Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Aki mer — as nyer!

Kilencedik tavaszba fordult felettük az idő

Miért és hogyan termel 46 hold cukorrépát f ... a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet

* — AKI ELŐSZÖR hallotta szándékukat, azt mondta, hogy {képtelenség — meséli Dobó Ist- iván, a Vörös Október elnöke. — \lgaz, 46 hold cukorrépa ilyen, Aránylag kis szövetkezetben, mint mi vagyunk, nem is megszokott dolog. Mi aztán addig ^vitáztunk, érveltünk, míg bebizonyítottuk, hogy nem csak úgy tvaktából s nem is a puszta dicsőségért vágtuk ilyen fába a fejszénket...

— Hadd hallom ezeket az érveket én is — kérem. A könyvelő segédletével kiteregeti a «terveket s beszélni kezd az el- «lök:

— Szövetkezetünk az utóbbi két évben főleg az állattenyésztés vonalán nagy előrehaladást tett. Száz holdra 38 számosállatunk jut (városi viszonylatban a legtöbb) 40 tehenünk, 18 saját nevelésű előhasi üszőnk van; — feljavittottuk a sertésállományt, kevesebb, de jobb kocát tartunk, a juhászat is fejlődik. A növénytermelésben azonban a régi, megszokott módon gazdálkodtunk mindeddig, s most elhatároztuk, hogy kitörünk a régi, unott keretből. Az eredetileg tervezett 10 hold cukorrépát még megemeljük 36 holddal. A répa ezen a vidéken ismert és kedvelt, mi tavaly is 215 mázsás átlagot takarítottunk be holdanként.

Szemügyre vettük tehát a korábbi, még sablonos tervet. Abban szerepelt 44 hold kukorica, 8 hold burgonya és ugyanannyi takarmányrépa. S így okoskodtunk:

A szemestakarmányt megadja nekünk a 73 hold őszi árpa, amihez most 20 hold tavaszit is vetettünk. Marad azonban kukoricaszükséglet 88 mázsa, amit részben vásárlással, részben pedig a takarmánykeverék helyére vetett rövidtenyészidejű fajtával pótolunk. A burgonyát ugyancsak töröltük a tervből. Nem szereti a mi talajunkat, legjobb esetben 60 mázsát ad. Filléreket kaptunk érte eddig, főleg szétosztottuk, de a tagság megtermeli a szükségletet a háztájiban. Hasanló a helyzet a takarmányrépával. Négy hold termése bőven fedezi a közös állomány szükségletét, osztani meg felesleges, hiszen a tagság színesebben részesedik az árpából, felszabadult tehát 56 hold terület az így törölt kapások után —, 36-ot a cukorrépához csaptunk, a 20 holdba pedig a már említett tavaszi árpát vetettük.,,

— Kiszámítottuk, hogy az 56 hold kapás értéke 161 000 forint lett volna, a 46 hold cukorrépa után pedig 180 mázsás átlagot és mázsánként a 47.80 forintot számítva 395 784 forint a bevétel —, tehát 234 000 forinttal több, mint az említett kapásoké.,.

— De hogyan győzik a megmunkálást?

— Arra pontos mérleget csináltunk. A répához kell nekünk összesen, minden munkájához 1530 munkanap s ennek zöme: 610 nap, az egyeles. Van a növénytermelésben 31 tag, de ha csak 28—29 állandó emberrel számolok is, elméletben nem egészen egy hónap alatt elvégzik az egyelést. Ez azonban sok. Ezért két részletben vetjük a répát. Az első 23 holdat a magasabb, gyorsabban felmelegedő táblákon márciusban vetjük, áprilisban egyeljük —, a másik részt áprilisban vetjük és május elején kerül egyelésre. A többi munkáját már lóeke végzi, a szedést pedig gép ...

Szerződést vesz elő: |

— Mi, ebben az évben egy hold szántóra 4.3 normálhold gépi munkára kötöttünk megállapodást; ebben szerepel a répa gépi kiemelése és elfuvarozása is. A tervezett 82 vagon répára í 600 óra szállítást szerződtünk, *

ami azt jelenti, hogy három Ze- tor nem egészen egy hónap alatt elszállítja a termést s nekünk mindez — o kedvezményeket számítva — csak 12 000 forintba kerül...

Az elnök rövid pihenőt engedélyez a számok tengerében fáradó ceruzámnak, aztán folytatja:

— Nézzük most, hogy végeredményben, mit is jelent nekünk a 46 hold cukorrépa?

