Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Bérbe kapom-e a földet, vagy örökbe ?

— TALLÓZÁS AZ 1945-ÖS MEGYEI LAPOKBAN —

• Kevesen tudják, hogy a Magyarországon megjelenő újságok minden egyes számából egy-két példányt be kell küldeni a Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárába. Ott aztán védőpapírba teszik, gondosan ápolják, s az olvasó éppen úgy megtalálhatja a száz évvel ezelőtt megjelent lapokat, mint a legfrissebbeket. S az újság, amely megjelenése napján valóban »új«-sóg volt, itt a múzeum falai között belép a történelembe — maga is a történelem részévé válva.

Ezúttal az 1945. év koratavaszán megyénkben megjelent lapokban böngésztünk, amelyek külső alakjukban, de belső tartalmukban is mutatják: a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán, ha nehezen is, de új és boldogabb élet születik. A papírhiány—áramszolgáltatási zavarok miatt ugyan van olyan lap, mint a »BAJAI HÍRLAP« is —, amely csak egy oldalon jelent még — plakátformában, de már

új szavakat ízlelget,

egyelőre még gyakorlatlanul, tétován, de határozott szándékkal: »Termelési bizottság«, »Népbíróság« — olvashatjuk mondatait, s az akkor még újdonságnak ható szavak komoly, s az egész város életére nézve fontos tényeket takarnak.

»Városunk jelen pillanatban — írja a Bajai Hírlap — 880 mázsa búzával rendelkezik, de malmunk nincs.«

S a kétségbeesett figyelmeztetésre — talán éppen az újság segítségével — megérkezik a válasz is a Jánoshalmán megjelenő »Bácskai Hirek«-ben: »Korlátlan mennyiségben kapható Baján tengeri, búza, rozs és burgonya Aki igényt tart rá, jelentkezzen a jánoshalmi termelési bizottságnál.«

így indult meg az élet. A babaiak adták terményt, s a vidék adott hozzá malmot, szállítóeszköz.

Szinte kisüt a »NAGYKÖRÖS NÉPE« 1945 február eleji számaiból az a hitetlenkedés, amelyet az egész nép a földosztás iránt táplált. Egyelőre még csak földigénylő-bizottságnak nevezik a legújabb szegényparaszti szervezetet, s ez a szervezet is csak így mer hirdetni az újságban: — *Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy aki földjét megműveletle- niil hagyja — súlyos bűnt követ el.« A »Nagykőrös Népé«-nél sokkal harcosabb újságnak, a »Bajai Hírlapnak« is a »Földigénylők levelesládája« című rovatában kell harcolni az ellenséges híresztelések nélkül is hitetlenkedő szegényparasztok nézeteivel. Ilyen kérdésekre kell válaszolniok: »V. J. Dávodról kérdezi: »Ha földet kapok, be

kell-e lépnem valamely pártba?» »P. F. Vaskútról kérdezi:

„A földei bérbe kapom-e'

vagy kölcsönbe, vagy pedig saját tulajdonom lesz?«

A »KALOCSA ÉS JÁRÁSA« című lap első száma azonban már »Legyen azé a föld, aki megműveli-'-' című vezércikkel indul, s több megyei lap, hasonlóan a »Nagykörös Népé«-hez, mellékletben közli a Debrecenben megalakult kormány rendeletét a földosztásról, s ettől kezdve a földigénylő bizottságok is földosztó bizottsággá válnak.

