Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

Élüzem címet és 6500 forint jutalmat! kapott a Kecskeméti Gépállomás Csütörtökön délután 3 órakor lelkes ünnepség színhelye volt a Kecskeméti Gépállomás kul­túrterme. A gépállomás az el­múlt évi jó munka elismerése­képpen megkapta az ÉLÜZEM címet s vele 6500 forint pénzju­talmat. A Kecskeméti Gépállomás tavaly a nyári és őszi idényben már az országos ranglista má­sodik helyére került. Az éves tervben előirányzott 35 800 nor­málhold helyett 43 221-ct tcljc- »ítetl, ami 120,7 százaléknak fe­lel meg. A tervezett 1000 helyett 1738 holdat aratott le géppel és a mélyszántási tervet is 181,9 százalékra teljesítette. A terme­lőszövetkezetekben a szerződés­sel lekötött 15 592 normálhold- nyi munkát becsülettel teljesí­tette. A gépállomás munkájának minősége, a határidő megtartá­sa ellen nem volt panasz egész évben. A tervteljesítés mellett a jö­vedelmezőség javítása terén is szép eredménnyel zárta az esz­tendőt. A tervezett 168 555 fo­rint nyereség helyett 812 519 fo­rintot mutatott fel; felszerelé­seire, gépparkjára a jó karban­tartás és műszaki állapot jel­lemző. Az élüzemavató ünnepség ke-j rétében történt meg a 189 000; forintot kitevő nyereségrészcsc- j dés kiosztása is. : Ä bíróság a kisbérlőnek adott igazat Érdekes és közérdeklődésre számot tartó perben hozott íté­letet nemrégen a dunavecsei já­rásbíróság. A tényállás szerint egy bérlő negyedében művelte az egyik gazda három és fél hold kukoricaföldjét. A kukoricaszár megosztásáról a megegyezés nem szólt, s így a gazda követelte bér­lőjétől, hogy az egész kukorica- szár-mennyiséget neki szállítsa haza a bérlő. A kukoricaszár megosztása érdekében perelte be aztán a bérlő a gazdát, s a bíró­ság helyt adott a keresetének. A járásbíróság ítéletének in­dokolása ugyanis helyesen álla­pítja meg, hogy a részes műve­lőre hátrányos megállapodások esetén a termény minden tarto­zékából jár a megállapított rész a bérlőnek, még akkor is, ha azt szerződésben külön nem is kötötték ki. A termés egyne­gyedrésze ugyanis olyan csekély ellenértéket biztosít a részesmű­velőnek, mely nem áll arányban az általa végzett munkával. Most, a kukoricavetések előtt, tehát a szerződések végleges megkötését megelőzően, érde­mes felhívunk az érdekeltekf figyelmét erre, hiszen a föld nél­küli, vagy kevés földdel rendel­kező dolgozóparasztok még ma is nem egyszer vannak kitéve a bérbeadók fokozott kizsákmá­nyolásának, mint fenti példáink is mutatja. Ennek oka pedig az, hogy a bérbeadható föld viszony­lag kevés. KISZ élet Solivadkerien Alig pár hónapos múltra te­kint vissza Soltvadkerten a KISZ-szervezet, de eredményes munkájukról máris dicsérő sza­vakat írhatunk. A szervezet ta­valy decemberben 13 taggal ala­kult, s ma már 38 tagot szám­lál. Az alakulásnál csupán egy parasztfiatal volt a KISZ tagja, ma pedig már 12 az. A pártszervezet támogatása és a KISZ-vezetőség hozzáértő munkája eredményeként rádió­szakkör működik a községben. A lányoknak szabás-varrás tan­folyamot indítanak, melyhez varrógépet szándékoznak vásá­rolni. Tervben szerepel egy kul- túrcsoport létrehozása is. Azért, hogy a fiatalokat elvonják a kocsmákból, a közeljövőben rex- asztalt vásárolnak. Rendszere­sen megtartják a KISZ ifjúsági esteket és több más módon is gondoskodnak a fiatalok szóra­kozási, művelődési igényeinek kielégítéséről. Sikerüknek taglétszámuk ál­landó emelkedésének ezek sze­rint az a titka, hogy a soltvad- kerti fiatalok igényeire épülő élénk, színes, sokoldalú szerve­zett életet teremtettek, melyről a járás többi községeinek KISZ- szervezetei példát vehetnek. A hazafias népiront Tanulságos taggyűlés Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról Pár hónapja a tagkönyvki- osztások alkalmával sok szó esett minden MSZMP-szervezet- ben arról, ki milyen pártmun­kát végezne szívesen. Így tör­tént ez Császártöltésen is. A ve­zetőség külön-külön beszélge­tett a kommunistákkal és ennek eredményeként 21 elvtárs vál­lalt és kapott konkrét pártmeg­bízatást. Volt aki termelőszövetkezeti vezető lévén, azt kapta felada­tul, hogy segítsen leküzdeni a szövetkezeti öreg tagok elleni hangulatot. Volt, aki vállalta, rendszeresen foglalkozik X, Y és Z pártonkívüliekkel, akik számításba jöhetnek majd tag­jelöltfelvételre. Más azt a feladatot kapta, hogy a KISZ-ben tevékenyked­jen. Megint mást a sajtóterjesz­téssel bíztak meg, az egyik tszcs elnökének pedig az alap­szabályszerű működés biztosítá­sát adták pártmegbizatásul. És sorolhatnánk tovább. Dicsérendő azonban, hogy nem feledkeztek el a pártmun- kával megbízott kommunisták beszámoltatásáról sem. Erre a legutóbbi taggyűlésen került sor, ahol ki-ki elmondta, ho­gyan, mennyiben hajtotta végre a vállalt pártmegbizatást. Mi­vel 21 elvtárs munkájáról volt szó, a beszámoltatást nem lehe­tett egy taggyűlésen elintézni.- A császártöltési pártszervezet gyakorlata azonban máris pél­da lehet az olyan pártszerveze­teknek, akik eljutnak ugyan odáig, hogy pártmegbizatást ad­janak tagjaiknak, de beszámol­tatni sokszor már elfelejtik őket, Segítsék községünket! SZÜLETTEK: Játyik Erzsébet (any­ja neve: Suhajda Erzsébet), Gyuris Mária Klára (Tanács Piroska), Dózsa Sándor (Palásti Hona), Mészáros Ka­talin (Forgó Terézia), Sárvári Erzsé­bet (Harnóczi Erzsébet), Miskei Kál­mán (Pákái Margit), Kis Magdolna (Bolemányi Erzsébet), Tóth Imre (Sárközi Terézia), Horváth András (Balogh Margit), Dávid István (Vö­rös Rozália), Barta László (Savanya Maria), Martonosi Ferenc (Somogyi Anna), Nyilas Sándor (Czilli Mária), Sudár Magdolna (Gémes Margit), Hirsch István (Fehér Mária), Hor­váth László (Hegedűs Erzsébet), Opóczki Gizella (Káldi Gizella), Ola­jos József és László, ikrek (Kovács Ilona), Szakács Sándor (Varga Ilona), Lukács László (Bánóczky Viktória), Kecskés József (Cserkó Jusztina), Madácsi Edit Ilona (Tövis Edit), For­gó József (Bódi Mária), Mózcr F’c- rcnc János (Csordás Juliánná), Czi­rok Zoltán (Kovács Viktória), Nagy József (Tóth Anna), Mészáros Lajos (Tóth Bura Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Ha­lász Lajos és Farkas Mária, Jung- hausz Lajos és Tóth Valéria Terézia, Nagy Pál Sándor és Schaffer Kata­lin, Pap Lajos és Tézsla Juliánná, Pap Sándor és Becze Eszter, Somo­gyi Pál és Bakos Ilona. MEGHALTAK: Gál Imréné Tóth Mária 59 éves, Kocsis Károly 56 éves, Laczi István 80 éves, Kószó Tamás 4 hónapos, Rancsár Mihály 30 éves, F’arkas Baiászné Peták Mária 06 éves, Horváth Benőné Ternj'ák Te-: rézia 76 éves, Vili Antalné Buda Er­zsébet 76 éves, Sebestyén János 50 éves, Tóth Imréné Szakács Erzsébet 64 éves, Madarast Pap István 61 éves, Turcsik Mihály 90 éves. Szűcs Ist­ván 73 éves, Bogdány Erzsébet 35 éves korban. : a pedagógusok aktív közremű- ; ködösével nagyszabású társadal- : mi gyűjtést rendezett Akasztó : községben az építendő iskola és nevelői lakás költségeinek fe- ; dezésére. Ez a gyűjtés igen szép .eredménnyel zárult, mivel pénz- ; ben és különböző építési anya­gokban 81 ezer forint gyűlt ösz- sze, )ari vezetők értekezlete A csengődi pártszervezet és a tanács vezetői az elmúlt hetek­ben Budapesten jártak, ahol fel­keresték a Kismotor és Gépgyár igazgatóját, hogy a gyár a régi patronázs-mozgalom felelevení­téseként milyen segítséget tud­na nyújtani a községnek. A megbeszélés eredményeként áp­rilis 1-én Csengőd községbe lá­togatott a Kismotor és Gépgyár üzemi bizottságának elnöke, a pártbizottság egyik tagja, akik mint a gyár küldöttei, tárgya­lást folytattak a tanács titkárá­val, a Pedagógus Szakszervezet helyi vezetőivel és kölcsönös se­gítségnyújtásra kötöttek egyes- séget. A gépgyár küldöttei vállalták, Ipt Körös Gáspár elvtárs, a já­rási tanács elnöke több órás ba­ráti beszélgetésen tárgyalta meg a járás ipari vezetőivel a ktsz- ek és a kisiparosok megbízot- taival az 1957. évi népgazdasági terv teljesítésének tapasztala­tait. A jelen évben előttünk álló legfontosabb feladatokat tekint­ve részletesen vitatták a lakos­ság jobb ellátásának, a gazda­ságos termelésnek, az önköltség- csökkentésnek és a takarékos­ságnak a lehetőségeit. Emellett megtárgyalták azokat az intéz­kedéseket, melyeknek megtétele a társadalmi tulajdon védelmé­ben szükséges, A Balaton szépe hogy üzemük dolgozói a községi középületek építésénél vagy ta­tarozásánál lakatos, kőműves és különböző szerelési munkákat végeznek majd. A község lakói pedig köszönetképpen a nyári vakáció alatt vendégül látják a Kismotor és Gépgyár dolgozói­nak gyermekeit, £sak Röviden CSENGŐDÖN az április 4-i ünnepség egyik eseményeként a községi pártszervezet és a föld­művesszövetkezet zászlót ado­mányozott a KISZ-sz^"vezetnekj * A KISKŐRÖSI járás községi tanácsai ezertől háromezer fo­rintig terjedő összeget ajánlot­tak fel községenként a könyv­tárak • fejlesztésére. * CSÁSZÁRTÖLTÉSEN április­ban tisztasági hónapot tartanaki * A KISKŐRÖSI KlSZ-szerve- zet színjátszó csoportja húsvét- kor bemutatta a »Vén bakan­csos és fia a huszár-- című nép­színrehozatala kettős eseménye a kecskeméti Katona József Színháznak: ősbemutató, egyben háziszerző-avatás is. A darab prózai szövege alapjában ugya­nis kedvelt színművészünk, Csorba István munkája. A szín a szerelem mindig új és elnyű- hetetlen ötleteire épült, máj té­májú zenés vígjáték, azonban mondanivalója kissé sovány (ami külön vita tárgyát képez­hetné), mivel a szövegíró társ­szerzőjének, Abay Pálnak szin­tén első színpadi munkája a Ba­laton szépe. Ezt igyekszik feled­tetni Horváth Jenő zeneszerző a modem operett-muzsika kedves, ritmusos, sok esetben fülbemá­szó dallamaival. A sok jókedvet, frisseséget árasztó, a mai fiatalok vidám életét bemutató operett a bala­toni szépségverseny körül bo­nyolódik. Kár, hogy a próbákon tapasztalt, megannyi hatásfoko- ló jó ötletének csak egy részét tudta formába önteni a darab rendezője, Bende Miklós. Pedig az első felvonás nagy tapssal ju­talmazott eredeti indítása és a második felvonás újszerű, per­gőén modern játéka a fiatal ren­dező igényességére vall. Mindez mégsem tudta feledtetni velünk az első felvonás mesterkélt hosz- szítását, a szöveg hézagjait ki­tölteni akaró, feleslegesen nagy «zínpadi mozgást, s a darab fő gyengeségét, az egész harmadik felvonást, ami véleményem sze­rint, átdolozásra szorulna. A szereplők munkáját érdem­ben méltatva, ez esetben el kell térnünk a színlapi sorrendtől. A közönség osztatlan elismerését ugyanis estéről estére elsősorban Sülé Géza, a színház komikus színművésze kapja. Mecseki­kedvelő »Foto: Csukás«-ának minden egyes színpadi Jelenését vastaps jutalmazza. A humoros egyéniségének javát adó Sülé Géza, a szenvedélyes fotó-ama­tőr szerepében kacagtató, csupa ötlet játékával már az első fel­vonás elején belopja magát a nézők szívébe. Krencsey Mariann, mint meg­hívott női főszereplő Virág Éva alakításában kulturált játék- és beszédstílusával igyekszik pó­tolni színpadi gyakorlatlanságát. Alakítása a második felvonás­ban a legjobb. Sajnos, a stúdiók­ban csiszolt mikrofon-hangja, sokszor még a halkan játszó ze­nekart sem töri át. Rejtett mik­rofonokkal könnyen áthidalhat­ták volna ezt a nehézséget, ha a színház műszakilag jobban fel­készül. De így kevesebbet ka­pott a közönség, mint amit Krencsei Mariann filmjei után tőle várt, hiszen kellemes játéka sem tudta pótolni a tényt: más a film és más a színpad. Máté Eta kevés arcjátéka elle­nére is kedves jelenség. Ottho­nos könnyedséggel mozog a szín­padon. Temperamentuma olyan benyomást kelt, mintha a Bás­tyasétány 77-beli alakítását akarná ismételni, pedig Rózsa Éva megformálása más szerepet kíván. Igaz, ami a női fősze­replők játékának gyengesége, az rá is vonatkozik: szerepük elna- gyoltabban megírt, mint a férfi szereplőké. Kellemes hangja még iskolázásra szorul. Bársony Miklós szerepében Sárosi Gábor meglepte a közön­séget. A bonviván alakítások sora után Mama-kedvencévé, önállótlanul mozgó, félszeg, anyám-asszony katonájává len­ni, elismerést érdemlő színpadi teljesítmény. Szépen csengő hangja, jól formált játéka, sok tapsot kapott, amit az is magya­ráz, hogy az egész darabban ta­lán az ő szerepe a legkidolgozot­tabb. Csajányi Györgynek, Rózsa Éva egyetemista szerelmesének a »télen bölcs, nyáron töls« ba­latoni pincérnek alakítása, de egész színpadi munkája igen vázlatosan megírt szerep. Abban is többet jön-megy a színpadon, mint játszik. Zengő hanú dalai­val így is sok tapsot kapott. Mojzes Mária Karola nénié jelenlétében uralta a színpadot, és sok vidám percet szerzett a közönségnek. Karizs Béla mint • színművet* Veréb Elemér, a nagyképű fő­könyvelő meglepetést keltő átla­gon felüli alakítást nyújtott. Ki­váló arcjátékával, jól mért moz­dulataival és fojtott, tehetetlen dühkitöréseivel sikeresen figu­rázta ki a kefegyár bürokrati­kus főkönyvelőjének alakját. A FÖLDMŰVESSZÖVETKE­ZET járási központja 280 hold szerződéses zöldségtermeléshez biztosított különböző vetőmago­kat. T. Szabó László Virágért üz­letvezetője alig nyújt többet,: mint amit a gyengén sikerült: harmadik felvonás, meg egy I énekszám megenged. Felföldi] Anikónak, aki a kávéfőzőnőt ala­kította, jobban kellett volna ke- j resnie a lehetőséget passzív sze-j repe feloldására. Hiszen az első felvonásban végig a színpadon: volt. Budai László traíikosa ki-: esi, de hálás szerep. Szuhai Ba- lázs mint rádióriporter, hatásos: figura a mai témájú operett in­dításánál. Elismeréssel és a dicséret hangján kell írnunk Boros Já­nos játékmesterről és a tánckar munkájáról. Szépen kidolgozott, csupa ötlet-táncszámaikat is­métlődő tapssal fogadta a közön­ség. Cselényi József újszerű, mo­dern díszletei szépek, kifej ezőek és hangulatosak. Kár, hogy ere-; jéből már nem futotta a harma­dik felvonásra. Végezetül azt is megírhatjuk, hogy a Bástyasé­tány és a Fekete Péter bemuta­tása után, Kernyi Kálmán veze­tésével a zenekar is otthonos már a jazz-operettek tolmácso­lásában. Sándor Géza KECELEN megkezdték a köz­ség közepén levő nagy park be­kerítésének munkálatait, s fo­lyamatban van már a vásártér bekerítése is, * SOLTVADKERTEN 200 ezer forintos költséggel részint köz- ségfejlesztési, részint helyi erő­ből két mélyfúrású közkút ké­szül. Ezek egyike olyan bővizű, Ihogy a község lakosságának Itöbb mint a felét el tudná látni ivóvízzé) CSENGŐDÖN ebben az évben 215 ezer forintot fordítanak köz- ségfejlesztésre Madárdalról hangosak ismér a kiskunsági erdők Kitavaszodott az alföldi er­dőkben. A Kiskunság sok ked­ves költözőmadara megérkezett í elhagyott lakóhelyére. A sza­lonkák és a vadlibák elhagylak fészküket, de helyükbe a bugaci erdőkbe, a Tisza menti füzesek­be, a nyíri erdőkbe visszatértem |a szárcsák, bíbicek és a nyitni- : kékek, .' ~

Next

/
Thumbnails
Contents