Együttes«, bemutatkozó előadását nagy érdeklődés előzte meg városszerte. Eddig terveikről írhattunk, de rhost a díszhangversenyen tanúi leheltünk egy öntevékeny kulturális szervezkedés első eredményeinek, s annak, milyen nagy erőt képvisel Kecskemét művészeti, zenei életében így együttesen a már korábban nagy eredményeket magukénak valló kórusok, a szimfonikus- és népi zenekar, a szólisták. Igen nagy szükség van erre az együttesre. Már puszta léte bizonyságot ad arról, hogy lehet eddig külön utakon járó öntevékeny és erős csoportosulásokat közös célok érdekében — a párt kultúrpolitikai célkitűzéseivel összhangban, szövetségbe, a dalolás, muzsikálás, a népi, nemzeti értékek propagálásának szövetségébe vonni. Van egy közös platform, ahol a spontán felbuzdulás lendülete összetalálkozik, egymást erősíti, s így együttesen sokkal nagyobb és messzebbmutató elképzelések megvalósítására képes, mint egymástól elszigetelve. Ráébredhetett minden kényesebb fülű és figyelmű ember, hogy van mondanivalója a kecskemétieknek a kecskemétiekhez, a megye- székhely szépet és színvonalasat igénylő zenekedvelő dolgozóinak. A kultúra kapui kitárultak a dolgozók előtt 13 esztendővel ezelőtt, s milyen szép szimbolikus értelme van annak, hogy éppen nemzeti szabadságunk születésnapjának ünnepi készülődései közben szólalt meg először közös szóval új együttesünk a kecskeméti Hírős Együttes, Csák.y Lajos ■RE/YI/EH^EK 2000 forintos rejtvénypályázat Április 4-i számunkban indult az új rejtvénypályázatunk. Minden vasárnap közlünk rejtvényeket és feltüntetjük azt, hogy megfejtésük hány pontot eredményez. A megfejtéseket a hó elején együttesen kell beküldeni. A verseny állását — a beküldők nevének és pontszámúnak feltüntetésével — havonta közöljük az addigi megfejtésekkel együtt. Jutalmak: 1. díj: 1000 forintos, 2. díj: 300 forintos, 3. díj: 200 forintos, 4. díj: 100 forintos vásárlási utalvány a kecskeméti Állami Áruházban, 5—60. díj: egyéb értékes nyeremény tárgyak. A versenyben való részvételhez nem szükséges az összes megfejtés beküldése, mert a pályázaton mindenki részt vesz, aki legalább egy megfejtést beküldött. Mostani számunkban rejtvénysorozatunk második részét közöljük. VARAZSKÖRÖK 2 pont Az A tanácsháza előtti kis kertben, a barátok templomával szemben, egy két darabra hasított kőkocka vonja magára a figyelmet. Mintha egy óriás vetette volna oda. Nagyobb darabja kevésbé, letört, lenn fekvő da- raoja melyebben fúródott a földbe. A tövében nőtt fűszálak és vadvirágok föle hajlékony vesszejű bokrocs- ka hajlik védőleg. Az álló kőtömbnek a letört darab felé eső oldalán ezek a szavak olvashatók: ITT HASADT MEG SZIVE KECSKEMÉT LEGNAGYOBB FIÁNAK Á kőnek a kocsiút felől látható oldatán, lecsiszolt felületen bővebb szöveg adja magyarázatát az eredeti emlékműnek; A RÉGI TANACSHAZA KAPUJÁNAK HELYÉT HOL A „BANK BAN“ KÖLTŐJE 1S39. ÁPRILIS 16-ÄN ÖSSZEESETT EZZEL A KŐVEL JELÖLTE MEG A KATONA JÓZSEF TÁRSASÁG 1934 Bar a szöveg második sorában olvasható „helyét" szó „é“ betűjére az újabb idők felfrissítő átfestését végző kéz elfelejtett ékezetet tenni, aki megáll a kö előtt, mégis helyesen és megillctődéssel olvassa a felirat közlcnivalöit. Hát itt állt a régi tanácsháza. Jóval klntebb a mostaninál. De nem foglalt el olyan hosszú frontot az öreg templom ‘ félé, mint a mai Lechner Gdöü-fele épület. Körülbelül ott volt a sarka, ahol most a díszterem alatti árkádsor templomfelőU vége. De a sarkon túl messzire kinyúlt, a közte cs a templom között átló patika-házzal párhuzamosan utcát alkotott, amely a mostani tűzoltólaktanya melletti kis utcácskában folytatódott. valamikor a XVIII. század közepén húztak cmeletet a régebben földszintes, kaszárnyaszerű épületre. Állandóan bóvítgetni kellett, mert a város növekvő népességének igényeit kielégíteni sohasem volt elegendő. Katona József ügyészsége előtt utoljára 1*0«- ban bővítettek. A patika felé csó utcai részt hosszabbították meg. Alul apróablakos tömlöceellákat építettek. Ezek felett volt a tömlörtartö strázsamcstcr lakása és konyha- Ezekhez a helyiségekhez csatlakozott a fiska- latus, tehát azok a szobák, »hol Katona József cs ügyésztársai dolgoztak. Ha Bánk bán költője kinézett hivatali szobája ablakán, a patikárius báz tetőzetével cs azontúl a nagytemplom oldalfalával találkozóit mcsszemiueagc tekínietiE äe a- ablakon azt is láthatta, hogy a tintánakvalókért küldött városi hajdú merről jön, a patika felől-e, ahonnan a gallusport, meg a gumiarabicumot kellett hoznia, vagy a Békás felől-e, nagykávéházból, ahonnan pint-szám hozták a sört, ami ugyancsak nélkülözhetetlen kelléke volt akkoriban a házilag készített tintának. Ilyen söralapanyagú tintával rótta Katona József is hivatalos és egyéb írásait. Nem fakult el az a tinta azóta sem. Olyan feketére sikerült, ha nem is mindig a vegyülök, hogy a kínai tus se lehet annál tartősabb és feketébb. Kegyetlen hideg tél után lassan tavaszodó idő volt 1830 áprilisában. 