Pár hét múlva nagybetűs cikkekben jelentheti a »Nagykőrös Népe« 1945 április 7. száma: — »Megvalósult a földreform, — egész megyénk területén lényegében befejeződött a földosztás.-"

Ez a lapszám azonban más »újdonságot« is hoz. Földreformcikkével egy lapon, ugyanazokkal a hatalmas címbetűkkel közli: »A Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot.-»

Soha méltóbb párhuzamot két országos jelentőségű esemény között! Soha nagyszerűbb kapcsolat két történelmi eseményben! — Furcsa és meghökkentő adat ugyan, hogy a meglehetősen kisgazdapárti érdekeltségű »KALOCSA ES VIDÉKE« című újság a Kisgazda Pártnak vitatja a földreform érdekét, de a következő számában már 6 is kénytelen a történelmi hűségnek megfelelő helyreigazítást közölni: »4 Kalocsán megalakult Kommunista Párt szervezete megelőzte a Kisgazdapari alakulását, s érdemei a földreformban — vitai- hatatlanok. «

Jellemző, hogy ez a lap — rövid szenvedés után — elhúnyt, s helyette 1945 májusában »Kalocsa és Járása« címmel demokratikus lap indult, mely már elsői számában is maró gúnnyal teszi j fel a kérdést: »Nem kíváncsi- arra, hogy miért vannak egyes üzletek még mindig zárva? A; közönségtől elvonva árukészle-' teiket, bizalmas körben, jól megborsozott áron árusítják ki! Ki kell nyitni minden üzletnek vagy ha ezt nem teszi, vissza kell vonni iparengedélyét.«

Teljes mértékben jogos a határozott és kemény hang —, a "FÉLEGYHÁZI ÉLET«-ben már fel is csendül az első követelés:

„Haléit a feketézőkre"

—, de a háborúsújtotta ország már nem kerülheti el a gazdasági élet bajait. Hiába írja már a »Bácskai Hírek«: »Mészáros Ilike és Gulyás Gábor Mélykúton eljegyezték egymást», — a háború a békésebb mederbe térő életben is kísért: hatodik számukban írják: »Kibocsátották az új ezerpengős bankjegyeket...» A »Félegyházi Élet« ára rövid naSzeretettel köszöntjük dolgozóját

vállalatunk valamennyi <

pok alatt 2 pengőről 10 pengőre emelkedik! Mire az olvasóhoz jut a hír: »A kormány hivatalos

áron 500 millió pengő értékű ruhaneműt ad a rohammunkásoknak«, — az 500 millió pengő már

keveset ér.

Felszabadult országunkban a a napi élet hírnöke, a pártsajtó azonban még a dühöngő infláció kellős közepén is meg tudja mutatni a kiutat:

»Megindult a munka a Bajai Posztógyárban« — írják, s közli azt is, hogy a szervezett munkások fizetés nélkül —, ingyen takarították ki a gyár területéről a háború szemetét, hogy március 31-én megindulhasson a termelő munka!

■o-ooo-o^o-ooo-oo-o-o-O'OO-O'O'O-oon-oo-o-o-nooo-o-o-oo-noo-o-o-ooootPT,. A MÉSZÖV IGAZGATÓSÁG

Hazánk felszabadításának 13. évfordulóján

szeretettel köszönti a földművesszövetkezetek dolgozóit és a tagságot. További eredményes munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kíván.

710

OOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOOOCKJ-OOOOOOOOO-OOOOOOOOOO-O

Hazánk felszabadításának 13. évfordulóján

szeretettel üdvözöljük megrendelőinket, ügyfeleinket, szövetkezetünk tagságát, családtagjaikat, testvérszövetkezetünk tagságát, a KISZÖV dolgozóit. 768

KISKUNHALASI FA- ÉS ÉPÍTŐIPARI KTSZ

Versenyeznek a traktorosok

A március 28-án tartott üzemi értekezleten a kisszállási gépállomás dolgozói a gépállomás fennállásának 10. évfordulója tiszteletére párosversenyt indítottak.

A verseny győztesei azok a traktorosok lesznek, akik megfelelő mennyiségi és minőségi munka mellett legtöbb üzemanyagot megtakarítanak. A győztesek céljutalmat kapnak, mégpedig: első díj: egy kerékpár, második díj: egy világvevő rádió, harmadik díj: egy-egy öltöny ruha.

A verseny értékelésére és a céljutalmak kiosztására ebben a hónapban kerül sor.

