Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

if—r fi r i i i i i _ i i Több kislakás épül as idén9 mint tavaly Építőanvazbói sem lesz hiánv Ha az elmúlt évben megyénk­ben felépült kislakásokat egy­más mellé telepítenénk, egy kö­zepes nagyságú falu telne ki belőlük. 1500 lakóház készült el, vált beköltözhetővé. ötszáz ház felépítését az állam segítette OTP-kölcsönnel, ezer pedig tel­jesen magánerőből épült. A je­lek szerint ebben az évben is nagy érdeklődés nyilvánul meg a kislakásépítés iránt, jelenleg még az úgynevezett holtszezon­ban vagyunk, de máris több mint 350 építési engedély iránti kérelem került a tanácsok épí­tési osztályainak asztalára. 10 millió OTP-kölcsön A legnagyobb a lakáshiány a bérből és fizetésből élők, a tsz- tagok és kisipari termelőszövet­kezetek dolgozói között, ezért megkérdeztük az OTP illetéke­seitől: ki. tudják-e elégíteni a kölcsön iránti igényeket? El­mondták, hogy 1950-ban tízmil­lió forint kölcsönt tudnak a me­gyei kislakásépítési akcióra biz­tosítani, ami közel 300 otthon felépítését segíti elő. Lehetsé­ges azonban, hogy ez az összeg az év második felében növe­kedni fog, mint ahogy az tavaly is történt. Hogy állunk épít jany aggal? Az építkezők többsége ma­gánerőből kezd hozzá új lakása építéséhez. Államunk őket sem hagyja magunra. Megyénk TU- Z-ÉP- telepein elegendő építő­anyag áll rendelkezésükre. A jelek szerint az idén több ház fog magánerőből felépülni, mint tavaly, mert két hónap alatt kö­zel két és félmillió téglát vásá­roltak. A TÜZÉP azonban lé­pést tud tartani a nagy forga­lommal. Másfél millió tégla je­lenleg is raktáron van és to­vábbi két milliót már megren­deltek. Mészből serr. lesz fennakadás. Nem árt azonban, ha az építke­zők a szőlő permetezése előtt gondoskodnak szükségleteik be­szerzéséről, mert köztudomású, hogy ilyenkor torlódás kelet­kezhet. A raktárkészletek zavar­talan pótlása is csak úgy bizto­sítható, ha folyamatos a vásár­lás. A legjobb minőségű 500-as Portland cementből is korlátla­nul ki tudják elégíteni az igé­nyeket. A házakat nem egy-két évre építik:, ezért nagyon fontos, nogy az épületek megfelelő ala­pot kapjanak. Legalább 80 cen­timéter földalatti és 40 centi­méter föidfeletli kő- vagy tégla­alapot kell készíteni, amelyre kétsoros, bitumenes szigetelés kerül. Ezáltal az épület élettar­tama 40 százalékkal nő. Aki nem így épít, saját magának is kárt okoz. Ugyanakkor szabály­talanságot követ el és a taná­csok építési osztályai lebontat­ják az ilyen épületeket. 400 va­gon alapozáshoz megfelelő ko van a TÜZÉP-telepeken. Elő­nye. hogy olcsó és lényegesen szilárdabb alapot lehet rakni vele, mint a téglával. Takarékoskodjunk a fával \Köztudomású, hogy faanyag­ból behozatalra szorulunk. Ezért ahol mással pótolható a fa, fel­használását mellőzni kell. Vas­betongerendák, előregyártott fö­démek, tetőszerkezetek haszná­latától idegenkednek még fa­iun, de meg kell mondani őszin­tén: az építkezők ne is várjanak olyan faanyagra, amit a modern építészetben már más anyagga. pótolnak. Az előregyártott fődé mek, tetőszerkezetek használa­tától csak azért idegenkednek, mert még nem ismerik előnyeit, pedig az építés olcsóbbá, gyor­sabba, az épület pedig túzbiztc- sabbá válik alkalmazásukkal. Nyolctantermes iskola épül Izsákon Izsákon nyilvános tanácsülé­sen vitatták meg a községfej­lesztés tervét és az ehhez szük­séges pénz biztosítását. Az izsá- ki parasztok helyesen foglaltak állást, amikor a múlt évi 8 szá­zalékos községfejlesztési járulé­kot most az adó 1 íz százaléká­ban szavazták meg. Ebből az összegből már job-« ban tud gazdálkodni a tanács, >> több új létesítménye lesz a küz-£ ségnek. A legjelentősebb ezek'' közül a nyolc tantermes iskola leiépítésé, amely 1958/59-ben kő szül el. Az