Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-24 / 96. szám

A megfiatalodott üzemrész és új lakéi! Levetette piszkosszürke külsejét és az ügyeskezű építik munkások a tavaszt jelképező pasztellszínre varázsolták. Ez a külsejében csinos, tiszta, hívo­gató épület — a volt daraboló — belsejében is újjászületett, illetve meglepetéseket tartogat. Hiába keressük a régi arcokat, nem leljük meg. Elmentek más üzemrészbe, s átadták helyüket azoknak a pelyhesállú ifjú titá­noknak. akik a vasas szakma elsajátítása céljából jöttek a Kiskunfélegyházi Gépgyárba. Hamarjában 11 olaj-rozs- daioltos ruhájú ifit számolok össze. Két csoportba gyülekez­tek. Hegesztenek. Hol az egyik hol a másik csoport mellett áll meg Pintér Ferenc, a tanmű­hely mestere. Régi ismerős ő. Emlékszem, az elsők között szerepelt a neve a szakma kiváló dolgozói kö­zött. Több kitüntetés birtokosa. Ősz óta ebben a műhelyben ta­nítja »fiait« a szakma forté­lyaira. Övele elegyedek beszédbe és kérdezősködöm a fiatalok mun­kájáról, érdeklődési köréről. Megtudom, hogy egyik ifjúból sem lesz hegesztő. Mind a 11 vasszerkezeti lakatosnak készül. — No, de nem árt meg nekik, ha megtanulják a hegesztést — kacsint rám huncutuL Fejemmel bólintok. A mester aztán így foly­tatja: Olyan gyerekeim is van­nak, akiknek kezében úgy áll a szerszám, mintha azzal szület­tek volna... Szemerédi Ágos­ton, Radics Sándor. Kovács Jós­ka, Peregi Jóska sokat ígér. A kis Czakó sem ügyetlen. Barta Lacinál azonban más a helyzet. A csinta lanságot hamarabb el­raktározza, mint a szakmai fo­gásokat, no meg a leckét. Var­ga Jancsi egy időben Cézárnak —• római császárnak hitte ma­gát. Amikor Piszman Istvánt kizártuk az iskolából, mert nem tanult, akkor még pimaszko- dott, cinikus volt, fegyelmezet- lenkedett. De aztán Jancsi vál­toztatott magatartásán, bár még jelenleg is vele van a legtöbb baj. Pedig ő jóval kevesebbet tud, mint a többiek. Elférne egy kis tudomány az ő fejében is. Egy pillanatra abba hagyja a beszélgetést, megnézi meddig jutottak -fiai«- a mun­kában, aztán visszatér. Elmond­ja, hogy a gyerekek »önállóan« is dolgoznak, a még elmaradha­tatlan kis segítséggel. Önállóan állítottak elő 50 darab négy ki­lós gázfejlesztőt. 56 szellőzőzsa- lút, 10 darab szeszhengeres hű- tötartalyt, a majsai tanácsnak egy vaskaput, márciusban pedig 80 ezer lábrácsot. Ami még itt említésreméltó az, hogy sajat szerszámaikkal dolgoznak. Az elég részletes és kimerítő téma lezárásával ezután a be­szélgető« fonala arra terelődik, hogy ki, mit csinál majd, ha felcsendül a munkaidő vér gét jelző gong. A mester, mint jó apa, aki ismerj gyerekének minden lépé­sét, így válaszol: — Varga, me; Bense futballoznak. Radics at létizal. Peregi Józsi a vasutas ifiben kergeti a bőrlabdát. — Szemerédi Ágoston a köny­veket bújja. Ez meg is látszik rajta. Gyorseszű gyerek, önál­lóan gondolkozik és ügyes a ke­ze. Rajta kívül alig látogatják a könyvtarat. A többség csak új­ságot olvas. A szépirodalmi Könyvekkel nehezebben barát­koznak. Azt mondják, elég ha a leckét megtanulják ... De nézzük csak meg délután meg este az utcát. Megtaláljuk ott téníeregni a mi drága fiain­kat. Ezidőben forgathatnák oda­haza, vagy a könyvtárban a tu­dást jelentő könyv lapjait. Egyetértünk a mesterrel és végezetül csak annyit mondunk: nekünk valóban műveit, sok- irányban képzett szakmunká­sokra van szükségünk, mert az egyre szépülő élet és az igények növekedése ezt követeli meg tőlünk és a jövő szakemberei­től. Veness ■— HÍREK A BALOTASZÁLLÁSI párt- szervezet vezetősége megtár­gyalta a tanács munkáját. Meg­állapították, hogy a tömegkap­csolata nem kielégítő — a ve­zetők keveset vannak a töme­gek között. Azt javasolták a ta­nács vezetőinek, hogy rendsze­resen tartsanak kisgy üléseket a falu különböző helyein* » JÁNOSHALMÁN a békebi­zottság kisgyűléseket tart, A kisgyűleseken a szovjet kor­mány békejavaslafait fogják is­mertetni az atom- és hidrogén- bomba-kísérletek egyoldalú be­szüntetéséről! * BAJA városban az üzemi KISZ-szervezetek április 4 tisz­teletére indított munkaversenyét tovább folytatják május X méltó megünneplésére. Xe, idei telepítésekkel félmillióra növe­kedett megyénkben a barackí'a'állomány A tavaszi gyümölcsfatelepítés befejeződött'. Az elmúlt hetek­ben mintegy 150 000 kajszibarack-csemetet ültettek el, melynek zömét Kecskemét környékén telepítették, A fiatal íácskákkal fél­millióra növekedett megyénkben a baraekíák száma, A mezőgazdaság fejlesztésének 15 évre szóló távlati tervei szerint újabb területeket vonnak be a gyümölcstermelésbe. En­nek a tervnek megvalósítását segíti a 100 000 barackía elülteté­sére indított akció is. Tizenöt év alatt mintegy kétmillió gyü­mölcsfát telepítenek zart gyümölcsösökben. DUNAVECSÉN megalakult a május 1 előkészítő bizottság. Úgy tervezik, hogy május 1-én zenés ébresztővel veszi kezde­tét az ünnepség. A község dol­gozói a dunapartra vonulnak, ahol az ünnepi beszéd után Íz­letesen elkészített halászlé, il­letve birkapörkölt lesz ebédre. Vidám majális, sport- és más kulturális rendezvények is sze­repelnek a nap műsorában; A dunavecsei járási pártbi­zottság fontos politikai kérdés­nek tekinti a párttagsági díjak rendszeres befizetését. A rendszeres tagdíjfizetés egyik eszköze a párttagság és a pártszervezet szoros és állandó kapcsolatának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a párt­tagok, akik elhanyagolják a tagsági díjak rendszeres fizeté­sét. rendszertelenül, ritkán jár­nak el taggyűlésekre és nem vé­geznek pártmunkát sem. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos problémákat a járási pártbizott­ság negyedévenként megbeszéli az alapszervezetek gazdasági fe­lelőseivel. A partszervezetek több alkalommal már taggyűlé­sen is foglalkoztak a tagdíjfize­tés helyzetével és névszeriut is bírálták azokat, akik elmarad­tak. Ez a módszer eredményes­nek bizonyult. Március hónap­ban a párttagságnak már 97 szá­zaléka időben kifizette tagdíját. T. J. FURCSA JÁTÉK honosodik meg néhány óét óta a dohányosok népes táborában. Elsősorban azok körében, akik az ”5 éves terv« cigaretta füst­jének hódolnak. A játék nagyvonalakban így /folyik le: (Színhely: bármelyik trafik, kisker. bolt. Kivételt ké­peznek a kecskeméti vendéglátó egységek, mivel ezekben csak a legritkább esetben lehet olcsóbb cigarettát kapni.) Dohányos: Kérek egy csomag •>5 éves terv« cigarettát, Eladó: Tessék! Dohányos: (Miközben a pénz- láicájából számolja ki a pénzt, félszemével sanda pillantást vet a cigaretta csomagolására. Lát­hatólag elégedetlen a rövid vizs­gálat eredményével. Odahajol az eladóhoz és súg valamit a fülébe úgy, hogy más ne hallja meg.) Eladó: (Fogja a már kiadott csomagot, visszateszi a polcra. Majd egy ügyes kézmozdulattal a pult alól, mint egy középkori varázsló, elővesz egy hasonló csomagolású Tervet és máris a Dohányos kezébe csúsztatja.) Dohányos: (Láthatólag meg­nyugodva tizet és távozik.) A játék mindössze eddig tapt. Külön érdekessége, hogy meg­A tisztasági hónap „eredményéről“ Április tisztasápi hónap. Meg­hirdettünk, mozgalmat indítot­tunk és, sajnos, csak papíron maradt. Kecskeméten az utcák éppen olyan piszkosak, mert senki sem ellenőrzi a főutcákon kíuMl, hogy vajon a kiadott ren­deletet