Prémium- jés nyereségosztás a lekér tói Állami Gazdaságban

Megindult a tavaszi munka a

Fehértói Állami Gazdaságban is. Az időjárásokozta késedelem pótlására többszörös szorgalommal végzik a brigádok a nyitást, metszést és vetést, a dolgozók egyrésze a 30 hold új szőlő telepítésén dolgozik.

A szorgalmat és munkakedvet

igen megnövelte két esemény: a prémium és a nyereségrészesedés kiosztása. Az előbbiből — amely 24 000 forintot tesz ki — 7—800 forint jut a legjobbaknak, a 169 000 forint értékű nyereség pedig úgy oszlik meg, hogy 2 heti fizetéssel növeli egy-egy dolgozó keresetét.

„Mit jelent számomra április 4-e?6'

Kiskunhalasról hozott levelet szerkesztőségünkbe a posta. Bán Ferenc hajárőr őszinte lelkesedéssel írja, hogy mit hozott népünk számára a szabadság:

»... Nem megyek messze, csak a saját családomat nézem. Édesapám a múltban raktári munkás volt s abból a kevés keresetből alig tudta a családot fenn- to.rtani, pedig csak ketten voltunk testvérek. A felszabadulás

nagy fordulatot jelentett számunkra. Nekem lehetővé tette a tanulást és a 8 általános elvégzése után letettem az öntő szakmunkásvizsgát. Édesapám a MÁV-nál dolgozik, mint vezető főkalauz és családunk gondtalanul él. Engem elszólított a kötelesség és bevonultam a határőrséghez. Azóta itt is becsülettel teljesítem kötelességemet a haza védelmében...«

Szőlőt és erdőt teiepít a jánoshalmi íJj Alkotmány Isz.

Hazánk felszabadításának 13. évfordulóján

és abból az alkalomból, hogy —

Türelmetlenül várják az idő jobbrafordulását a jánoshalmi Új Alkotmány Tsz tagjai. Azért ki-kihasználják a naposabb, enyhébb órákat: a kertészet melegágyaiban kelnek a magok és 40 holdon a somkórót is földbc- tették már. Két nagyobb szabású tervük is van erre a tavaszra: 13 holdon új szőlőt és 10 holdon erdőt telepítenek. A szőlőhöz a talaj kész, már csak a szaporítóanyag hiányzik, amelyet a Szölfa útján kapnak. Ez a 13 hold telepítés nagyüzemi, géppel művelhető lesz. Az új erdő egy régi, kipusztult gyümölcsös helyén létesül, saját nevelésű nyár- és akáccsemetéből.

Mégis jobb együtt...

Az ellenforradalom után három részre vált szét Balotaszál- láson a Petőfi termelőszövetkezet. Az 1800 hold közös területből 600—600 holdon megalakult Dózsa cs Kossuth néven a két új közösség.

Ez az állapot azonban cgyr* jobban megmutatta egészségtelen voltát. Mivel az epü leteket már korábban központosították, a két kivált szövetkezet nem rendelkezett férőhellyel, — a Petőíi-ben viszont az maradt kihasználatlanul.

Az elmúlt szombati közösen rendezett közgyűlésen a Dózsa tsz kimondta visszatérését, illetve egyesülését a Petőfi-vcl. A két tagság együttesen választott vezetőséget, elnököt s elhatározta, hogy hamarosan szakembert is alkalmaz. A hírek szerint a Kossuth tsz-nek hasonló egyesülési szándéka van.

A rekettyéi gazdák élnek a lehetőséggel

Kilenc körmös- és tíz gumikerekű traktor dolgozik Kiskunhalas határában az egyéni gazdák földjein. A földművesszövetkezet irodájában naponta 25—30 holdra kötnek szántási szerződést. Mozgai László 4 holdat szántat meg a gépállomással, mert mint mondja: nemcsak jobb, de sokkal gyorsabb munkát is végez a gép s így igáját más, ugyancsak sürgős munkára használhatja.

