Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

IVe legyen szőlőlörköif átvevő és tároló telep a város Központján

c Szinte hihetetlen, de megtörtént ez a dolog Kecskeméten. Hisszük, hogy először és utoljára. Múlt év október közepén a Trombita utcában kora hajnaltól késő délutánig törköllyel megrakott kocsik ácsorogtak, hogy lerakhassák terhüket a gőzmalom telkén. Az erjedés áporodott szagára a muslincák milliói lepték meg a környéket és ahol kocsik várakoznak, ott egyéb szag is terjengett. Természetesen ez a legyek légióit vonzotta oda. 10—12 nap múlva megszűnt a begyűjtés s a törkölyt ott, a helyszínen leföldelték. Télen újabb illat kíséretében került elszállításra az értékes, kitermelt anyag.

A szőlőtörköly feldolgozásának igen fontos népgazdasági (jelentőségét elismerjük, s jól tudjuk, hogy a törkölypálinka fontos exportcikk, ami városunk hírnevét is növeli. Mégis kérjük, hogy a jövőben az élelmes Gyümölcsszeszipari Vállalat városunk központján, hasonló célra, területet ne béreljen.

Egy villatelepi lakos

Autóbuszjáratot kér Orgovány

Az ország minden kis községe, jórészt be van már kapcsolva az autóbuszforgalomba, csak éppen Urgovúny nincs. Nagy hiba, hogy a két testvérhözseg: Jakab- szallas és Orgovány nincs ösz- szekötve autóbuszlcözle kedéssel, s így sokan kénytelenek kerékpárral, kocsival, vagy gyalog tenni meg a 11 Icm-cs utat. Előfordult, hogy télen, a rossz időben az Utazók Páhi felé tették meg az utat autóbuszon, hogy J akabszállásra jussanak, mert a

vonatra órákat kellett várni. — Kiskunfélegyháza felé is többen mennénk, ahol van autóbuszjárat. Ezt a vonalat kellene meg- hosszabítanl Izsákig, amely belekapcsolódna a Kecskemét— Izsák—Kiskörös—Baja közötti

járat útvonalába. Ezzel a vonal- bővítéssel megoldódna a Jakab- szállás felé lakó tanyai lakosok útja a község felé, s Jakabszál- lás, Orgovány bekapcsolódna az autóbuszközlekedésbe.

Horváth Emilné levelező

Egy év alaN hatmillió forinttal növelik a termelési értéker

Érdekes tervek, hasznos kísérletek

A CSENGŐDI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN

A Csengődi Állami Gazdaság vezetői nagyszabású terveket dolgoztak ki a belterjesség fokozására, a termelési költségek csökkentésére. A kenyérgabona területét nem változtatták meg, de a kukoricavetést mintegy 100 holddal növelik, csak így tudják az állatállomány részére a szükséges takarmányt biztosítani. Jelentősen emelkedik a szerződéses növények területe. Ebben a gazdasági évben 270 holdon termelnek szerződött növényeket az elmúlt év 30 hold jával szemben. El akarják kerülni, hogy a növénytermesztés veszteséges legyen, továbbá csak így valósítható meg a helyes vetésforgó kialakítása.

A kovácsmajori öntöző telepeket rendbehozták. Itt a gazdaság szálastakarmány bázisának biztosítására 277 holdon füvesherét telepítenek. Üzemeltetik a gazdaság 400 holdas öntözéses legelőjét és 100 katasztrális holdon megvalósítják a sziki mész- pázsit úgynevezett totyogós öntözését.

Negyven holdon törpegyümölcsöst telepítettek. Az Izsáki Állami Gazdaságtól kapott szőlő- és gyümölcsösterületen a felújítást rövidesen befejezik. Pótolják a hiányzó és az elöregedett

JVövényvédclein áprilisi)a 11

SZÁNTÖFÖLDÖN:

n tavaszi gabonavetéseken a gabonafutrinka irtását folytassuk. A cukor- és takarmányrépát 5 ■—6 leveles koráig pusztító répabarkót 0.5—0.7 százalékos Dar- sin-nal irtsuk. A lucerna- és lóherekártevőket DDT-vel HCH- val pusztítsuk. A vincellérbogár n páratlan években jelenik meg tömegesen, azért ez évben nagykártétele nem lesz. A repce, fiatal répa, len, kender, főleg száraz időben sokat szenved a földi bolhától. Ellene DDT-vel védekezünk. Ezzel a vegyszerrel a repceíénybogár ellen is védekezhetünk. A kukorica nigro- epórás megbetegedése ellen eredményesen védekezhetünk a vetőmag Germisan-os porcsá- vázásával (egy mázsa vetőmaghoz 200 gramm szer szükséges).

