Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! f MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA III, ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ara 60 fillér 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP ! Ismeretterjesztés falun A tudományos ismeretterjesz­tés igen fontos és régóta rende­zetlen területe a kulturális élet­nek- Célja a dolgozók általános műveltségének kiegészítése, eme­lése, végső soron sokoldalú hoz­zájárulás ahhoz, hogy kialakul­janak a dolgozó emberben a szocialista típusú tulajdonságok. Ebből természetesen az követ­kezik, hogy a nyújtandó isme­retanyagnak szoros összefüggés- oen kell lennie a társadalmi -lettel, a termeléssel, a világ­nézet kialakításának alapvető kívánalmaival. Kézenfekvő, hogy az ismeret- terjesztés fő formája a szóbeli ismeretközlés lehet, természete­sen kiegészítve az ismeretek nyújtásának sokféle más mód­szerével (kiállítások, filmek, szemléltetés, stb.). A kialakult gyakorlat azt mondja, hogy az egyes alkalomszerű előadások mellett lehetőség szerint töre­kedni kell a rendszeres, folya­matos ismeretterjesztő munká­ra, az előadássorozatok és taft- íolyamok szervezésére. Ez a móidszer már eredményesen ér­vényesül a városi ismeretter­jesztésben. Sokkal kedvezőtlenebb azon­ban a helyzet falun. Itt, legtöbb helyen még nem valósulhattak meg az ismeretterjesztés fejlet­tebb formái, a falusi lakosság művelődési igényeinek kielégí- «rése még sok kívánnivalót hagy maga után. A legkevesebb a falusi fiatalság nevelése érde­kében történt talán. Az általá­nos iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, de szakmai ismeretek hiányában tehernek érzi ezt a munkát, s talán ezért is elvágyódik a fa­lutól. E probléma részbeni meg­oldását jelentené talán az »ifjú mezőgazdász tanfolyam«-ok szer­vezése, a cél az általános isko­lából kikerült fiatalok általá­nos műveltségének emelése, szakmai ismereteinek bővítése énné. A falusi ismeretterjesztés magasabb formájának megte­remtésére »népfőiskolák« szer­vezése látszik a legalkalmasabb­nak, amelyek a műveltség to­vábbi gazdagításához adnának alapot. Eredményes módszernek mondható a közismereti tanfo­lyamok létrehozása is. Az elő­adások egyrészt művelődési jel­legű problémákból, társadalom-, vagy természettudományi té­mákból állhatnának, másrészt közhasznú tárgyakból (pl. he­lyesírás, zöldségtermesztés, stb.). Meg kell említenünk a paraszt­ság speciális érdeklődését kielé­gítő mezőgazdasági tanfolyamo­kat, előadássorozatokat is, ezek ugyan eredményes múltra te­kinthetnek vissza, de kibővíté­sük és rendszeressé tételük kí­vánatos. A falusi tudományos ismeret- terjesztés érdekében már eddig is történtek erőfeszítések. Ezek­re utal többek között a TTIT több mezőgazdasági előadásso­rozata, mely sikert ért el közsé­geinkben. Ez azonban távolról sem elegendő a falusi ismeret- terjesztés bonyolult és nagyfon- tosságú problémájának megol­dásához. A cél érdekében az ismeretterjesztő szervek össz­munkája elengedhetetlenül szük- aéStOt Magyar János Hazaérkezett Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség BUKAREST. Csütörtökön 24 órakor elutazóit Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére«* a buka­resti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a baneasai-pályaud- varon, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormány- küldöttség tagjainak búcsúztatá­sára Gheorhiu-Dcj és Chivu Stoica vezetésével a román párt­ós állami élet számos vezetője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akkredi­tált egyes diplomáciai képvise­letek vezetői, a Magyar Népköz- társaság nagykövetségének tag­jai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar Him­nusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiü-Dej-zsel együtt ellépet a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivata­los személyiségektől. A magyar és a román állami és pártveze­tők baráti kézszorítással búcsúz­tak egymástól, Kádár János és Gheorghiu-Dej melegen össze­ölelkezett. A pályaudvaron ösz- szegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormány- küldöttséget Malnaseanu kül­ügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője el­kísérte a magyar—román határig. A magyar küldöttséggel utazott Ion Popcscu, a Román Népköz­társaság budapesti nagykövete is. A magyar küldöttség a határ­ról üdvözlő táviratot intézett Oh. Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársaknak, melyben mégegyszer köszönetüket fejez­ték ki a szívélyes vendéglátá­sért. A küldöttség különvonata pénteken délután fél 5 órakor érkezett a magyar határállo­másra: Biharkeresztesre. Az ál­lomásépület előtt többezer dol­gozó várakozott. A különvonat a Rákóczi-induló hangjai mel­lett gördült be a magyar határ- állomásra. Kádár János cllépelt a csa­patzászlóval felsorakozott dísz­őrség előtt, majd Gödör Ferenc, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei < bizottságának első titkára kő-* szöntötte a romániai útjáról ma-; gyár földre érkezett párt- és! kormányküldöttséget. Kádár János válaszolt az Ud vözlésre. Püspökladányban is több e^er főnyi tömeg várakozott. A párt­ós kormányküldöttséget Köti 2 Gábor, az MSZMP püspökladá-j nyi járási bizottságának első tit-| kára köszöntötte, majd Kádár* János intézett beszédet a Jelen­levőkhöz. A küldöttséget itt is elhalmoz­ták virágcsokrokkal. Ezután a kormányküldöttség különvonata folytatta útját aj főváros felé. Szolnokon ugyan-, csak ünnepélyesen fogadták a ♦ hazatérő párt- és kormánykül-j döttséget. A fellobogózott Nyugati-pálya-j udvaron pénteken este több százi dolgozó gyűlt össze, hogy üdvö-t zölje a Román Népköztársaság-* bél hazatérő magyar párt- és | kormányküldöttséget. A küldött-1 ség fogadására megjelent dr. J Munnicn Ferenc vezetésével .a * kormány több tagja, az MSZMP | Politikai Bizottságának tagjai. | A párt- és kormányküldöttség különvonata 9 óra előtt néhány perccel futott be a pályaudvar csarnokába. A megjelentek nagy taps közepette fogadták a kü- tönvonatból lelépő Kádár János elvtársat, a küldöttség vezető­jét s a küldöttség tagjait. Kádár elvtárs ezután ellépett a dísz­század előtt, majd dr. Münnich Ferenc köszöntötte a hazaérke­zett elvtársakat, melyre Kádár János válaszolt. A küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek a fogadásukra megjelentekkel. * JÖ, HA TUDJÁK | A GAZDÁK | MI, A „JÖTT-MENTEK" ! AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN (4. oldal) egy hét a bácsalmási JÁRÁSBAN A RÉMHÍRTERJESZTÜK ELLENI HARCRÓL (5. oldal) SPORT VlZNÉLKÜLI LEVES * SZIMATH KAZMÉR ÍRÁSA ] <6. oldal) S SZÜLETIK I A „BALATON SZÉPE" KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7. oldal) 5 * ISMÉT v . . -i \ világkiállításra megy & i|CtlQSl CSipI^v? A kiskunhalasi Csipkeház rendkívül ügycskezű munkásainál : művészi alkotásait^ a halasi csipkét bemutatják a brüsszeli vflág­: kiállításon. Erről közlünk képes beszámolót lapunk 3 oldalán. ......•........................................•....... 11 6 új lakás. Szakmai tanfolyamokat tartottak a termelőszövetkezeti tagok részére Báes megye két állami gazdaságában Bács megye állami gazdasá­gainak többsége segíti a körze­tében működő termelőszövetke­zeteket. A termelőszövetkezetek szívesen fogadják az állami gaz­daságok szakembereinek szak­mai támogatását. A Garai Álla mi Gazdaságban februárban a környező termelőszövetkezetek állattenyésztőit hívták össze és egy héten át elméleti és gyakor­lati útmutatást kaptak a nagy­üzemi állattenyésztés korszerű módszereinek alkalmazásáról. A tanfolyam idején a gazdaság el­látást is biztosított a termelő- szövetkezeteknek teljesen in­gyen. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol a megye leg­jobb kertésze működik és híres gyümölcstermesztéséről, szintén sok termelőszövetkezeti tag for­dul meg állandóan. Nemcsak szakmai útmutatás­sal, hanem gépek kölcsönzésé­vel és jó tenyészállatok biztosí­tásával is segítik a kezdő közös gazdaságokat. A Hildpusztai Ál­lami Gazdaság a hajósi Kossuth Tsz-nek törzskönyvezett szarvas- marhákat adott át továbbte- nyésztésre. Ugyanakkor a teher­gépkocsi kölcsönadásával is ál­landóan megkönnyítik a tsz fu­varozását A Kunfehértói Álla­mi Gazdaság vezetői szintén fcl­Kecskemet Varos ianacsa február 28-án tárgyalta meg a város 1958. évi fejlesztési ter­vét és költségvetését. A terveze­tet Fehér Sándor pénzügyi osz­tályvezető terjesztette a tanács­ülés elé. — Kecskemét, jelentős gazda­sági erőforrásai ellenére is igen elmaradott volt a felszabadulás előtt és messze, az ipari váro­sok mögött kullogott — kezdte beszámolóját Fehér elvtárs. Vázolta a város 1945 előtti állapotát, majd arról beszélt, mennyit fejlődött 12 év alatt Kecskemét s bár 1957 végéig 80 millió forintos népgazdasági be­ruházás történt a város fejlesz­tésére, a mulasztásokat csak részben lehetett pótolni. 1958-ban további 24 millió fo­rintot fordíthatunk Kecskemét fejlesztésére, amelynek nagy ré­szét a központi alap alkotja. A városfejlesztési tervezet szerint ebben az évben 116 lakas épí­tését fejezzük be, több mint 8 millió forintos beruházással. A vízellátás és a széktói szivaty- tyútelep fejlesztése 402 ezer fo­rintba kerül. Csatornahálózat­bővítésre 200 ezret, utak, járdák építésére 816 ezret, tanyai utak rendezésére 100 ezret költünk. Kétszázezer forintot fordítunk a város főterének, főútvonalainak korszerű világítással való ellá­tására. Helyreállítjuk az Űjkol- légium tornatermét, s új iskolá­kat építünk Ménteleken és Ballószögön 420 000 forintos költséggel. Ezután Fehér elvtárs részletesen ismertette a kisebb beruházások számszerű adatait is, majd rátért a községfejlesz­tési alap bevételi részére. Ezek szerint a vállalatok községfej­lesztési hozzájárulása 520 000 fo­rint, a városnak jutó adóprémi­um 160 000 forint, egyéb bevé­telek 1 300 000 forint, társadal­mi munka értéke 100 000 forint, s a lakoságnak az általános jö­vedelemadó 15 százalékának megfelelő hozzájárulása 1 600 000 forint. A községfejlesztési alap teljes öszege 4 868 000 forint. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyből kitűnt, hogy a városfejlesztési tervezet a lakos­ság és a tanácstagok által elő­terjesztett kérések és javaslatok alapján készült el. Havasi János tanácstag vállalta, hogy körzete a 100 000 forint értékű társa­dalmi munkának 10 százalékát elvégzi. Néhány tanácstag azt is javasolta, hogy a város bérből és fizetésből élő dolgozót hív­ják fel: járuljanak hozzá a vá­rosfel jesztési alap növeléséhez önként felajánlott forintjaikkal. A városi tanács a városfejlesz­tési tervezetet jóváhagyta és a 15 százalékos városfejlesztési hozzájárulást megszavazta. *********** ........................ . ........... . ...................................... .... ................. . ................ «MoumHm.' aj ánlották a környékbeli tsz-* eknek, hogy a sílózáshoz segít-j | séget nyújtanak. * vízellátás-, csatornahálózat bővítés, a közvilágítás korszerűsítése Kecskemét városfejlesztési tervében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents