Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

Egy községi tanács segítsége az iskolai nevelés munkáiéhoz 5470 négyzetméter járdát építettek tavaly a bajai járás községeiben javíthatnak a félévi tanuimányi eredményen. Többek között korrepetálásokat szerveznek a bukott tanulók ré­szére és a szülni értekezleteken rendszeresen tájékoztatják a szülőket gyermekük tanulmányi eredményéről. Nagy gondot jelent a tanu­lóknak a magyar nyelvtan elsa­játítása. Kitűnően fújják a sza­bályokat, de a gyakorlatban nem tudják alkalmazni. Felme­rül a kérdés, hogyan lehetne ezen segíteni? Elsősorban is az általános iskolákban használt, hibás, régi helyett egységes nyelvtan• könyvek kibocsátását kell szorgalmazni. 3ok ellentmondás található ezek­ben a tankönyvekben. Például: az ötödikes, hatodikos nyelvtan­könyv a határozószókat a név­szók közé sorolja. A nyolcadi­kos könyv összefoglalójában a határozószó már egyéb szófajok Között található. Amikor a gye­rek középiskolába kerül, logi­kai ellentét zavarja az általános iskolában tanult és a középisko­lai nyelvtanulás közötti különb­ség miatt. A tanult szabályokat a ta­nulókkal a gyakorlatban kell alkalmaztatni. De hogyan? Is­meretlen szövegből való diktálás útján. Ezzel kettős cél érhető el. Mivel a legtöbb ember vizuális típusú, így a maga által leírt szavakat jobban meg tudja je­gyezni, mint hallomásból, más­részt a tankönyvekben nem sze­replő szavakon kívül szókincsé­nek gyarapítását is elősegítik. A helyesírás megtanulásához elengedhetetlenül szükséges a szótagolás. Általános iskoláink első és második osztályában ez­zel rendszeresen foglalkoznak, ígenám, de ez kevés, nem árta­na, ha a felsőbb osztályokban néha-néha gyakorolnák a szó­: I ♦ ♦ Az elmúlt évben a bajai já­• rás hét községe tervezett járda­* építést a községfejlesztési alap­ból. A községek egy része jár­daépítési tervét túlteljesítette, s ilyen formán 4700 helyett 5470 négyzetméter járda készült el. Hercegszántón 400, Bácsbokodon 350, Bátmonostoron 100 négy­zetméterrel épült több járda. Jó minőségű, szép kivitelű járdát építettek Bácsbokodon és Vaskúton. Ugyanakkor Csátal- ján és Nemes nádudvaron szin­tezés nélküli, görbe, gödrös jár­dák készültek. A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító új gyártmányai A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat újabb köz­szükségleti cikkek gyártását ké­szítette elő. Háromféle új típusú hulladékgyűjtőt kezdenek itt gyártani, nagyobb részben hul­ladékanyagokból. Hasonlókép­pen bádoghulladékból és mara­dékvasból készítik a sokszor hiába keresett szélkakasokat is. A hulladékgyűjtők és a szél­kakas mintapéldánya már elké­szült. Most foglalkoznak a Csehszlovákiából Budapestre hozott nagyméretű szemétgyűj­tők gyártásának előkészítésével is. A szerszámokat már elké­szítették, már csak a felső pe­rem kiképzésének megoldása van hátra, hogy megkezdhessék a folyamatos gyártást. tagolást, mert a tol-lat szó hi-j bamentes elválasztása is helyes- ] írási kérdés. Azért ragadtam ki ezt az egy] problémát, hogy ismertessük és] segítsünk a nevelők gondjainak! megoldásában. 1 Örvendetes jelenség, hogy] községi tanácsaink ma már ko-j moly segítőtársat látnak a falusi j iskolákban, s munkájukat aj legmesszebbmenőkig támogat­ják. Bieliczky Sándor TÖBB Miül 6000 holdon tenek paradicsomot Kiskunságban A Kiskunság vidékén a ba­rack mellett a paradicsom az egyik legelterjedtebb tájkultúr- növériy. Minden évben sokezer holdon termesztik. Az ipari fel­használás mellett nagy tételak­l A kecskeméti Helység Kalapácsa elhagyni a színházat, nehogy bent maradjon valaki. MÁRPEDIG ez tör­tént. S hogy kitűnő színé­szeink esetleg nehogy munkájuk kritikájá­nak tulajdoníthassák Köteles barátunk bent- maradását — így hív­ják Kecskemét Hely­ség Kalapácsát — rög­tön meg is mondjuk: Köteles — részeg volt, s elaludt az előadás alatt. EGYÁLTALÁN nem elegáns mozdulattal becsúszott a padok alá. Az ügyeletes tűzoltó ezért nem talált rá, bár aznap este egy doboz Kossuth-cigaret- tával, meg egy hu-.z- filléressel örvendez­tette meg őt a szeren­cse. TALÁN éppen a másik oldalára for­dult már otthonában, amikor a kecskeméti Helység Kalapácsa, azaz — Köteles —, Petőfi szavával élve: •>... ime fölébredt, Mi­után elhortyantotta magát. Ásít... sze­meit dörz ölve körül­néz lát és sejt... sej­tése pogány. Megy az ajtóhoz, megrázza ki­lincsét. Es rázza hiá­ba. Éles eszével Át­látta azonnal A dolog állását, És ezt mon­dotta: Bezártak«. PETŐFI Helység Kalapácsa azonban vállalkozó szellem: — fondorlatos módot eszel kj szabadulására. A mi Kötelesünket azonban elnyomta a megivott szesz, lefe­küdt egy páholyban, csak a reggel megér­kező takarítónő kel­tette fel. S amint lát­juk: magának kellemes éjszakai pihenést, de a tűzoltónak kellemet­len perceket szerzett, bebizonyítva, hogy a tűzoltó munka sem a legbékésebb szakma. ben és jó pénzért értékesítenek belőle a külföldi piacokon is. A melegágyakban megyeszerte nö­vekednek már a tavaszi ültetés­re szánt palánták. Mintegy 20 ezer négyzetméterrel nagyobb molegágyi területen nevelik a korai ültetésre szánt paradi­csompalántákat, mint az előző évben. Az idén több mint 6000 hol­don termesztik a paradicsomot a Kiskunság vidékén. Tíz állami gazdaság, 10 termelőszövetkezet ás 5000-nél több termelő kötött szerződést a Kecskeméti Kon­zervgyárral paradicsomszállítás­ra. Az előzetes számítások sze­rint mintegy 2800 vagon nyers- aru kerül az idén a gyárban fel­dolgozásra. — 39 kínai tudósnak és tech­nikusnak adományozott kitün­tetést a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya, Észak-Korea gazdasági helyre- állításában végzett sikeres mun­kájukért. A 39 kínai tudós és szakember a pusztító háború után érkezett Koreába, hogy részt vegyen az ország újjáépí­tésében. OOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXiOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXiOOOOOOOOOOOOO (t.) Kilencven évvel ezelőtt az Alföldön, Kecskemét központtal jelentős méretű agrárszocialisU mozgalom bontakozott ki. A ki­egyezés ugyanis nem hozott ja­vulást a parasztság számára és a szegény nép megindította har­cát a 67-es társadalmi és politi­kai rendszer ellen. A Szélsőbal Pártba tömörült kispolgári demokraták is moz­galmat indítottak a kiegyezés megváltoztatásáért. Nemzeti füg­getlenséget, politikai szabadság- jogokat követeltek és a nép ér­dekeinek védelmezését is szor­galmazták. Érthető, hogy az al­földi szegény földműves nép tö­megesen csatlakozott a Szélső­balhoz, de annak célkitűzéseit továbbfejlesztve demokratiku­sabb közigazgatást és földosz­tást is követelt. Az alföldi váro­sokban a Szélsőbal támogatásá­val demokrata-körök alakultak, melyek Deák művét árulásnak minősítették. Mindehhez hozzátartozik, hogy a kiegyezés, minden hibája el­lenére is, némi fejlődést jelen­tett, mert a félgyarmati és feu­dális korlátok között lehetősé­get nyújtott a kapitalizmus ki­alakulásához. Ezáltal lehetőség támadt a politikai mozgalmak kibontakozására és a munkásság cs a parasztság szervezkedésé­re is. A Szélsőbal Párt vezére. Ma­darász József, 1868 januárjában Kossutlmál járt Túriéban, hogy