A gyomokat (acat, vadrepce, folyófű, repcsényretek, pipacs) április közepétől száraz, napfényes időben, amikor a hőmérséklet 16 fokon felüli s a gabonafélék 18—20 cm-esek, Diko- nirt-tal irtsuk. Lucernásban az arankafoltokat még a magkötés előtt lángszóróval égessük ki, vagy gázolajjal öntsük le és gyújtsuk meg. Vegyi úton négyzetméterenként egy liter 10 szá- calékos Kuskután-nal permetezve védekezhetünk az aranka ellen. Amikor a talaj hőmérséklete a 14—15 fokot eléri, a bur- íonyabogarak megjelennek. — Őzért figyeljük a volt burgonya- táblákat s a bogarakat semmisítsük ineg. Meglehetősen köny- öyebb lfcsz a védekezés, ha már íz első bogarak előjövctelekor szokat elpusztítsuk.

GYÜMÖLCSÖSBEN $S SZŐLŐBEN;

A bimbólikasztó bogár ellen a sárgamérges permetezést folytassuk. Az almafákat pirosbim- bós, a körtefákat fehérbimbós állapotban varasodás és monilia íllen 1 százalékos bordóilével, Vagy Spritz-Kuprallal permeteztük. Virágzáskor a méhek miatt permetezni tilos. A poloska- «zagú alma-, körte-, szilvada- oázs ellen a sziromhullás után 2 százalékos Agritox-szal, a sod- Vómolyok elles 0-4 százalékos

Pernit-tel védekezzünk. Alma- íalisztharmat ellen nyári higílá- sú mészkénlével, vagy 1 százalékos Nevpallal, vagy 0.3 százalékos Sulfard I-el permetezzünk. A lisztharmat elleni védekezéshez ajánljuk a mészkénléhez hektoliterenként 20 deka vasgá- lic és 25 deka Mavepon hozzáadását.

Ha a szőlőben az előző évben fenésedést észleltünk, a fertőzött töveket ecseteljük 50 százalékos vasgálicoldattal. Sárgaság

esetén öntsünk a tőkék tövébe« 5—10 liter 10 százalékos vasgá-j licoldatot,

KONYHAKERTBEN:

A káposztabagolypille hernyó-] ja ellen már a kezdeti íertőzés-i kor DDT porozással védekezünk.; Spárgalégy ellen a zöldségfélék] korai vetésével és a megtáma-j dott tövek megsemmisítésével] védekezzünk. A meztelen csigát] égetett mészpor kiszórásával irt-« suk. ]

fákat. A kipusztult területeker 25 hold új gyümölcsöst telepítet tek, a talajerőutánpótlás érdekében 13 ezer mázsa istállótrágyát munkáltak a talajba.

Tervezik a cukorrépa s hibridkukorica öntözéses termesztését is. Nagyon érdekes kísérleteket valósítanak meg. Többek között a cukorrépa esőztető öntözéssel való fejtrágyázását. — Ugyanezt a módszert alkalmazzák a kukoricánál is. Kísérleteznek a Kolbai-féle ikersoros kukoricatermesztéssel.

Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is okos elgondolásai vannak a gazdaság vezetőinek. Csökkentik az indokolatlanul magas szarvasmarha-állományt. A te- nyészértéket nem képviselő jószágokat felhizlalják és úgy adják át a közfogyasztásnak. Megszüntetik a veszteséges gazdálkodást a borjúnevelésnél. Ennek első lépése volt egy új rendszerű borjúnevelő létrehozása.

A kocaállományt fokozatosan kicserélik. Még ebben a hónapban 100 darab yorkshirei kocasüldőt állítanak be, amely a gazdaság törzskocaállomanyát képezi majd. Rátérnek a hazai és külföldi piaci igényeket jobban kielégítő sonka- és baconsertések tenyésztésére. A törzsállomány szaporulatából már az idén értékesítenék tettyészanya- got. Ezzel akarják a sertéstenyésztés minden ágazatában megvalósítani az eredményes, jövedelmező gazdálkodást.

A juhtenyésztés megjavítására két 600-as juhhodályt építenek és az 1250 daraból álló juhállományt 3000-re növelik.

