Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

THK(lR“-mely íigyelmsí érdemlő dolgeüal mutal 1 Ui-lvjll. ) ooooóooooooooooooooooooooooooocooooooooooooooooooe Elgondolkoztató jelenségek üzemeinkben — A boldogságot levegőbe szórt óhajjal, mellényzsebben hordott kívánságlistával és kevés csele­kedettel megvalósítani csat? a mesében lehet. Meséből pádig még senkinek sem lehet enni­valója, ruhája, cipője, stb. Miért mondjuk mindezt? A hivatalos adatok alapján megyénk üzemei — miniszté­riumi és helyi — 1958 januárjá­ban 1957 decemberéhez képest lényegesen kevesebbre teljesí­tették a tervet, ugyanakkor 8,7 százalékkal több munkást és 11,6 százalékkal több béralapot használtak fel, ami azt jelenti, hogy sok millió forinttal drá­gábban termeltek januárban, mint annakelőtte egy hónappal. A kimutatás, vagy nevezzük »■tükörnek«, részletesen megmu­tatja ki mennyivel járult hozzá az elmaradáshoz, a drágább ter­meléshez. A minisztériumi ipar Egyes üzemeknek nincs sok dicsekedni valójuk. A tervtelje- sítéshez a szükségesnél 2,8 szá­zalékkal több munkást és 7,3 százalékkal több bért használ­tak fel. Az elmaradás okait vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy ez részben indokolt. Ugyanis a le­maradás főként a két baromfi- feldolgozó vállalatnál mutatko­zik. Kevésbé érthető a Kecskeméti Konzervgyár 86,9 százalékos havi tervteljesítése. Az igaz, hogy az ütemes termelést itt is befolyásolta bizonyos fokú nyersanyaghiány, de a lemara­dást kizárólag ezzel magyarázni helytelen volna. A terv nem­teljesítés okaiként megtaláljuk a gyakori átcsoportosítást és a termelés irányításában fellel­hető szervezetlenséget. A helyi ipar A tervteljesítése jobb, mint a minisztériumi iparé. Ellenben a gazdaságos termelést illetően azt kell mondani, hogy az jobb, a minisztériumi vállalatoknál. Ezt igazolja az, hogy a helyi ipar a szükségesnél 10,8 száza­lékkal nagyobb munkáslétszám­mal és 14 százalékkal több bér­rel oldotta meg a feladatát. A leggyengébb teljesítményt a faipar nyújtotta. A műszer­ipar, a vas- és fémtömegcikk- ipargyártó üzemek és az egyéb vegyesipari kategóriákhoz tar­tozó vállalatok egyaránt nem teljesítették a január havi ter­vet. A helyi ipari vállalatoknál sem hivatkozhatunk arra, hogy anyaghiány gátolta az ütemes munkát, A kisipari isz-ek is belesegítettek a lemaradó­ba. Termelésük januárban a de­cemberinek csak a 67 százalé­ka, ugyanakkor a munkáslét­szám 100,2 százalék, bérfelhasz­nálás pedig 93,4 százalék. Nem csoda, ha az említett té­nyek a nyugtalanság érzetét keltik bennünk. Már csak azért is, mert kormányunknak az a célja, hogy., ez évben népgazda­ságunk saját lábán járjon, — s ennek előfeltétele a tervek tel­jesítése. Ha viszont így kezdődik az év, nehéz lesz azokat a célokat elérni, építkezéseket megvalósí­tani, amelyekre számít az or­szág népe. Ez az elmaradás olyan kölönc, amely végigkísér­het az egész évben. Éppen ezért jó lenne minél előbb megsza­badulni tőle. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden üzemben jól munkálkodnak, azaz valóra váltják azt a helyes elvet, hogy tettekkel gyarapodik a szocia­lista haza, * Itt az ideje a dohány vetésének! A dohányt meleg éghajlatú vi­dékről hozták be hazánkba, ezért a meleg időjárás kedvező a fejlődésének. Nálunk viszont hűvös a tavasz, gyakoriak az éjszakai fagyok, ezért a dohány szántóföldi közvetlen vetése nem lehetséges, mert a csírázás­hoz és a palánta fejlődéséhez a talaj és a levegő hőmérsékleté­nek legalább 16 fokot el kell ér­ni. Ezért a dohányt nálunk mo- legágyi előneveléssel termesztik. A dohánytermesztésnél tehát első feladatunk a melegágy ké­szítése. Erre a célra lehetőleg a környező területnél magasabb, állatoktól, főként baromfiaktól védett területet válasszunk. A melegágynak két része van, a trágyaágy és a vetőágy. Az előb­bi készítéséhez friss, még be nem melegedett és jól szétrá- eott istállótrágyát használjunk és pedig a szarvasmarha, vala­mint a lótrágya feles arányú ke­verékét. A vetőágy részére leg­alkalmasabb a tiszta kerti föld és az érett komposzt. Az előkészített, szétrázott, egyenletesen összekevert trá­gyát rétegbe rakjuk a meleg­ágyba és a rétegeket jól tapos­suk meg. Egy-egy réteg 30—40 centiméternél ne legyen vasta­gabb. Ha a kellő magasságot, azaz 80 centimétert elértünk, az egész felületet még egyszer ala­posan tapossuk meg és a meleg- ágykeretct tegyük rá az így el­készített trágyaágyra. A kere­tek elhelyezése után, amikor a trágya már kissé bemelegedett, azonnal rakjuk fel a melegágyi földet 15 centiméter vastagság­ban. Ezt a földet aztán két-há- rom centiméter vastagon táp­láló anyagban gazdag komposzt, lombfölddel, stb. takarjuk. Amikor a melegágy bemele­gedett, a Dohánybeváltó Üzem' által kiadott dohánymagot el-' vetjük. Tekintettel arra, hogy] a dohánymag igen apró, at, egyenletes vetés érdekében két' gramm magot, 1 liter száraz fa-! hamuval és egy liter szitált ho-1 mokkái keverünk. Ezután a me-! legágy felületét deszkával le-< nyomkodjuk és langyos vízzel] megöntözzük. < A dohánymag vetését március« közepén feltétlenül végezzük el.] A pártoktatás néhány tanulsága ég nem zárult be a párt- oktatási év, de már közel járunk a befejezéséhez, és ezért nem haszontalan egy-két tanul­ságra már most rámutatni, a teljesség igénye túlzott lenne, hiszen az ellenforradalom után, a hibákat kiküszöbölő megújho- dott pártvezetés óta ez az első pártoktatási év, amit érthetően bizonyos kezdetlegesség,- az új módszerek kutatása jellemez. Ezért is szoktuk bizonyos érte­lemben »-kísérletinek« nevezni á mostani pártoktatást. Ez évi munkánk eredményességét — a hiányosságok ellenére — nem lehet vitatni. Az egyre jobban megélénkülő politikai aktivitás, az országos és nemzetközi kér­dések iránti érdeklődés, a prob­lémák őszinte és nyílt feltárá­sa jellemző a pártoktatásra. Ugyanakkor jellemző az is, hogy az éveken keresztül belénk ivó­dott helytelen, káros, revizio­nista és szektás gézetektől (nem egyszer gyakorlattól) nehéz megválni, és az a harc, ami ezt megnyugtatóan kiküszöböli, még csak a kezdetén tart, A z ellenséges, vagy téves nézetek ellen szenvedé­lyes és megalapozott eszmei harc még nem bontakozott ki teljesen; számos tényező, min­denekelőtt a tanulási fegyelem lazasága akadályozza. A szemé­lyeskedés lassan-lassan megszű­nik és egyre inkább a szocializ­mustól idegen eszmék — a na­cionalizmus, szociális demagó­gia és más burzsoá nézetek — ellen folyik a harc. Ezen a téren értünk el bizonyos eredménye­ket, de van ideológiai munkánk­nak egy nagyon elhanyagolt te­rülete: a vallásos ideológia pár­tunk egyes tagjaira gyakorolt befolyásának a leküzdése. Ezen a téren az ellenforradalom óta jóformán semmit sem tettünk és ez súlyos károkat okoz pártunk világnézeti, cselekvésbeli egysé­gének. Ezt a mulasztást a jövő évi pártoktatásnak pótolnia kell. Az eszmei harc erőteljes ki­bontakozásának legfőbb akadá­lya az, hogy különösen egyes gazdasági — állami, vagy párt­vezetés területén ténykedő ve­zető elvtársak nem tanulnak és nem fordítanak kellő gondot beosztottaik tanulására sem. So­tesen melegednek fel, helyen­ként a növényzet kiég, más he lyen pedig nehezen melegszik fel az ágy. A gondatlan mag­ágykészítés, illetve a trágya te­tejére kerülő föld egyenlőtlen elsimítása miatt az ágy teteje hullámos felületű, mely egye­netlen felmelegedést idéz elő és az öntöző víz egyenletes elosz­tását is gátolja. Gyakori a túl­zásba vitt öntözés és a szellőz­tetés hiánya. Az igy kezelt ágyaknak a talaja levegőtlen. Dimitrov György, a kalocsai fűszerpaprika- nemesítési csoport vezető kutatója ' A KÉT KAPITÁNYI A hozzáértő, szorgalma» termelőknek a fűszerpaprika termesztése jö­vedelmező. Évenként vizsgálva a fűszerpaprika termésátlagok alakulását, megállapíthatjuk, hogy ezek eléggé ingadoznak, sok esetben csalódást okoznak a termelőknek. Az elégtelen ter­méshozamokat sokan a kedve­zőtlen időjárással magyarázzák, pedig ez nem helyes. A termés­hozamok növelhetők, ingadozá­suk korlátozható, megfelelő ag­rotechnikai módszerek alkalma­zásával. A terméseredmények alakulá­Kozliletek részére árukihordó tricikli zárt és újított kivitelben kapható a Bács megyei Vas és Műszaki Nagyker. Vál- | lalat kecskeméti" és bajai I telepein. 517 Mázsás gond hullt le a válláról. Már meg azért tépelődött, hogy a fia is találjon, — Az igaz, most lő elő­ször géppisztollyal, ha y netalán el is kerülné a szerencse, majd be­hozza a lemaradást; A harmadik raj is felkészült a lövészetre; Kapitány bácsi odalopózott az épület sarkához, s halkan szólt a fiának: — Tartsd lejebb a csövét, mert így jobbik esetben csak madarat találsz,- Még, no még, na most a jó. A SÉAKASZPARANCSNOK észrevette az öreget, amint éppen dirigálta a fiát, s rászólt: — Mit keres itt, Kapitány elvtárs ? — Kiváncsi vagyok, hogyan lő a fiam? — Majd megmutatja az eredménye. A szakaszparancsnak érezte, milyen nagy izgalom megy végbe Pista bácsi lelkében, éppen ezért úgy döntött, hogy maradhat, de egy szót sem szólhat a fiához. Nehéz volt megállnia, de a parancs alól nincs kivétel. Tehetetlenül topo­gott, hogy várakozó izgalmát levezesse, — Tölts!... Tűz! Nekitámaszkodott a falnak, sapkáját hátra­tolta, s feszülten figyelt. Brr... brrr... repültek a sorozatok, de Laci mintha a fellegeket célozná. Magasra emeli a csövet. Igen, ezt rágtam a fülébe. Megtörölte verejtékes homlokát, már mindegy. EREDMÉNYHIRDETÉSKOR Lacinak nem volt találata. Odasomfordált apjához, nem mert a szeme közé nézni a szégyentől. — Fel a fejjel, öcskös! — biztatta édesapja; — Megesik ez a legjobb családban is. Nagyon elkeskenyedtél. Gyakorlat teszi az embert, fiam.- Nekem sem sikerült az első. Legköatejebb már neked is jobban megy. Ezen az estén Laci szótlan volt, még a va­csora sem ízlett úgy neki, mint máskor. Ahogy mogorván gyűrte magába az ételt, minden falat­nál erősödött benne az elhatározás, ha törik, ha szakad, a legjobbak közé verekedi fel magát, hogy méltó legyen az édesapjához. Bicliczky Sándor kan közülük arra hivatkoznak, hogy a rengeteg munka mellett egyáltalán nem, vagy nagyon kevés idejük jut u tanulásra. Az tényleg úgy van, hogy a fel­lendülő gazdasági, társadalmi és politikai élet egyre több és na­gyobb feladatokat állít elénk; Ez azonban nem a tanulás el­len, hanem ellenkezőleg, mel­lette szól! Azok az elvtársak, akik a túlnagy elfoglaltságra hivatkoznak, nem számolnak az­zal, hogy éppen a tanulás el­hanyagolása miatti »túl nagy az elfoglaltságuk«, mert régi igaz­ság az, hogy aki tanul, jobban meg tudja szervezni munkáját; Azt meg kell értenünk, hogy a tanulást nem pótolja semmilyen »elfoglaltságra való hivatkozás« és semmilyen határtalan »ön­kritika«, ■ gén fontos tanulsága ez évi munkánknak az, hogy a felszínre került rengeteg téves — vagy meg nem értett — kérdést ne hagyjuk megvála­szolatlanul, illetve a nehezebben érthető problémákra újból és újból térjünk vissza, türelmesen magyarázva az adott tételt. A türelmetlenség, a ledorongolás, az esetleges gúnyolódás csak visszafojthatja a pártonkívüliek, párttagok véleményét és ezzel' szárnyát szegjük annak az ör­vendetes politikai aktivitásnak, ami most jellemző társadalmi politikai életünkre. — Az esz­mei harc, a szenvedélyes, tartal­mas viták, a türelmes meggyőző munka módszereit főként a pártoktatásnak kell kialakítani; Erre a jövő évi pártoktatásban — a mostani tapasztalatok alap­ján — nagyobb gondot kell for­dítani, A párt előtt álló feladatok sikeres megoldása nagy mértékben függ attól, hogy mi­lyen a párttagság tanulási fe­gyelme, és a pártoktatás szer­vezete. Ezért a hátralévő Idő­ben továbbra Is fő feladatunk­nak tekintjük a jövő évi patt- oktatás módszereinek, formái­nak kutatását, továbbá az eddig tanultaknak a gyakorlati párt­munkában való hasznosítását. Maruzs József sát sok tényező befolyásolja.] Ezek közül legfontosabb, hogy' az ültetést erős szárú, edzett,] dús gyökérzetű, nem elvénült, palántával a legmegfelelőbb idő­ben végezzük. A jól fejlett pa-| lánta a szántóföldön gyorsan] megered, ütemes fejlődésnek in-' dúl, idejében virágzik és bősé-] ges termést hoz. A leggyakoribb hibák, hogy] sűrűn vetnek a termelők a me-i legágyba. Húsz négyzetméter] helyett 12—14 négyzetméterbe, vetnek két kilogram vagy ennél] is több magot. Ennek követkéz-] menye a cérnavékonv, sárga pa-1 lántaállomány. Az ilyen sűrű-] vetésű ágyakban a palántavész' pusztítása igen nagymértékű és] az ellene való védekezés a sűrű« növényállomány miatt szinte le-] hetetlen. / < Gyakori hiba, hogy a magot] tápanyagban szegény magágy-, ba, rendszerint sivár homokba« vetik. Ezért még ritka vetés ese-< tén sem tudnak erőteljes palán-« tát nevelni. , A fűtőtalp trágyaanyagának« rossz összekeverése miatt az] ágvak rendszerint nem egvenle­’> gettek, nem akartak meggemberedett újakkal {végezni a gyakorlatot. Tréfás megjegyzések és óegymást biztatások röpködtek a levegőben. ]{ Az épület sarkánál két munkásőr beszélge­tett. Az idősebb széles mozdulatokkal magyará­Í zott, a fiatalabb feszülten figyelt. Először azt hittem, jóbarátok, majd később tudtam meg, még ennél is többek: apa és fia. Az édesapát Kapi­tány Istvánnak, a fiát Kapitány Lászlónak hív­ják. Mindketten a géppisztolyos szakaszban ^vannak. $ Az apa a Bajai Gyapjúszövetgyárban udvar- r mester. 1957 februárja óta munkásőr. > Laci az ellenforradalom után karhatalmi {szolgálatot teljesített. Jelenleg a Fémipari Vál­lalatnál dolgozik. Másfél hónapja munkásőr. { Nemes vetélkedés indult meg közöttük. Ka- ópitány bácsi a fiát oktatta, mire kell ügyelnie <lövés közben. { -Fő A NYUGALOM. Ne kapkodj! Ha rám {kerül a sor, állj a hátam mögé, s figyeld, ahogy {lövök. Hiába, még tanulatlan vagy. Ezen nincs {mit pironkodni. Remélem, kiteszel magadért! { — Iparkodom, édesapám, — válaszolta Laci Ss csizmája orrával a fagyos göröngyöket mor- {zsolta. { — Második raj, lövészetre felkészülni! — ha­{sított bele a szakaszparancsnok hangja a {levegőbe. > — Ügy tégy, ahogy magyaráztam — mondta {Kapitány bácsi, s a következő pillanatban már {feszes vigyázzállásban várta a parancsot. Ö is {drukkolt egy kicsit. — Jól nézek ki, ha a Laci {gyerek lepipál. Én oktatom, s a végén... Az igaz, {hogy állóhelyzetben lőni géppisztollyal nem gye­rekjáték. Aztán félbeszakította gondolatait, nem {akarta magát idegesíteni. { — Tölts! Tűz!... — hangzott a parancs. A {sorozatlövés után mindenki megnézte a táblát, vajon talált-e. Pista bácsi jó eredményt ért el. ] CSÍPŐS SZÉL sü- ivített a Duna felől. A ;bajai munkásőr-század itagjai jókedvűen gyü­lekeztek a lövészetre. ] Arcukat pirosra fes­tette a hideg, kezüket ]leheletükkel melen-

Next

/
Thumbnails
Contents