A rekettyéi pusztarészen Nagy Antal tanácstag szervezi a szerződéseket. Ezen a területen már 20 holdon felül van az egymás mellett lévő szántani- való s ez holdanként 22 forinttal olcsóbb munkadíjat jelent minden szerződő gazdának.

Zsanaeresztő — született 1951-ben

„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta“ — jutnak eszünkbe Petőfi Sándor versének sorai, amikor a zsanaí tanyavilágot látogatjuk és felelevenítjük emlékeinkben a múlt időket, a letűnt világot. ..

A zsanai terület sivár mostohasága nem vonzotta az embereket, sőt aki kényszerből ezen a vidéken telepedett is le, rövid időn belül az is tovább állt. Hogy milyen volt a zsanai paraszt akkori élete, azt röviden a következőkben lehet vázolni:

Zsana 1951-ig közigazgatásilag Kiskunhalas városhoz tartozott. Területe 16 000 hold erősen szétszórt, tanyarendszerű település. Ha a lakosság hivatlos ügyét akarta elintézni, sok esetben éjjel 2—3 órakor kocsira kellett ülnie, hogy 8—9 órára a városba érkezzen. A várossal összekötő úgynevezett szegedi kövesútat is csak 1910-ben építették s a tanyavilágban bolt egyáltalán nem volt.

A felszabadulás jelentős változást hozott a zsanai lakosság számára iá. A falu 1951-ben kezdett épülni. Még ebben az évben önálló közigazgatási jogkört Kapott leválva a várostól és azóta a kiskunhalasi járási tanácshoz tartozik közigazgatásilag.

Az önállósítástól kezdődően napról-napra szebb és könnyebb a lakosság élete. Cj dülőútakat nyitottak, a meglévőket pedig megjavították. Nem kell már a városba járni cukorért és párdeka élesztőért: a lakosság mindent megkap a községben létesült két földműves- szövetkezeti boltban.

A tanyai gyermekeknek sem kell már 6—8 kilométert gyalogolniuk, hogy elérjék a távoli iskolát. A felszabadulás óta három új iskolát kapott a község. Bar ezen » térep vaußaU biáöJLOSöágok* a jclgftjegi állapotot

azonban össze sem lehet hasonlítani az 1945. előttivel.

A közlekedési lehetőségek is nagymértékben megváltoztak. Naponta három autóbusz ingajárat indul Kiskunhalasról es vissza. Zsanaeresztő ezekkel az adottságokkal sokkal közelebb került a városhoz.

A puszta képe is gyökeresen megváltozott. A kialakított faluhelyen házak épültek s ahol ezelőtt 10—15 évvel még szamártövis termett és ballangót kergetett a szél, — ott ma már termő szőlők, gyümölcsösök vannak és 6—8 éves fenyőültetvények.

Az emberi alkotó kéz nap-nap után formálja, változtatja a természetet. Aki még 1950-ben járt utoljára Zsanán, az ma már eltévedne. A volt nagybirtokosok tanyáin termelőszövetkezeti tagok laknak, földjeiket traktorok művelik,

A jövőben Zsana tovább fejlődik a lakosság érdekelnek és kívánságának megfelelően. Az idei községfej- lesztési tervben megterveztük a szülésznői lakás, a busz megállónál váróterem építését, hídmérlegünk lesz, körülkerítjük a belterületi iskolákat, s a külterületiek kerítését is megjavítjuk. Ezeket a feladatokat a második negyedévben a rendelkezésre álló anyagi eszközökből s a lakosság által vállalt társadalmi műnkből meg tudjuk s meg is fogjuk valósítani.

Hogy a tanyai lakosságot minél közelebb hozzuk a faluhoz és a falut a városhoz, szükséges, hogy a lehető legrövidebb időn belül villanyt kapjunk. Ilyen Irányú érdeklődésünkre a megye* tanács ígéretet tett, hoV 1959-ben nálunk is kigyullad a villany.

Szűcs Károly vb-elnök;

JEaaúan lUioly yó-uutú.

Képek a járó s életéből