Az állattenyésztésben is figyelemreméltó Kísérleteket kezdeményeznek. Többek között a r.övendékmarháknál a gyorshíz- lalást akarják megvalósítani. Kísérleteznek a legelővel egybekötött, vágott szálastaKarmány- nyal kiegészített szarvasmarha1200 he ktár területet ültetnek be facsemetékkel

zetek és az egyéni gazdák. Az idén 1200 hektár területet ültetnek be facsemetékkel az állami erdősítéseken kívül. Ebből a tavasz folyamán 700 holdnyi területen létesítenek új erdőket, erdősávokat, s mintegy 200 holdat kitevő területen végeznek egyedi fásítást.

Az ankéton megjutalmazták a

fásítási tervek megvalósításában legjobb eredményeket elért fásítási felelősöket

A jobb, szebb élet utáni vágyakozás vonzotta őket

) Készülnek a melegágyak a ]nemesnádudvari Kossuth Ter- >melőszövetkezetben. Főként lá- >nyok, asszonyok serénykednek Jitt. Ültetik a dinnyét. Rózsa Ist- 'fVán szövetkezeti elnök alig tit- Jkolt büszkeséggel és gyönyörűséggel szemléli a munkát.

J — Dolgoznak itt újdonsült tatgok is — mondja — a zárszámadás óta 47 belépővel gyarapodjunk. Bt van Endler Simonná,

[Varga Katalin, amott a darálóiban Radios András.

| Negyvenhét új tag nem kis dolog, igaz valamennyien föld- 'nélküliek, de megtalálják munkájukat a közösben. Jól bizonyítja ez a szám, hogy érdeklődnek a szövetkezet iránt. Endler Simonék február 1-én léptek be. A férfi fejőgulyás, előzőleg a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban dolgozott. A fiatalasszony most a kertészetben segédkezik.

; — Nemrég léptünk be, de meg vagyunk elégedve, lassan összeszokunk a többi tagokkal. A jövedelmünk biztos több lesz, mint azelőtt, hiszen 46 forintra terveztünk egy munkaegységet.

Mondják, hogy Endleréknek két szép kisgyerekük van, egyi

| hétéves kislány és egy három-1 éves fiúcska.

— Értük is léptünk be a szö- 1 vetkezetbe •— magyarázza az

asszonyka — bízunk a közösben, abban, hogy itt megtalálja az egész család a jövőjét.

Varga Katalin alig egy hónapja lag. Barátnőivel előzőleg sokat beszélgetett arról, hogy: »ki kellene próbálni a szövetkezetei.» Sok gondolat megfordult a szöszke-barna leányfejekben, míg elhatározták, hogy belépnek. — Többek között az is, hogy többször telik új ruhára, azoknak a barátnőknek, akik már megelőzték őket. Már pedig melyik fiatal lány nem szeret szépen járni? Hárman, Holl- bendler Mária, heirer Jusztina és Varga Katalin egyszerre jelentkeztek tagnak.

— A nevelőapám is ugyancsak gondolkodik — mondja Kati —, hogy belépjen-e a szövetkezetbe.

— Von itt sok fiatal — szól közbe az elnök. — Harminc legény és 20 leány.

— Nem kell petrezselymet árulnunk, ha a termelőszövetkezetben van bál — nevet Kati.

Könnyű itt férjhezmenni. a

szövetkezetben — évődik az egyik asszony — kilenc lakodalom volt az ősszel. A legtöbb fiú és lány a termelöszövelke* zetben házasodott,

— De az ősszel lesz talán tíz lagzi is — kontráz az elnök.

— Azt nem lehet tudni előre — tiltakozik Kati. — Én még nem akarok férjhezmenni.

— Azt majd ősszel tudjuk meg — kacsint az elnök.

Radios András csak mosolyog, Ö már túl esett rajta, már mint a nősülésen. Egy »maszek«« villanyszerelőnél dolgozott, 1400 forintot keresett, de nem volt megelégedve, keveselte a pénzt. Olaj volt a tűzre, hogy Bischoff Sebő, a Kossuth Termelőszövetkezet kőművese állandóan ösztökélte a belépésre, mondván: a szövetkezetben meglásd, jobban keresel.

— Most a darálóban és a Gat* ter-fűrésznél dolgozom, naponta két munkaegységet is megkeres • iek. Igaza volt Bischof} Sebő* lek — mondja.

Ki ezért, ki azért lépett a szövetkezetbe, de valamonnyiüket a iobb, szebb élet utáni vagyako- :ás vonzotta. K. S«

A homoki szőlők, illetve a gyümölcsfákkal telepített szőlők egyik legnagyobb ellensége a kendermagbogár. Szőlőkben a rügyek lerágásával a termés 70 —80 százalékát megsemmisítheti, míg a fiatal gyümölcsfákat gondatlan kezelés esetén 100 száza-, lékig kipusztíthatja. >

A bogár 4—6 mm hosszú, ken-S dermagra emlékeztető, tojás-) dadalakú, szürke színű kártevőn Tojásai aprók, hosszúkásak é fehérek. A bogár tavasszal, már-\ cius—áprilisban jelenik meg a: rügyfakadással egyidőben. y A védekezésnél gondunk le-z gyen a szőlők, gyümölcsösöké gyomtalanítására, mert a gyom) táplálékul és tenyészhelyül szo!-y gál a kártevőnek. Pillangósvirá-z gú növényeket ne vessünk a sző-y lőhöz közel, mert a bogár azokat/ szereti s onnan rajzik tavasszal«« a szőlőbe. A baromfi szereti ésV keresi a bogarakat s a szőlőbor« hajtva gyéríti azokat. Sokat se-v gít a fiatal gyümölcsösökben, ha?« az első metszéskor a visszavá-y gott ágakat nem dobáljuk szét a?< fák alatt, hanem azokat a tő kö-v rül a homokba tűzdeljük. A fa* felé tartó bogarak ugyanis ez<< esetben a letűzött ágakra mász->; kálnak, a rügyeket rágják, sy< közben a tyúkoknak, pulykák-^ nak esnek áldozatul. <<

A vegyi védekezés Agritox és* Hungária Matador 1:1 arányúéi keverékével, 1 százalékos Hollón

10-zel, 1.5 százalékos Sárgámé-« reggel végezhető el. Az Agritoxn és Hungária Matador alkalmazd-* sát az első porozás után 5—Cs< nap múlva ismételjük meg,* hogy az úiabbap raizó bogara-"

I hizlalással. A sertéshízlalásnál megvalósítják az önetetős rendszert. A tehénistállóban beállítják a fejőkombájnt.

Mindezeken kívül egyéb feladatok megvalósítására is vál- lajkoztak. A kovácsmajori, az ácsi és a páhi üzemrészüket teljesen mentesítik a belvizektől. Ez a munka január 1-től kezdődött meg és a Kovácsmajorban már be is fejeződött. Ezzel elérik, hogy a mintegy 1000 ka- lasztrális holdat kitevő savanyúfüves rétterület egy-két éven belül, megfelelő kezelési eljárásokkal, zömében nagyhozamú édesíüvű területté fog változnii Ennek nagy jelentősége van az íiiatálloman.y üzemen belüli fejlesztése szempontjából.

Kovácsmajort 12 kilométeres foldút-hálózattal tették járhatóvá. Befejezés előtt áll mintegy 10 000 darab haszonía ültetése a gazdaság területén.

A gépesítésben is nagy lépést tesznek előre. Teljesen gépesíteni akarják a száiastakarmá- nyok betakarítását, a gyümölcsösök permetezését motoros gépekkel oldják meg. Géppel takarítanak be 150 katasztrális hold borsót.

Mindezzel kétszeresére emelik a gazdaság termelési értekét. 1957-ben ez hat millió forint körül volt, az idén 12 millió forintra számítanak.

A feltételek biztosítva vannak. Htndelkeznek a szükséges gépekkel, a szántóföldek zömén megoldották a talajeröutánpút- lást, a mélyszántást időben, jó minőségben elvégezték aZ ősszel, az állatállomány jól telelt.

A gazdaság vezetői bizonygatják, hogy ezek a tervek megvalósíthatók, »az üzem testére szabottak-». Az eddigi eredmények máris bizonyítják, hogy valóban reális alapból indultak ki, mikor az említett feladatokat megállapították.

Tudunk-e védekezni a kendermagbogár ellen?

kát is megsemmithessük. Aí Pemit 0.4 százalékos oldatban a| múlt évi szabadföldi kísérleteink szerint 90—100 százalékos eredményt mutatott a kendermagbogár elleni védekezésben.)

(Szűcs József) <

A Bács megyei erdőgazdaságok szakemberei ankéton ismertették a Duna—Tisza köze fásításának eddigi eredményeit, a további terveket és a fásítás jelentőségét. Az ankéton részt- vettek a legjobb fásítók és a községi fásítási felelősök.

Mint a beszámolóból kitűnt, az Alföld terméketlen homokvidékein az utóbbi években több ezer hektárnyi területen telepítettek fákat a termelőszövetke-