vegrehajtják-e? Nézzük meg: Dobó István utca. Petőfi utca, Ladányi utca. A legforgal­masabb útvonalnak, a Gáspár András utcának mellékutcai. A szennyvíz az amúgyis félméte­res sárba kiöntve. Ugyancsak ide kerül a salak, a hamu, az­által az úttest télméterrel ma­gasabb, mint a gyalogjáró. Eb­ből . következően egy nagyobb eső esetén az úttestről a víz a házak udvarára ömlik. Nézzük tovább; Reiszman Sándor utca, Fehér utca, mind­mind megannyi ragályterjesztö pocsolya, és lehetne sorolni a kövezetlen utcák állapotát. Tudjuk, tisztában vagyunk azzal, hogy az utcák kövezése csak terv szerint történhet, de büntetést kellene alkalmazni olt, ahol az udvari szemetet az ut­cára öntik ki. Máris bűzös, mi lesz a melegebb idők beálltával? Véleményem szerint a -tisz­tasági hónappal« kapcsolatban a városi tanács hozzon rendeletet, amit minden házra függessze­nek ki — legyen az akár KIK- ház, akár magánház hogy a szemetet csak az e célra kije­lölt helyen lehet tárolni. Kovács Jánosné levelező ügyelésem szét int nem min­denkinek cseréli ki az Eladó a cigarettáját. A kedves Olvasót, — ha már elkezdte olvasni ezt a kis írást, bizonyára érdekli, mi is az alap­vető oka az utóbbi időben el­terjedőben levő játéknak? Elmondom. A dohányosok kö­rében nyílt titok, hogy egyazon márkájú cigarettának közel sem azonos a minősége. Hiába van a csomagon az *5 éves terv« mát­ka, ha az előállítási hely nem Lágymányos hanem Pécs, vagy Eger. A lágymányosi cigaretta kellemes zamatú, tehát azt ke­resik az emberek. Néhány hete azonban új, egészen váratlan fordulattal lepte meg a dohá­nyosokat az Élelmezésügyi Mi­nisztérium Dohányipari Igazga­tósága. Megszüntette az -5 éves terv«-et és helyette »Terv« ci­garettát adott ki, elképesztően gyenge, orr- és torokfacsaró mi­nőségben. Fenti játék magyarázata te­hát az, hogy a raktárakban je­lenleg meg van némi »5 éves terv« cigarettakészlet, amiből egy kevés még jut a boltokba t így a jobb vevők még szórvá­nyosan hozzájuthatnak a — pult alól.., Szomorú perspektíva! Mi lesz, ha elfogy a lágymányosi, utána a pécsi, az egri, majd a többi dohánygyár »5 éves terv« ciga­rettája? Kedves jó dohánykészító szaklársak! Igen tisztelt Do­hányipar! Sürgősen vizsgálják meg Önök is a nagymértékű romlás okát, mert játék ide, já­ték oda, a »Terv« cigaretta tényleg élvezhetetlen! Mezei I KÓRMÁZ madarak szamára Indiában mar 25 ev óta kór­házat tartanak fenn madarak számára. Az elmúlt évtized fo­lyamán több mint 71) 000 madár részesült itt kezelésben. Delhiben 1957 novemberében újabb házat bocsátottak az em­lített kórház rendelkezésére; az új épület háromezer tollas ven­déget képes befogadni. PALI ii. Néhány napon keresztül meg­ügyeltem Palit. Örült a gondos­kodásnak, és tanult. Elmondta, nogy már nem jár ki a kubik- gödórbe. ahol a banda tagjaival a délutánokat eltöltötte, és ahol a lopott holmikat tárolták. A mozi előtt sem keregeli már a húszfílléreket. Ezekben a na­pokban többször felelt értelme­sen, okosan. Nem buta gyerek. . Egy hét telt el így, miközben lelve tettem napközibe s innen sem hallottam semmi panaszt, — s Pali egyszer nem jött is­kolába. Az első szünetben, mi­után megkértem kollégámat, ügyeljen az osztályra, kimentem Paliék lakására. Nem volt ott­hon. Igyekeztem vissza az isko­lába. Útközben eszembe jutott, hogy az agyaggödör nem mesz- sze van az iskolától, kimegyek. Mentem hat tovább. Nemsokára meglepetés ért. Az iskola kerí­tésének hátsó oldalában ott ült Pali és zokogott. Rongyos ruhá­ban, ingben és mezítláb. Bevit­tem az osztályba és a többiek előtt megkérdeztem, hol a ru­hája? Zokogva elmondta, hogy édesanyja eladta, mert mind­ketten isznak- Az osztállyal együtt megdöbbentünk és felhá- bo'rodtunk. A tantíást folytat­tam. Délben egy felszólítást küldtem a szülőknek, melyben figyelmeztettem őket, hogy tan­köteles gyermekükről való gon­doskodást elhanyagolták és igye­keztem felelősségérzetüket fel­kelteni. Ezután egyenesen a porcelángyárba mentem, ahol a parttitkárnak elpanaszoltam az esetet. Miután felháborodásának kifejezést adott, biztosított ar­ról, nogy intézkedni fog. Másnap délelőtt hívtak a pártbizottságra. Az igazgatóm még meg is kérdezte: Csak nincs valami baj? Nem kapcsoltam azonnal és röviden csak annyit mondtam: nem hiszem. Fél kettőre érkeztem fel a pártbizottság titkárához. Cincle- n bácsi js ott volt. — Beszélgettünk itt a nevelés egyes kérdéseitől — kezdte a titkár. — Nagyon örvendek, titkár elvtár« — mondtam dr nem tud­tam mire vélni, hogy miért ép­pen Cindertvel. , Panasz érkezett, hogy bántja a gyerekeket, és úgy bánik ve­lük, mint a jutási őrmester ka­tonáival. Kicsit mérges lettem — sok­mindent rám lehet fogni, de ezt nem. — Ki tette a panaszt? — Cinderi elvtárs. Elmondtam az egész esetet. — Na, mit szól ehhez, Cinderi elvtárs? Csönd lett, hallgattunk. — Mondja, Cinderi elvtárs, ne­héz dolog a földből porcelánt készíteni? — Az bizony nehéz; — Mit gondol, mennyi munka van egy gyerekkel, mire az em­berré felnő? Hallgattunk. —• Egyébként nagyon kérem, igyék sokkal kevesebbet és tö­rődjön sokkal többet a csalad­jával. Tanító elvtársat pedig ar­ra kérem, ha problémája lesz. bizalommal forduljon hozzám, különösen az ilyen kényesebb esetekben. Ezentúl Pali a rongyos ruha­jában járt az iskolába, egyre piszkosabban. A napköziből el­elszökött. A tanulásban súlyo­san visszaesett. Bántott a dolog. írtam szinte valamennyi zart nevelőintézet­nek, s egyik helyről választ kap­tam: »Bar intézetünk az árva és félárva gyermekeké, de ha ked­ves kolléga felelősseget vállal a gyerekért és a gyerek olyan erkölcsi színvonalon all, hogy közösségbe még érdemes bevin­ni, minden további nélkül, té­rítés mentesen fogadjuk« Vá­lasztani kellett a kényelmes és kényelmetlen között. Lehet, hogy sok kellemetlenségem szár­mázik ebből a dologból, becsü­letbeli kérdés, felelőség. És mi a biztosíték, hogy nem követ el valamit ez a leromlott erkölcsű gyerek. Az igazgatóm is felhív­ta a ügyeimet erre. De mi lesz Palival? így került rá a levélre aláírásommal a »felelősséget vál­lalom, ajánlom«. A szülők nem gördítettek aka­dályt. összecsomagoltam a gye­reket, s személyesen vittem el. Lesz-e belőle ember, vagy sem, nem tudom. Honnan is tudhat­tam volna? * Négy és tél év múlva, mint katonatiszt, visszatértem egy­kori munkahelyemre. Megnéz­tem iskolámat, a varost, a por­celángyárát, általában mindent és mindenkit, akihez5* emlékem fűződött. Ahogy a gyár udvarán áthaladtam. rámkiabált egy nyurga kamaszos tpari tanuló: — Tanító bácsi! Alig ismertem meg tanítványomat. — Hogy kerülsz ide? — Elvégeztem a Vili. általá­nost és ide szerződtem apám egykori munkahelyére. — Most mindhárman egy üzemben dolgoztok? — Nem. Anyám meghalt. Apám nem sokkal később el­hagyta a csaladot. Azóta a ha­zat és a kertet én gondozom, a gyerekeket nagymama. Apám nem is lakik itt. ezért kelleti hazajönni. — Szereted ezt a szakmát? — Tudja, tanító bácsi, szinte itt születtem a gyárban és nem is akarok elmenni innen soha. Elnéztem ezt a koiavén ka­maszt. Megvártam. Sétáltunk vele egyet. Kimentünk a kubik- gödörhöz. körülsétáltuk az isko­lát, aztán elmentünk haza. Ke­veset beszéltünk, inkább csak emlékeket idéztünk. Héjjas László tanúim, 'elügv. Helye« módszer

Next

/
Thumbnails
Contents