Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-06 / 82. szám

Ferré hangulatú nagygyűlés Sztálinvároshan a szovjet pórt-és kormányküldittség részvételével Nagy szeretettel fogadták Adonyban az átutazó szovjet és magyar vezetőket A hazánkban tartózkodó szov­jet küldöttség szombaton Sztá- íinvárosba látogatott el. Az út­vonalon végig ünneplő falvak népe várta a vendégeket. Érden, Ercsin át a várakozók sorfala között, díszkapuk alatt vonult el a gépkocsisor. Pest megye és Fejér megye határán is ünnepé­lyesen fogadták Hruscsov elv- -ársat és a küldöttséget. Adonyban bensőséges össze­jövetelen, a szeretet és a hála érzésével köszöntötték az elv­társakat. A tavaszi virágok pompájába öltözött téren vidám volt a hangulat. Nemcsak az adonyiak gyűltek össze, a szom­szédos falvak, Perkáta, Puszta- szabolcs, Iváncsa lakosai is fel­vonultak, hogy részt vehessenek a találkozón. Az érkező vendégeket, Hrus­csov elvtársat, a küldöttség töb­bi tágját, Kádár elvtársat és az MSZMP vezetőit elhalmozták a szeretet számtalan jelével. A község lakóinak nevében Kurilla Vilmos tanácselnök üd­vözölte a vendégeket. Elmon­dotta, mennyire iparkodtak azon, hogy felejthetetlenné tegyék ezt a napot Hruscsov elvtársék és a falu lakói számára. Tizen­négy esztendővel ezelőtt Adony község földjének 90 százalékát még a Zichy grófok bitorolták. S ma felszabadult emberek, a falu gazdái fogadják kedves vendégeiket. A tanácselnök vé­gül meleg köszönetét mondott a szovjet nép segítségéért, ame­lyet az ellenforradalom leveré­sekor nyújtott. Nyikita Szergejevics Hruscsov keresetlen szavakkal válaszolt. Köszönetét mondott a kedves szavakért, amelyeket a Szovjet­unióról és népéről mondtak a vendéglátók, majd így folytatta: — Nagyon kellemesen érin­tett, amit elmondtak. Jólesik ta­pasztalnom, hogy helyesen ér­telmezik a mi barátságunkat. Sói; sikert kívánunk. Legyen jó termés, ez kell a parasztnak. Legyen elég napfény és eső. A parasztembereknek erre van szükségük. Ha ez megvan, a jó munka azután meghozza gyü­mölcsét. — Budapestről jövet — foly­tatta tovább N. Sz. Hruscsov — láttam szántóföldjeiket. Az önök nagy őse, Árpád bölcs ember volt. Hozzáértéssel választott népének földet. Tudom azt, hogy önök értenek a földhöz, s én, mint a kukoricatermesztés lel­kes híve, tudom, hogy értenek a kukoricához is. Az adonyi dolgozó parasztok egyetértőén hallgatták Hruscsov elvtárs véleményét, és amint szó szót követett, barátságosan elbeszélgettek a mezőgazdaság dolgairól. Egy kis úttörőlány, hibátlan orosz nyelven üdvözölte a ven­dégeket, majd ajándékokkal kedveskedtek nekik. Az emlékezetes percek után az adonyiak meleg szívélyes­séggel búcsúztak a kedves ven­dégektől. A vendégek ezután folytatták útjukat szocialista iparunk büsz­kesége, Sztálinváros felé. beszélnek róla, mint valami káros, elhibázott politika scmmirevaló, haszontalan termékére. Az ellenforradalom előkészítői gyorsan felismerték és kihasz­nálták a helyzetet: kigúnyolták és egyszerűen semmibe vették azt a hősi erőfeszítést, amelyet Sztálinváros dolgozó népe'kifej- tett az építkezéseken, a gyárak, az üzemek munkapadjainál. Elmondotta Juhász elvtárs, hogy az ellenforradalom nap­jaiban azután lehullott a lepel, a volt horthysta katonatisztek, az egykori nyilasvezérek és a régi rend egyéb bukott képvise­lői egyszeriben ledobták maguk­ról a munkászubbonyt, megmu­tatták igazi énjüket. Volt olyan fasiszta csirkefogó, aki úgy kért -■bizalmat" hasonszőrű társaitól, hogy nyíltan hirdette: »Bennem megbízhattok, én SS-íőhadnagy voltam.« Néhány napig rettegés­ben tartották Sztálinváros be­csületes lakosságát. — De hiába üvöltötte a Sza­bad Európa cs hiába »vallotta« az ENSZ ötös bizottságának, hogy Sztálinváros munkásai -hosszú és véres harcot vívtak a szovjet csapatokkal«. Hazud­tak ebben is. Itt, Sztálinváros- ban mindenki tudja az igazsá­got — folytatta Juhász elvtárs. Tanú rá az egész város, hogy a becsületes dolgozók, az új város építői a legne­hezebb napokban is munka­helyükön voltak. A becsüle­tes magyar emberek közül senki sem fogott fegyvert a. szovjet csapatok ellen, a hu­ligán, fegyveres fasiszta cső­cselék pedig már a szovjet csapatok közeledtének híré­re fejvesztetten széjjelsza­ladt Az ellenforradalom gyászos, de tanulságos időszaka után a va­ros gyorsan magára talált, élete a régi mederbe tért vissza. Pár­tunk és kormányunk, nem fe­ledve a múlt években jelentke­zett hibákat, lehetőségeinkhez mérten folytatja Sztálinváros építését, s méltó helyére állítja az új várost, arra a helyre, me­lyet dolgozó népünk szívében elfoglal: a 13 év nagyszerű alko­tásainak sorába — fejezte be beszédét Juhász elvtárs, s a vá­ros dolgozóinak nevében meg­fogadta, hogy a jövőben tovább erősítik hazánkban a ncp hatal­mát, új sikerekkel folytatják békés építőmunkájukat, népünk hasznára, barátaink örömére. A lelkes éljenzéssel, hosszan­tartó, viharos tapssal fogadott beszéd után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, A szovjet párt* és kormányküldöttség SstáIin várost an Kádár elviáars felszólalása Szombaton délelőtt Sztálin- városba látogatott a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. R. Kazlov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Grisin. a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, P. J. Selcszt, Ukrajna Kommunista Pártja Kijev területi bizottsá­gának első titkára, A. P. Bojko- va, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi városi bizott­sága másodtitkára és J. I. Gro- mcv, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A küldöttséggel együtt érke­zett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első tit­kára, Apró Antal, Biszku Béla. Kiss Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. A szovjet es a magyar vezető elvtársak a vasmű és a Bartók Béla Művelődési Ház megtekin­tése után részt vettek a nagy­gyűlésen, amelyet Cseterki La­jos elvtárs,, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első tit­kára nyitott meg. Utána Juhász János elvtárs, a sztálinvárosi pártbizottság első titkára mon­dott beszédet. Sztálinváros! méltán sorolhatjuk a 13 év nagyszerű alkotásai közé Üdvözölte a szovjet párt- és kormányküldöttséget ^ sztálin­városi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront nevében. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép megbecsüléssel és büszke­séggel tekint épülő szocialista hazánk acéiszívére, Sztálinvá- rosrr — A baráti szovjet nép — mondotta — a tervektől a nyers­anyagig és a gépekig, minden­ben támogatta városunk és üze­münk építését. A sztálinvárosi dolgozók nevében ezért a segít­ségért most külön köszönetét mondok a szovjet párt- és kor­mányküldöttségnek s a küldött­ség vezetőjének, Hruscsov elv­társnak. (Éljenzés, taps.) — A sztálinvárosi dolgozók még emlékeznek 1953-rá és az utána következő évekre, amikor úgy látszott, hogy megakad az addig gyors ütemben fejlődő vá­ros további építése. Nagy Imre miniszterelnök­sége idején a sztálinvárosi munkások elkeseredéssel lát­ták, hogy mellőzni kezdik városunkat, sőt egyesek úgy F. H, Kozlov: Ä a Kedves elvtársaim és bará- ! Iáim! A Dunai Vasmű igen tisztelt munkásai, dolgozói! Sztálinváros nagyrabecsült la­kosai ! Engedjék meg, hogy először is átadjam önöknek, a vasmű di­cső építőinek és dolgozóinak, nagyhírű városuk minden lako­sának a szovjet munkások, pa­rasztok és értelmiségiek forró, testvéri üdvözletét. Mindössze néhány órája va­Kádár János elvtárs bevezető­ben utalt arra, hogy nem akart felszólalni, de kötelességének érzi, hogy eleget tegyen a sztá- linvárosiak kérésének, hiszen mindig büszkeséggel és szeretet­tel gondol új szocialista váro­sunkra. Ez a város kézzelfogha­tó és messze látható bizonyítéka annak, milyen hatalmas szocia­lista alkotásokat hozott létre a magyar nép szabad életének 13 esztendeje alatt. Felhívta a dol­gozók figyelmét, ne tűrjék, hogy a nép ellenségei támadják né­pünk szocialista vívmányait. Vé­gül további sikereket kívánt a város, a járás és a megye dol­gozóinak. A beszéd elhangzása után a nagygyűlés részvevői hosszan éltették Kádár elvtársat. Felzúgolt a taps és az éljen, amikor F. R. Kazlov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese lépett a mikrofon elé. szocialista iparosítás teremtheti meg termékbőséget Szovjet vendegeink a gyermekek között. gyünk az önök vendégei itt, Sztálinvároshan. Nehéz néhány szóval ecsetelni, milj-en nagy él­mény volt megismerkednünk a vasművel és a várossal, A vasmű és annak nagy­szerű műszaki felszerelése valósággal lenyűgöző hatású. Igen tetszett nekünk a város új és kényelmes házaival, kulturális intézményeivel, amelyek arra hivatottak, hogy kielégítsék a lakosság igényeit. De még nagyobb, felejthetet­len élményünk volt, hogy talál­kozhattunk a sztálinvárosi dol­gozókkal. Léptcn-nyomon érez­zük, milyen forrón szeretik vá­rosukat, mennyire hűségesek a békéhez és a szocializmushoz. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok a szocializ­mus építése közben már sok ta­pasztalatot gyűjtöttek. E tapasz­talatok tökéletesen igazolják an­nak a lenini útmutatásnak he­lyességét, hogy a szocializmust csak a gépi nagyipar termelése »lapján lehet felépíteni. »A szo­' cializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a I mezőgazdaság átszervezésére is képes« — írta Lenin. A szocialista országok ta- paszlalaiai azt bizonyítják, hogy csak a nehézipar fej­lesztése révén emelhetjük új technikai színvonalra a nép­gazdaságot. Csakis így nö­velhetjük szüntelenül a ter­melőeszközök és a közszük­ségleti cikkek gyártását, csu­pán így teremthetjük meg a néptömegeknek szükséges termékek bőségét. A nehézipar mezőgazdaságii gépeket, traktorokat, műtrágyát’ ad a falunak. Elsősorban ennek az iparágnak a segítségével old­hatjuk meg azt a feladatot, hogy a kézi munkán alapuló kis egyé­ni parasztgazdaságokat kollektiv nagyüzemi gazdaságokká alakít­suk át. amelyek aztán korlátla­nul kihasználhatják a gépek erejét és alkalmazhatják a leg­újabb agrotechnikai módszere­ket. Így tehát a szocialista iparosí­tás a mezőgazdasági termelő­erők fejlesztésének nélkülözhe­tetlen feltétele. A szocialista iparosítás segítségével erősödik a város és a falu kapcsolata; ez a munkásság és a dolgozó pa­rasztság megbonthatatlan, mun­kásosztály vezette szövetségének szilárd alapja. A nehéziparral párhuzamosai-» fejlődik a munkásosztály is, au új társadalom építésének, aa, összes dolgozóknak hivatott ve­zetője. Megsokszorozódnak A munkásosztály sorai, javul mi-1 nőségi összetétele. A korszerű) nagyipari vállalatok munkássá­ga a munkásosztály lcjobban szakképzett, összekovácsolt és szervezett csapata. (Folytatás a i, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents