Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
Hol és mivel takarékoskodunk a Kecskeméti 44. számú Autóközlekedési Vállalatnál?! Megnyílt a brüsszeli világkiállítás Elkészült az intézkedési 126000 forint megtakarítás Minden felhívás, kérő szó csak akkor ér valamit, ha követi a tettek sokasága. Mivel rólunk, saját életünkről van szó, vállalatunk nagy érdeklődéssel olvasta a forradalmi munkás-paraszt kormány takarékossági mozgalommal kapcsolatos felhívását. Elhatároztuk, hogy saját érdekünkben takarékoskodunk. Kidolgoztuk az éves tervét, megvitattuk a dolgozókkal, megállapítottuk, hol milyen lehetőségek kínálkoznak a takarékosságra. összegyűjtve a véleményeket, ügyeivé arra, hogy a takarékosság csak az ésszerűség határán belül történjék, felderítettük kiaknázatlan lehetőségeinket. A sok kicsi sokra megy elv alapján három olyan forrást véltünk felfedezni, amelynek kiaknázásával több mint 100 000 forintot tudunk megtakarítani. A motor-, benzin- és gumiköltséggel való takarékoskodás lehetőségei korlátozottak ugyan, de úgy látjuk, hogy egy kis erőfeszítéssel itt is tudunk takarékoskodni. Meghány va-vetve a módszereket, papírra vetve az elgondolásokat, megállapítottuk, hogy a TEFU gépkocsiknál a benzinköltségnél a második és harmadik negyedévben kilométerenként egy fillért, gumiköltségeknél a második és negyedik negyedévben ugyancsak egy fillért, a harmadik negyedévben pedig fél fillért tudunk megtakarítani. Ennek elérése céljából műszaki osztályunk állandóan vizsgálja a gépkocsik benzinfogyasztását és ezzel elejét veszik a túlfogyasztásnak. Egy jó szakmunkás pedig műszakilag ellenőrzi a kocsikat s olyan módosításokat végez a motpri kus berendezésen, amely a leggazdaságosabb fogyasztást biztosítja. Ezenkívül az eddiginél nagyobb mértékben használunk fel javított gumiabroncsot a hátsó kerekekre. Ezek az intézkedések is jó pár ezer forintot jelentenek a népgazdaságunknak. Az alkatrészek íelújításával és fokozottabb felhasználásával csökkentjük az új alkatrész vásárlást, növeljük a régiek élettartamát. E célból megfelelő szakmunkásokat bíztunk meg ezzel a munkával. Emellett azokat a javítási munkákat, amelyeket szakmunkás hiányában eddig kénytelenek voltunk másutt elvégeztetni, azt most saját erőnkből fogjuk megoldani. Csökkenteni kívánjuk a forgalom általános költségeit is. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a gépkocsivezetők es gépkocsik vezénylését ésszerűbben tervezzük meg, miáltal csökkennék a napidíjak, az utazási költségek. Komoly pénzekét fizetünk ki rezsi- és energiaköltség címén. Megállapítottuk, hogy itt is nagyok a lehetőségeink. Az utóbbi érdekében vállalatunk üzemi KISZ-szervezete brigádot szervez, melynek tagjai a műszaki telepen állandóan figyelemmel kísérik, hogy feleslegesen ne égjen a villany, ne járjon a gép, vagy motor. De összegyűjtik azokat a hasznos hulladékokat is, amelyekből kisebb alkatrészeket, — alátéteket — lehet gyártani. Az általános költségek okos felhasználása céljából több intézkedést vezetünk be. Ezek között szerepel: csak szükség esetén használjuk a géptávterv várható írót, telefont, helyette a szükséges intézkedéseket a MÁV vonalon fogjuk lebonyolítani, az egyes osztályok kiszállásait ösz- szehangoljuk és a többirányú elintézést igénylő munkákkal egy dolgozót bízunk meg, a kiutazásnál a legolcsóbb közlekedési eszközt választjuk. A jogvitás ügyek intézését meggyorsít-» juk, miáltal a perköltségeket is csökkenteni tudjuk. Bár ném milliókról van szó,, mégis úgy érezzük, hogy kemé-| nyen meg kell dolgozni azért a 126 000 forintért, amit fillérekből, forintokból kell összegyűjtenünk. E célkitűzésünket úgy tudjuk megvalósítani, ha minden dolgozónk egy szívvel, egy akarattal munkálkodik az ügy sikeréért. Befejezésül még csak annyit, hogy nálunk a dolgozók döntő többsége akar takarékoskodni és ezt nemcsak szavakkal, hanem a későbbiek folyamán tettekkel is fogják bizonyítani. Sóhajda József igazgató Csütörtökön délelőtt Baudouin belga király hivatalosan megnyitotta a brüsszeli világkiállítást. A király ezután végignézte a kiállítás nevezetességeit. Képünkön a világkiállítás Ato- mi um nevű építménye látható. Ülést tartott a Hazafias Népfront Kecskeméti Városi Bizottsága A hét közepén a városi tanács előadói termében ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága, Tóth László elnök ismertette a bizottság eddigi munkáját, s megállapította, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságának megalakítása óta szép eredményeket értek el. Különösen kiemelkedő munkát végzett a jogügyi bizottság, amely több üzemben megalakította a társadalmi bíróságot. Eredményesebb munkát kell kifejtenie a kulturális és mező- gazdasági bizottságoknak, úgy a városban, mint á külterületeken. Az április 4-i ünnepségek megrendezésében komoly szerepet vállalt a népfront, s ezt sikerrel meg is oldotta. Az elnöki beszámoló foglalkozott a városi békebizottság munkájával is. Nagy gondot kell fordítani a; népek barátsági hónapja sikeres megrendezésére. Az elnöki beszámoló után Magyarodi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság tagja hozzászólásában kifejtette, hogy a kecskeméti üzemek és a tanya- Világ számítanak a helyi írók munkásságára és szereplésére. A kulturális bizottság munkatérvében az írók számára is biztosítanak programot. A továbbiakban az elnökségen be-' lüli munka megosztásáról beszélt. Ezek után a május 1-1 ünnepségeket előkészítő bizottság terveit ismertette. A tervek szerint felvonulással egybekötött nagygyűlést terveznek. A délutáni órákban kulturális és sport megmozdulással szórakoztatják a közönséget. A műkertben rendezik meg a hagyományos majálist. Az elnökség tagjai felszólalásaikban sokat foglalkoztak a kecskeméti üzemek kulturális életével. Megállapították, hogy üzemeinkben az ellenforradalom óta visszaesett a kulturális munka. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a pedagógus pártszervezet vezetősége az üzemek vezetőivel állítson össze közös kulturális programot, melyben biztosítják a munkásosztály kulturális nevelését. Tóth László elnök összefoglalójával ért véget az ülés, Az ember már attól is fel- ■ vidul, ha rég látott ismerőssel ) találkozik, hát még, ha olyasvalakivel, akivel közösen meglette azt a bizonyos véka sót, ! ami a barátság szálaival kö- 1 tötte őket össze, Így szökkent bennem is | fel a jókedv a minap, Solton, ahogy éppen a Szikra Tsz irodája előtti téren dolgom végeztével tétováztam, mivel az ajtón lakat jelezte a »nem lehet bemenni«-t. (Valószínű, azért is működik olyan kiválóan ez a tsz, mert vezetősége odakünn, a termőföldeken tartja a »hivatalos óráit«.) Nos, teherautó fordult be a térre, és a sofőr mellől ismerős arc mosolygott rám. Barátom, I Szeleczky Jóska, a tsz mezőgazdásza a mosolygó arc tulajdonosa, s míg leszállt a kocsiból, hogy megtapogassuk, meleg parolával üdvözöljük egymást, pillanat alatt felidéződ- tek bennem annak a két esztendőnek közös élményei, melyben együtt újságíróskodtunk, egy szerkesztőségi szobában is dolgoztunk a fővárosban. Jóska ugyanis mezőgazdasági iskoláinak az elvégzése után nem agronómus lett, hanem riporter. S hozzá milyen szakavatott, lelkiismeretes. Ö volt lapunknál az egyetlen tollforgató, aki mint szakember, s úgy is. mint egyszerű, dunaföldvári A népi ellenőrük feladataival és a földmíívesszövetkezetek munkájával foglalkozott a klskürösi járási tanács FONTOS, — közérdeklődésre számottartó kérdésekkel —, a népi elenőrző bizottság feladataival, valamint a földművesszövetkezetek tömegszervezeti és kereskedelmi tevékenységével foglalkozott a Kiskőrösi Járási Tanács legutóbbi ülése. Megválasztották a népi ellenőrzési bizottságot, amely a kiskőrösi járásban több mint 100 népi ellenőrrel működik. Az értekezlet felszólalói hangsúlyozták, hogy a népi ellenőrök a dolgozók érdekeit védelmezik, ezért szép és nemes hivatást teljesítenek. Tevékenységük elősegíti az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a népi vagyon megóvását és a visszaélések leleplezését. A földművesszövetkezetek tevékenységéről Morvái Ferenc az FJK elnöke számolt be a tanácsülésen. Elmondotta, hogy az elmúlt évben kereken kétezerrel növekedet a földművesszövetkezetek taglétszáma. Az tagok részjegyeikre 352 ezer forintot fizettek be. Erősödött, fejlődött a szövetkezeti demokrácia is. Rendszeressé vált a közgyűlések és más rendezvények megtartása, amelyeket a szövetkezet tagjainak háromnegyed része látogatott. Az elmúlt évben jelentősen megnövekedett a szövetkezetek szerepe és feladata a mezőgazdasági termelés a szerződéses termeltetés, valamint az alacsonyabb típusú társulások szervezése terén. Ezeket a feladatokat a szövetkezetek még gyengén látják el. A járásban jelenleg 47 termelői szakcsoport működik. Ezek közül 41 szőlő és gyümölcs termelő. Szerződéskötési tervüket eddig 90 százalékra teljesítették. Hat földművesszövetkezet — a kiskőrösi, a soltvadker- ti, a keceli, a császártöltési, a csengődi és a fülöpszállási — alkalmaz agronómust. A járásban 147 kiskereskedelmi bolt és 48 kisvendéglő-italbolt áll a lakosság rendelkezésére. Az áruelátás általában kielégítő. Bár a megnövekedett keresletet néhány cikkből, pl. pétisóból, azonkívül friss húsáruQ&ika & parasztszülők gyermeke, mélyebben látta az akkori idők mezőgazdasági, falusi problémáit bármelyikünknél. Nem is emlékszem, hogy a vasárnapjait Pesten töltötte volna, akkor is ment, utazott szanaszét az országban, hogy minél többet lásson, halljon és segítsen az írásaival. Egyszercsak olyan betegség tüneteit lehetett azonban észrevenni rajta, amely a nosztalgiához hasonlatos. Emészteni kezdte a vágy, hogy ne az újság hasábjain, betűvetéssel harcoljon a mind eredményesebb mezőgazdálkodásért, hanem a szántóföldek titkokat takaró, bár látszólag szűztiszta lapjain, a különböző növények elvetésének irányításával. így került Soltra, a Szikra Tsz-be, s azóta nagyon ritkán találkozhattunk. Amióta — hogy szalad az idő. egek! —, már több, mint esztendeje Bács megyei vagyok én is, mindössze kétszer volt alkalmunk egy-egy baráti szóváltásra. talanszor tett fogadalmam ellenére egyre gyakoribb cigarettá- zástól növekvő sápadtságommal. Csakhogy nem a mi barátságunkról van szó. Mert leszáll még a sofőrülésről egy másik fiatalember is, a Miki. Holmi Miklós, aki annakidején csaknem minden szombaton felkeresett bennünket a redakcióbán. Akkoriban a mezőgazdasági egyetemen tanulta az agronómiát, s mint Jóska földije és jóbarátja kezdte látogatásait. Később azonban vendégül láthattuk akkor is, ha Jóska nem tartózkodott Pesten. Mikit nagyon érdekelte, hogy miképpen fejlődik, milyen problémákkal terhes mezőgazdaságunk az ország különböző vidékein, s mi is sokat tanultunk tőle, a csaknem-kész szakembertől. — Te mit keresel Solton? kérdem most tőle. — Itt vagyok agronómus, a Jóskával együtt. A Szikrában. Egy hete szerződtettek. S most itt nevetgélünk egy- Meghökkenek. Másutt még másra, ő a napszítta, viharvert nagyobb gazdaságokban is ide- ábrázatával, én az íróasztal mel- genkednek a képzett mezőgaz- lett és az önmagámnak szám- dásztól. itt meg. az 500 holdas ból, továbbá tetőfedő cserépből és fenyő fűrész áruból nem tudják teljesen kielégíteni. A boltok árukészlete az 1956. évi 16 millió forinttal szemben, 1957 végén elérte a 30 millió forintot. Még a csecsemőket is beleszámítva az elmúlt évben egy lakosra 2160 forint értékű vásárlás jutott az 1953. évi 850 forinttal szemben. A földművesszövetkezetek tevékenységét sokoldalúan elemző beszámolót követő vitában idő hiányában „csak” 15-en kaptak szót. A felszólalók közül Mészáros elvlárs, a felvásárlás terén tapasztalt hiányosságokkal, Bicsérdi elvtárs a sertéshizlalási lehetőségekkel, Szőke elvtárs, valamint Torgyik elvtárs a kisgép kölcsönzési problémákkal foglalkozott és kölcsönzés céljára újabb vetőgépek vásárlását indítványozták. A napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban a tanácsülés több fontos határozatot hozott. — N. J. — Szikrában egyszerre kettőt is alkalmaznak? Igen, mert tudja a vezetőség, de már a tagság is, hogy a szakember nélkülözhetetlen a mező- gazdaságban is a folytonos előrelépéshez. És hogy két jó barát került így együvé, meglátják, barátságuk nem az egymással szemben gyakorolt féltékenységet, gán- csoskodást szüli, haném erőfeszítéseik megsokszorozását, s a legnemesebb értelemben vett vetélkedésüket. Mert olyanok ők, jól ismerem mindkettőjüket. Örökösen arról vitáznak majd, hogy mit, hogyan lehet minél gazdaságosabban termelni, s nem kétséges, az idők során számos hasznos ötlettel lepik . meg a szövetkezetek Én most persze egy darabig nem keresem velük a találkozást, mert tudom, megmosnák a fejem ezen írás miatt. Hogy miért népszerűsítem őket? Mert olyan szerények, akár a növény, amely alig észrevétlenül bontakozik ki a földből, s csak akkor véteti magát észre, ha már dús termést hozott. Dekát nem tarthattam magamban az örömet, hogy találkoztam velük, azt sem, hogy fájt kicsit a szívem, amikor a teherautón továbbrobogtak, ki a határba, — fájt bizony a szívem, amiért nem tarthattam velük* Tarján István