15-én kezdődtek az úri törvényszék ülései, amelyen a földesúr, Szász Coburg herceg képviselőjének elölüiése alatt, Pest vármegye kiküldötteinek jelenlétében a kecskeméti városi tanács tagjai hoztak főbenjáró ügyekben ítéletet. Katona József, mint városi és urasági fiskális, többszörösen el volt foglalva ezekben a napokban. 15-én még a bírószéki jegyzőkönyvbe sajátkezüleg jegyez be 905. folyószám alatt egy kisebb ügyet. Ez az utolsó sajátkezű feljegyzése ebbe a bordásbőrkötésű, régi, kéziratos könyvbe. Azután az úriszék előtt ismerteti az odakerült ügyeket. 16-án folytatja ezt a munkát. Vele vannak az erre a napra kitűzött porok ügyiratai. Az úriszék napi ülésezéseit társasebéd fejezi be. Az iratokat oda is magával viszi. Hogy hol volt az ebéd, a Cserepesben-e, vagy a Piartzi Nagy Pincében, esetleg a Koplaló-ban, ki tudná ma már megmondani. Az ebédről Katona József a városháza felé tartott. Útja a mai Kossuth-szobor helyén állott földszintes háztömb előtt vitt el. Ott többek közt egy cukrászda is volt. Oda betért, hogy édesanyjának, szokás szerint, néhány édes falatot vásároljon. Aztán a háztömböt megkerülve, a mostani Kossuth téri népboltban volt üzletek előtt elhaladva, szembekerült a városháza kiskapujával. Be akarta vinni a nála levő hivatalos papírokat. Az alacsony lépcsőkre lépve, a kiskapu kilicse után nyúlt. És nincs tovább. A többit a kettéhasadt kő mondja el. A megfáradt, végső pihenést állító, összeesuklott testet a kapus szobájába vitték. Ott próbálták élesztgetni. Séni Jánost, a város orvosát is clökerítcttck. De az sehr» tudta az elszállt lelket visszahívni elhagyott porhüvelyébe. Ki vitte meg a szomorít hírt elsőül a nem messze fekvő szülői házba, ki hallotta elsőül a legkedvesebb fiát vesztett anya sikoltását, ki látta elsőül a munkában elfáradt öreg takácsmester arcán a szívig hasító néma döbbenetét?! A követ hasító szerszám nem hasíthatott olyan fájdalmas mélyen a kettéhasadt köbe, ahogy akkor hasított a fájdalom Katona József szeretteinek és barátainak szívébe! 128 éve! Vajon, jut-e eszébe valakinek, hogy egy szál virágot ejtsen az évfordulón a megszentelt helyet jelölő kettéhasadt kőre. Joós Ferenc, a TIT tagj# KI KE NYU FA TE GÁT LOMB VAN TÉN GA FE KI UNT ES PER 3A AZ TE LOM BO ES BA m E VAN alábbi meghatározások szerinti ötbetűs szavak a nyíllal jelzett mezőben kezdődnek és a számok körül az óramutató járásnak irányában írandók be. 1. Ház tartozéka 2. Létrehoz 3. Őseink hajléka 4. A mai ember hajléka 5. Pénzbetét utáni jutalék 6. Férfinév 7. Pogány pap 8. Birtokomban 9. Segédeszköz a járáshoz 10. Petőfi a legboldogabb napjait töltötte ebben a községben 11. A görög mlthológia szerint az égboltot tartja váU lain 12. Csehszlovák város m agy a a neve.V' ; 13. Víztartó edény 14. Antal idegen neve 15. Dalok, ékezet nélkül Ha a mezőnyöket jól töltjüifll ki, akkor a ponttal megjelölt mezők betűi 1—4-ig: Régi magyar nyelven a legmagasabb török cím, 5—9-ig: Holminkat visszük benne. 10—15-ig: Zár 1 meghatározásoknak megfeleld szavakat adják. Beküldendő: ez a három szó. VERS A SAKKTÁBLÁN 1 pont Ha a bal alsó kockából kiindulva lóugrás szerint haladunk, egy vers két sorát kapjuk. Melyik az? KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont Az alábbi rejtvényeink megfejtéséhez a folytatólagosan közölt TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜ- REJTVÉNYISKOLÁNK 1., 3. és 4. pontja nyújt támpontot. A- f? nr jk; Kadarkaú Derű E számunkban közölt rejtvények megfejtését 1958. májúi 6-ig kell beküldeni a többi, majd közlendő rejtvénnyel együtt a Petőfi Népe. kiadóhivatala, Kecskemét, Szabadság tér 3. cí hírei A borítékra írjuk rá: »Rejtvény« és mellékeljük az alábbi részvételi szelvényt. 13. rejtvényünk megfejtői kö-4 zül Oppelt Richárd, Kecskemét* Moskovits Etelka, Bácsszőlő; és Szomor Károly, Baja nyertei* könyvjutalmat. — A könyveket postán küldjük el. RÉSZVÉTELI SZELVÉNY I a Petőfi Népe 2000 forintom I rej tvény pályázatához Beküldte: ..................................... La kcím; ............................................ ................................. •» KE CSKEMÉTI SÉTÁK ct kítLíhaiadt kő