Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
\jUUWWU/r +'Vi{Ifw Mom Pedagógiai hét rendezésére határozta el magát a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága és a Pedagógus Szak- szervezet városi bizottsága. Napjainkban szocialista fejlődésünk egyik döntő feltételeként jelentkezik ifjúságunk nevelésének ezernyi problémája. Tudjuk nagyon jól, hogy 1936-ban az ellenforradalom véres napjaiban fiatalságunk egy részében is talajra találtak a legszélsőségesebb nacionalista uszítások, s bár ifjúságunk öntudatosabb része hamar felismerte az ellenforradalom valódi arcát és kijózanodott, nem mondhatjuk el, hogy ez ne lenne intő jel, figyelmeztetés arra nézve, hogy gondosan és sokoldalúan kell foglalkoznunk a felnövekvő fiatalság, a jövő nemzedék nevelésével. Sokan azt mondják még ma is, hogy a nevelés az iskola dolga. Sok szülő vádolja meg a pedagógust, az iskolát azért, ha gyermeke neveletlen, nem sajátítja cl a társadalmi együttélés alapvető szabályait, s ha nem halad előre kielégítően tanulmányaiban. Pedig igazában senki sem tagadhatja le, hogy a társadalom az iskolán kívül is neveli minden korú, rendű és rangú polgárát. Az utca, a szülői ház, a közös szórakozás, a társas együttlét is nevelési tényezőket rejt magában. Csak az nem mindegy, hogyan és miképpen állítjuk ezeket gyermekeink szocialista fejlődésének szolgálatába. tJjszerű és érdekes kezdeményezés, hogy a pedagógiai hét két napján kinyílnak az iskolák kapui a szülők előtt. Az apák és anyák a tanítási órán való részvétellel is meggyőződhetnek arról, hogy iskoláink a legkorszerűbb ismeretekre tanítják gyermekeiket és nevelési módszereink a szocialista jelen cs jövő kívánalmaiból fakadnak, olyan nemzedékek fejlődését segítik elő, amelyek apáiktól, az épülő szocializmusnak nemcsak a távlatait, hanem az alkotás kötelességeit, örömeit, felemelő és megtisztelő megbízatásait is öröklik majd. Szó lesz a pedagógiai héten a legkisebbek ifjúsági mozgalmáról, a nagy múltú és szép eredményekkel büszkélkedő úttörő- mozgalomról. Megtalálták a pedagógiai hét rendezői az alkalmat arra is, hogy a szülők és a pedagógusok találkozón beszélgessek meg kötetlen formák között gyermekeik fejlődését, ösz- szehangolhassák a szülői- az otthoni- és a pedagógusok által irányított iskolai nevelés elveit. Ezek az elvek a szocialista pedagógia alapvető célkitűzéseivel kell, hogy azonosak legyenek. Hiszen egyik legfőbb célja pártunknak, államunknak, szocializmust építő társadalmunknak, hogy erős bázist teremtsenek a holnap építése számára, felvirágoztassák a magyar nevelés dicső múlttal rendelkező hagyományait, a szocialista' élet pedagógiáját. (Cs. L.) Parasztgyűlés Rémen Rém községben parasztgyűlést tartottak az időszerű mezőgazdasági munkákról. 58 dolgozó parasztból 12-en felajánlást tettek adófizetésük határidő előtti .teljesítésére. Az országgyűlés elfogadta az 1958. évi állami költségvetést Befejezte ülésszakát az országgyűlés Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezetésével a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitóttá meg. Az első felszólaló Sályi István képviselő volt, utána Blaha Béla képviselő szólt hozzá a Nehézipari Minisztérium költségvetéséhez. Nagy Mária képviselő a Könnyűipari és az Élelmezés- ügyi Minisztérium költségvetésével foglalkozott. Ezután Suhaj- da József képviselő szólt hozzá az országgyűlés kulturális állandó bizottságának nevében a művelődésügyi költségvetéshez. Kállai Gyula felszólalása A szünet után Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel a vitában. Rámutatott, hogy a költségvetés kulturális célokra 14,235 millió forintot irányoz elő. ez az összeg kereken 1,300 millió forinttal több, mint a tavalyi előirányzat, A feladatok megvalósításához a legszigorúbb