Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

Problémák, feladatok, amelyet az üzemi tanácsnak kell megoldani Pálinkás Imrét, a Kecs­keméti Gépállomás üzemi ta­nácsának elnökét nem könnyű megtalálni a hatalmas csarnok­ban. Ö a javítóműhely veze­tője, állandóan el van foglalva, rengeteg dolga van. Végre az egyik szétszedett traktor mellett rátalálok. Sze­rény, halk beszédű ember, de azért hamar belejövünk a tár­salgásba. Elmondom, hogy azért jöttem, mert írni szeretnék a megye egyik legjobb gépállO' mása üzemi tanácsának mun­kájáról. Tudunk róla, hogy az üzemi tanács február elején alakult meg. — Sajnos, azóta még nem jöttünk össze tájékoztat kis­sé zavartan. — Talán nincs miről beszél­niük? Tiltakozóan emeli fel a sza­vát. — Dehogy nincs! Volna, csak hát mindenki a sok dolgára hi­vatkozik. Már többször beszél­gettünk erről az igazgató elv- társsal, a párttitkár elvtárssal, de bokros teendőikre hivatkoz­nak és nem tudtunk megálla­podni az összejövetel időpont­jában. Helytelen lenne kctségbe- vonni azt, hogy a gépállomás vezetőinek nincs lefoglalva minden perce, de ugyanakkor helytelen álláspont az is, hogy »nincs idő** az üzemi tanács összehívására. Ha nem besze­lik meg a soron következő te­endőket, nem értékelik az eddig végzett munkát, akkor nem tud jól irányítani az üzemi tanács és ez meglátszik majd az egész gépállomás munkáján. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy Pálinkás elvtársnak erélyesen kellene követelni a tanács összehívását, hiszen szá­mos kérdésben szükséges dön­teni, véleményezni, javaslatot tenni. Az üzemi tanács elnöke ez­zel egyetért. Maga sorolja, hogy mi mindent kellene megtár­gyalni. Elsősorban a tavaszi munkára való felkészülést. Az idén más körülmények között indul a munka, mint az elmúlt esztendőben. A gépállomás vál­láról levette a szerződéskötések egy részét a földművesszövet­kezet. Doniján András üzem­gazdásszal együtt kihámozzák a kimutatásokból azokat a' szá­mokat, amelyek a tervteljesí­tést tükrözik. — Tavaly 2200 normálholdat teljesítettünk az első két hó­napban — mondja az üzemgaz­dász —, az idén 1300 normál- holdat. Viszont talajmunkát többet végeztünk ez évben, mint 1957-ben. 247 normálhold helyett 655 normálholdat telje­sítettünk. A termelőszövetkeze­tek összesen 16 015 normálhold­ra kötöttek szerződést. Körze­tünkhöz 18 termelőszövetkezet tartozik, ebből 16 három nor­málholdnál több gépi munkát szerződött egy holdra, amely után jelentős kedvezményeket kapnak. Szántásnál például 1 katasztrális hold díja 10 forint­tal kevesebb ez esetben, 20 cen­timéter mély szántásról van szó — tájékoztat az üzemgaz­dász. Az üzemi tanács elnöke eh­hez hozzáteszi: — Tavaly csak 82 hold gépi kapálást végeztünk, az idén 1280 holdra kötöttünk szerző­dést. Szerződést kötötttünk a kecskeméti és a lakiteleki föld- művesszövetkeztekkel, összesen 16 980 normálholdra. Az emlí­tett lermelőszövetkeztek az új rendelkezésnek megfelelően, ennyi normálholdra kötnek szer­ződést az ciyéni gazdákkal, szakcsoport k .al, különböző vál­lalatokkal, allami gazdaságok­kal. Sajnos, eddig még nem je­lentkeztek nálunk, nem tudjuk, hány holdra kötötték szerző­dést, gépet sem igényeltek. Aka­dályozza őket a nyomtatvány­hiány is. A gépállomás és a földmű vesszövetkezetek közötti kapcsolatot is meg kellene be­szélni az üzemi tanácsnak. A tavaszi felkészüléshez tar­tozik a brigádszállások ügye is. Az üzemi tanács elnöke el­mondja, hogy nyolc ilyen bri­gádszállásra volna szükség. Az ellenforradalom előtt hármat már létesítettek, a negyedik A Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalaf borseprőt minden mennyiségben vásárol, azonnali pálinka-csere ellenében. BORSEPRŐi1» átveszünk telepeinken: Kecskemét, Tisza- kécske, Izsák, Kerekegyháza, Csengőd, Kiskőrös, Jánoshalma, Bácsalmás »0 a­J-ifytyel&n! A jövőben egyéni gazdák, állami gazdaságok és egyéb mezőgazda- sági társulások részére gépi szántásra, ta I a jm űv elésre, szállításra szerződést a helyi töldművesszövetkezeiek kötnek Köss szerződést a helyi i'öldmüvesszöveíke- zetekkel a fenti munkákra. Gépi szántás, gépi talajművelés magasabb termést, a magasabb termés nagyobb jövedelmet biztosít. épülőben volt. Azóta a terme­lőszövetkezetek átalakították la­kásoknak, saját tagjaik számá­ra. Jelenleg tehát egyetlen bri­gádszállása sincs a gépállomás­nak. Sürgősen meg kellene ol­dani ezt a problémát, hiszen fontos részletkérdése ez a trak­torosokról való gondoskodás­nak. A termelőszövetkezetek és a gépállomás vezetői közös megegyezéssel meg tudják ol­dani, hiszen egy nagyobb szoba megfelel brigádszállásnak. Fontos feladata lenne az üze­mi tanácsnak meghatározni a 189 000 forint nyereségrészese­dés szétosztását. Ez különösen érdekli a dolgozókat', hiszen kö­rülbelül egy havi fizetésükről van szó. íme így tornyosulnak a fel­adatok az üzemi tanács elé. Most már az a kérdés, hogy mindezeket a problémákat mi­kor tárgyalják meg. Reméljük, rövidesen. K. S. Búcsú Alpári alezredestől A tragikus hirtelenséggel el­hunyt Alpári Károly alezredest szerdán délelőtt kísérték utolsó útjára a barátok százai, a fáj­dalommal búcsúzó elvtársak és harcostársai. A végső tisztelet- adáson megjelent Molnár Fri­gyes elvtárs, az MSZMP megyei első titkára. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, a Honvé­delmi Minisztérium képviselői, valamint számosán a város és a megye, vezető személyiségei. A kandelláberek övezte rava­talnál Murányi Zoltán őrnagy a budapesti egyesített tisztiiskola nevében mondott búcsúbeszé­det. Beszédében méltatta Alpári elvtárs küzdelmes és harcos életét. — Életed koronája, leg­dicsőbb tette akkor következett he, amikor kirobbant országunk­ban a nemzetközi imperializ­mus által szervezett véres el­lenforradalom. Ebben a kemény megpróbáltatásban becsülettel álltái helyt. Nem remegett a kezed, amikor parancsot adtál, hogy fegyverek tüze zúduljon J dolgozó népünk ádáz ellensé­geire, a fasiszta cUenforradal- márokra. Majd tisztek emelték fel a koporsót és a díszszázad dübör­gő lépteinek lassú ütemére vit­ték sírjához Alpári elvtársat. A megye kommunistái és a me­gyei párt-végrehajtóbizottság nevében Borsodi György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mondott búcsúbeszédet. — Jó elvtársnak, kemény, bátor harcosnak, jó katonának ismer­tünk meg Téged. Nem egyes események, kiemelkedő tettek azok, amelyek Téged közel hoz­tak hozzánk. A mindennapi munkában, a munkáshatalom védelmében és erősítésében el­töltött életed az, amely naggyá emel Téged a szemünkben. Biz­tosítunk róla. hogy a föld, mely méhébe fogad, mindörökre meg­marad szabad földnek. Emléked örökre megőrizzük szivünkben. A volt karhatalmi zászlóalj nevében Skrabák Mihály száza­dos mondott búcsúbeszédet, majd a kecskeméti dolgozók sok-sok koszorúja fedte be Al­pári elvtárs sírját. ej & Jól elijesztették a telet Kiskunhalason a termelési bi­zottság tagjai. Szombaton este amolyan hideget búcsúztató ta­vaszt köszöntő összejövetelt ren­deztek, de a szeszélyes télutó visszavicsorított, mint a mérges kutya és vasárnapra akkora ha­vat sikerűéit, hogy majdnem lapátolni kellett. A szorgalmas gazdákon azért nem fog ki az újabb hideghul­lám. Ha szántani és hengerelni nem is, de egyebet azért lehet csinálni. Most a termelési bi­zottság minden tagja a gyü­mölcsfa- és vetőmagakció érde­kében fáradozik. Kiskunhalason mintegy 3000 darab kajszit akarnak elültetni az akció ke­retében s csupán két nap alatt több, mint 2000 darabot írtak össze a megbízottak. Nagy az érdeklődés, hiszen a jófajtájú, koronára metszett csemete 11 forint helyett csak 5,50-be kerül. A tavaszi vetőmagvak közül főleg a lucernának van nagy ke­letje. Meglátszik a téli szakelő­adások hatása, mert minden gazda a takarmánytcrmclést és az állattenyésztést igyekszik fej­leszteni. Például már eddig 183 dolgozó paraszt jelentette be te­henét törzskönyvi megfigyelés­re. Újabb hat tag lépett a csoportba Híre-neve van már Kiskun­halason a sertéstenyésztő szak­csoportnak, amely tisztavérű tenyészete révén segít felszá­molni a környékbeli kisgazda­ságok össze-visszakevert, köre? állományát. A szakcsoportba most újabb hat tag kérte felvé­Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról telét, többek között Kószó La­jos eresztől dolgozó paraszt is. Az új tagok egy évi részletre fajtiszta kocákat kapnak. Így a szakcsoport taglétszáma jelen­leg már 46, és 56 darab törzs­könyvezett kocával dolgozik, 895 SZÜLETTEK: Kiss Zsuzsánna (anyja neve: Makra Viktória). Péntek Julianna (Barta Julián­ná), Nagy László (Kovács Má­ria), Szűcs József (Gonda Zsó­fia), Mauzá/c Zsuzsánna (Szalai Zsuzsánna), Simon Gyula (Vas Erzsébet Juliánná), — Keserv László (Vass Julianna), Jakab Ilona (Jakab Mária), Pöhle hal­vaszületett lány (Óvári Erzsé­bet), Garas Mária (Császár Mar­git), Péter Magdolna (Németh Anna), Szalma Erika (Frick Ka­talin), Ancsa-Molnár Mária (Vi- nek Magdolna), Kolompár Ilo­na (Kolompár Piroska), Juhász Gabriella (Molnár Irén) Horog József (Mészáros Anna), Ácsai- Varga Gyula (Bakos Ilona), Kra- bulecz István (Gál Rózsa) Gesz- ler Tibor (Jung Terézia), Sán­dor Katalin (Csendes Margit), Figura Terézia (Vöneki Terézia), Kátai László (Lchöcz Margit), Oláh Sándor (Zombor Ilona), Lehr János (Frei Ilona), Sípos Éva (Kanizsai Magdolna), Lajkó Ferenc (Judik Piroska), Gila Fe­renc (Somlyai Margit). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gyöngyi Zoltán Lajkó Erzsé­bettel, Orbán, Benő Évin Kata­linnal, Vincze József Soós Etel­kával, Varga László Baka Rozá­liával, Banga Károly Végső Etel­kával, Tóth Sándor Ferenc Cser­ied Juliannával, Vattai Sándor Elő Katalinnal, Horváth János Ternyák Jolánnal, MEGHALTAK: Kovács Sán- dómé Juhász Juliánná 59 éves, Nagy László 2 napos, Nagy Ká­roly 65 éves. Kerékgyártó Mik­lós 50 éves, Paska István 47 éves, Takács Károly 5 hónapos, An­iont József 62 éves, Szalay Im- réné Kossá Emília 92 éves, Be- rényl Antal 72 éves, Modok Be­nő 79 éves, Cseh Mária 55 éves, Knotek Márton 56 éves, Dózsa Istvánná Oroszi Anna 79 éves, Kolompár Antal 1 hónapos, Kol­lár János 2 hónapos, Szatmári Istvánná Szabó Mária 66 éves korban. Az öreg fát nehéz átültetni A városi tanács végrehajtó bi­zottságát egy év óta ostromoljál: a halasiak, hogy miért nincs a városbeli öregek számára hely­ben szociális otthon? A meglé­vőben ugyanis a megye elme- gyenge öregeit helyezték el. a halasiak pedig vidékre kerültek el. S az öreg fát nehéz már át­ültetni. Sok idős ember inkább vállalta a nyomorgást, de váro­sát, ahol született, élt és meg­öregedett, nem szívesen hagyta el. Most ez a probléma is megol­dódott, A tanács kérését figye­lembe vette a felsőbb szerv s az idén, júniusban megnyílik a kimondottan halasi öregeknek berendezett szociális otthon a 300 000 forintos költséggel átala­kított Baky-kastélyban. Szülővá­rosához ragaszkodó, 30—40 agg töltheti majd itt békességben, gond nélkül a hátralévő éveket. Meghalt Zsuffa Ferenc A község dolgozóinak általá­nos részvéte mellett temették el március hó 3-án Jánoshalmán Zsuffa Ferencet, aki 1950 óta a községi tanács tagja, s a leg­eredményesebben dolgozó járási ipari és kereskedelmi állandó bizottság elnöke volt. Áldozatos tevékenykedése közben, arány­lag fiatalon ragadta el a halál. Temetésén a község vezetőin kívül képviseltette magát a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága is, Meeiee,\ zés: — » xv--' v v Meddig árulja még az újságot a kapu alól Kiskunhalason Megadja néni’ öt esztendő óta nem képesek meg­oldani az illetékesek ezt a lehetetlen állapotot! A város belterü­letén mindössze két elárusítóhely van s Megadja néni a legna­gyobb forgalmat bonyolítja le naponta. De milyen körülmények között? A postaépület egyik huzatos, jéghideg kapualjában álldo­gál naphosszat s a rozoga asztalkára kirakott újságokat kövekkel védi, hogy a léghuzat sokszor vele együtt el ne vigye valameny- nyit. Szerencsére a városiak azért megtalálják őt, de ha idegen vetődik Kiskunhalasra, aligha szerez tudomást a kapualjba rej­tett standról. Nemcsak az idős, beteges asszony érdeke, de a város külső képe is sürgeti, hogy egy szerény, de kényelmes bódé áll­jon hamarosan a téren, s emberi körülmények között tartózkodó árustól, s ízlésesen elhelyezett lapokból vásárolhasson a lakosság; Úgy hisszük: sokkal kevesebb beruházással, mint amennyi jó­indulattal megoldható a dolog, csak meg kell végre csinálaü

Next

/
Thumbnails
Contents