állami támogatáshoz! a falu lakói két év alatt félmil­lió forinttal járulnak hozzá. A villamoshálózat bővítésére is több pénzt fordíthatnak eb­ben az évben. Tizenöt utcába vezetik be a villanyt, mintegy; 115 000 forintos költséggel. Ki­kövezik a piactérhez vezető két utat, amelynek munkálataira 95 ezer forintot fordítanak. A falu IlOOOOO darab naposcsibe Kedden a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál a szövetkezeti felvásárlók és a gyár vezetői tanácskoztak a na­poscsibe akcióról és a szerződés­kötés módszereiről, tennivalói­ról. A vállalat vezetősége közölte, hogy az idén a baromfitenyésztő gazdáknak a maximális segítsé­get adja még. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy a naposcsibe- akció keretében 1 10>t COÜ dara­bot juttat a termelőknek. Szó volt arról, hogy az első helteitésű napos baromfit a mintaközségek és a tsz-ek kap­ják, darabonként 3 forint 80 fillérért. Ez az ár később válto­zik, illetve alacsonyabb less, népe megértette, hogy nagy je­lentősége van a községfejlesz­tési járulék fizetésének. Ez ab­ból is látszik, hogy ebben az év­ben — a múlt év hátralékaival együtt — már 185 000 forintot fizettek be községfejlesztési já­rulék címén. Tavaly több, mint száz tetőszer­kezetet adtak el megyénkben, s ahol ezzel építettek, megszeret­ték. Eddig egyetlen kifogás, vagy reklamáció sem érkezett a CSRB vagy TRB tetőszerkezet­tel építők részéről, Minden új épület tető alá kerül Sokan félnek attól, hogy nem kapnak majd cserepet. A TÜ- ZÉP-nél azt a választ kaptuk: annyi nem lesz, hogy a nádtetők helyett is cserepet rakjunk, de az új épületekhez az idén is gyártanak eleget. A tetőfedő anyaghiányt a TÜZÉP, a ta- aácsvállalatok és ktsz-ek egy- nillió eementcserép legyártásá­val is enyhítik. Gyártanak be­tűje majd Kalocsán, Kecelen, délegyházán, Kecskeméten, Sol- .on és Halason. Elmondhatjuk, hogy az Idén építőanyagban nem lesz hiány. Sót még arról is történt gondos- ;odás, hogy a felépült házak '.örül járdazásához cementlapo- ;at, a vízvezetékekhez vízleve­zető betoncsöveket, a kerítéshez oetonpszlopokat gyártsanak. Még nem lehet pontosan fel- nérní, hány kislakás épül az dén megyénkben, az építési ;edv azonban nagy, anyag van iegendő és máris arra követ­keztethetünk, hogy több épül, uint tavaly. Nagy Ottó Már másnap intézkedtek Korábban gyakran tettük szó­vá, hogy tanácsaink hosszú huza-vona, késedelmeskedések után valósítják csak meg a la­kosság javaslatait, küszöbölik ki a sérelmezett hibát. Ez több­nyire az elmúlt évek túlzottan centralizált pénzügyi gazdálko­dásából, bürokratikus megkö­töttségeiből fakadt. Ha akartak sem tudtak gyorsan intézkedni a városok, községek gazdái, mert előbb meg kellett szerezniök in­tézkedésekhez a felsőbb szervek hozzájárulását. Azért említettük fel most is­mét ezt a régi hibát, hogy an­nál inkább értékelhessük a mai gyakorlatot, amikor nap mint nap arról hallunk, hogy taná­csaink gyorsan, lelkiismeretesen intézik a lakosság panaszait, sorra megvalósítják javaslatait. Legutóbb Kalocsáról érkezett hozzánk a hír, hogy az egyik városrészen, a Rokkanttelepcn tartott kisgyülésen szóvátették: nem jó a közvilágítás és halkan szól időnként a vezetékes rádió. A panaszok csak mellékes sze­replői voltak ennek a kisgyűlés- nek, hiszen a városfejlesztési terv vitája volt napirenden és sok, hasznos javaslattal ki is egészítették azt. A pártszervezet és a tanács küldöttei, a kisgyűlés előadói azonban nem engedték el a fü­lük mellett a mellékesen elmon­dott panaszokat sem. Másnap már intézkedtek. Kijavították, kicseréltették az elromlott égő­ket, helyrehozták a közvilágí­tást. Megvizsgálták azt is, hogy miért szól időnként halkan u vezetékes rádió és kiderítették, a hibák okait cs amit lehetett, azonnal ki is javítottak. A rok­kanttelepiek elégedettek és a szemébe nevetnek annak, aki arról próbálja meggyőzni őket. hogy nem érdemes elmenni 8 gyűlésekre. íme, a nagyobb önállóság, a nagyobb pénzügyi keret így ve­zet a párt cs a tanács nagyobb tekintélyéhez, tömeg befolyásá­nak növekedéséhez. S ez a lehe­tőség másutt is megvan, csak élni kell vele. A soltvadkertiek nem egy­szer szóvátették már, hogy Kis­kőrösre kénytelenek járni ben­zinért, pedig kút a községben is van, csakhogy azt az ÁFORT üzemen kívül helyezte. Ugyanez a helyzet Soltvadkert vonzási körzetében is. Tázlárról, Bócsá- ról is Kiskőrösre járnak benzi­nért. Ha számba vesszük, hogy Kút van, benzin nincs hány embernek van motorke­rékpárja, közületeknek pedig autója, akkor kiderül, több hek­tó üzemanyag fogy el csak a já­rási székhelyre való bemotoro- zásokkal. Nem lenne helyesebb az ilyen megoldás helyett in­kább a soltvadkerti benzinkutat üzemeltetni? A Uäx&WlkUh.INI EMI VETT RÉSZT... * /O^eve nem ismert, mert a (/ í- közügyekben eddig nem v.ett részt. Azt mondják róla a halasi Baromfifeldolgozó' Válla­ltnál, hogy munkájának élő amber, akiről a hivatalos véle­mény js így szól: rendes, becsü­letes ... Öt kerestem, hogy néhány szót váltsak vele üzemi tanácstaggá választása alkalmából. Nem so­rát kellett kutatnom, mert a sze­relő műhelyben hamar rátalál­tam. Az egyik munkatársával beszélgetett, amikor beléptem. — Beszédbe elegyedtünk. Előbb úgy éreztem, kissé bizalmatlan, de később lassan-lassan közléke­nyebb lett, feloldódott, s nem ke­rülgette a lényeget. Megtudtam tőle, hogy úgy ke­rült az üzemi tanácsba, mint Pi­látus a krédóba. Csodálkozott ő maga is, amikor nevét említet­ték a választáskor. Tőlem is azt Kérdezte: kinek jutott eszébe az in jelölésem? Megnyugtattam, hogy a válasz tás sok vélemény összegezéséből fakadt. Hát így csöppent bele Tóth Pál szervezeten kívüli dolgozó a köz­ügyek intézésébe, amely számára ma még új és szokatlan. /Mielőtt még elképzeléseiről, terveiről kérdezősködnék, arra vagyok kiváncsi, volt-e va­laha szakszervezeti tag? — Voltam. > ••./)(* — s miért lépett ki? — Nem tudtam elviselni az igazságtalanságot. 1949-ben az akkori szakszervezet, ha mi men­tünk hozzá jogos panaszunkkal, akkor nekünk adott igazat, ami­kor az igazgató ment a szakszer­vezethez, akkor neki volt igaza, A beszélgetésbe egy idősebb munkás is beleszól: — Azóta kiléptünk a szakszer­vezetből. Pedig agitáltak már, hogy legyünk tagok. — Ügy voltam — veszi vissza a szót, Tótír Pál — akkor is és most is, hogy aki a szavát adja valamire, az tartsa js be. A szak- szervezet nem tartotta be, hát akkor én miért legyek vele szem­ben gavallér? Elgondolkodtam, s önkéntele­nül is eszembe jutott Kádár elv­társnak az az intelme, mely óva int minden vezetőt, kommunis­tát attól, hogy feleslegesen ígér­gessen. Lám, ez az ember kilenc ,év után sem tudja elfeledni azt [a packázást, ami vele történt. »Még mindig szívében van az ak- [korj tövis. » Hallgatásomat ő töri meg: > — Az üzemi tanácsban is csak [az igazság mellett szállók síkra > Ez helyes. Ilyen tanberekre Jván szükség, s ha mindenki így 'gondolkodik, akkor az üzemi [tanács valóban vezető testületé »lesz az üzemi munkásságnak. [ Persze, azt is meg kell mon- idani, hogy Tóth Pálnak szokat­lan lesz majd a közéleti szerep­lés, de lehet, hogy az első ülés 'meghozza a tűzkeresztséget, ami- [kor előadja a szerelőműhely 'dologzóinak kérését — az anyag, [beszerzést és a munkaruhát. ’ (ügyelőre csak szükebb por­tájának, a szerelőműhelynek [gondjaival foglalkozik. Ez egy­részt abból adódik: még nem [ismeri alaposabban az üzemi ta­nácstag jogait és kötelességeit. 'Az elkövetkezendő idő azonban [módot és lehetőséget ad Tóth 'Pál szervezeten kívüli szakmun- ikásnak, hogy mint üzemi ta­nácstag, tanuljon, tapasztaljon, »beleszóljon az üzem életébe 'döntsön és határozzon. [ Szép, nemes, de nehéz felada­tot vállalt magára. Ügy érezzük [azonban, Tóth Pál is meg fog 'birkózni a reájuk háruló fel­adattal, még ha néha egyik-má- >sik dolgozótársának nemet is [,rell mondania. —> Venesz — a szocializmusban nincs kizsák-v mányolás — helytelenül azt ál-/< lították, hogy nálunk már se-8 hol sem lehet kizsákmányolás-X ról beszélni. Nyilvánvaló, ezek« az elvtársak elfeledkeztek arról,'j hogy a mi országunkban — valc-'< színű Kiskunhalason is — van-y nak még C'elédtartó kulákokA spekulánsok és bérmunkásokat^ alkalmazó, egyéb személyek. >< NEM EGY esetben viszont a>< fenti álláspontnak a fordítottja); jelentkezik. Vannak, akik csak>< azt látják, hogy helyenként jóbj élnek a kizsákmányoló osztá-á lyok maradványai és ebből ere-X dően a szocializmus tényét von-« ják kétségbe. X Az élettől való elszakadás, az)< elavulthoz való ragaszkodás, a>< helyi viszonyokat semmibevevőX szemlélet cs helytelen munka-« módszer más területeken is ki-$ sért. Éppen ezért a dogmafízmusV elleni harc ugyanúgy, mint ad revizionizmus, valamint a jobb« és »baloldali« opportunizmust elleni harc, valamennyi kommu-y nistának igen fontos és állandót jellegű feladata. << A DOGMATIKUS hibák ellent pártunk helyes politikájának is-<< nierete és a helyi viszonyokat» figyelembevevő végrehajtása« nyújtja a legjobb védelmet. << dogmatikusok azonban mindent a régi cipőbe próbálnak bújtat­ni. A dogmatizmus tehát végső soron nem más, mint helytelen módszer és szemlélet, mely a va­lóságos élet követelményeinek, a tényeknek, figyelmen kívül hagyásából, mellőzéséből adódik. A sajátos helyzetünket figye­lembe nem vevő, dogmatikus módszer a régi pártvezetés ide­jén, 1949-től kezdődően — a mi pártéletünkben is igen sok kárt okozott és súlyos hibákhoz ve­zetett. PÁRTUNK Központi Bizott­sága, levonva a tanulságot a múlt hibáiból, a jobb és »bal­oldali« elhajlás, valamint a re­vizionizmus ellen harcolva, egy­idejűleg küzdelmet folytat a dogmatikus szemlélet ellen is. Pártunk politikája most he­lyes, figyelembe veszi országunk sajátosságait, és helyesen alkal­mazza a marxizmus-leninizmus elméletét a gyakorlatban, ezért mentes a dogmatizmustól. A DOGMATIZMUST azonban még nem küszöböltük ki telje­sen. Egyes elvtársak, vagy párt- szervezetek tevékenységében az nem egyszer inég ma is előfor­dul. Az egyik kiskunhalasi sze­mináriumon például abból a helyes tételből kiindulva, hogy ’ VANNAK, akik a dogmatiz- >mus fogalmát a »baloldali« el­hajlással, vagy a szektássággal ^azonosítják. Az igaz, hogy a dog- >matizmus leginkább a »bal­oldali« jellegű hibákkal párosul, jinaga azonban nem irányzat, »nem elhajlás, hanem többnyire [ezek egyik forrását jelentő hely­telen szemlélet és módszer. J DOGMÁKNAK az olyan téte- ,leket, megállapításokat nevez­tük, amelyeket kinyilatkoztat­lak, örök érvényűeknek tarta­nnak és nem bizonyítanak. (Dog- Imák a vallások hittételei, péi- >dául a katolikus vallásban Ma­jna szeplőtelen fogantatá iáról »vagy a pápa csalhatatlanságáról 'szóló zsinati nyilatkozat, stb.l > A POLITIKAI életben előfor- 'duló dogmatizmusnak az a jel­lemzője, hogy az elméletet el­őválasztja a gyakorlattól, és a Jmarxizmus-leninizmus egyes ta- »nílásait mereven, bürokratiku- Jsan, a folyton változó történel- >mi körülményeket figyelmen kí- Jvül hagyva, próbálja alkalmaz- >ni. A dogmatizmus lényege tér 'hát a marxizmus-leninizmus »egyes tanításainak merev, bü- Jrokratikus, a helyi viszonyoktól >el vonatkoztatott, alkalmazása. A >pártmunka körülményei és fel­tételei állandóan változnak, a Amiről vitaikoznak a párloktaiásban A DOGMATIZMUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents