Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
Éva, a legfiatalabb KISZ-titkár NEMSOKÁRA Lakiteleken is megünneplik a klszisták szervezetük megalakításának első évfordulóját. Egy éve az alakuló gyűlésre alig ment el húsz fiatal, s közülük is csak; tízegynéhányan léptek a KISZ-be. Amikor pedig a vezetőségválasztásra . került a sor, senki nem gondoltai hogy az alig tizenhatéves Kovács Évát választják meg titkárnak. MOST, egy év múltán mindenki meggyőződhetett róla, hogy jó vezetőre bízták a szervezet irányítását. A középtermetű, szinte átlátszóan fehérbőrű, szőke kislány nemcsak a KISZ-szervezetct vezeti, hanem otthon a háztartást is. Amióta édesanyja meghalt, ö a testvéreinek az »anyja«, s édesapjának a ház vezetője, — s egyaránt sikerrel állja meg a helyét otthon és a nem kis elfoglaltságot jelentő KlSZ-tit- kári funkcióban is. Amire megfőzi az ebédet, s elvégzi az asz- szonyoknak is nehéz háztartási munkát, bizony, elfárad, de még 'arra is futja erejéből, hogy édesapjának segítsen kiszolgálni a szövetkezeti vendéglőben. S amikor eljön az este, megkeresik a barátnői és a »gyereklányok« csevegése közben komoly dolgokról is szó esik: mit csináljanak a KISZ-ben? Évának mindig nagyszerű ötletei vannak s azok megvalósításában egyre több fiatal vesz részt. A SZERVEZETBEN egyébként rendszeres KISZ-élet folyik. Hetenként klubdélulánt rendeznek, társasjátékokat játszanak, majd harmonikaszóra a kiszistálc együtt ropják a táncot a szervezeten kívüli fiatalokkal. Havonként taggyűlésen vitatják meg a soronkövetkező feladatokat, s a tagság politikai neveléséről sem feledkeznek meg, úgyszintén a kulturális munkáról sem. Részt vesznek majd a járási seregszemlén és nagyban készülődnek a szpártá- kiádra is, mert elsők akarnak len hi a járásban. NEMRÉGIBEN a lakiteleki ifjúság színe-java a tanácsháza termeiben ' találkozót rendezett az idősebb kommunistákkal, szülőkkel, s több rrtint tíz komszo- molista katonával. Éva kipirult arccal mondta el az Ünnepi összejövetel rövid köszöntőjét, s utána társaival együtt meghatódottan teile le a KISZ-tagOk eskü Jét. A vezetőség Éva irányításával most dolgozza ki a létszámában lavaly óta kétszeresére nőt szervezet egyéves munkatervét, amelynek az első pontjai között mindjárt az szerepel, hogy a »Rózsabál« után, március 2'2-én ünnepi taggyűlésen megemlékeznek a 39 éve kikiáltott Ta- nácsköztarsa .ágról és az egyéves KISZ működéséről. Harminc komszomolistát hívnak meg ü ■ népségükre. ADDIG is, és. azután még sok- sok éven át, jó egészséget, sok sikert kívánunk Kovács Évának, a kecskeméti járás legfiatalabb Kisz-tltkárának. H. I.-------Bü szkén valljuk, hogy kommunisták vagyunk! OrÖmteljes szívvel, boldogan tudatom, hogy engem is, alú még csak tizennégy eves múltam, felvettek a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Tudatában vagyok annak, hogy ez a mcgtiszielés sok műn kát, kötelezettséget ró rám is, dt büszkén vállalom, hogy időseim kiszista társaimmal együtt küzdjek boldogabb jövőnket!. Az ellenforradalom alatt m általános iskola nyolcadikos ta nulója voltam, de sejtettem én is, hogy mi Következne utána, ha győz a reakció. Hiszen a rég. rendszert akarók gyermeke, engem Is szidalmaztak az iskola folyosóján és a szüléimét, meri kommunisták. De mi büszkén valljuk, hogy azok vagyunk, hiszen mindent, ami jobb életünk éruekéoen történt, a pártnak, a kommunistáknak köszönhetjük. Ha az ellen forradalom előtt voltak is hibák, több volt az eredmény. Az, hogy termelőszövetkezetünkben JCultánwaL A KULTÚRÁÉRT Szünet nélkül, állandóan dolgozik a pálmonostori Lenin KISZ-szervezet színjátszó csoportja. Hetenként kedden rendszeresen próbákat tart, s a szorgalom nem is .maradt eredmény nélkül. Előadta már a »Duda Gyuri« háromfelvonásos vígjátékot, s jelenleg »A kutyák«,. »A diny- nye«, s több más vidám jelenettel, népi táncokkal, cigány táncokkal izórakoztalja a közönséget. Március 1-én olyan hideg szél fújt, hogy — a mondás szerint — »még a kutyát sem lett volna szabad kiverni odújából«, s — mégis: a húsz fiatalból, feleany- nyi idősebből álló kultúrcsoport lovaskocsin elindult a nem valami zökkenőmentes bekötőúton a esengelei kultúrházba, hogy a meghirdetett másfélórás műsort előadja. A kultűrház tele volt nézővel, majd rövid féléjszakán megtelt vidámsággal, örömmel és jókedvvel, mert jól szerepeltek a kiszista fiúk, leányok. Hajnali három óra felé értek haza, de ennek éllenére másnap újabb, nagyobb sikert értek el a félegyházi laktanyában. Rövid műsoruk megnyerte a közönség tetszését. Olyan zúgó taps követett minden műsorszámot, hogy nem egy jelenetét újra meg kellett ismételni. Most elhatározták, hogy minden vasárnap előadásokat tartanak a különböző falvakban és a befolyó összegből a KISZ által kezdeményezett, s részben társadalmi munkával épülő kultúr- ház költségéinek a fedezésére fordítják. A kultúra ápolásával így teszik lehetővé a palmonosiori kiszisták, hogy még több lehetőségük legyen nekik is, s a tanyavilág lakóinak is a kulturá- lódáshoz. Budai Imre, tanító, KISZ-titkár, Pálmonostora is bő juttatásban részesült a tag- i ság. hugy édesapáin mind a ' nyolcunkat fel tudott ruházni, i — nem az ellenforradalom er- j deine. Igeiem. ezután is úgy fogom szeretni pártunkat és a hazánkat felszabadító Szovjetuniót,1 mint kedves szüléimét. Szere- ' -ein példaképünket, a KolhsZC’ i aioit, minden erőmmel azon le- ‘ ,zek, hogy tanuljak a kemszo- i aialistáktól. Érzem, az úton, amelyre rá-, léptem, ha sokat is kell küzdeni, da biztosan haladunk a J szocializmus felé. A velünk me- i .tételűknek segítőkezet nyáj-' .itnk, a tétovázókat felvilágosít- i jük, bátorítjuk, de a haladásiul- 1 tat gátló akadályokat félreállit- jUk ötünkből. Tiboldi Margit Harta, Lenin Tsz. •**«•«»•«***««*•«»>••« i\épi együtten alakul Halasait Halason népi együttes van] alakulóban, amely hivatott lenne a halasi népi hagyományok feldolgozására. Az alakításánál bábáskodó társadalmi szervek úgy tervezik, hogy az együttesnek tánc-, ének- és zenei szakosztálya lesz. A megalakuláshoz egyébként a helybeli vállalatok is segítséget nyújtanak. Például a Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a Motor- és Gépjavító Vállalat igazgatói ígéretet tettek az együttes táncruháinak finanszírozására. Nyílt levél a lajszi tanácstagokhoz /~7/ edves tanácstag elvtársak.’ Megértem, hogy nehéz és igen felelősségteljes feladat egy község vezetésé. Azt is tudom, hogy nem minden jogos panaszt és kérelmet lehet teljesíteni. Mégis Vannak olyan dolgok, amelyek véleményem szerint, a maguk községében több figyelmet érdemelnének. * Mire gondolok? Mindjárt, levelem elején, megmondom: ném tartom megnyugtatónak, hogy a 3500 lakost számláló községükben nem tudnak a községi orvosnak megfelelő lakást biztosítani. Az tij orvos több, mint egy évvel ezelőtt, nagy ambíciókkal telve mént községükbe. Reggeltől éjfélig fáradhatatlanul látogatja a lakásom kát. Betegei szeretik, kedvelik, csak jót mondanak yóla. Népszerűi humánusan gondolkodó ember. Az elmúlt ősszel tanácstagnak is megválasztották. A községi tanácsülés a közelmúltban foglalkozott az 1053-as községfejlesztési tervvel és ezzel egyidejűleg az orvost lakás kérdésével is. A helyi páriszervezet és a kommunista tanácstagok azon a tanácsülésén javaslatot terjesztettek elő az orvosi lakás végleges megoldására. Javaslatukat áronban a tanácsülés nem fogadta el. Fájsz községben nagyon fontos probléma az egészségügy, a betegellátás. Bosszú ideig nem veit a községnek megjelelő ort'o-a- Most van. Azt mondják szeretik és nem is engedik elmenni, igenám, de ha nem segítik lakáshoz jutni ezt a kélcsaládos embert, a Szavak nem sokat érnek. Tudom, hogy nehez és felelősségteljes munkájuk sok gonddal jár. Azonban azt javaslom, né sajnáljak a fáradságot és becsüljék azokat, akik azt meyéidemhi: ügy gondolom, orvosuic magci- demli, hogy többet törődjenek vele. Hegedűs Janos, a kalocsai jb. munkatársa // ^ ^ (4et VITA: iHi lenne, ha a fizikai munkát szégyellni kellenei Érdeklődéssel olvasom a »Szégyen-e a fizikai munka?- kérdése körül kibontakozó vitát, s egy, a harmincas években a Kecskeméti Közlönyben megjelent cikk jut az eszembe. Ez áll benne: »Állástalan tanítónők nyomorukban öngyilkosságot követtek el, :< mert a tanítóképző után szégyelltek hazamenni dolgozni az apjuk ss földjére. Albérleti lakásban nyomorogtak négyen és borzalmas V szűkösen éltek. SzalmakalapjaiK eltüzelésével főzték meg utolsó krumplileves vacsorájukat és utána megmergezték magukat.« Igen, akkor — ha erre persze megvolt kinek-kinek a lehetősége — szégyent jelentett, ha érettségizett nő fizikai munkát végzett, de most, amikor társadalmi életünk alapja a munka, és zömében a fizikai munka, ez nem szégyen, hanem dicsőség! Én ugyan nem érettségiztem, de fizikai munkát végzek, magam permetezem egy hold szőlőmet, almafáimat, és még soha nem tapasztaltam, hogy ezért lenéztek volna embertársaimi Es sohasem jutott eszembe szégyenkezni barna, a rézgálictól, szel- töl-vihartól néha szárazra repedezett kezeim miatt, amelyekkel egyébként kézimunkákat is hímezek, festegetek, rajzolgatok magamnak, másoknak is, és fényképezgetek, stb. Es nem tartom magam mártírnak a fizikai munka miatt, mert az a cél is vezet, hogy általa minél többet tudjak termelni a társadalomnak, minél többet nyújtani a mi szép kis hazánknak, amelynek békében, nyugalomban élő polgára vagyok. Aliikor termelőmunkát végzek, gyakran gondolok arra, hogy hányán, meg hányán dolgoznak ettem is, hogy nekem is legyen ruhání, cipőm, bútorom és minden, amire szükségem van. Mi lenne akkor, ho a fizikai munkát bárkinek is szégyellnie kellene! özv- Horváth Emilné levelező, Orgovány HÁRMAN ülünk a Pestre in- Jduio szombati vonat fuiKéjeben. * három férfi, tehát öt ülőhely [ még szabad. Egyszeresak megjelenik az ajtóban egy repülóhadnsgy. — .»Van ketem szabad hely?« — Igen, s mar lenn is bőröndje a csomagtartón. Sűrűn tekintget 1 a toiyo3oi*a, vár valakit — né- í hány perc müiva kiderül — vaia- , kiket. Még két tiszltarsa iep a | fülkébe, s most mindhármukon i lát zik, hogy még mindig válnak — egymásközti beszélgeté* suk elit útja — két baj társukat. ' DE AZOK nem jönnek. Pedig | az itteni három — megbocsat- > haló módon úgy helyezkeaett ‘ el, hogy a folyosóról foglaltnak ; lássék mind a nyolc hely, ha jön ; a két várvavárt, hát ők is a ; tülkében utazhassanak. ’ Nem is kísérli meg senki a ! belépést. 1 Am kisvártatva kinyílik az [ajtó, s megjelenik a nyiladékaiban egy fiatal férfi, karján pó- J lyával, mögötte asszonyavai. • AZT A rendezgetést, sürgő; forgó helycsinálást, amit most a három fiatal katonatiszt művel! Az apa még meg sem kérdi, [hogy van-e hely, tessékelik le, hellyel kínálják szép, kissé bá- I gyadt feleségét is; elveszik tőle 1 a táskáját, s míg a fiatal házas- pár eirendezkedik, vigyázva elölelik az apától a pólyát is. NAGY A pólya, beiül szőrmés, kívül erős kék vászonból varrt, cippzárral teljesen Szétnyitható hálózsákszerű bugyor, belsejében melengetve, valahol, alig látható mélyen — egy kis- ; gyermeket. — Leány? — kérdi az egyik i hadnagy halkan az apától. «- Fiú — féléi az büszkén. — Ahá, kiskatona — s mj o- lyog mar az egész Kis fűiketsa- lád. — Mennyi idős' — Egyhetes. — Ah —. s hódolattal néznek ők is, mi hárman is a fiatal anyára. i es elindul,, megy, robog a vonat. A PÓLYA visszavándorol az anya Ölébe, s húsz perc múlva mind a három tiszt kivonul a folyosóra, rágyújt, pedig ötnyelvű tábla is megerősíti a tényt, miszerint a fülke: dohányzó. De nem, itt most az íratlan , parancsnak nagyobb az ereje: tiszta levegőt 'kell szívnia annak a jövendő kis kato- nápak, aki meg sem nyikkant még. De pedzi már. S most már kivonulunk valamennyien, szótlanul, de mintegy vezényszóra. Elől a tisztek, utánuk mi, civilek. Mert a pólya emberkéje — megéhezett, s a kismama ne feszélyezze magát. A Nyugatiban aztán elköszönnek a tisztek. Az utolsó közülük ezt mondja: »Sok szerencsét * kisfiúhoz!« — Köszönjük — így a szülők. OLYAN az egész, ahogy leszáll a fülke népe, mint valami parádé. Elől a tisztek, aztán a fiatal házaspár azzal a pólyányi kinccsel, végül mi, hárman. Tehát elől—hátul kíséret. Díszkíséret, ahogy a királyoknak dukál. Mert igaz is, nem más utazott Kecskeméttől Budapestig, mint: Őfelsége — a Gyermek. (tarján) Egyiknek sikerül, a másiknak nem Február 23-án 17 óra 38 perckor érkezett Fülöpszállásra a 196. sz. személyvonat, amely Budapest—Kiskunhalas között közlekedik. Miután l'ülöpszíí- lás Kecskemét felé átszálló hely, s a vonaton sok utas volt. akik közül némelyeknek sikerült leszállni a vonat elindítása előtt, de többségüknek nem. A fennmaradó utasok között volt a feleségem is, akit szerencsére a már mozgó vonatról le- ugró fiatalember figyelmeztette a veszélyre. Feleségem így többed magaval a vonaton maradt, s kénytelen volt elutazni Snll- szentimréig, ahol ícszállhatoll s gyalog jött vissza ifj. Óravéez József felsőlászlófalvai lakossal, aki a kényszerű utazás után még reggelig várt a csatlakozó vonatra. Helyes lenne, ha egyik-másik — mert bizonyára nem mindegyik figyelmetlen — jegj kezelőt figyelmeztetnék az illetékesek arra, hogy ilyen esetekben, amikor sok az utas. jobban figyeljen, s ne történjen t ;e:r, hogy az utasok ne tudjanak le- és felszállni. Gudman Albert levelező wwvwvw/évwv^ A franciák 250 000 algériai! kilakoltatnak NEW YORK. Monzsi Szlim. Tunézia ENSZ-küldötte csütörtökön levelet intézett Ham- marskjöldhöz. Ebben felhívta az ENSZ főtitkárát és a nemzetközi közvéleménynek a figyelmét arra, hogy a franciák erőszakkal kilakoltatnak otthonából 250 ezer algériait. Intézkedésüket azzal indokolják — írja Szliin —, hogy »senki földjét« létesítenek az algériai—tuniszi határon*
