Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
THK(lR“-mely íigyelmsí érdemlő dolgeüal mutal 1 Ui-lvjll. ) ooooóooooooooooooooooooooooooocooooooooooooooooooe Elgondolkoztató jelenségek üzemeinkben — A boldogságot levegőbe szórt óhajjal, mellényzsebben hordott kívánságlistával és kevés cselekedettel megvalósítani csat? a mesében lehet. Meséből pádig még senkinek sem lehet ennivalója, ruhája, cipője, stb. Miért mondjuk mindezt? A hivatalos adatok alapján megyénk üzemei — minisztériumi és helyi — 1958 januárjában 1957 decemberéhez képest lényegesen kevesebbre teljesítették a tervet, ugyanakkor 8,7 százalékkal több munkást és 11,6 százalékkal több béralapot használtak fel, ami azt jelenti, hogy sok millió forinttal drágábban termeltek januárban, mint annakelőtte egy hónappal. A kimutatás, vagy nevezzük »■tükörnek«, részletesen megmutatja ki mennyivel járult hozzá az elmaradáshoz, a drágább termeléshez. A minisztériumi ipar Egyes üzemeknek nincs sok dicsekedni valójuk. A tervtelje- sítéshez a szükségesnél 2,8 százalékkal több munkást és 7,3 százalékkal több bért használtak fel. Az elmaradás okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ez részben indokolt. Ugyanis a lemaradás főként a két baromfi- feldolgozó vállalatnál mutatkozik. Kevésbé érthető a Kecskeméti Konzervgyár 86,9 százalékos havi tervteljesítése. Az igaz, hogy az ütemes termelést itt is befolyásolta bizonyos fokú nyersanyaghiány, de a lemaradást kizárólag ezzel magyarázni helytelen volna. A terv nemteljesítés okaiként megtaláljuk a gyakori átcsoportosítást és a termelés irányításában fellelhető szervezetlenséget. A helyi ipar A tervteljesítése jobb, mint a minisztériumi iparé. Ellenben a gazdaságos termelést illetően azt kell mondani, hogy az jobb, a minisztériumi vállalatoknál. Ezt igazolja az, hogy a helyi ipar a szükségesnél 10,8 százalékkal nagyobb munkáslétszámmal és 14 százalékkal több bérrel oldotta meg a feladatát. A leggyengébb teljesítményt a faipar nyújtotta. A műszeripar, a vas- és fémtömegcikk- ipargyártó üzemek és az egyéb vegyesipari kategóriákhoz tartozó vállalatok egyaránt nem teljesítették a január havi tervet. A helyi ipari vállalatoknál sem hivatkozhatunk arra, hogy anyaghiány gátolta az ütemes munkát, A kisipari isz-ek is belesegítettek a lemaradóba. Termelésük januárban a decemberinek csak a 67 százaléka, ugyanakkor a munkáslétszám 100,2 százalék, bérfelhasználás pedig 93,4 százalék. Nem csoda, ha az említett tények a nyugtalanság érzetét keltik bennünk. Már csak azért is, mert kormányunknak az a célja, hogy., ez évben népgazdaságunk saját lábán járjon, — s ennek előfeltétele a tervek teljesítése. Ha viszont így kezdődik az év, nehéz lesz azokat a célokat elérni, építkezéseket megvalósítani, amelyekre számít az ország népe. Ez az elmaradás olyan kölönc, amely végigkísérhet az egész évben. Éppen ezért jó lenne minél előbb megszabadulni tőle. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden üzemben jól munkálkodnak, azaz valóra váltják azt a helyes elvet, hogy tettekkel gyarapodik a szocialista haza, * Itt az ideje a dohány vetésének! A dohányt meleg éghajlatú vidékről hozták be hazánkba, ezért a meleg időjárás kedvező a fejlődésének. Nálunk viszont hűvös a tavasz, gyakoriak az éjszakai fagyok, ezért a dohány szántóföldi közvetlen vetése nem lehetséges, mert a csírázáshoz és a palánta fejlődéséhez a talaj és a levegő hőmérsékletének legalább 16 fokot el kell érni. Ezért a dohányt nálunk mo- legágyi előneveléssel termesztik. A dohánytermesztésnél tehát első feladatunk a melegágy készítése. Erre a célra lehetőleg a