— Jelenti elsősorban, hogy az eredetileg tervezett 600 000 forint helyett egy millión felül lesz az árutermelésünk. Jelenti továbbá, hogy nem az eredetileg tervezett 26, hanem 33 forintot osztunk munkaegységenként s ebből 14.82 forint a készpénzrészesedés aránya. Ezenkívül saját erőből 120 000 forint értékű beruházást valósíthatunk meg, ami répa nélkül egy fillér sem lenne. De egyebet is említhetek. A gépi munka fokozottabb fel- használása révén, a közgyűlés jóváhagyása alapján 8 lóval és 3 csikóval csökkentjük az igás- állományt s helyettük teheneket vásárolunk. Megváltozik vetés- szerkezetünk: 24 holdon új lucernást telepítünk, 20 hold helyett 50 holdon csinálunk tarlóvetést. 120 mázsa kölesre már szerződést is kötöttünk s ez egymagában újabb 30 000 forint bevétel ...

Megtudom, hogy a városi mezőgazdasági osztály —, amely kezdetben nem értett egyet a szövetkezet sznádékával — ma már jóváhagyta s maga is segített a munkaerőmérleg elkészítésében. S ez a mérleg —, amely a tervet egyhangú helyesléssel elfogadó tagságra épül — a számok tárgyilagosságával igazolja, hogy a Vörös Október képes lesz ekkora területű cukorrépa megművelésére.

. . . KILENCEDIK TAVASZBA fordult az idő e felett a halasi közösség felett. S ezt a kilencedik esztendőt a Vörös Október tagsága úgy kezdi, hogy a megszokottból merész, öles lépést váltott a több sikert ígérő gazdálkodási módszer felé. A kételkedők ugyan még mindig azt mondják:

— Majd elválik ősszel, a répaszedéskor —, de a tagság s vele együtt én is bízom benne, hogy az az ősz őket igazolja.

Mert aki mer, az nyer is;..

G. K.

létszeres felszabadulás

Az akkori ideiglenes kormány 1945. március 15-én adta ki történelmi jelentőségű rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a földműves nép földhöz- juttatásáról. A rendelet célja az volt, hogy a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földműves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát: a földet. A földreform teljesen megsemmisítette Magyarországon a feudális eredetű nagybirtokrendszert. A földhöz- juttatottak száma majdnem 700 ezer volt. Megyénkben mintegy harminchétezren kaptak földjuttatást,

A nagybirtokrendszer igája alól

A földreform tehát megszabadította a dolgozó parasztságot a nagybirtokrendszer igájától. A volt cselédek, napszámosok és nincstelenek saját földjükön dolgozhattak már.

Az élet azonban haladt tovább és a, mezőgazdaság sem maradhat le a fejlődéstől. Az egész világon nemcsak az iparban törekednek a termelési költségek csökkentésére, az olcsóbb, korszerűbb termelésre, hanem a mezőgazdaságban is. Ez bizonyítja, hogy mindenütt az üze- mesítés felé halad a fejlődés, természetesen másképp a kapiHuszka Sándoréknál beszélgetünk a kis konyhában. Tömzsi, kissé érceshangú parasztember a gazda, akiről látszik, hogy sokat próbált már. Arról folyik a szó, hogy a mai fiatalok mások, mint az lö20-as, 30-as évek ifjúsága,

— Ezek —■ a két kis unokájára mutat, akik tágra nyílt szemekkel figyelik nagyapó meséjét — úgy öltözködnek, hogy azelőtt bizony még vasárnapra sem jutott ilyen cifra ruha a parasztgyerekeknek. Az en koromban a gátéri parasztgyerekeK egy bélelt nadrágot hordtak állandóan, vasárnaponként kifordították, hogy a tisztább fele lásséis, Az egész község két nagybirtokosé volt: a Dégenfel- dé, meg a Sváb Imréé; cseléd, meg napszámos volt itt majdnem mindenki^

Azóta nagyot fordult az idő, mádképp élne.c az emberek. Huszka Sándornak is van kocsija, lova, tehene, anyadisznója, hízót is vág minden évben,

— Node nem is árt egy kicsit jobban élni, hiszen olyan sok rosz- szat éltünk a múltban,

EMLEKEZE

— Ugye, nehéz volt

az életek?

— Hogy nehéz-e? Ez kevés. Siralmasan, nyomorúságosán éltünk. Két hold földet kaptam az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól, ilyen vagyonválság földet. A nagybirtokosok sokezer holdjából néhány holdat kiosztottak ugyanis a nincstelenek között, mert már nagy volt az elégedetlenség. De nem sok hasznom volt nekem ebből a földből, mert 9 kilométerre, a falu túlsó végén terült el. Többet kellett érte fizetni, mint amennyit hozott. 1945-ben lett könnyebb, amikor kaptam 3 hold juttatott földet az államtól, a másik 2 holdtól azonnal megszabadultam s elcseréltem 3 hold rosszabb minőségű földért. így hát most 6 holdon gazdálkodom.

— Azt kérdezte, hogy hogyan éltünk. Hat évig dolgoztam Pesten agyagbányában, mert ott többet lehetett keresni. Két hónaponként látogattam meg a családot. Nem tudtam

gyakrabban, mert egyheti napszám volt az útiköltség. Most azok, akik Pesten dolgoznak, egy óra alatt megkeresik a kedvezményes vasúti díjat. Micsoda különbség! Ügy dolgoztunk, mint az állatok, naponta 12 órát is. Nem kíméltük magunkat. Egyszer véletlenül belevágtam a csákányt a lábamba, bekötöztem, nem mertem orvoshoz menni, mert féltem a kevesebb keresettől. 1936-ban hazajöttem. Nem bírtam már tovább. Szerettem a családom, a feleségemet, a három gyereket, nagyon hiányoztak. De itthon sem volt jobb. Napszámba jártam, az aratásnál a két kislányom segített. Alig múltak tízévesek, de befogtam őket marokszedésre, mert nem tudtuk nélkülözni a marokszedőnek járó gabonát. Majd a szívem szakadt meg, mikor láttam, hogyan töri kis kezüket a kalász, de nem kímélhettem őket, mint ahogy magamat sem kíméltem.

— Hát így tengődtünk, kínlódtunk, míg a szovjetek be nem jöttek.

A két lány már férjhez ment. Huszka Sándor egyik veje egyénileg gazdálkodik, a másik belépett a termelő- szövetkezetbe.

— Melyik él jobban?

— Hát az, amelyik a szövetkezetben van. — Igaz, emez kissé beteges is, nem tud úgy dolgozni. Igaz, hogy a szövetkezetben nem is kell annyit, közös erővel többre lehet menni.

Kicsit gondolkodik, majd így folytatja:

— De azért én nem lépek be. Nekem ne parancsolgasson senki. Parancsoltak eleget az életemben.

Egészen tűzbe jön. Ügy látszik, kellemetlen emlékei ébrednek.

— Maga most arra gondol, hogy itthon is parancsol a munka, hajtom magam, hogy előbbre jussak. Igaza van. A hat hold föld keményen parancsol nekem kora tavasztól késó őszig. Meg azután itt vannak a jószágok is. Tudom, hogy jobb a szövetkezetben, de még gondolkodom. Hát ilyen vagyok én.

K. S.

talizmusban és másképp a szocialista építő országokban. Nár- lunk a mezőgazdasági termelő-' szövetkezet az a forma, amely a parasztság igazi felszabadulását jelenti. A szocialista nagyüzemben az ember munkáját átveszik a gépek, kevesebb munkával, jobb életkörülményeket tud biztosítani magának. Sokan azt mondják, hogy »nem lépek hű termelőszövetkezetbe, nem adom fel függetlenségemet«. Nem jönnek rá, hogy ez milyen hamisan értelmezett függetlenség, hiszem rabjai a magántulajdonnak, a földnek, amely reggeltől késő estig hajtja őket a munkára. A kisparcellákras nem tudják alkalmazni a modern gépeket, a munka tovább tart, a termelés jóval költségesebb, mint a nagyüzemben. Akik rájöttek erre, azok beléptek már a termelőszövetkezetbe. Ságod! Vencel, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet tagja, aki a község egyik legmódosabb gazdája volt, most így vélekedik:

— Mint egyéni paraszt csakis a munkának éltem és nem vettem észre, hogy nem maradt időm a mpnka gyümölcsének élvezésére. Talpon voltam tavasztól őszig. Hajtott a tizenegy hold. Egygzer szántani, máskor vetni kellett, ha befejeztem a vetést, jött a kapálás. Aratáskor látástól vakulásig húztam a kaszát, szántottam a tarlót, hordtam a búzakereszteket. Mindezek mellett ott volt a házkörüli jószág.

Amióta szövetkezeti tag vagyok, kevesebb a gondom. Amit rámbíznak, elvégzem, hozzászólok a gazdaság ügyeihez, kevesebb gonddal, biztonságosabban élek.

Ezek

a még jobb élei érvei

Világosán érvel Ságodi Vencel, ő már megszabadult a kis- birtok korlátáitól, gazdasági kötöttségétől. Rajta kívül még sok ezren ismerték fel, hogy mi a jövő útja, Az egyik termelőszövetkezeti tag mondta a napokban, hogy amióta a közösben van, azóta a gabonához egy újjal sem kell hozzányúlniok, hiszen vetéstől a betakarításig mindent a gép végez. Nemcsak a gabonánál, hanem a kapásoknál és egyéb növényeknél is egyre jobban tért hódit a gépesítés. Az állam sok kedvezményt biztosit azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek igénybeveszik a gépi erőt. Közös gazdaságaink zöme él is ezekkel a kedvezményekkel. A Solti Gépállomás körzetében levő termelőszövetkezetek átlagosan egy katasztrá- lis holdra 4,9 normálhold gépi munkát szerződtek.

Az igazi, a nehéz verejtékes munkától való felszabadulást tehát csak a nagyüzem biztosítja a dolgozó parasztságnak

Verejtékes, lassú munka volt a múltban a vetés is. Ma több, mint ezer traktor és modern vetőgépek végzik ezt a munkát,

az emberi kéz csak irányít.

A múlt és a. Jelen