tervszerűség, takarékosság, s a helyes gazdálkodás mellett elsősorban az szükséges — folytatta —. hogy tovább haladjunk előre a politikai konszolidáció útján, tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munksápárt politikai és társadalmi vezető szerepét. Pártunk ereje többek között abban rejlik, tiogy helyes politikát folytat s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagyméretű politikai aktivitásnak is, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tömegszervezetekben kibontakozott. A továbbiakban a népfront-mozgalom erősödésével foglalkozott. Elmondta, hogy a közelmúltban hazánk egész területén befejeződött a Hazafias Népfront-bizottságok és elnökségek újjászervezése. Jelenleg az ország egész területén 3441 népfront-bizottság működik s ezek 127 550 tagot foglalkoztatnak A Hazafias Népfront további erősítésének feladatait vizsgálva szólott arról a viszonyról is, amelyet ellenségeink szeretnének a népfronttal kapcsolatban kialakítani. Kállai Gyula ezután szólott arról a viszonyról, amely a Magyar Népköztársaság állama és a hazánk területén működő egyházak, különösen a római katolikus egyház között kialakult. Ezután arról beszélt, hogy az előrehaladás, amelyet pártunk vezetésével egész népünk az ellenforradalom leverése óta tett, érezhető és jelentős a kulturális életben is, termékenyítő hatással volt az értelmiségiek gondolkodására és munkájára. A nyílt ellenforradalmárokat eltá- volítottuk a tudományos és kulturális életből, az egyetemekből és az iskolákból. Pártunk értelmiségi politikájának helyességét mutatja, hogy az értelmiség ellenforradalom alatt tanúsított magatartásának megítélésében sohasem általánosítottunk. A* értelmiség eg y része örömmel konstatálja, bogy végre a párt szakított a régebbi értelmiségi politika helytelen módszereivel. Ugyanakkor azonban nem értik; meg és csodálkoznak azon, ha tévedéseiket, hibáikat, világnézetük reakciós vonásait bíráljuk. Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valamiféle elvtelen, általános bűnbocsá- natot jelent és a türelmet azonosítják a mindent eltűréssel. Mi a törvényességet helyreállítottuk és éberen őrködünk annak tisztaságán. De ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodását Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnézetükben — ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítségükre sietünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással térhessenek át a szocializmfltsra. innen az országgyűlés fórumé-; ról is szeretném felhívni a magyar tudósokat, pedagógusokat, műszaki értelmiségieket, írókat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, s a szocializmus ügye mellé. Biztosíthatjuk ókét arról, hogy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat. (Taps.) — Mi persze nem mondjuk; azt az értelmiségnek, hogy a kapitalista világ kultúrájától és: tudományától semmi tanulni-; valónk nem lehet — folytatta; —, értékeljük és nagyra becsül-; jük és igyekszünk fel is hasz-i nálni a nyugati országok tudo-i mányának és kultúrájának min-; den eredményét. De az értelmi-: ségnek látni kell azt is, hogy a; tudományos eredmények fel- használása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom között. Ezután Kállai Gyula rámutatott, hogy a békéért, az atom-; robbantások ellen folyó küzde-; lemben a nyugati világ értelmisége is mind erősebben szakítja; szét azokat a láncszemeket, ame-j lyek őt a burzsoáziához, az imperializmushoz kötik. Az alkotó értelmiség soraiban megindult eszmei és. politikai tisztázódás eredményeként — folytatta beszédét Kállai Gyula. az országgyűlés januári ülésszaka óta kulturális életünk érezhetően javult. A meglevő helyzet azonban még nem elégíthet ki bennünket, s ezért arra kell törekednünk, hogy elsősorban azokon a művészeti területeken, amelyek a legszélesebb tömegek kulturális igényeit vannak hivatva kielégíteni, a színház és a film területén, tovább erősítsék a szocialista realista tendenciákat. (Folytatás a & oldalon) A TERMELÉS PARTIRA- NYlTÄSÄNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE (2. oldal) A TANÁCSOK ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGÉRŐL (3. oldal) HÉTFŐN SZERDÁN 5—7-IG JÖ, HA TUDJAK A GAZDÁK EGY KISFIÚ TALÁLKOZÁSA LENINNEL (4. oldal) SZIKLAT LEnETNE VELÜK MOZDÍTANI (5, oldal) EMLÉKEZÉS BANK BÄN KÖLTŐJÉRE (R. oldal) SFORT REJTVÉNYEK KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) VASÁRNAP ESTE s c/í hte±haiiíti pJuLcujÁgicií hit ünnepi nugtujU:&f(L A Hazafias Népront kecskeméti városi bizottsága és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága által rendezett kecskeméti pedagógiai hetet ma, vasárnap este félnyolc órai kezdettel nyitják meg a Kecskeméti Katona József Színházban. A megnyitón Tóth László, a Hazafias Népfront elnöke mond ünnepi beszédet. Utána a Katona József Színház művészei Bródy Sándor: A tanítónő című színművét adják elő az ünnepi közönség előtt. Április 21-én délelőtt 10 órai kezdettel a város pedagógusai nagygyűlést tartanak a Városi Moziban. A nagygyűlésen Szabó Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tart előadást. A pedagógiai hét másik jelentős eseménye hétfőn délután zajlik le az Ökollégium dísztermében. A pedagógiai hét alkalmából rendezett képzőművészeti kiállítást nyitják meg ünnepi külsőségek között. A kiállítás a program szerint április 27-ig tekinthető meg. Növelik a halállományt Kormányzatunk kezdeményezésére a halászati termelőszövetkezetek az idén nagy gondot fordítanak a nyílt vizek halállományának növelésére. Ezt nem csak halivadékok elhelyezésével, hanem egyes halíajták ívá- sának fokozott elősegítésével támogatják. A napokban a Haltenyésztési Kutató Intézet ikrával belepett süllőfészkeket szállított Bajára, Nagybaracskára és Mohácsra. Ezeket a szövetkezetek halászai azonnal kihelyezték a Dunába, a holtágakba, valamint a Ferenc-csatornába. A halászok a süllő ívásának segítésére kötelekre erősített fűzfagyökereket és úgynevezett lébés- boj tokát helyeztek el százával a vizeken. Ide rakja ikráit a süllő. A fészkeket naponta ellenőrzik és védik a káros ragadozóktól. 11800900 forint bevételt terveztek árueladásboí Kecskemét termelőszövetkezetei Az idén jelentősen emelkedik a tizennégy kecskeméti termelőszövetkezet árutermelése. Az elmúlt évben a különféle termények eladásából összesen 6 337 000 forintot vételeztek be a közös gazdaságok. Ez évben a termelőszövetkezetek összesen 11 832 832 forintot terveztek be árubevételből. Különösen számottevő a Szabad Nép Termelőszövetkezet árutermelési terve. Ez a gazdaság már az elmúlt évben 1 142 000 forintot vételezett be a termények eladásából, az idén még ennél is többet, majdnem másfél millió forintot szándékozik. Amennyiben a termelőszövetkezet tervét teljesíti, az esedékes hitelekből jelentős összeget elenged az állam, te- « kintettel arra, hogy a megálla- 1 pitottnál magasabb bevételt | ütemezett be árutermelésből, Ugyanez a helyzet a Szabadság- harcos Termelőszövetkezetnél is. Itt különösen ugrásszerű az árutermelés, mert még tavaly 537 ezer forint bevételük volt a termények eladásából, addig erre az évre majdnem két millió forintot terveztek. Ma gazd&gTfüüés Kecskeméten a Czoilner téri iskolában A VI. és VII, kerületi Hazafias Népfront-bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor Kecskeméten a Czoilner téri III-as számú Iskolában gazdagyűlést tart. Ezen a megbeszélésen a gazdákkal megvitatják az új adózási rendszert és egyéb olyan időszerű problémákat, amelyek érdeklik a dolgozó parasztságot]