környező területnél magasabb, állatoktól, főként baromfiaktól védett területet válasszunk. A melegágynak két része van, a trágyaágy és a vetőágy. Az előbbi készítéséhez friss, még be nem melegedett és jól szétrá- eott istállótrágyát használjunk és pedig a szarvasmarha, valamint a lótrágya feles arányú keverékét. A vetőágy részére legalkalmasabb a tiszta kerti föld és az érett komposzt. Az előkészített, szétrázott, egyenletesen összekevert trágyát rétegbe rakjuk a melegágyba és a rétegeket jól tapossuk meg. Egy-egy réteg 30—40 centiméternél ne legyen vastagabb. Ha a kellő magasságot, azaz 80 centimétert elértünk, az egész felületet még egyszer alaposan tapossuk meg és a meleg- ágykeretct tegyük rá az így elkészített trágyaágyra. A keretek elhelyezése után, amikor a trágya már kissé bemelegedett, azonnal rakjuk fel a melegágyi földet 15 centiméter vastagságban. Ezt a földet aztán két-há- rom centiméter vastagon tápláló anyagban gazdag komposzt, lombfölddel, stb. takarjuk. Amikor a melegágy bemelegedett, a Dohánybeváltó Üzem' által kiadott dohánymagot el-' vetjük. Tekintettel arra, hogy] a dohánymag igen apró, at, egyenletes vetés érdekében két' gramm magot, 1 liter száraz fa-! hamuval és egy liter szitált ho-1 mokkái keverünk. Ezután a me-! legágy felületét deszkával le-< nyomkodjuk és langyos vízzel] megöntözzük. < A dohánymag vetését március« közepén feltétlenül végezzük el.] A pártoktatás néhány tanulsága ég nem zárult be a párt- oktatási év, de már közel járunk a befejezéséhez, és ezért nem haszontalan egy-két tanulságra már most rámutatni, a teljesség igénye túlzott lenne, hiszen az ellenforradalom után, a hibákat kiküszöbölő megújho- dott pártvezetés óta ez az első pártoktatási év, amit érthetően bizonyos kezdetlegesség,- az új módszerek kutatása jellemez. Ezért is szoktuk bizonyos értelemben »-kísérletinek« nevezni á mostani pártoktatást. Ez évi munkánk eredményességét — a hiányosságok ellenére — nem lehet vitatni. Az egyre jobban megélénkülő politikai aktivitás, az országos és nemzetközi kérdések iránti érdeklődés, a problémák őszinte és nyílt feltárása jellemző a pártoktatásra. Ugyanakkor jellemző az is, hogy az éveken keresztül belénk ivódott helytelen, káros, revizionista és szektás gézetektől (nem egyszer gyakorlattól) nehéz megválni, és az a harc, ami ezt megnyugtatóan kiküszöböli, még csak a kezdetén tart, A z ellenséges, vagy téves nézetek ellen szenvedélyes és megalapozott eszmei harc még nem bontakozott ki teljesen; számos tényező, mindenekelőtt a tanulási fegyelem lazasága akadályozza. A személyeskedés lassan-lassan megszűnik és egyre inkább a szocializmustól idegen eszmék — a nacionalizmus, szociális demagógia és más burzsoá nézetek — ellen folyik a harc. Ezen a téren értünk el bizonyos eredményeket, de van ideológiai munkánknak egy nagyon elhanyagolt területe: a vallásos ideológia pártunk egyes tagjaira gyakorolt befolyásának a leküzdése. Ezen a téren az ellenforradalom óta jóformán semmit sem tettünk és ez súlyos károkat okoz pártunk világnézeti, cselekvésbeli egységének. Ezt a mulasztást a jövő évi pártoktatásnak pótolnia kell. Az eszmei harc erőteljes kibontakozásának legfőbb akadálya az, hogy különösen egyes gazdasági — állami, vagy pártvezetés területén ténykedő vezető elvtársak nem tanulnak és nem fordítanak kellő gondot beosztottaik tanulására sem. Sotesen melegednek fel, helyenként a növényzet kiég, más he lyen pedig nehezen melegszik fel az ágy. A gondatlan magágykészítés, illetve a trágya tetejére kerülő föld egyenlőtlen elsimítása miatt az ágy teteje hullámos felületű, mely egyenetlen felmelegedést idéz elő és az öntöző víz egyenletes elosztását is gátolja. Gyakori a túlzásba vitt öntözés és a szellőztetés hiánya. Az igy kezelt ágyaknak a talaja levegőtlen. Dimitrov György, a kalocsai fűszerpaprika- nemesítési csoport vezető kutatója ' A KÉT KAPITÁNYI A hozzáértő, szorgalma» termelőknek a fűszerpaprika termesztése jövedelmező. Évenként vizsgálva a fűszerpaprika termésátlagok alakulását, megállapíthatjuk, hogy ezek eléggé ingadoznak, sok esetben csalódást okoznak a termelőknek. Az elégtelen terméshozamokat sokan a kedvezőtlen időjárással magyarázzák, pedig ez nem helyes. A terméshozamok növelhetők, ingadozásuk korlátozható, megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazásával. A terméseredmények alakuláKozliletek részére árukihordó tricikli zárt és újított kivitelben kapható a Bács megyei Vas és Műszaki Nagyker. Vál- | lalat kecskeméti" és bajai I telepein. 517 Mázsás gond hullt le a válláról. Már meg azért tépelődött, hogy a fia is találjon, — Az igaz, most lő először géppisztollyal, ha y netalán el is kerülné a szerencse, majd behozza a lemaradást; A harmadik raj is felkészült a lövészetre; Kapitány bácsi odalopózott az épület sarkához, s halkan szólt a fiának: — Tartsd lejebb a csövét, mert így jobbik esetben csak madarat találsz,- Még, no még, na most a jó. A SÉAKASZPARANCSNOK észrevette az öreget, amint éppen dirigálta a fiát, s rászólt: — Mit keres itt, Kapitány elvtárs ? — Kiváncsi vagyok, hogyan lő a fiam? — Majd megmutatja az eredménye. A szakaszparancsnak érezte, milyen nagy izgalom megy végbe Pista bácsi lelkében, éppen ezért úgy döntött, hogy maradhat, de egy szót sem szólhat a fiához. Nehéz volt megállnia, de a parancs alól nincs kivétel. Tehetetlenül topogott, hogy várakozó izgalmát levezesse, — Tölts!... Tűz! Nekitámaszkodott a falnak, sapkáját hátratolta, s feszülten figyelt. Brr... brrr... repültek a sorozatok, de Laci mintha a fellegeket célozná. Magasra emeli a csövet. Igen, ezt rágtam a fülébe. Megtörölte verejtékes homlokát, már mindegy. EREDMÉNYHIRDETÉSKOR Lacinak nem volt találata. Odasomfordált apjához, nem mert a szeme közé nézni a szégyentől. — Fel a fejjel, öcskös! — biztatta édesapja; — Megesik ez a legjobb családban is. Nagyon elkeskenyedtél. Gyakorlat teszi az embert, fiam.- Nekem sem sikerült az első. Legköatejebb már neked is jobban megy. Ezen az estén Laci szótlan volt, még a vacsora sem ízlett úgy neki, mint máskor. Ahogy mogorván gyűrte magába az ételt, minden falatnál erősödött benne az elhatározás, ha törik, ha szakad, a legjobbak közé verekedi fel magát, hogy méltó legyen az édesapjához. Bicliczky Sándor kan közülük arra hivatkoznak, hogy a rengeteg munka mellett egyáltalán nem, vagy nagyon kevés idejük jut u tanulásra. Az tényleg úgy van, hogy a fellendülő gazdasági, társadalmi és politikai élet egyre több és nagyobb feladatokat állít elénk; Ez azonban nem a tanulás ellen, hanem ellenkezőleg, mellette szól! Azok az elvtársak, akik a túlnagy elfoglaltságra hivatkoznak, nem számolnak azzal, hogy éppen a tanulás elhanyagolása miatti »túl nagy az elfoglaltságuk«, mert régi igazság az, hogy aki tanul, jobban meg tudja szervezni munkáját; Azt meg kell értenünk, hogy a tanulást nem pótolja semmilyen »elfoglaltságra való hivatkozás« és semmilyen határtalan »önkritika«, ■ gén fontos tanulsága ez évi munkánknak az, hogy a felszínre került rengeteg téves — vagy meg nem értett — kérdést ne hagyjuk megválaszolatlanul, illetve a nehezebben érthető problémákra újból és újból térjünk vissza, türelmesen magyarázva az adott tételt. A türelmetlenség, a ledorongolás, az esetleges gúnyolódás csak visszafojthatja a pártonkívüliek, párttagok véleményét és ezzel' szárnyát szegjük annak az örvendetes politikai aktivitásnak, ami most jellemző társadalmi politikai életünkre. — Az eszmei harc, a szenvedélyes, tartalmas viták, a türelmes meggyőző munka módszereit főként a pártoktatásnak kell kialakítani; Erre a jövő évi pártoktatásban — a mostani tapasztalatok alapján — nagyobb gondot kell fordítani, A párt előtt álló feladatok sikeres megoldása nagy mértékben függ attól, hogy milyen a párttagság tanulási fegyelme, és a pártoktatás szervezete. Ezért a hátralévő Időben továbbra Is fő feladatunknak tekintjük a jövő évi patt- oktatás módszereinek, formáinak kutatását, továbbá az eddig tanultaknak a gyakorlati pártmunkában való hasznosítását. Maruzs József sát sok tényező befolyásolja.] Ezek közül legfontosabb, hogy' az ültetést erős szárú, edzett,] dús gyökérzetű, nem elvénült, palántával a legmegfelelőbb időben végezzük. A jól fejlett pa-| lánta a szántóföldön gyorsan] megered, ütemes fejlődésnek in-' dúl, idejében virágzik és bősé-] ges termést hoz. A leggyakoribb hibák, hogy] sűrűn vetnek a termelők a me-i legágyba. Húsz négyzetméter] helyett 12—14 négyzetméterbe, vetnek két kilogram vagy ennél] is több magot. Ennek követkéz-] menye a cérnavékonv, sárga pa-1 lántaállomány. Az ilyen sűrű-] vetésű ágyakban a palántavész' pusztítása igen nagymértékű és] az ellene való védekezés a sűrű« növényállomány miatt szinte le-] hetetlen. / < Gyakori hiba, hogy a magot] tápanyagban szegény magágy-, ba, rendszerint sivár homokba« vetik. Ezért még ritka vetés ese-< tén sem tudnak erőteljes palán-« tát nevelni. , A fűtőtalp trágyaanyagának« rossz összekeverése miatt az] ágvak rendszerint nem egvenle’> gettek, nem akartak meggemberedett újakkal {végezni a gyakorlatot. Tréfás megjegyzések és óegymást biztatások röpködtek a levegőben. ]{ Az épület sarkánál két munkásőr beszélgetett. Az idősebb széles mozdulatokkal magyaráÍ zott, a fiatalabb feszülten figyelt. Először azt hittem, jóbarátok, majd később tudtam meg, még ennél is többek: apa és fia. Az édesapát Kapitány Istvánnak, a fiát Kapitány Lászlónak hívják. Mindketten a géppisztolyos szakaszban ^vannak. $ Az apa a Bajai Gyapjúszövetgyárban udvar- r mester. 1957 februárja óta munkásőr. > Laci az ellenforradalom után karhatalmi {szolgálatot teljesített. Jelenleg a Fémipari Vállalatnál dolgozik. Másfél hónapja munkásőr. { Nemes vetélkedés indult meg közöttük. Ka- ópitány bácsi a fiát oktatta, mire kell ügyelnie <lövés közben. { -Fő A NYUGALOM. Ne kapkodj! Ha rám {kerül a sor, állj a hátam mögé, s figyeld, ahogy {lövök. Hiába, még tanulatlan vagy. Ezen nincs {mit pironkodni. Remélem, kiteszel magadért! { — Iparkodom, édesapám, — válaszolta Laci Ss csizmája orrával a fagyos göröngyöket mor- {zsolta. { — Második raj, lövészetre felkészülni! — ha{sított bele a szakaszparancsnok hangja a {levegőbe. > — Ügy tégy, ahogy magyaráztam — mondta {Kapitány bácsi, s a következő pillanatban már {feszes vigyázzállásban várta a parancsot. Ö is {drukkolt egy kicsit. — Jól nézek ki, ha a Laci {gyerek lepipál. Én oktatom, s a végén... Az igaz, {hogy állóhelyzetben lőni géppisztollyal nem gyerekjáték. Aztán félbeszakította gondolatait, nem {akarta magát idegesíteni. { — Tölts! Tűz!... — hangzott a parancs. A {sorozatlövés után mindenki megnézte a táblát, vajon talált-e. Pista bácsi jó eredményt ért el. ] CSÍPŐS SZÉL sü- ivített a Duna felől. A ;bajai munkásőr-század itagjai jókedvűen gyülekeztek a lövészetre. ] Arcukat pirosra festette a hideg, kezüket ]leheletükkel melen-
