Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

Kecskéméi válaszolt Rákosrendezőnek Ahányszor kerestem az álto- másfönöki irodában, sohasem találtam meg. Hcl az állomás egyik .részén, hol a másik részín bukkant fel. Most azonban jó­kor jöttem. Az irodájában lel­tem meg Lörincz Antal állomás- főnököt. Mint régi barátok és munka­társak üdvözöltük egymást. Az utóbbira vonatkozólag kiegészí­tésül csak annyit, hogy Lörincz Antal elvtárs, lapunk régi leve­lezője, és időnként tollat ragad, hogy papírra vesse azokat az ese­ményeket, amelyek a. vasút éle­tiben eseményszámba mennek. Az utóbbi időben elhallgatott, elfeledkezett rólunk. Ezt meg is mondtam neki. Kissé szabadkozott, aztán így békítgetett: — Meglátod, ezután gyakrab­ban kapsz levelet. Ugyanis a rákosrendezőiek versenyre hív­ták az ország állomásait. Mi is válaszoltunk nekik. Elfogadjuk a kihívást, s kiegészítjük azzal, hogy a verseny az élüzemi cím eléréséért folyjon. — Nafenc, csak nem? — mon­dom —, de hangomat elnyomja az ablak előtt csattogva tovarc- hanó tartalékmozdony. Lörincz elvtars pedig így foly­tatja: — Én csak munkatársaim vé­leményét tolmácsolom. Itt a bi­zonyíték — tárja elém a ver­senykimutatást. Olvasni kezdtem. Valóban: január—februárban teljesítették az élüzemi cím elnyerésének fel­tételeit. Az egy kocsi mozgatás­ra engedélyezett 6,5 percet 6,3 percre csökkentették. A három brigád versenyéből az A-brigád került ki győztesen. Januárban 4136, februárban pedig 2993 ko­cát locsoltak egybe és küldtek el az állomásról. Az előbbi számok azt is jelen­tik, hogy a kecskeméti vasútál­lomást naponta jóval több mint 70 szerelvény hagyja el. Kisebb részűk teher-, nagyobb részük személyvonat. Kedden és pénte­ken mintegy 50—60 kocsiból álló gyorstehervonat gördül ki az állomásról. Ezután megkérdeztem Lőrincz elvtárstól, milyen az állomáson a fegyelem? — Nem rossz. Az Utóbbi idő­ben, mióta a KISZ is segít, so­kat javult. Persze, akin nem fog a jó szó, azt elküldjük. Hiszen a vasútnál emberek éleiéről van szó, s a szolgálattal nem lehet kukoricázni. — Éppen ■ ezért bocsátottuk útjára Szilágyi Jánost és kies Lászlót. V. Horváth László ’Ms Benedek László azért került ki a mi nagy családunkból, mert úgy gondolták, hogy a köz va­gyonát büntetlenül dézsmálhat­ják — válaszolt az állomásfő­nök. Ennek ellenére jónak mond­ható az állomás kollektívája. A? összekovácsolásában nagy szzre- pe van a helyi pártszervezetnek és a városi párlbizott=ágnak, amely törődik a dolgozók prob­lémáival is. A beszélgetés köz­ben bontakozott ki lascan előt­tem az a kép, amely azt mu­tatja, hogy a közös cél mennyire eggyé kovácsolja a munkában az embereket. Közben berobogott a Pest felé haladó gyorsvonat is. Későn ju­tott' eszembe, hogy jó lenne egv levelet írni a rákosrendezői vasutasoknak. Ebben a levélben megírnám, hogy igyekezzenek, mert a kecskemétiek az élüzemi cím eléréséhez az alapot január­ban és februárban már letették. — Venesz — Csalni akart — rajtavesztett MAI EMBEREK liililllllllllllUllllllllllllDHI Egy zenerajongó otthonában Csiszár Szilvcszterné harka- kötönyi, asszonynak 208 forintot kézbesített a posta a bajai SZTK-tól családi pótlék címén. Az asszony az összeget átvette, az elismervényt is sajátkezűleg írta alá, ennek ellenére panasz- szal fordult a szegedi posta- igazgatósághoz, hogy a pénzt nem kapta meg. Csalás bűntet­tének kísérlete miatt a bíróság három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerő­sen. Minden nap ráfizetés Látogatás a danavecsei darálómalomban PUFFOG, berreg a benzinmo­tor. Csattognak, sisteregnek a gépszíjak. Olyan zaj uralkodik a Ounávecsei Földmű vesszövehee- zet darálójában, hogy az embe­rek egymás szavát sem értik,. Száll a finom kukoricakor. Elő­ször csak a kalapokat borítja be. később már a szemöldökön, s a bajuszokon is letelepszik. Akócs Lajos szavát, aki jövetelünk cél- iát kérdezi, aiig lehet megérteni. Amikorra elmondjuk, mit is akarunk, eltelik néhány perc. Gondolkozik egy darabig, meg­rázza a zsákot, felénk fordul es r^ak szája mozgásáról tudjuk le­olvasni a kiáltást: < — Jóóócl vaaan! 5 DUKROG a benzinmotor, zö-J „yög a kalapácsos daráló. Tájé-: kozódni próbálunk, amikor hir-J ..elen megáll a motor, elnémul: a dobhártyát szaggató zörgés, és< a beállott nagy csendben Akócs? L ajcs hangját halljuk. — Na azt a... < Nem is a gépházba indul, ha-) nem felénk fordul, s felhábc-; rodva mondja: ? — így megy ez nap mint nap.< Öt órát üzemelünk, aztán fuccs.j Három órán át szerelem a ma-: sinát. S Indulna mar befelé, de azutáns meggondolja: $ — Képzelhetik, 30 éves ben-; zinmotorral mi kínlódás van.) Nem vagyok durvaszavú ember,' de itt már a káromkodást 4s.; megtanultam. < OTT ÁLLUNK a stabilizált' benzinmotor mellett s hallgat-) juk a nem éppen dicsérő jelző-' két. A motor hibáját kérdezzük:) — Rossz ennek mindene. Ki­van kopva a szelepfészek, a hen-1 gerfej megvan repedve, a per-) selyek rosszak, a lendkerék min-’ den pillanatban lerepülhet. Nem) folytatom, nem veszem el a ked-< vüket a benzinmotoroktól... —? Talán még egyet: egy mázsa len-' geri darálásához két és fél kilo-? gram benzint használok el. Ez tíz forintba kerül. Ugyanennyi egy mázsa tengeri darálási díja.) Kész ráfizetés ez a szövetkezet-? nek. ) NÉZZÜK még egy darabig? Akocs Lajos kínlódását, azután) a fehér falon számolni kezdünk.? Erre a benzinmotorra a löldmű-5 l esszövetkezet már ^húszezer fo-J rinlot költött. Ha még egy évig) üzemelteti, rámegy ugyanennyi.? Nem beszélünk itt arról, hogvs ?z a befektetés nem térül :ncg‘ soha, mert a daráló üzemben- tartása így is többe kerül a ter­ményekből befolyó keresetnél. A földműv.esszövetkezet vezető­sége tudja ezt, változtatna már a helyzeten, de nincs rá kere­tük. Mi volna mégis a megoldás? A kérdésre Akócs' Lajos adjs meg a választ. — Villanymotor kellene ide meg egy új daráló. Hiába töröm magam, a, parasztok nem számít­hatnak pontos munkára, tehát a darálni valót elviszik máshová, a -maszekhoz". Arcny!e!chs!yre bukkantak Kínában A Kuangsi tartomány Tyä- nyang körzetének bányáiból ke­rült ki ez a hatalmas, 68,7 deka grammos aranyrög, arapytartal rna 90 százalék. Hem vált hiábavaló- a küzdelem A íélegyházi pusztakeresők > (2.) Kiskunfélegyházán máraz ’ötvenes években mozgalom in­dult a szegényparasztság részé­iről a közlegelők felosztásáért. >1854-ben fel is parcellázták Fe- Irencszállás pusztát, de a zsíros­parasztság magának kaparintot­ta a kiosztott föld legnagyobb .részét. Erre a szegény paraszto­kat egyesítő, úgynevezett pusz- Itakereső párt mozgalmat indí- >tott Ferencszállás újrafelosztá­sáért és a további legelőosztá- isért. A mozgalom éle ekkor még 'csupán a basaparasztokból álló [tanács ellen irányult. A hatva­nas években azonban Félegy- háza szegény népe már észre­vette, hogy a népellenes városi Ivezetőség az abszolútizmus he­lyi támasza. Éppen ezért, mi­kor eljutott hozzájuk a kecske­métiek szervezkedésének híre, ük is csatlakoztak Asztalos Já­nos mozgalmához. Asztalos 1868 márciusában kiáltvánnyal for- Idult az Alföld népéhez. A prok­lamáció kinyomtatását ugyan a 'kecskeméti nyomdász, Szilády Károly — telve a kellemetlen következményektől — megta­gadta, de Asztalosnak Pesten sikerült a kiáltványt több ezer [példányban kinyomatnia és el­juttatnia Félegyháza, Izsák, Ha­las, Szeged, Makó, Csongrád, Vásárhely népéhez. Ebben a [proklamúcióban Asztalos kifej­hette, hogy a Deák-párt feladta 'az I861-cs elveit, csupán a Szél­sőbal harcol az 1848-as törvé­nyek teljes visszaállításáért. A félegyházi demokrata-kör ünnepélyes megalakítását X868. április 13-ra, húsvét másodnap­jára tervezték a pusztakeresők. Erre az alkalomra meghívták az alföldi mezővárosok demok­rata-köreinek vezetőit és fel­kérték Asztalost, hogy vállalja el a kör elnöki tisztségét. A belügyminiszter azonban az Al­föld parasztságához intézett ki­áltványt elkobozta és a félegy­házi gyűlést betiltotta. Asztalos mindezek ellenére már április 11-én megjelent Kiskunfélegy­házán és gyűlést tartott, me­lyen »a törvényes közterhek vi­selése ellen lázított" és kijelen­tette, hogy a demokijata-kör ün­nepélyed alakuló gyűlését a tiltó rendelet ellenére is meg- tarljákí Erre a főbíró maga elé rendelte Asztalost és jobb belá­tásra akarta bírni. Mikor azon­ban a népvezér továbbra is ra­gaszkodott a gyűlés megtartásá­hoz, letartóztatta és a városháza pincéjébe záratta. A következő napon elfogták a pusztakeresők néhány helyi vezetőjét is. A fő­bíró azonban észrevette, hogy ezzel még a mozgalmat nem si­került leszerelnie, sürgősen ka­tonai segítséget kért. 13-án valóban, minden tiltó rendelet ellenére, már a kora reggeli órákban gyülekezni kez­dett a félegyházi és a környék­beli szegényparasztság a de­mokrata-kör ünnepélyes alakuló gyűlésére. Sokan kimentek a »vaspályához«, hogy fogadják a küldötteket. Közben azonban városszerte elterjedt a hír, hogy Asztalost letartóztatták és a i gyűlést betiltották. Erre a PUS2-/ takereső szegényparasztok a vá­rosházához tódultak és erélye­sen követelték a letartóztatottak szabadonbocsátását. A főbíró intézkedésére katonaság szállta meg a környéket és megkísé­relte a tömeg feloszlatását. A jórészt kubikosokból, napszá­mosokból, béresekből álló tö­meg azonban zajosan követelte, hogy engedjék szabadon Aszta­lost. és a pusztakereső párt ve­zetőit. Mikor pedig a kiadatás nem történt meg, a nép ostrom alá fogta a városházát, kapuját befeszitette. A tömeg bezúdult a városháza udvarára. Erre a katonaság tüzet nyitott; többen megsebesültek, Drozdik János napszámos pedig holtan maradt a küzdelem helyén. Csakhamar újább katonai egységek érkez­tek, a tömeget szétverték és el­kezdődött a letartóztatások so­rozata. Harcuk győzött 1345-ben Asztalos letartóztatásával még nem ért véget az alföldi sze­gényparasztság kiegyezésellenes és a földosztást követelő moz­galma. 1868. május 10-én Nagy­kőrösön a szegényparasztok Szabó János vezetésével fegy­veresen akarták rákényszeríteni az elöljáróságot a közlegelő fel­osztására. Báró Wenckheim bel­ügyminiszter szervezte meg a kormány irtóhadjáratát az al­földi parasztmozgalom elfojtá­sára. A demokrata-köröket be­tiltották, Asztalost több évre bebörtönözték; Nagykőrösön, Kecskeméten. Szegeden é- Hód* mező vásárhelyen is elfogták a mozgalom vezetőit. Űj törvényi dolgozott ki a kormány az egyesülési és gyülekezési jog megszigorítására. Elrendelték, hogy a gyűlések helyét és idejét előre be kell jelenteni a ható- Ságoknak, és1 csak az engedélye­zett gyűlésedet szabad megtar­tani. A Szélsőbal Párt is meg­rémült a népmozgalomtól és magára hagyta a parasztságot. A demokrata-köröket a kor­mány úgynevezett Deák-körök­kel akarta helyettesíteni. Ilyen­né szervezték a kecskeméti de­mokrata-kört is. Az Asztalos­mozgalom eszméi azonban nem tűntek el nyomtalanul az al­földi szegény nép életéből. A kecskeméti demokrata-kör is átalakult ugyíxn egy időre Deák­párti Népkörté, de csakhamar ismét ellenzéki jelleget öltött. Az 1868. ékri alföldi függet­lenségi és demokratikus pa­rasztmozgalom a névtelen hősök százait adta a hazának. A ku­bikosok, zsellérek, napszámosok Kossuth szellemében szembe­szálltak az osztrák elnyomással és a feudá) kapitalista kizsák­mányolással egyaránt. Kilenc­ven év távlatiából már lemér­hetjük a mozgalom történeti je­lentőségét: a századvégi agrár­szocialista mozgalmak kezde­téig az Asztalps-mozgalom volt az alföldi parasztság legjelen­tősebb szervezkedése. Az itt fel­lobbanó paraszti erők segítették a 90-es évek agrárszocialista mozgalmait, az 1945-ben végre kivívott földreformot, majd ké­sőbb a munkásosztály szövetsé­gében a szocialista célkitűzések megvalósítását. Krajuyák Nándor, a TIT tagja, Aprócska konyha, ízlésesen berendezett szoba, a szorgos, ügyes, szépetszerető feleség ke- zenyomán mindenütt rend, tisz­taság: ez Baksa János nyomdász otthona. Mi mindent rejtenek itt ma­gukban a sarkok, fiókok, dobo­zok, polcok! Baksa János — ahogy mondani szokás — egy­szerű munkás ember, aki szereti a munkáját, mert abban is ki­élheti művészi hajlamait: pla­kátokat és meghívókat készít. • — Az évek során nagy gyűjte- I ményt szerzett már a saját mim­ikájának példányaiból. Technika | és művészet: körülbelül így fog­lalhatnánk össze Baksa János érdeklődési területét. De, a munkája mellett, min- i denekelött a zene; ez az, ami : legtöbbet foglalkoztatja. 19.50 \ körül kezdett el komolyabban ! foglalkozni a muzsikával és az- ! óta a zene, a ritmus, a melódia elmaradhatatlan velejárója éle­tének. Most egymásután szedi elő a ! jobbnál-joöb mikrobarázdás le- I mezeket: van itt német, szovjet, j csehszlovák és ki tudná még ■ milyen lemez. Száznál több 1 olyan mikrobarázdás lemeze ■ van, amire egytől-egyig büszke 'jlehet. Szerényen kérdezi, hogy (mit tegyen fel: egy Csajkovsz- 'kijt, Szmetanát, Beethovent, ) Bartókot, Mozartot, vagy valami bnást? Választunk, s máris hán­yhatjuk Liszt: Les Preludes című 7szimfonikus költeményét. Köz­iben az elénkrakott könyvekben \s folyóiratokban gyönyörködünk. /Mennyi bizonyítéka ~a házigada 7 művészetszeretetének, szépked- \ vetésének!! Szovjet, német és {francia folyóiratok, zenei és 7képzőművészeti szakkönyvek, a )magyar, német, francia fotómű- Ávészet lapjai, a válogatott leme- (zek, a magnetofontekercsek so- )kasága, technikai szakkönyvek, h motorokról, gépekről, elektro- ^mosságról: együttvéve tanús- < kodnak a házigazdánk sokoldalú 7 érdeklődéséről. 7 De újra és újra a muzsikához' térünk vissza a beszélgetésben. Baksa János elmondja, hogy bi­zony, nem volt könnyű eljutni idáig: a szimfonikus és a ka­marazene megértéséhez. Éveken át tartó, fáradságos, nehéz, küz­delem volt az ára. Nyolc-tíz év­vel ezelőtt még ö is csak sláge­rekért rajongott. A rádió sokat segített tieki abban, hogy elju­tott a komoly zenéhez. A rádió­ban elhangzó minden zenével kapcsolatos előadást meghall­gat. És nagyon sok könyvet ol­vas a zenéről és zenészekről. (Meg kell itt említenem, hogy Lőrincz Béla karnagy, aki ré­szese e beszélgetésnek, megjegy­zi, hogy bizony, neki, mint szak­embernek, nincs ennyi zenei szakkönyve. Pedig, aki Lőrinci, Bélát ismeri, tudja róla, meny■ nyíre a muzsikának él!) Baksa János a munkáját is jól végzi. Ä munkatársai megbe­csülik. ö a vállalat párttitkára. Ebben a gazdag, szép környe­zetben olyan sebesen szalad az idő, észre sem vesszük, hogy már haza kellene mennünk. Na­gyon szép, tanulságos volt ez a. látogatás a munkás-zenerajongó otthonában. Varga Mihály I KELL A daráló a faluban. S ' a jó üzemeltetéshez 70 000 fc- . | tint hitel és felhasznáflá i keret : kellene a földművesszövetkezet ■ részére. Talán a beruházási ki- • mutatások alapos átvizsgálásával tudnának segíteni az- illetékesek i ezen a problémán. HIRTELEN feldübörög a mo­tor, megindul a daráló. Csattog a lendkeréken a hajtó szíj, daral a Dunavecsei Földművesszövet- , kezet darálója. , De meddig? Gémes

Next

/
Thumbnails
Contents