Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

ÁtctM

Világ proletárja^ egyesüljetek l

MAGYAR SZOCIALISTA ' MUNKÁSPÁRT

III. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM

Ára SO fillér

1958. ÁPRILIS 30. SZERDA

Oléves

a lermészettiidomány] ismeretterjesztő Társulat

A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat mai formájában öt esztendős múltra tekinthet vissza. Ha számbavcsz- szuk ennek az öt évnek a fogyatékosságok mellett is jelentős eredményeit, a társulat előadásainak és kiadványainak mennyiségét és színvonalát, a tagság létszámámak növekedését, nyilvánvalóvá válik, hogy ezek ilyen rövid idő alatt nem lettek volna elérhetők, ha a társulat nem támaszkodhat jelentős társadalmi támogatásra és több mint száz esztendős hagyományokra.

Ha hagyományokról beszélünk, elsősorban az 1841-ben megalakult Magyar Természet- tudományi Társulatra gondolunk, melyet a TIT büszkén vall elődjének. Ennek a társulatnak az volt a célja, hogy a természettudományok népszerűsítésével, a szakemberek nevelésével elősegítse az ország iparának és mezőgazdaságának fejlődését. Kossuth Lajos így írt a társulat feladatáról, annak megalakulásakor: -A természet ama rejtett kincs, melyet a népmonda szerint sárkányok őriznek, s a tudomány ama varázsszó, mely a sárkányokat elűzve megnyitja a kimeríthetetlen kincsek raktárát.« — Ezeket a kincseket akarta Bugát Pál, Vajda Péter, Táncsics Mihály, Irinyi József és a társulat sokszáz neves és névtelen tagja a magyar dolgozó tömegek közkincsévé tenni.

A célkitűzések valóraváltásá- nak igazi lehetősége e téren is a néphatalom megszilárdulásának időszakában következett be. A felszabadulást követő években bebizonyosodott, hogy a szocializmus építésének sokfelé ágazó feladatai a társadalom- és természettudományok teljes fegyverzetének »bevetését« igényelik. Ebből a felismerésből fakadt ax egységes TIT megalakításának szükségessége.

Az új formában történő meg-' alakulás hazánk épülő szocia-V lista társadalmának hatalmas ( támogatását jelentette. Lehetővé vált, hogy egyrészt a tudományos ismeretek széles skálája ( jusson el a dolgozó rétegek közé, / másrészt a szakemberek, az ér-; telmiség minél nagyobb szám-' ban kapcsolódjék bele az isme-( retterjesztő munkába.

A fejlődés vonalát a társulat) életében is megtörte az ellenfor-; rád alom, de derékbatörni nem( tudta. Az értelmiség néphez hű/ része hű maradt a társulathoz/ is, vállalva a visszahúzódók he- v lyett is a tudományos ismeret-í terjesztés nélkülözhetetlen mun-/ kaját. A párt és a kormány; egyre fokozódó mértékben támogatja a társulatot s így az( nagyban hozzájárulhat társadal-/ műnk szocialista fejlődésének^ meggyorsításához, zökkenőmén-( lessé tételéhez. Meggyőződé-/ síink, hogy ennek felismerése, a, helyesen értelmezett hazafiságv az értelmiség túlnyomó többsé-( gét a társulat soraiba tömöríti,/ j társulatunk megizmosodva^ nézhet a jövő elé.

Május 1-e ünneplésére készülnek megyénk dolgozói

Orgovány község lakosságát május elseje reggelén zenés ébresztő köszönti. 10 órakor pedig nagyszabású ünnepélyt rendeznek a község központjában. A délelőtt folyamán zajlik le a 25 úttörőfiatal fogadalomtételével kapcsolatos ünnepség is.

Délután 2 órakor tekeversenyt tartanak, melyen az izsá- ki és orgoványi tekecsapatok mérik össze ügyességüket. — Ugyancsak a délután folyamán

az Alkotmány és a Sallai Termelőszövetkezetek futballcsapatainak mérkőzésére kerül sor. Az esti órákban népünnepély lesz, amely vidám bállal ér véget,

A kiskunmajsai vasútállomás dolgozói 1958. május 1. méltó megünneplésére és eredményeik továbbfokozása érdekében az alábbi vállalást tették: Április 23-tól április 30-ig ünnepi műszakot tartanak. Az üncA májút 1-i áunefitégek megyei eláadár

A kecskeméti nagygyűlés előadója Harmati Sándor,

a Hazafias Népiroot Országos Tanácsának titkára iesz

A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén, május 1-én tartandó nagygyűléseken a következő megyei előadók mondanak ünnepi beszédet: Kiskunhalason Erdősi József, a megyei párt v. b. osztályvezetője. Hercegszántón Putics József, a megyei párt v. b. másodtitkára, Soltvadkerten Dallos Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke, Kis- kunmajsán Borsodi György, a megyei párt v. b. osztályvezetője, Bácsalmáson Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Solton Bank Gyula, a megyei tanács v. b. osztályvezetője, Hartán Farkas József, a megyei népfront titkárhelyettese, Madarason Iván Istvánná ország- gyűlési képviselő, Dunapatajon Szabó János százados, Jánoshalmán Pankovics Józsefné, a megyei nőlanács titkára, Pálmo- nostoron Milasin Teréz, a megyei tanács v. b. osztályvezetője, Tiszaújfalun Jámbor Pál alezredes, Dunavecsén Túri József,

a megyei párt v, b, politikai munkatársa.

pepi műszak alkalmából a kocsitartózkodás egységidejét, a kocsimozgatás egységidejét, valamint a kocsik tonna-kihasználását 109 százalékra kívánják teljesíteni.

A tisztasági mozgalomban részt vesznek és május 1-re befejezik az állomáson az ezze kapcsolatos munkálatokat.

Tataházán a május 1-i ünnepségek április 30-án este tábortűzzel és fáklyás felvonulással kezdődnek. Május elsején itt is zenés ébresztő lesz. A község dolgozóinak színpompás felvonulását 25 motorkerékpáros nyitja meg, ezután kerékpárosok és lovasok következnek.

Délután kulturális réndezvé. nyék, vidám majülis és sportműsor szerepel az ünnepi nap tataházi programjában.

A DÓZSA TSZ ÚJ ERŐFORRÁSA

(3. oldat)

TARTSAK BE A BÉRÜGYI RENDELKEZÉSEKET..

(3. oldal)

az Állattenyésztés

HOZZA A LEGTÖBB FORINTOT

(3. oldat)

A KISZ ÉLETÉBŐL

(4. oldal)

TÍZ PERC TUDOMÁNY

(4. oldal)

KISKŐRÖSI NAPLÓ

(5. oldal)

AMÍG A FÜGGÖNY FELGÖRDÜL

(5. oldat)

LÁNYOK, ASSZONYOK

(6. oldal)

240 vagon terméstöbblet — ugyanakkora vetésterületről!

Hibridkukorica-termesztési szakértekezlet Kecskeméten

A szakszervezetek megyei székházában hibridkukoricatermesztési ankétot rendezett a napokban a megyei tanács mező- gazdasági osztálya, amelyen állami gazdaságok, termelőszövetkezetek képviselői s a MEZÖ- MAG körzeti felügyelői vettek részt.

Bene András bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a kukoricatermesztés világszerte előtérbe került. A nálunk 1720-ban meghonosodott növény éghajlatunkat igen kedveli s Bács megyében a napsütéses órák révén mintegy 10 nappal rövidebb te- nyészidőt igényel az országos átlagnál. Az utóbbi időben nálunk is — mint világszerte — igen

fellendült a kutatómunka, új, többet, jobbat termő fajták ki- nemesítésére. A világviszonylatban meglévő 23 törzs közül hárommal Magyarország rendelkezik s ezek elismert, keresett fajták külföldön. A hibrid-termesztés haszna tehát kettős irányú: egyrészt a belföldi hozamokat emelhetjük használatával, másrészt exportlehetőségeink igen jók, a vetőmagot illetően.

Megyénkben az állami gazdaságok 1200, a termelőszövetkezetek 1700 holdon folytának az idén hibridvetőmag termesztést, tömegtermesztésre pedig 12 000 holdra elegendő vetőmag áll rendelkezésre, a már többször ismertetett csereakció feltételei

MINDEN SZERDÁN 30 000 ÚJSZÜLÖTT

A bajai vasútállomás közelében levő épületről, ha nem hivalkodna rajta a felírás, senki sem hinné el, hogy baromfikeltető állomás, inkább azt gondolná, hogy valami modern lakóház. Ez az érzése csak növekedik a látogatónak, ha belép a hallba. A csalódás akkor éri, amikor a következő teremben meglátja a gépeket.

Így jártam én is, de szerencsére Csányi József, az állomás vezetője, nem sokáig hagyott csodálkozni, mert nagy lelkesedéssel magyarázni kezdett.

— Két esztendővel ezelőtt épült ez az állomás, 2 800 000 forintba került a felszereléssel együtt. Akkor ez volt az ország legmodernebb keltető állomása. Azóta három ilyen létesült. Egyszerre 110 000 tojást tudunk belehelyezni a gépekbe, minden szerdán 30 000 csirke lát itt napvilágot.

önkéntelenül is ar-.

ra gondolok, hogy íme.

ez aztán a csibegyár. Ma kedd van — tehát holnap jönnek csak a vevők a sárga gombolyagokért — de már hallatszik a gépekből a csipogás, a pelyhes apróságok életjelt adnak magukról. Sőt néhány az -élelmesebbek« közül már ki is bújt a szellőzőlyukon, hangos csipogással követelve magának helyet a világban.

Csányi József elmondja, hogy világviszonylatban is modern, magyar gyártmányú, Gergely-féle keltetőgépeket látunk magunk előtt. Jártak itt már külföldiek és mindnyájan elragadtatással nyilatkoztak a berendezésről.

Valóban, alig látni néhány dolgozót az egész állomáson, azoknak sincs más feladatuk, mint ügyelni a gépekre, a tisztaságra, végezni a szükséges fertőtlenítést. A keltetőgépek automatikusan jelzik a hőmérsékletet, ha nem megfelelő, — akár alatta- akár fölötte van a hőfok a megengedettnek — csengő figyelmezteti az ügyeletest, hogy valami nincs rendben. A gép maga -ügyel« arra, hogy legyen elegendő oxigén, megfelelő legyen a hőmérséklet, valamint a levegő páratartalma, mert ezek fontos feltételei az életek kifejlődésének.

Egy gépegységbe 10 ezer tojás fér. A tojásokat kétóránként forgatják. Egy karral 2500 tojást lehet villámgyorsan megfordítani. Ha kikelnek a csirkék, a gép egész belső részét, a ládákkal együtt, egyszerre ki lehet venni. Ha a csipogó sárgaságok kilépnek a tojásból, nem nyomják ösz- sze egymást, mert a láda alsó rekeszébe esnek, ahol elegendő mozgásterük van.

Az állomás vezetője hangoztatja, hogy az idén megnőtt a baromfitenyésztési kedv a termelőszövetkezetekben is. 6000 darabot rendeltek a sárga magyar baromfiból (csak

ezt a fajtát keltetik ezen az állomáson). Többek között a máté- telki Törekvés 1500 darabot rendelt.

Érdekes, hogy a pulykatenyésztés iránt is nőtt az érdeklődés. A garai Vörös Csillag, az érsekcsanádi Búzakalász, azonkívül más termelőszövetkezet is kért kispulykákat. Közel 10 000 darab pulykaigénylésre számítanak, figyelembe véve az egyéniek részéről is egyre fokozódó tenyésztési kedvet. Eddig probléma volt a pulykatojás beszerzése, de ez is megoldódott, mert a Csaba- csüdi Állami Gazdaság vezetői ígéretet tettek pulykatojás szállítására. Az első szállítmányért már el is mentek a keltető állomás dolgozói;

Végezetül azt is megtudom, hogy az idén eddig 170 000 db csirkét adtak el a tenyésztőknek, az egész évi tervük félmillió darab*

között. Ez a megye kukorica vetésterületének mintegy 5 százalékát jelenti s ha a legminimálisabb, azaz csak 10 százalékos terméstöbblettel számolunk is* 240 vagonnal többet takaríthatunk be a nemesített vetőmag után.

Ezután Hajdú András, a Vetőmag Felügyelőség vezetője, a termesztés szakmai feltételeiről adott hasznos útmutatást. Beszélt ennek kapcsán az elkülönítés, majd a címerezés fontosságáról. A vetőmagelőállításra beállított táblát legalább 300 méterre el kell különíteni más kukoricafajtától s a címeresrést időben, lelkiismeretesen, egy tövet sem kihagyva s kézzel kell elvégezni. Ezért a munkáért holdanként 300 forint ct- merezési díjat kap a termelő- szövetkezet, ami bőven fedezi a ráfordítást. Javasolta többek között a 2 apasor és 4 anyasor vetési arányt a betakarítás megkönnyítése szempontjából s a holdanként 16 000 darabos növényállomány meghagyását. A szakmai útmutatást Kása Kő- roly, a MEZÖMAG főagronómu- sa egészítette ki az agrotechnikára, a munkaszervezésre és a betakarításra vonatkozó tanácsaival.

A vitában elsőnek Molnár Jói Izsef, az öregcsertői Kossuth Tsz /elnöke szólalt fel. Elmondotta; )hogy tsz-ükben évek óta szép 'eredménnyel termesztenek hib- íridvetömagot, az idén 10 holdon /vetik. Kifogásolta azonban, hogy ) tavaly, a kései szállítás miatt* 'tetemes mennyiségű kukoricájuk (tönkrement.

A termesztés eredményességéiről és jövedelmezőségéről töb- /ben beszéltek, így a kisszállás! /Petőfi Tsz elnöke is; ők 40 hol- )don termesztenek az idén hitw )rid vetőmagot. Felszólalt aa 'ankéton a Terményforgalmi Vál- 'lalat képviselője is, aki a szál-' klítási problémákra adott megnyugtató választ, Kreisz István* j[a Vetőmag Felügyelőség elő- / adója, valamint Vízin István ^elvtárs^.a.MEZŰMAG igazgatója«