Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

Termelőszövetkezeteink használják fel az állam által nyújtott segítséget TERMELŐSZÖVETKEZETE­INK megszilárdítását és további növekedését pártunk és kormá­nyunk több intézkedéssel segíti elő. Ezeknek a határozatoknak végrehajtására a megyei pártbi­zottság útmutatása alapján me- gyeszerte serény munka folyik. A termelőszövetkezeteknek nyújtandó segtíség meghatározá­sára a közelmúltban járási aktí­vákat tartottak. Ezek az értekez­letek a kalocsai, a dunavecsei járásokban, Baja és Kecskemét városban sikerültek a legjobban. Ezeken a helyeken konkrétan, minden egyes termelőszövetke­zetre vonatkozóan külön-külön határozták meg a segítés mód­ját. A járási aktívák vitáiban na­gyon sok termelőszövetkezeti ve­zető is részt vett. Felsorolták, hogy a szövetkezetük megerősí­téséhez a járási tanácstól, a Nemzeti Banktól, vagy a gépál­lomásoktól milyen segítséget vár. nak. Örömmel tapasztaltuk, hogy az illetékes szervek vezetői a kért segítség megadásáról bizto­sították a termelőszövetkezete­ket; Az aktíva értekezletek részle­tesen foglalkoztak az áruterme­lés növelésével és az osztalék nagyobb részének pénzben való juttatásával. Ennek előnyéről azonban több termelőszövetke­zeti vezetőt még nem sikerült meggyőzni. AZ ÉRTEKEZLET a termelő- szövetkezetek munkájában ta­pasztalható több hiányosságra is rámutatott. Vannak termelőszö­vetkezetek, amelyek kevés pil­langós növényt termelnek és nem vették igénybe a számukra kedvezményesen biztosított lu- cemamagot. Megyénknek jutta­tott 200 mázsa lucemamagból, eddig mindössze 57 mázsát és 90 mázsa vörös heremagból csak 23 mázsát igényeltek. Több mint 40 termelőszövetkezet még nem ren­delte meg a műtrágyaszükségle­tét. A növényvédőszer-szükségle- tét pedig a termelőszövetkezetek­nek csak 30 százaléka rendelte meg. Erre az évre mindössze 57 katasztrális hold szőlő telepíté­sét tervezték, ami lehetősége­inkhez képest igen kevés. Ugyan­így kevés a tervbevett, új gyü­Tegnap is látták Ervint! Édesgetéssel tolvaj lásra „nevelnek“ egy iskolaköteles gyereket A Talfája dülőútján haladt Székely Ervin, amikor volt osz­tálytársai megszólították: — Hová mégy? t — A gazdáékhoz! Délutánra járt már az idő, de a gyerekek kis tanakodás után mégis jelentették tanítójuknak: találkoztak Ervinnel, akit — bár iskolaköteles, — kiírattak szülei a katonatelepi iskolából azzal, hogy Nyársapátin íratják be is­mét, de — amint látható is — oda sem jár. Másnap reggel a városi tanács jutója állott meg a »gazdáék«, Rimóczi Mária háza előtt.-A vá­rosi tanács igazgatási osztályve­zetője és Romhányi Gyula igaz­gató-tanító szállt ki belőle. — Székely Ervin ügyében jöt­tünk. Rimóczi Mária — a láthatóan jóltáplált, s vidám természetű dős lány szeme egyszerre látszott dühöset, engeiiekenyt, negriadtat, elszántat, s álnok­ságtól teltet. Csak éppen barát- ágtalanságát nem tudta titkolni izíves gesztusai mögött: — Fáradjanak beljebb. De a gyerek nincs már itten kérem? — Pedig itt volt tegnap! — Az nem igaz! Ki mondta? —- Majd azt is megtudja, ha szükség lesz rá! — felelte az igazgató, s jóakaratúan foly­tatta: — Nem megmondtam már magának, Mária, hogy ne alkal­mazzon iskolaköteles gyereket? — De hisz nem alkalmaztam én kérem! Csak pihenni volt itt, ideküldte az anyja! S már nem is jár ide, mióta kiiratkozott az Iskolából. — Nézze! Mi bizonyítani tud­juk, hogy még tegnap is itt járt. s hogy magukhoz édesgették, s rosszra tanították, iskolábajárás- ra pedig nem kötelezték. Amint látható, s — előre is várható volt —, a Rimóczi-csa- ládnál semmi eredményt nem le­hetett elérni. Tagadják, hogy különösebb munkával gyötör­ték volna a gyereket, Rimóczi Mária hol azt mondja, hogv munkabért nem fizettek neki hol pedig áradozik: »még ruhá­val is elláttuk«, végül azonban beismeri: több gyereket is alkal­maztak cselédként. A teljes igazságot a szomszédban, K. Kiss Istvánéknál tudjuk azon­ban meg, akik elmondják, hogy a gyerekeket Rimócziék — lo­pásra tanították: — A kis Ervin —, akit végül egész vaddá neveltek — mondja az igazgató — még nekem sem Köszönt az állomáson, amikor egyszer találkoztunk. Fennhéjá­zó és szemtelen lett; K. Kiss Istvánék pedig így mesélnek a gyerek »nevelésé­ről-«: — Mitőlünk lopta a fáról a gyümölcsöt, ami még nem is lett volna baj, de mikor megkérdez­tem, azt mondta, hogy »Mária néni kérte, neki is viszek«. — Nem olyan gyerekes kibú­vó volt ez Ervin részéről? — kér­dezzük. — Nem — felelik —, mert máskor meg tormát ásott fel a kertből a »Mária néni uborká­jának savanyításához«, s a Mária teheneinek pedig ölszámra hord­ta a káposztalevelet. Ebből is látszik, hogy csak Rimócziék taníthat- ták a lopásra. Megerősíti ezt az igazgató is, akitől pedig egy lakatot lopott el a gyerek, s mikor felkereste Rimócziékat, azok »éppen akkor akarták visszavinni« a lakatot. Nem akarjuk nyújtani cik­künket. A fentiekből is min­denki láthatja, hogy Székely Ervin iskolaköteles iskolakerülő nem volt jó kezekben Rimóczi éknál. S kérdéses az is, hogy jó helyen van-e édesanyjánál, annak vadházastársánál, akik lám, nemcsak hogy nem íratják be Nyársapátin iskolába, ha­nem minden lelkiismeretfurda- lás nélkül, még mostanában is, elengedik időnként Rimócziék- hoz, akik édesgetéssel lopásra nevelik a gyereket —, elkövetve ezzel az ifjúság elleni bűntett aevik súlvos cselekedetét! í—va mölcsös telepítése és új kertésze­tek létesítése; Termelőszövetkezeteink 1403 darab szarvasmarhát igényeltek, Ez kielégítő, csak még egy járás és két város van lemaradva. El­maradás van a juhállomány es a sertés anyatörzs bővítése te­rén, valamint a baromfitenyész­tés fejlesztésében. A megyében eddig mindössze 15 termelőszö­vetkezet igényelt baromfi tör­zset; A FELSOROLT hiányosságok ellenére a termelőszövetkezeti aktívák tapasztalata azt mutatja, hogy szövetkezeteink többsége az állam által nyújtott segítséggel ebben az évben újabb lépést tesznek erősödésük és további fejlődésük érdekében. Tompa Béla Naposcsibét saáttít Albániába a Kecskeméti Keltető Állomás A Bugacpusztai Állami Gazda­ságnak messzeföldön híres ba­romfi állományából szívesen vá­sárolnak külföldön is. A Kecske­méti Keltető Állomáson legutóbb kikelt 750 darab fehér magyai fajtájú naposcsibét —■, melynek tisztavérű nevelésével a Bugac­pusztai Állami Gazdaságban fog­lalkoznak — repülőgépen szállí­tották az elmúlt napokban Albá­niába. Ugyanebből a fajtából 3500 tojást küldtek keltetés cél­jára. Albániában azért kedvelik ezt a fajtát, mert az igénytelen parlagi baromfi jól kereső, nem szorul állandóan etetésre és fehér tolla jól értékesíthető. Hatósági közeg ellen juhászbottal, csirkével és sajttal Kovács Ökrös Balázs tiszaúj- falui lakos még a múlt év nya­rán tilosban legeltette jószágait. Ezért őt Markó György mezőőr megbírságolta. Kovács ökrös azonban kemény ember, s »elég­tételt« vett a mezőőrön, — ju­hászbotjával úgy megverte őt, hogy sérülései nyolc napon túl gyógyultak; Az ügyben — természetesen — nyomozás indult. Kovács ök­rös ekkor kapott észbe, hogy mit tett, s ügye kedvezőbb el­intézése végett csirkét és sajtot küldött vesztegetési szándékkal a rendőrparancsnoknak. Megvesztegető szándéka azon­ban nem sikerült. A kiskunfél­egyházi járásbíróság tíz hónapi börtönbüntetésre ítélte a ható­sági közeg ellen erőszakkal és megvesztegetéssel törő juhászt. i’ermelőszö vetkezetek erő- és munkagép javításait, egyéni termelők kisgépeinek javításait rövid határidőre vállalják a megye gépállomásai ■ ! -_iS! .. I'WPI II«1» < Képek a járás életéből Film készül a szalkszentmártoni kostelepről Az országban először a szalkszentmártoni kostelepen kísér­leteztek 38 kát, holdon sziki mézpázsit termesztésével, A szikes legelőn — műtrágyával való beszúrás és a Herke-féle tocsogói öntözés után — 50—60 cm magas juhtakarmánynak igen jó széna termett, A kostelep a múlt év eredményei alapján íz idén 150 kát, holdon létesít sziki mézpázsitot, Ezen a területen már el­szórták a műtrágyát, s most kezdenek hozzá az öntözés előkészü­leteihez; A szikes legelők hasznosításának eredményeiről a filmhír­adó munkatársai rövid filmet készítenek, ami miatt április 11-én ellátogattak Szalkszentmártonba, A kisfilm forgatókönyve már elkészült, s csupán a felvételek elkészítése van hátra; Segítettek az asszonyok Nagy Gáborné, dunavecsei pa­rasztasszony körülbelül egy hó­napja feküdt már gyomor- és bélfekély megbetegedésben, ami­kor Dér Lászióné, a földműves­szövetkezet nőbizottságának el­nöke tudomást szerzett erről. A szerencsétlen asszonynak három gyermekét és édesanyját kell el­tartania és eddig sem fizetést, sem táppénzt nem kapott, vala­mint kórházba sem utalták. A nőbizottság asszonyai megbe­szélték, hogy segítenek Nagy Gá­lasson hallottuk .. hogy 1956-ban, az ellenfor­radalom idején a községi könyv­tárat nagy veszteség érte. A po­litikai és szépirodalmi könyvek nagyrészét egyes felelőtlen sze­mélyek elégették, széttépték. A könyvállomány megkárosítóinak most kártérítést kell fizetniük. A 6737 forintból — ugyanis ekkora összegű könyv ment tönkre — már 5000 forintot befizettek, melyből már könyveket vásárolt Ha Károly tsz-elnök, aki a könyv­tár vezetését társadalmi munká­ban végzi. A könyvtárnak 1958 első negyedévében 70 beiratko­zott olvasója volt, akik 827 köny­vet kölcsönöztek ki. • , ; s hogy az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben már elvetet­ték a takarmányrépát, a borsót és a zabot. A tagok leg.obbet a kertészetben dolgoznak, hagy­mát ültetnek. Ebben az évben először próbálkoznak meg 4 kát. holdon fűszerpaprikatermesztés­sel. A melegágyakban igen szé­pen fejlődnek a paprikapalánták, amelyek rövidesen kiültetésre ke­rülnek. A térmelöszovetkezetnél igen jól halad az 50 férőhelyes tehénistálló építése. Előrelátha­tólag május 1-re befejezik a munkálatokat. • ... hogy a földművesszövetke­zet a dolgozók nyári, aratási- cséplési időszak friss hús, vala­mint zsírellátását egy sertéshiz­lalda létesítésével kívánja bizto­sítani. A felvásárlási hitelből már 20 sertést vásároltak. bornén. Miután gyorsan kellett a pénz, egy gyűjtőívén 650 fo­rintot gyűjtöttek össze, majd a Cöldművesszövetkezet vezetősé­gét keresték fel. Az fmsz gyors­segélyként 200 forintot, a szak- szervezet pedig 300 forintot adott. A pénz egyrészét, 850 forintot, átadták a nöbizottság tagjai Nagy Gábornénak, a többi pénzen pe­dig bevásároltak, hogy a kórház­ban ne érezzen hiányt. Azóta Nagy Gáborné a kórházban van. A család is jól van, mert a nőta­nács asszonyai hetenként meg­látogatják őket. Réti Istvánné levelező Csehszlovákiai levél Tóth Imre elvtársnak, a járási pártbizottság munkatársának nemrégiben levelet hozott a pos­ta a csehszlovákiai Nesvadi köz­ségből, ahol 60 szlovák család él. akik Dunaegyházáról települtek át. így szólnak a kedves sorok: »Kedves Imre Testvér! A leg­utolsó beszélgetésünk alkalmával említetted, a magyarországi ki­rándulást. Mi azóta is komolyan foglalkozunk ezzel... Ez a ki. rándulás rokoni, baráti és poli­tikai jellegű lenne... Politikai jellegét úgy értelmezzük, hogy falunk lakóinak 87 százaléka kol­lektív gazdálkodást folytat, s ki­rándulásunk fő célja az volna, hogy szülőfalunknak segítségére legyünk ahhoz, hogy az ott lakók is minél hamarabb szocialista gazdálkodást folytassanak. Eddig már 25 jelentkező van tőlünk. Husvétkor bált rendeztünk, hogy az útiköltséget elő tudjuk terem­teni. Szervezetünk nevében kér­lek, minél hamarabb intézd el látogatásunk ügyét. Vida Pál, Nesvadi.« • A dunaegyházi dolgozó parasz­tok örülhetnek, hogy Csehlová- kiába települt barátaik ilyen hasznos látogatást terveznek. Új körzeti orvost kapott Solt Nemrégen telepedett ie a köz­ségben dr. Bognár Sándor, Vö­rös-diplomás körzeti orvos. Né­hány perces beszélgetés után megtudtuk, hogy szívébe zárta a a község lakóit, mert már ideér- kezésének első pillanatában, s azóta is nagyon szívesen bánnak vele. Hasonló jókat mondhatna s el Bognár dr.-ról a falu lakói is. A fiatal orvosnak igen nagy kör­zete van — Üj-Solt, Kis-Solt, Petőfi-telep, Révbér, Lukatelek, stb. — s mégis mindenhová el­jut, a rászorultakat nagy türe­lemmel és szakértelemmel vizs­gálja meg. A solti tanács, miután üres orvosi rendelő nem állt rendelkezésére, a tanácsháza egyik szobáját engedte át. Ter­mészetesen akad néhány bosz- szantó probléma —, mint pld. s telefonbeszer^lés - is, de remél­jük, hogy ezek rövidesen elinté­ződnek, s Bognár Sándor dr. még eredményesebben végezheti gyó­gyító munkáját. £sak Röviden 25 darab tenyész szarvasmar­hát vásárolt 250 000 forintért a solti Szikra Termelőszövetkezet. A fenti összegből 125 000 forintot saját pénztárukból fedeztek. Ez­zel a vásárlással negyvenkilenc­re szaporodik a fejős tehenek száma, a szarvasmarhaállomány pedig 87 darab lesz. • Kunadacs községben hét csa­lád 14 taggal 67 kát. hold földön termelőszövetkezetet alakított. A termelőszövetkezet név-választa- sa még nem történt meg. • Április 17-én délután 5 órakoi •Kérdezz—Felelek« ankétot ren­deztek az értelmiség részére Kunszentmiklóson. Az ankéton megjelent Czérna Miklós, a köz­ségi pártbizottság titkára, Takács László vb-elnök, valamint a já­rási pártbizottság és a járási ta­nács kiküldöttei. A vitavezet, Pákái Imre, a Hazafias Népfroni községi elnöke volt. • öt darab kombinált vetőgépe: —, amellyel műtrágyát és vető­magot egyszerre szórhatnak — oocsátott a leszerződött terme­lők rendelkezésére az Ercsi Cu­korgyár. A vetőgépet a földmű­vesszövetkezeteknél lehet igé­nyelni. • A Kunadacsi Nőtanács április 15-én tojásgyűjtési mozgalmat in­dított, amelynek jövedelmét tel­jes egészében a Gyermekváros tavára fordítják-

Next

/
Thumbnails
Contents