Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
mrnrn tM£m tMw$ Világ proletárjai, egyesüljetek ! F üiííiti MAGYAQ SZÖCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - K ÍSKUN MEGYEI L APJA III. ÉVFOLYAM, 83. SZÄM Ära SO fillér 1358. ÁPRILIS 0. SZERDA A takarékosságról Ha családoknál meghányják- vetik, hogy mire költsék a pénzt, hol takrékoskodjanak, akkor az ország háztartásában kétszeresen szükség van az alapos megfontoltságra, hova költsük a pénzt, hol tudnánk takarékoskodni. A forradalmi munkás-paraszt kormány őszintén elmondotta: a takarékosságtól függ nagyrészt, hogyan alakul jövőnk, gyorsabban, vagy a tervezettnél lassabban haladunk előre az életszín vonal emelésében. Ki az, aki nem akarja, hogy életünk egyre szebb, meghittebb és boldogabb legyen? Csak ellenségeink! Ebből is láthatjuk, aki hitelt ad az ilyen ellenséges híresztelésnek, az saját magának is kárt okoz. Takarékoskodni ezerféleképpen is lehet, így mi csak a leglényegesebb lehetőségek egy részére térünk ki. Aki nyitott szemmel jár az üzemekben, az láthatja, hogy az ellenforradalom után meglazult munkafegyelem még ma is sok helyen bénítólag hat a termeié re. Gyakori, hogy az üzemrészekben a dolgozók felöltözve, indulásra készenállva várják a mun lcaidő végét. Figyelembevéve Kecskemét város üzemeit és a dolgozók létszámát, megállapíthatjuk: ha csak a dolgozók 50 százaléka fél órával előbb hagyja abba a munkát, s fél órával később kezdi el, akkor 130 ezer munkaóra veszik el egy év alatt! Ugye sok? Ugyanezt mondják, amikor azt látják, hogy az anyaggal úgy bánnak, mint a csákiszalmájával. De talán inkább beszéljenek a tények. A Kecskeméti Gépgyárban 1957-ben 34 507 kilóval több vasat használtak fel az engedélyezettnél. Ebből a mennyiségből 432 darab fürdőkádat tudtak volna gyártani. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál 29 tonna olyan hasznos hulladékot adtak át a MÉH-nek, amelyet fel tudtak volna dolgozni. A becsületes dolgozók »állj !«-t kiáltanak a selejtgyártóknak is. Hogy mennyire igazuk van, azt bizonyítja a Kecskeméti Gépgyár példája, ahol 1955-höz viszonyítva, a múlt évben 500 ezer forinttal nőtt a selejtkár. Nem jobb a helyzet a konzervgyárakban. A borsó feldolgozásánál a technológiai utasítás be nem tartása miatt 621, romlás miatt 160 ezer forint a kár. Bár a legtöbb helyen a vétkeseket erkölcsileg, anyagilag is felelősségre vonják, néhol kizárják őket a nyereség- részesedésből, de ez még nem oldja meg a selejtcsökkentés problémáját. Gyakran találkozunk azzal is, hogy lopják a társadalmi tulajdont, herdálják a nép vagyonát. Furcsa dolog, hogy a munkások egyéni tulajdonukra úgy vigyáznak, mint a két szemükre, ha viszont a közvagyonról van szó, elnézik, hogy egyesek fosztogassák. Pedig a tavalyi 8 milliós kártétel komoly figyelmeztetés minden dolgozónak, hogy nyitott szemmel járjon munkahelyén. Csak nagyjából vázoltuk a takarékossági lehetőségeket. Ügy gondoljuk, a kormány őszinte szavára legjobb válasz az őszinte tett. Ezt kérjük megyénk JttUhlen dolgoiéjátct . ^ Nagy szeretettel fogadta az Alföld népe Hruscsov elvtársof és a szovjet küldöttség tagjait Találkozás a ceglédiekkel Különösen nagyhatású, felejthetetlen ünnepség színhelye volt Cegléd. Már a fogadás pillanatában kialakult az a közvetlen, fesztelen hangulat, amelynek megteremtéséhez Hruscsov elvtársnak mindig van egy-két szava, kedves, tréfás megjegyzése. A gyűlésen az üdvözlés után először Bojkova elvtársnő beszélt, majd Hruscsov elvtárs lépett a mikrofon elé. Az őszinte, egyenes szó erejével, az igazi barátság hangján beszélte meg a ceglédiekkel a két népet érdeklő legfontosabb kérdéseket. A nyugati sajtó, a reakciós nyugati körök sokat emlegetik, hogy az ENSZ fórumán kell megtárgyalni a magyar kérdést. Elkéstek ezek a jó urak. A magyar népmilliók a vezetőikkel folytatott közvetlen beszélgetés után most a szocialista tábor vezető erejének, a Szovjetuniónak a vezetőivel is megbeszélték gondjaikat, bajaikat és világos választ adtak: népünk szocializmust akar, erős szovjet—magyar barátságot akar. A magyar nép nagy tömegei egyre világosabban megértik, hogy a Szovjetunió hűséges, jó barát és amikor 1956 őszén a világ-reakció azon fondorkodott, hogy rneg- döntse Magyarországon a munkások hatalmát, a Szovjetunió nem lehetett semleges, nem nézhette tétlenül a vérontást. Jóbarátként, szövetségesként sietett segítségünkre. A tér, amelyen hajdan Kossuth beszélt Cegléd népéhez, egy emberként helyeselte, üdvözölte Hruscsov szavait. A jól sikerült ceglédi ünnepség után Szolnokon folytatódott a szovjet küldöttség és a magyar nép találkozása, Ünneplés Szolnokon Itt Kozlov elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese tartott beszédet. Bevezetőben forró testvéri üdvözletüket és jókívánságaikat tolmácsolta, majd így folytatta: Ezekből a találkozásokból és beszélgetésekből azt a szilárd meggyőződést merítjük, hogy a magyar nép őszinte, igaz barátja a szovjet népnek. A szovjet népben a legtestvéribb érzések élnek a magyar nép iránt. Barátságunk, amely népeink közös, forradalmi hagyományain épül, kiállta a nehéz idők megpróbáltatásait. A gyűlésen felszólalt Hruscsov elvtárs is. Beszédét nagy tetszéssel fogadták, szavait sűrűn szakította meg a lelkes éljenzés és taps. dűlőúton, ezzel folytatják útjukat a tanyáig. A 120 férőhelyes tehénistállót tekintik meg először. A Béke Tsz tagjainak nem kell szégyenkezniök: szép, jól tejelő teheneik vannak. Hruscsov elvtárs figyelmesen hallgatja a tsz-elnök tájékoztatóját: 571 szarvasmarhájuk van, ebből 101 a tehén. A tehenek íejési átlaga — ez a kis fekete tábláról is leolvasható — 12,3 liter, — Itt csak férfi állattenyész-1 tőket látok — volt Hruscsov elv- * társ első megjegyzése. — Nálunk ! ezt a munkát nők végzik. f — A fejést nálunk is nők vég- t zik — feleli a tsz-elnök. A következő istállóban csupa törzskönyvezett üszőkkel büszkélkednek a tsz-tagok. Hruscsov elvtárs mindjárt a legfontosabb dologról, a takarmányozásról érdeklődik. — Mennyi siló jut egy tehénre évenként? — Hét köbméter — hangzik a válasz. Hruscsov elvtárs kevesli. — Az én falumban, az ottani szövetkezetben 150 mázsa siló jut egy tehénre s átlagban — 3500 liter tejet fejnek egy tehéntől — mondja. Ezután Hruscsov elvtárs figyelmesen végighallgatja, milyen összetételű a tehenek takarmánya. Amikor megtudja, hogy kukoricaszár is szerepel az »étlapon«, megjegyzi: — No, olyankor bizonyosan NEMZETKÖZI SZEMLE (3. oldal) A KUNPESZÉK1 ESET TANULSÁGAI MAS KARAN TANUL AZ OKOS A BAJAI GYAPJÚ- J SZÖVETGYARBAN IS HOGYAN DOLGOZIK A NÉPFRONT-BIZOTTSÁG ALPÄRON? (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL AZ ELSŐ SZEREPTŐL a jÁszai mari-díjig (i. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ A BALATON SZÉPE (5. oldal) SPORT (6. oldal) í nem éljenzik a tsz-elnököt a tehenek. — Egy kicsit maradiak még a teheneink — szól közbe kicsit mosolyogva, kicsit pironkodva a tsz párttitkára, — Tegyék csak elébe a silót is, meg a száraz kukoricaszárat is egyszerre — felel nevetve Hruscsov elvtárs —, s meglátják, hogy nem olyan maradiak azok a tehenek, egészen biztos, hogy a silót választják. A szarvasmarhaállomány megtekintése után újra kocsiba, majd gépkocsiba ülnek a vendégek és megindulnak Karcag felé, ahol a termelőszövetkezet tagsága ebéddel várja a kedves vendégeket. A küldöttség az esti órákban tért vissza Budapestre. Karcag parasztjai között A küldöttség ezután folytatta útját Karcag felé. Karcagon 20 ezer főnyi tömeg gyülekezett a város főterén. Nagyon sokan bejöttek Kunhegyesről, Mezőtúrról, Túrkevéről, Kunmadarasról, Kisújszállásról, sőt a távoli bihari részekről is. s Kovács elvtárs, a karcagi párt- bizottság titkára üdvözölte a vendégeket a Nagy-Kunság dolgozó parasztjainak nevében. Ezután nagy taps közben P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz: A múlt évben a Szovjetunióban járt magyar párt- és kormányküldöttség köztársaságunkban, Ukrajnában is megfordult, meglátogatta a kijevi területet is. A magyar elvtársak, élükön Kádár János elvtárssal, érezhették a szovjet embereknek a magyar nép iránti meleg barátságát. Most, amikor magyar földön tartózkodunk, meggyőződhetünk a magyar népnek a szovjet nép iránt táplált őszinte, baráti érzéseiről. A mai találkozó, ez a szíves fogadtatás még inkább meggyőzött erről bennünket. A magyar parasztok gazdag tudással, termelési tapasztalattal rendelkeznek, amelyet megoszthatnak, kicserélhetnek a többi szocialista ország dolgozó parasztjaival. A Szovjetunió parasztságának is van mivel büszkélkednie. Az $ Pálunk jhoíT7 3/ esy lire cső A gyár segítsége a termelőknek 7000 melegágyi keret 200 mássa vetőmag megkapták. Ennél többet azonban nem tudtak küldeni, bár a termeltetési osztályon azt mondták, hogy még jó párszáz elkelt volna. A melegágyi kereteken kívül 24 ezer méter molinóvásznat és mintegy 15 ezer négyzetméter üveget juttatott a vállalat a termelőknek. A juttatott dolgokat kamatmentes hitelbe kapták a termelők. Csupán a fuvarköltséget kell most megfizetni. Ezenkívül még 200 mázsa a minőség- vizsgáló intézet által jóval 90 százalék feletti csíraképességü vetőmagot juttattak a paprikás parasztoknak. hús-, tej- és vajtermelésben aj legrövidebb időn belül utolér-j jük, sőt túlszárnyaljuk az Amc-j rikai Egyesült Államokat. Rajta! hát, drága barátaim, szélesítsük! országaink között a tapasztalat-! cserét, versenyezzünk a nagyobb j mezőgazdasági terméseredményekért. Ez segíti közös elhatározásunkat — mondotta, majd aj szovjet és a magyar dolgozó pa-j rasztok alkotó együttműködésének, a népeink barátságának ésj a világbékének éltetésével íe-j jezte be szavait. Beszélt Hruscsov elvtárs is. Kedves, közvetlen hangon — nem is beszél, hanem beszélget! a gyűlés részvevőivel. Egyik ér-j vét a másik után tapsolják meg,j annyira találóak. Mindenki érzi, hogy Hruscsov elvtárs mélyen] ismeri a parasztok lelkét is. Erről tanúskodik a sok mosolyt, a i _ serken tőn f eis zófa i ás aüusri ö -1 nemzetiség közös gazdasága Garán sen a szövetkezeti asszonyoknak | Bács megye déli részének nemzetiséglakta községeiben szászéi a mondanivalója. De azért| rnos helyen közös gazdaságokban dolgoznak a magyar és idegen- az emberek is érthetnek belőle... ajkú lakosok. Garán nyolc évvel ezelőtt öt nemzetiség — magyar, kod ián ak Tűséggel Tz új3 étet-* némct- délszláv, román és bolgár — dolgozók alakítottak terméhezJ nem fogják megbánni! | lőszövetkezetet. Ez a szövetkezet a megye egyik legjobb közös ’ * m ' I gazdasága, ötszázhúsz holdas gazdaságukban jelenleg főleg nökarcagi I Vénytermesztéssel foglalkoznak. Több mint 1 230 000 forint közös Hf'lxO TsZ-lbSf't 1 va2yonnal rendelkeznek. Szántóföldjeiken már saját erő- és "* | munkagépeik dolgoznak. A termelőszövetkezet elnöke,| a 64, különböző anyanyelvű tag teljes egyetértésben dolgozik. Dobrai József üdvözli az érkező-1 a vezetőséget is úgy választják meg, hogy abban minden nemket. A muuttol néhány kilómé-1 ti é képviselve legyen. A jó együttműködés eredménye, hogy ternyire levő szarvasmarhate-x ^ .. , ^ / . “ , ■ , nyészethez földút vezet, a többi évro} évre növekszik a tagok jóléte. Az elmű t esztendő végén napos esőzéstől alaposan meg-f » 72,56 forintot ért egy-egy munkaegység. A jo eredmények latázott. A vendégek egy része gu-ftán ebben az évben is 16 egyéni gazda kérte felvételei a sarai iaicsizaiát húz. 4P kocsi ár af Vörös Csillag Tsz-be* A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat termeltetési osztályának dolgozói a téli időben estéről estére járták a falvakat és hívták a paprikatermelőket egy kis szakmai tereferére. Általában ezek az estek jól sikerültek s az egyéni termelők közül sokan felhagytak a nagyapáktól örökölt paprikatermesztési módszerrel. Ez bizonyítja azt, hogy a kezdetben csupán 2700 keretet igényeltek a paprikatermelők. A vállalat azonban előrelátóbb volt és 5000 melegágyi keretet rendelt. Ez is kevésnek bizonyult, s újabb 2000-ret rendelt az illetékes szervektől. Ezt is