hazahívja a nemzet bálványát. Kossuth ekkor hajlandóságot is mutatott a hazatérésre, de kifej» tette, hogy mielőtt ó Magyaror­szágra lőhetne, a • nemzetnek Hem u&ttUuífrwaU a küzdelem Az alföldi parasztmozgalom 90. évfordulójára nyilatkoznia kell, hogy elveti a 67-es kiegyezést. Mikor Mada­rász hazatért, megindította a kérvényezési mozgalmat. Né­hány hónap alatt 160 kérvény érkezett Madarászhoz. Megyénk­ből például Szabadszállás, Fü- lüpszállás, Dunapataj, Ökécske, Solt parasztjai küldtek kér­vényt. A kecskemétiek kérvé­nyét 1549 lakos írta alá. Az Asztalos-mozgalom 1867 decemberében kapcsoló­dott Asztalos János kecskeméti ügyvéd a Szélsőbal által elin­dított mozgalomhoz. Nagy lel­kesedéssel kezdte szervezni a parasztokat olyannyira, hogy talán nem is indokolatlanul hányta szemére az akkori ural­kodó osztály, hogy "a népet az urak és a vagyonosok ellen iz­gatta«. Népgyűléseket tartott Kecskeméten, melyeken lelep­lezte a városi hatóságok csalá­sait, javasolta, hogy a nép sza­vazzon bizalmatlanságot Deák­párti országgyűlési képviselőjé­nek, buzgón terjesztette a pa­rasztok között a Nép Zászlója című lapot, mely a Szélsőbal sajtóorgánuma volt. 1867 ka­rácsonyának első és második napján hét összejövetelt tartott a város különböző tizedében, azaz kerületebsu Ezeken a gyű­léseken felolvastak, a baloldali lapokból és előfizetőket gyűj­töttek a Nép Zászlójára. Asztalos egymásután adta ki röpiratait, melyekben kifejti, hogy a kiegyezéssel a nép hely­zete egyáltalán nem javult. — Egyik kiáltványában így rész­letezi célját: ». . . akarom, hogy a nép — amely ez ideig a kapu- tosok megromlott osztálya által — tisztelet a csekély kiveen­dőknek — eszközül használta­tott — olvasson, olvasva okul­jon, s ezáltal öntudatos honpol­gárrá váljék; — és akaratomat a nép követi, mert csaknem 300 példányban hordatja a Nép Zászlóját«. Kecskemét Deák-párti or­szággyűlési képviselője, Hor­váth Döme, 1868. január 21-ére a városház udvarára gyűlésre hívta össze választóit. Asztalos proklamációban felszólította hí­veit, hogy ők is jelenjenek meg a népgyűlésen, ahol bizony «összekotezanás« támadt, annak ellenére, hogy Halasy Sándor főkapitány rendőreit és a pusz- tázó hadnagyokat jóelőrc a kö­zelben készenlétbe helyezte. — Asztalos a gyűlésen leleplezte a Deák-párt árulását. A két politikai párt tagjai között a helyszínen összeütközés támadt cs többen sérülést szenvedtek. A demokrata-kör megalakulása Kecskeméten A Szélsőbal Párt, melyet Kos­suth is támogatott, 1867 végén orátógszerte elkezdte a demok­rata-körök alakítását. Ezeket a köröket akarta a Szélsőbal a kiegyezésellenes mozgalom szer­veivé fejleszteni. A pesti de­mokrata-kör mintájára hozták létre Asztalosék a kecskemétit; átvették annak alapszabályait. A tizedek olvasóköreire alapoz­ta Asztalos János a demokrata­kört. Bár a pesti mintát utánoz­ták a kecskemétiek, mégis az Asztalosék által szervezett de­mokrata-kör nemcsak szerve­zeti felépítésében, de összetéte­lében is különbözött a pestitől. A pesti demokrata-kör tagjai értelmiségiek, munkások és iparosok voltak, de a burzsoá­zia is képviseltette benne ma­gát; a kecskeméti kört azonban főleg parasztok és kisebb szám­ban iparosok, értelmiségiek al­kották. 1868. február 23-ra tűzték ki a kecskeméti demokrata-kör ünnepélyes megalakítását. Erre az alkalomra Asztalos meghívta Pestről a Szélsőbal vezérét, Madarász Józsefet is. A kecske­méti kör létrejöttét Madarász így íría le emlékirataiban: 1807 deczembei ben Kecskemétről Asztalos János ügyvéd értesít. hogy a város zöme az általam hirdetett elvek híve, meg fog­ják alkotni a kört úgy, hogy onnan kisugározva a körűié le­vő 7—8 népesebb városokban is megalakíttassanak, s a kerüle­tek pártunknak megnyeresse- nek. Kivitelért fő volna, hogy a kör elnökségét vállaljam eh Kecskemétiekkel összeköttetés­ben lévén megtudtam, hogy az úri faj irtózik Asztalostól, kér­ték, ne is szövetkezzem vele, ajánlották Horváth György köz- tiszteletű. mérnököt szövetsége­sül; de nem tagadhatták, hogy a mozgalom lelke és a nép ked- vencze Asztalos.« Az ünnepi alakuló gyűlésre valóban megérkezett Kecske­métre Madarász József és a pesti demokrata-kör több veze­tőségi tagja. A vendégeket a -vaspálya udvarán« nemzeti lo­bogók alatt, Kossuth-dalokat énekelve, mintegy 10 000 kecs­keméti várta. A demokrata-köi megalakulása valósággal nem­zeti ünneppé vált. Az ország­szerte alakuló körök a kecske­méti példát követték. Asztalos Madarász Vilmossal, Madarász László fiával kidolgozta a de­mokrata körök egységes szerve­zésének tervét. Így Asztalos a vidéki demokrata-körök irányí­tójává és az alföldi parasztmoz­galom szervezőjévé vált. A vi­déki körök programja széle­sebb, mint a pestié; az általá­nos politikai é* társadalmi kö­vetelések mellett a helyi cél­kitűzések is megtalálhatók be«* Krsjnyák Nándor, a TIT tagja (Folytatjuk.) A Jászszentlászlói Községi Tanács jegyzőkönyvét lapozga­tom. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a belterületi és tanyai iskoláknak az első fél­évben elért tanulmányi eredmé­nyeit, ,s mindazokat a gondokat, amelyek megoldása előbbre lendítik az iskolai oktatást. Csak egy részletet ragadok ki a jegy­zőkönyvből. Kurucz István iskolaigazgató beszámolójában részletesen fog­lalkozott az első félév tanulmá­nyi eredményeivel, a mulasztá­sokkal, a fegyelemmel, a szülői munkaközösség munkájával, az úttörő csapattal, s más egyéb kérdésekkel. A kül- és belterületi iskolák az első félévben elért tanulmá­nyi eredménye 3,1 százalék, A 488 tanulóból 14,5 százaléka elegtelen osztályzatot kapott. Ez a szám magas, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy e tanév megkezdése sok­kal nyugodtabb körülmények között indult meg, mint a tava­lyi. Nem volt fennakadás a sze­mélyi feltételeket illetően, s Kal­márföldön új iskola nyitotta meg kapuit. A megváltozott kör­nyezet, az iskolai felszerelés ki­egészítése és a két új nevelő munkája teltétien hozzájárul majd a tanulmányi eredmény javulásához. A belterületi iskolákról meg­oldódott a szakos tanárok kér­dése. Miért magas mégis a bu­kott tanulók száma? Ez kiderül a jegyzőkönyvből is, maguk a nevelők is látják a hibák forrá­sát. A pedagógusok kissé szigo­rúan osztályoztak, de nem ke­vésbé az a tény is, hogy a tan­anyag még mindig maximalista. Ehhez még hozzájárul, hogy egyes nevelők nem fordítanak elég gondot az órákra való fel­készülésre. Ezen sokat és so­káig lehetne vitatkozni. Az igazgatói beszámoló őszin­tén feltárta a hibákat, de felso­rolta azokat az ésszerű javasla­tokat is, amelyek valóraváltásá- val MINAP egy kecske­méti tűzoltót szolgálati vét>ég miatt 48 órai különszolgálattal bün­tettek feljebbvalói. — E -szolgálati vétség" kedves történetét akarjuk most elmesél­ni. KÖZTUDOTT dolog, hogy a színházban elő­adások alatt tűzőrség székel. S ez egyszemé­lyes tűzőrségnek, elő­adás alatt végig kell járnia minden kis zu­gát a színháznak. E szolgálatban lévő tűz­oltónak kötelessége eloltani minden — ha­nyag színházlátogatók által — eldobott ciga­rettavéget. Kötelessége a talált tárgyakat be­szolgáltatni, s végül: köteles — utolsónak

Next

/
Thumbnails
Contents