Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-24 / 96. szám

Mennyit kell fizetni a gépi talajmunkákért? A8 ELLENFORRADALOM ÓTA partunk céltudatos és kö­etkezetes politikája következ­ében merőben megváltozott íolgozó népünk kulturális ige­ije. Egészségesebb, sokrétűbb érdeklődés mutatkozik a falusi parasztok között, az újonnan megjelent könyvek iránt. Köny­ves boltjainkban a mai magyar irodalomtól a haladó nyugati klasszikusokig megtalálhatok a legújabb alkotások. A part kul­túrpolitikája szélesebb meder­ben biztosítja a felmerülő igé­nyek kielégítését. S ha tüzete­sen ügyeljük jelenlegi könyv­kiadásunkat, szembetűnő a fej­lődés az előző évekhez képest, s ezek a tények mind hozzájárul­nák a községi tanács községfe.i- lesztesi tervének arányos, gaz­dagabb összeállításához. Á mű­velődés fontosságának ilyentén való felismerése sok helyen ta­pasztalható a gyakorlatban. AZOKBAN A FALVAKBAN, amelyekben egyöntetűen talál­koznak a vezetők és a lakosság kulturális igényei- ott születne* a legkiemelkedőbb eredmények. Nem egy olyan példával talál­koztunk. amikor a művelődési otthon igazgató kevesebb össze­get tervezett be a könyvállo­mány fejlesztésére, mint amit a tanácsülés megszavazott. Itt van a jászszentlászióí példa. A tervezett kétezer forintot a ta­nácsülés négyezer forintra emel­te. Madarason a párt és tanács vezetői a fokozatosság elvét vallják a könyvtár fejlesztését illetően. 1957-ben 50U0 forintot, 1958. évben pedig 80UU forintot biztosítottak a könyvállo­mány bővítésére. Tavaly a fa­lusi könyvtár számára 130 kö­tet új könyvet vásároltak. A tSOUO lelket számláló község ez- idáig 2500 kötetes könyvtára szolgálja az olvasók igényét. A KISKŐRÖSI. Járási Ta­nács a közelmúltban külön fog­lalkozott a falusi könyvtárfej­lesztés helyes arányainak kiala­kításával. A járás határozatot hozott a községi könyvtárak új Könyvekkel való ellátására, s így a járás valamennyi íalujá- oan 1000—3000 forintot biztosí­tanak új könyvek vásárlására. A FENT EMLÍTETT PÉL­DÁK azt bizonyítják, hogy a párt nagy gondot fordít a falusi dolgozók kulturális nevelésére. Sok múlik azon. hogy egyes községi vezetők milyen fontos­ságot tulajdonítanak a kultúra megbecsülésének, nevelő erejé­nek. Ott, ahol politikai kérdés­ként foglalkoznak a kulturális élet legmesszebbmenő támoga­tásával, tapasztalható is az ered­mény. Ezekben a falvakban mű­ködik énekkar, színjátszó cso­port, zenekar, népi tánccsoport, állandóan emelkedik a könyv­tár olvasóinak száma, s rend­szeresen folynak az ismeretter­jesztő előadások is. Ahol ez hiányzik, hiba van az irányí­tásban, az igén.ykutató munka rendszeressé tételében. Mi te­hát a végső cél? Az, hogy a fal­vak kommunista vezetői járja­nak elöl a kultúra megszeret­tetésében és terjesztésében. Le­gyenek ők az úttörők és bátor Kezdeményezők a kultúra fel­virágoztatásában. Ahol ez való­ra válik, nem marad el az ered­ményi B. S. A földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együttes határozata alapján 1958. márciusi-tői a földműves- szövetkezetek végzik a gépi munkák szerződését és irányítá­sát egyéni termelőknél, szakcso­portoknál. társulásoknál, állami es célgazdaságoknál és egyéb állami vállalatoknál. A talajmunkák végzésénél 3 féle munkadíjat különböztetünk meg. így kisüzemi, kedvezmé­nyes és nagyüzemi. Kedvezményes munkának számít, ha a földművesszövet­kezetek a termelői szakcsopor­tokkal. szakszövetkezetekkel, mezőgazdasági társulásokkal es az egyéni termelőkkel úgy köt­nek szántási szerződést, hogy a traktoros legalább 12 kh-t tud felszántani és ennek elvégzése közben az első és az utolsó mun­kahely közötti megtett út nem haladja meg a 2 km-t és a munka előre így van utalvá­nyozva. Ebben az esetben a munka elvégzése 128 Ft-ba ke­rül. Ha a megrendelők úgy köt­nek szerződést, hogy 1 nagy­üzemi műszaknorma 1 táblában teljesíthető, a munkát nagyüze­mi munkának kell minősíteni. | ez a munka kh-ként 120 Fl-ba kerül; Minden egyéb talajmunka kisüzeminek számít. A íöldmüvesszövetkezetek a szerződés alkalmával a szerződő féltől 140 Ft-ot szednek be kh- ként és a munka elvégzése után 14 napon belül kötsles szám­fejteni és a megrendelőnek a munka végzésétől függően a kü- lönbözetet visszafizetni. A munka kedvezményes jel­legét a gépállomás brigádveze­tője és a földművesszövetkezeí megbízottja közösen állapítja meg. Vitás esetben a traktoros is szóhoz jut és az ő részvételé­vel felmérik a területet és a tá­volságot. A szantógépek kormá­nyosának anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy az említett feltétel­nek megfelelően, közelesö földe­ken dolgozzék. Ha kifogástala­nul forgatott az eke és jó mun­kát végzett a traktoros, akkor az elvégzett munka után kh- ként 2 Ft jutalékot kap a ked­vezményes szántás esetében. Felhívjuk a termelők figyel­mét, hogy saját érdekükben úgy szerződjenek, hogy a kedvezmé­nyes díjjal tudjuk részükre a munkát elvégezni. Ambrus J PeciaüólíUsoK és szülők találkozása a kecskeméti tíaruevaíoaii A pedagógiai hét keretében áp­rilis 22-én délután tél 4-kor ren­dezték meg a pedagógusok és szülök találkozóját a Kecskeméti Barneválban. "Az iskolás gyei- niekek életkori sajátosságai és nevelési Jeíadatok* címmel Csősz Lajos pedagógus tartott előadást, értekezésében mélyrehatóan fog­lalkozott a gyermeklélektan fej­lődésevei, a szülői nevelés fon­tosságával, a túlzott szigor, vagy engedékenység íokozati különb­ségével. Itt két kategóriát kell megkülönböztetni: az alsó és fel­ső tagozatos gyermekek lélekta­nának alakulását. Kifejtette, nogy a tanári nevelés nem pó­tolhatja a szülő, a családi kör­nyezet nevelő hatását. A szülök hozzászólása azt bi­zonyította. hogy örülnek ennek az új kezdeményezésnek. Igj még elmélyültebbé válhat az üzemekben dolgozó szülök és a nevelők kapcsolata. Ugyanezen a napon nyilvá­nos szülői értekezletet tartottak a konzervgyár telepein, a gyufa- gyárban es az Epületlakatos- ipari Vállalatnál. A pedagógiai hét műsorában április 24-én délelőtt 8-tól 5 óráig »Bepillantás az iskola ele­iébe« tömmel nyílt tanítási na­pot rendeznek a város vala­mennyi iskolájában a szülők részvételével. Délután 6 órákor »A nevelés elmelete és gyakor­lata.« címmel vitaestet tartanak a SZOT nagytermében. Beveze tőt mond; Madarász kászló. képtelen képeslap Urqoványról, — avagy. tévéi a áepzoHHívcsíen Aiap ftia«mrai<4iiiiiia* — Képeslapot kapott szer kesz- i ősegünk. amelynek kepeiie nem is figyeltünk volna fel, ha figyelmes levelezőnk nem a kö­vetkezőket írja rajta: »Az első orgovanyi képeslapon üdvöz- iuin a szerkesztőség munkatál sait...« Mivel pedig az emberi ter­mészet őrök törvénye, hogy minden újat és minden »elsőt- vigyázóbb szemekkel fogad. — mi is fordítottunk a lapon, s üaposan megnéztük képeit. Három kép látható rajta fan­táziátlanul, geometrikusán osz­tott, — három mezőben. Az eiso egy földszintes, feltehetően új ottlétét ábrázol, — a másik kettő pedig egy és ugyanazon templomot, — elölről és hátul­ról fényképezve, —- virágzó ku- i.iricaszárak (!!) között. Hirtelen megrázzuk fejünket, n int aki nem akar hinni a sze­mének: »ez lenne az első orgo- ványi képeslap? Tiszteljük mű­emlékeinket'. templomainkat is. — de ez volna Orgovány — ma?« ; GYÖKERES í SZŐLŐ VESSZŐ, *• » : 2 éves, 111. osztályú, telepítésre még alkal- ; más, darabonként Ti ! filléres árért beszerez­hető, Ezerjó, Sárfehér, Kadarka és Kövidinka fajtákban; : Faiskola V. Kiskunhalas. : lois * »«wttMUmwmmtMm»«».«. Ismét megioiútijuk a lapot, s a haiso felírás: »Képzőművé­szeti Alap Kiadóvallalata- — meggyőz bennünket, hogy a lap — minden látszat ellenére — nem 1914-rben, hanem az ötve­nes , években készült, s nem a református egyház adta ki, ha­nem államköiíségen egy allami vállalat, amelyik méghozzá Képzőművészetinek- ríevezí magát! De jól is van ez így! Boldo­gult Francia Kiss Mihály há- .aUodva teszi össze kezeit sír- mban. s a Képzőművészeti Alap ídszentjeihez imádkozik, hogj sokáig tartsa még ilyen szel­őim lrissésegben a kegyelmes .síén őket, — számos ilyen szép és tanulságos képeslap elkészí­tésére szerte Magyarország fal­airól és varosairól. S ha meg egyszer úgy hozza a sor, hogy .sínét Grgovanyról akarnak ké­peslapot készíteni, akkor ne mledkezzenek meg a keresztelő- medencéről sem, a református papiakról, sem pedig a Hangya- aolt előtt peckesen, óraláncosan ; eszi to községi elöljárókról, és • ehetóleg magáról Francia Kiss •lihály sírhantjáról sem! Hiszen Orgoványról lévén szó, — mindez olyan jó téma lehet gy képeslap szamára!« (Francia Kiss Mihály lelkének nálája mellett' azonban a min­isét kacagtató ördög kuncogását is hallják meg a Képzőművé­szeti Alapnak — vajon mit lény képeznének a képeslapokra — Szíólinvórosban?) (—ng—) Képek a járás életéből o-oooo-g-o-o-o-o-o-o-ooooo-o-o-ooo-o-oooooooooos f r e «4 a i* ö I (lekről A járás területén az egyéni gazdák a koratavaszi vetések: árpa, zab, mák, burgonya 70 százalékát, a répa 80 százalékát, a zahosbükkönyt teljesen, a vö- röshei'ének 80 százalékai mar elvetették. A termelőszövet ke­zetekben ezekkel a munkaia­tokkal már végeztek; • A járás termelőszövetkezetei a szántóföldeken holdanként több mint egy mázsa műtrá­gyát használtak fel. Vannak tsz-ek. ahol jóval magasabb ez az atiag. A tataházi Petőfi Ter­melőszövetkezetben például 120 kiló műtrágyát használtak fel holdanként, < * A gyümölcsösökben a fatisz- togatasi munkálatok befejezés­hez közelednek. A íapermete- zést 80 százalékban végezték el, A löldművesszövetkezeteknél a munka szakszerű végzésére 5—6 tagú permetezobrigádok alakul­tak. A földművesszövetkezet gondoskodik a mészkénlé törzs­oldat elkészítéséről is; • Jól halad a munka a Bácsal­mási Állami Gazdasag terüle­tén. Eddig 1148 holdon került tőidbe a mag. A burgonya és a kender vetésének nagy részét is elvégezték; A Bácsalmási Gépállomás va­lamennyi érő- és munkagépe dolgozik; A gépállomást kör­nyező termelőszövetkezetek és egyeni gazdasagok földjén 82 traktor és számos vetőgép vég­zi a munkát. A tsz-ek mintegy 21 558 normálholdnyi terület megművelésére kötöttek szerző­dést, Több száz egyéni gazdá­nál is elvégezték már a vetöágy készítést, előzetes * számítások szerint 35 000 normálholdnak megfelelő gépi munkát végeznek majd az egyéni termelőknélj A tataházi Petőfi Tsz életéből Szövetkezetünk tagsága már alig varia a jó időt, hogy hozzá­kezdhessen a tavaszi munkák elvegzeséhez. Amint ez lehetővé vall, serény munka kezdődött a földeken. Eddig elvetettünk 15 hold zabot, 5 hold borsót, 4 hold dugványrépát, 20 hold naprafor­gót, 25 hold burgonyát, 40 hold cukorrépát, 12 hold takarmány­répát, 5 hold baltacint és elültet­tünk 4 hold dinnyét. Ezenkívül mintegy 200 hold vetést fejtrá­gyáztunk. A három holdnyi do­hánypalánta mar szépen fejlő­dik. Az állattenyésztésben az az újság, hogy a 10 darab tovább­lenyésztésre nevelt növendék bi­kából négyet kijelöltek az or­szágos mezőgazdasagi kiállítás­ra. A legszebb közöttük a Piros fia, amely 520 kilogramm volt egyéves korában. Az anya tej­termelése 6000 kilogramm éven­te, amelyből a tsz,20 ezer forint jövedelmet vár. A tagSag munkakedvéhez az is hozzájárul, hogy ebben az év­ben már ötször osztottunk kész­pénz előleget. A munkaegysé­gekre 143 250 forintot osztottunk szét s egy munkaegységre 15 fo­rintot adtunk eddig ki. Szebellédi Nándor levelező Vasárnap délután. A falu ebédutáni csendes pihenőjét élvezi, de ni- csak a leányiskola télé minden irányból feke­tebe öltözött asszonyok sietnek. Nagy napjuk lesz ma. ötven évvel ezelőtt, 1908-ban vé­gezték itt az elemi is­kola IV. osztályát. Leg­többjüknek ez volt a legmagasabb iskola, amit elvégezhettek ab­ban az időben. Kezük- ben pár szál ibolya, já­cint és szalvétával le­takart: süteményes tál szerénykedik. A IV. osztályos tan­terem hangosan tere­ferélő vidám nagyma­mákká), dédnagyma- makkal telik meg. Vi­dám kiáltásokkal fo­gadják. ha egy-egy rég nem látott ismerős ér­kezik. A Himnusz elének- iése után az iskola igazgatóhelyettese üd­Ötven éves találkozó vözli a megjelent »öreg diákokat«. Az iskola legfiatalabb tanulói nevében Tóth Zsuzsa s Vincze Klára V. osz­tályos tanuló köszönti a kedves vendégeket. Viszonzásul a nagyma­mák olyan dalokat éne­kelnek el, amit 50 év­vel ezelőtt tanultak itt az iskolában. Valaki egy költeményre is em­lékszik még, de hiába kérlelik, hogy szavalja el, nem lehet őt rá­venni . .. Lámpaláza van ... Egy kis megnyitó után elkezdődik a be­szélgetés, lebben az emlékezés íátyla s a rózsaszín szemüvegen át csupa szépet, jót lát­nak. Mindenre vissza­emlékeznek, a legap­róbb részletekre is. Az ötven évvel ezelőtti diákélet úgy tűnik, mintha tegnap történt volna. Mintha tegnap szorították volna gör­csösen a palavesszót, tegnap játszottak vol­na fogócskát az udva­ron és Marika tegnap ültette volna a hóba a kis Rozikát. Visszaal- modják a régmúltat, miközben pohárkó- szöntők hangzanak el a dúsan terített fehér asztalok mellett. Később a retikülök mélyétől selyempapír­ba csomagolva előke­rülnek az unokák, déd­unokák fényképei, Ver­senyeznek, kinek van több!? És dicsekednek; az én fiam mérnök;,, az enyém tanító.;; a kis unokám már máso­dikos és kitűnő tanuló, belőle orvos lesz, A* egyik nagymama ötven évvel ezelőtt tanult lcldrajz leckét mondja szóról szóra. Erre vi­dám nevetes hangzik minden oldalról; öt órakor beszól András bácsi, az iskol: nivatalsegédje, hogy megérkezett a fényké­pész, aki az udvaron csoportképet készít ró­luk, Mindenki a fej- kendőjét igazítja, a szemüveget félreteszi s a szélekep levők izgul­nak, hogy rajta lesz­nek-e ők is a képen; Este hét óráig tart a vidám találkozó. Ekkor a vidékiek, akik Báta-. székről. Bajáról, Kis­kunhalasról, Mélykút- rol jöttek, a vasútállo­másra mennek. Haza- leié menet még vissza­intenek egymásnál:; »viszontlátásra a kö­vetkező 50 éves talál­kozón!« Grosschmid Istvánná levelező «biwtárak és a közsécrfeileszíés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents