Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
A kunpeszéri eset tanulságai Idejében lépjünk (el az intrika, a civakodás ellen . PÁRTSZERVEZETEINK me- igyeszerte egyre eredményesen dolgoznak a párt politikájának valóraváltásán, a szocializmus építésén, a dolgozók jólétének növelésén. A közös cél, az együttes tevékenység egybeforrasztja soraikat, erősíti a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét. Másképp alakult azonban a helyzet Kunpeszéren, a dunavecsei járás egyik kis községében. A kunpeszéri pártszervezetnek mindössze 8 tagja van. A pártszervezet taggyűlései és más rendezvényei hosszú ideig int- rikus vitáktól, személyeskedésektől visszhangzottak. Egy elvtársnő — a párt vezető szerepének érvényesítése címén — állandóan a tanácselnök munkájának fogyatékosságait — tényleges, vagy vélt hibáit — fürkészte. Minden alkálimat megragadott, hogy a tanácselnököt a nyilvánosság előtt megszégyenítse, kipellengérezne. Ügy a párttagok soraiban, mind a pártonkívüliek körében bizalmatlanságot igyekezett kelteni a feladatát, hivatását alapjában helyesen ellátó kommunista tanácselnök iránt. ELŐFORDULT, hogy törvénytelenül beavatkozott a tanács munkájába, — a pártszervezet vezetőségében betöltött szerepére hivatkozva — felrúgta a tanács intézkedéseit és ál- űampolgári kötelezettségeik elmulasztására biztatta az embereket. Ezzel a eljárásával az elmaradottabb dolgozók körében próbált magának híveket toborozni, így akarta népszerűségét növelni. AZ ELVTÁRSNÖ és néhány támogatójának intrikájára és bizalmatlanságára a tanácselnök — helytelenül — ugyancsak bizalmatlansággal válaszolt. Nem tájékoztatta a pártszervezet vezetőit a tanácsi feladatokról, hét lakat alatt őrizte a járási tanácstól kiküldött határozatokat, útmutatásokat és azokról nem beszélt a pártszervezet vezetőségének. VISZÁLYKODÁSUK természetesen kihatott a pártszervezet egész munkájára. Kevés gondot fordítottak az egyéni gazdák ügyes-bajos dolgainak intézésére, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésére, a községben levő termelőszövetkezeti csoport megerősítésére. Pedig az Úttörő nevű II. típusú termelőszövetkezeti csoport nagyon jó adottságokkal rendelkezik, de fejlesztéséhez a pártszervezet segítségére, útmutatására lenne szükség. A községben járva azt tapasztaltam, hogy az egyéni gazdák helyeslik a párt országos politikáját, igénylik és várják a helyi pártszervezet szavát is és annak örülnének, ha ez az elvtelen személyeskedés minél előbb véget érne. A KUNPESZÉRI helyzet tarthatatlanságát a járási pártbizottság is felismerte és elhatározta, hogy megfelelő pártbüntetés alkalmazásával próbálja helyes útra téríteni a megtévedt elvtársakat. A kunpeszéri eset arra figyelmeztet, hogy már kezdetben, idejében lépjünk fel az intrika, a személyeskedés, a kommunisták lejáratását eredményező civakodás ellen. Ne hagyjuk eltéríteni még csak rövid időre sem a párttagok figyelmét, igazi hivatásukról, a dolgozók érdekében végzett munkáról, a szocializmus építéséről. Sehol se engedjük, hogy a pártot, a kritikát bárki is egyéni célok érdekében használja fel. Nagy J üás kárán tűnni az okos a Bajai 6yapjúszeoekjyárban is A halai városi pártbizottság helyes kezdeményezése Megyénkben a járási, városi cs községi pártszervezetek egyre többet foglalkoznak kulturális életünk gondjaival. A bajai városi pártbizottság is napirenden tartja ezt a fontos problémát. Megvizsgálta a Bajai Gyapjúszövetgyár és a Fémipari Vállalat kulturális életét, s megállapította, hogy elengedhetetlenül szükséges a munkásosztály kulturális színvonalának emelése. A végrehajtó bizottság határozatot hozott, melynek értelmében a helyi pedagógus szakszervezetet bízta meg a kulturális nevelés megszervezésével. Ebbe a munkába bevonták a városi művelődési osztályt, s a közeljövőben munkaterv alapján kezdik meg a feladat végrehajtását. A városi pártbizottság ipari osztálya mellett működei társadalmi aktíva-hálózat eredményes munkát fejt ki annak érdekében, bogy ez a helyes kezdeményezés sikerrel végződjék. ■ X Ml A bevételek zömét az állattenyésztésből szerzi a bajai Micsurin Termelőszövetkezet Még csak egy-egy pillanatra mutatja magát a tavasz, de a '.bajai Micsurin Termelőszövetkezetben már dolgoznak a gépek, ahol rá lehet menni a talajra. Az ősziek fejtrágyázásái •zömmel már befejezték, nyolc katasztrális holdon földbekerült a borsó, a felfagyás miatt hengerek járják a földet, simítok porhanyítják a talajt. Bent az irodában néhány vezetőségi tag készíti elő a tagság örömét, ugyanis az utolsó két hónapban teljesített munkaegységek után 10 forint előleget osztanak és most gyűjtik össze, hogy ki mennyi teljesítést ért el. Osz- szesen 28 000 forintot kapnak kézhez a tagok. Az elnök elvtárstól, Knapig Jánostól megtudjuk azt is, hogy ezentúl minden hónapban hasonló összeget fognak adni. Itt találjuk Horváth Sándor agronómust is, aki azt magyarázza, hogy a termelőszövetkezet jövedelmének legnagyobb részét az állattenyésztésből nyeri. Erre az évre 1 378 000 forint jövedelmet terveztek be. Ebből az állatállomány hoz'mából eredő pénzösszeg 765 000 forint. Aki ismeri a Micsurin Termelőszövetkezet állattenyésztését, nem is csodálkozik ezen. Jól gondozott tehénállományuk van. Tizenegy belőlük a törzskönyvezett. A 34-es számú Szekfű 26 litert ad naponta. Ami a fő, egészséges, tuberku- lózismentes állománya van a közösnek. A Micsurin látja el a helybeli bölcsődéket, kórházai egészséges tejjel. Jól jár a. termelőszövetkezet, mert 2,40 íq- rint helyett 3,60 forintot kap egy liter tejért. Ez havonta 5760 forint többletjövedelmet jelent. Az idén újabb 12 jól tejelő tehénnel növelik az állományt. Az egyedi takarmányozás bevezetése érdekékén rövidesen elkészülnek a szükséges rácsok. Számottevő bevételre lesz kilátás majd a marhahízlalásból. Jelenleg is 31 jószág hízik. A terv szerint ebből 132 600 forint lesz a bevételük. Huszonegy törzskönyvezett berkshirei anyakocájuk van. Nemrég választottak el 37 malacot, 16 és fél kilós ótlagsúly- ban. A malacok öt napos koruktól esznek, először pörkölt- árpát, később egyéb takarmányt is. Így szépen fejlett malacokat választanak el, ugyanakkor az anyák is megtartják jó kondíciójukat, Érdemes megemlíteni, hogy hisotísertésből 260 4*0 forint bevételre számítanak. Jelenleg is van 73 hízójuk. Számottevő a j uhászatuk is. A tavaszi szaporulatnál gyakori az ikerbárány. A tervek szerint gyapjúból 28 140 forint, gomolyából és sajtból 22 800 forint bevételre számítanak. Egy 100 darabból álló fésűs merinói állomány beállítását szorgalmazzák, ennek a fajtának több és jobb minőségű gyapjúja van, érdemesebb tenyészteni. — Azt nem is kell külön hangoztatni — mondja az elnök elvtárs, hogy az állatállomány növeléséhez, a takarmányozás megjavításához szükséges emelni a takarmányfélék területét. 26 lioid lucernánk mellé újabb harminchetet vetünk. Jelenleg egyébként nincs takarmányhiányunk, 200 mázsa csöves tengeriért a Terményíprgal- mi Vállalattal korpát cseréltünk. A vágóhídról 50 fillérért kapjuk a marhavért, amely fehérjében gazdag takarmány. A sertéseknél ezzel biztosítani tudjuk a szükséges fehérjemennyiséget. Mindezek jól bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetben felismerlek, uamciid, turUui.1 kell az állatot, hanem tényleg tudományosan, szakszerűen kell foglalkozni a jószágok gondozásával, takarmányozásával. — Csak így lehet jövedelmezővé tenni az állattenyésztést. Annál is inkább érzik ennek jelentőségét, mert hiszen a havi előlegeket elsősorban az állattenyésztés bevételéből tudják biztosítani. A kitetlenkedés, a kétkedés nehezen gyógyítható betegség. Éppen ezért lelhető fel az élet minden területén. A munkásoknál épp úgy, mint a parasztoknál, vagy az értelmiségieknél. Minden betegségnek, így ennek is megvan a gyógymódja; ez pedig a bizalom, a logikus, megfontolt gondolkodás és az okos szó. Ez a szemléletmód nem alakul ki máról-holnapra, már csak azért sem, mert többen nem is akarják kialakulását. Ha olvasóink arra gondolnak, amire mi, — ^hallottam«, megbízható forrásból tudom, meg a jólértesült emberre —, akkor találkozott gondolatunk. Ilyent hallottam, megbízható forrásból-tudom emberek voltak és még ma is vannak a Duna tőszomszédságában álló Bajai Gyapjúszövetgyárban. Egy éve csak azt hajtogatják: humbug az egész nyereségrészesedés. Sőt, amikor már eldőlt, hogy hány nap lesz, akkor azt mondták: — mese az egész... Az élet azonban lezárta ezt az ügyet is, no meg az a 962 ezer forint, amit a napokban szétosztottak a gyárban. Ezzel ezt az ügyet a gyár öntudatos dologzói a maguk részéről lezárták. Nem árt azonban talán, ha néhány tanulságos dolgot a történetről közreadunk. Egy évvel ezelőtt a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetői kinyilvánították: bevezetik az üzemekben a nyereségrészesedést. A többség igen nagy örömmel fogadta, de voltak olyanok, akik fülük mellett elengedték az okos szót és már akkor azt mondták: kár a gőzért. Egy ideig volt is szavuk, de aztán az emberekben a józanság felülkerekedett, s a bizalmatlanság vaskos jépáncélját kikezdte az igazság. A gyár dologzóinak nagy többsége az új helyzet követelményeinek megfelelően: — szorgalmasan, becsületesen dolgozott. Egyesek azonban változatlanul azt hitték, hogy minden mehet a régiben, lehet a gyárat átjáróháznak tekinteni, igazolatlanul mulasztani, fcgyelmezetlenkcd- ni. Ebben az időben még zilált Uog yan dolgozik a nép front ^bizottság A Iparon ? Pártunk politikájának végrehajtásához a dolgozók legszélesebb tömegeinek megnyerésére van szükség. Ebben a munkában komoly szerepe van a Hazafias Népfront-bizottság tömegmozgósító munkájának. Alpár község pártszervezete igen nagy gondot fordít a népfront-bizottság sokoldalú mun- jának kibontakoztatására. A pártszervezet közreműködésével a közelmúltban megfelelő helyiséget kaptak és abban klubszobát rendeztek be. Rendszeresen szakelőadásokat tartanak itt, amelyeknek igen nagy a látogatottsága. A község dolgozó parasztjai sokoldalú szórakozási lehetőséget találnak a népfront-bizottság klubhelyiségében. Ezek az összejövetelek jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a napi politikai eseményeket, valamint a különböző gazdasági kérdéseket megtárgyalják a Polyák-telepi vasútmegálló építésére, szeszfőzde létrehozásara, a tiszai gátak kijavítására. Megállapodtak abban, hogy javaslataik megvalósítását társadalmi munkával támogatják. A Hazafias Népfront-bizottság ebben az évben több mint ölvén kisgyűlést szervezett a községben. Tevékenységével elősegíti a párt politikájának valóraváltá- sát, a szocializmus építését. Az alpári népfront-bizottság a kom- múnisták lelkes, odaadó munkájával, irányításával működik. Megyénkben még számos olyan község van, ahol a párt- szervezetek kevés gondot fordítanak a népfront-bizottság munkájára és a kommunistáknak nem adnak párimegbizatást a népfrontban való tevékenységre. Szívleljék meg az alpáriak példáját és mindenütt segítsék elő a népfront-bizottságok munkájának fellendítését. Túri József Termelőszö vetkezetek erő- és munkagép javításait, egyéni termelők kisgépe'.neh javításait rövid határidőre 7(H) vállalják a megye gépállomásai állapotban volt az ország gazdasági élete, s ez úgy tükröződött a Bajai Gyapjuszöveígyárban, hogy jöttek-mentek a dolgozók. Olyan nagy méretű volt a mun- kaeröhullámzás, mint viharban a Balaton. 1957 első negyedévében 160 dolgozót vettek fel, ugyanakkor 150-en kiléptek. Nem sokkal volt jobb a helyzet a második' negyedévben sem. Összegezve a dolgokat, 1957-ben hozzájárulással 56, önkényes kilépéssel 25 dolgozó hagyta el a gyárat. Érdemes megemlíteni, hogy a kilépők fele 1957-ben lépett a gyárba és 50 százalékuk egy negyedévet sem töltött el az üzemben. Ezzel együtt megnőtt a? igazolatlanul mulasztók száma is. 1956 harmadik negyedéhez viszonyítva, 1957 első negyedében 103 nappal nőtt az igazolatlanul mulasztott napok száma. Ezen az áldatlan állapoton változtatni kellett. Az egyéb szervezeti intézkedések mellett a döntő fordulat június, júliusban következett be, amikor a vállalatvezetés, a párt, a szakszervezet és a dolgozók javaslata alapján kidolgozta a nyereségrészesedés feltételeit. Világosan megmondták: a fegyelmezetlen, igazolatlanul mulasztó dolgozó kevesebbet, vagy egyáltalán nem kap nyereségrészesedést. Ez a hír sokakat jobb belátásra bírt. Bár néhányan tréfának vették a dolgot, mégis azt kell mondani, hogy döntő volt a változás. Az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma a harmadik negyedévben 20-ra, a negyedik negyedévben pedig 24-re csökkent. Ez is azt igazolja, hogy a többség arra a belátásra jutott: más kárán tanul az okos. S hogy mennyire igazuk lett, azt' a többszázezer forintos nyereség- részesedés minden szónál ékesebben bizonyítja. De tűi van azokkal, akik nem hallgattak az okos szóra? Most szentségeinek, szidják az üzemi tanácsot, mindenkit, akinek egy kis köze van ahhoz a határozathoz, amely így szól: kizárjuk a nyereségrészesedésből Halász Károlyt és Gálos Jánost 50 százalékkal kevesebb nyereségrészesedést kap Tóth István- né, Sztanity István, Nyári Ilona, Preiszinger Vera, Szekernyák István, Barátit István, Bóhner József, azonkívül Párvón Petemé 15 százalékkal, Vida Erzsébet pedig 10 százalékkal kap kevesebb nyereségrészesedést, mert fegyelmi vétsége volt. Emellett persze az álbclcgek se újjonganak. Ugyanis az üzemi tanács úgy foglalt állást, hogy amíg beteg valaki, azokra a napokra nem kap nyereségrészesedést, kivéve, ha üzemi balesetről van szó. Ezzel elejét vették annak, hogy egyesek ne legyenek azért betegek, mert szépen süt a nap, kifogástalan az idő a dunai csónakázásra, vagy egyéb kirándulásra. Az elmondottakból a? a tanulság, hogy magára vessen az, aki nem hiszi el a párt, a kormány szavát, aki többre becsüli a "hallottam", " jólér tesült embereket", mint a baráti, okos szót. Érdemcs-e hitetlenkedni, igazolatlanul mulasztani, fegyel- mezetlenkedni, fittyet hányni az érvelő szóra, eldobni a segítő kezet? A gyapjúszövetgyári példa nemmel felel erre a kérdésre s arra int: más kárán tanul az okos. A címben említett közmondásnak befej zésül egy másik, igen találó változatát tartjuk szükségesnek közölni: saját kárán tanul a lusta, a hanyag. S hogy az elmondottakból ki, milyen következtetést ven le, arról majd a későbbiekben beszúr mólunk. Vettess
