Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

Rendszeres, jó! előkészített TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKAT

A niesvei párt-végrehajtóbizottság -határozata felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy rendszeresen tartsanak üzemeinkben termeién tanácskozásokat és jól készítsék elő azokat.

Vegyük számba a termelési tanácskozások eddigi tapasztalatait.

A termelési tanácskozások elősegítették a termelés növelé -ét, a dolgozók fokozottabb bevonását a tervek teljesítésébe. Lehetőségeket nyújtottak arra, hogy a munkások gyakorlati tapasztalata kiegészítse a műszaki vezetők tudását. A dolgozók ezeken a tanácskozásokon elmondták észrevételeiket és a termelés irányításának ezzel is még jobban részeseivé váltak. A termelési tanácskozások rendszeresítő e egyes üzemekben elősegítette, hogy a dolgozók megértsek az egyéni és a társadalmi érdek szoros összetartozását, hogy munkájukat az egész üzem szempontjából is értékeljék.

Ennek ellenére a termelési tanácskozásoknak ma még igen komoly fogyatékosságai vannak. Egyik leggyakoribb hiba, hogy az előadók nem készülnek fel megfelelően az értekezletre és a gazdaság vezetése nem tárja fel a tényleges nehézségeket, íübjfcat. Már pedig az általános jelszavak és számok nem váltják ki a jelenlévő dologzókból a műhely konkrét termelési problémái iránti érdeklődést, .gy van ez a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárá- jan is, ahol rendszeresen megtartják a termelési tanácskozásokat, Ugyanakkor a beszámoló csak általánosságban és felszínesen ismerteti a termelési feladatokat. Nyilvánvaló, helyesebb és célravezetőbb lenne, ha az előadó. akár az igazgató, vagy műszaki vezetőről van »zó, elemezne a műhelyek vagy üzemrészek munkáját, hogy ott milyen problémák jelentkeznek és azokat így és így lehet kijavítani, kitérve arra, hogy milyen intézkedéseket tesz majd az igazgató, a műszakiak, stb.

Az általános szólamokban elhangzott beszámolók sajnos azt mutatják, hogy az előadók nem készülnek fel gondosan, a beszámolást csupán kényszerű kötelességnek, szükséges rossznak tekintik, amely csak azért kell, mert a szakszervezet igényli és a pártszervezet ezt ellenőrzi.

Sokan még ma sem értik a termelési tanácskozások jelentőségét. Ez abból is kitűnik, hogy az ott elh'angzott jó javaslatokat gyakran nem hasznosítják, bár azzal szavakban egyetértenek. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a dologzók között olyan vélemény alakult ki, hogy nem érdemes javaslataikat elmondani, mert úgy sem reagálnak rá a gazdaságvezetők.' — Ugyanebben az üzemben a termelési tanácskozások rendszeres megtartását is elmulasztják. Ez a mulasztás csökkenti a dolgozók munkakedvét, felelőségérzetét és nem csoda, ha ilyen helyen, ha tanácskozást tartanak, azon alig van hozzászóló.

Helyenként az is előfordul, hogy a dologzók bírálatát nem segítségnek, hanem piszká- lódásnak, személyeskedésnek veszik. Pedig nyilvánvaló, hogy ha valamelyik dolgozó javaslatot tesz a hibák kikü zöbölésé- rc, ha bírálata személyhez szóló is, azzal komoly segítséget nyújt egy előrelátó vezetőnek. Hozzásegíti ahhoz, hegy a problémákat mélyrehatóbban megismerje és így jobb intézkedéseket tehet. A dolgozók javaslatának megszívlelése kezdeményező készségüket nagymértékben fokozza.

■ A Bajai Posztógyárban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy helyes a termelési tanácskozásokat minél kisebb egységenként, üzemrészenként, műhelyenként, vagy csoportonként rendezni. Itt az előadó már előzőleg megismerheti a munkában jelentkező problémákat és így a

A Váci Textilgyár versenyre hívta ki a Bajai Posztógyár ifjúmunkásait a termelés növelésére, a minőség javítására, anyagtakarékosságra, a munka- fegyelem betartására. A Váci Textilgyár V. versenykihívását a Bajai Posztógyár fiataljai egyhangúlag elfogadták, s ezért az ifjúsági munkaversenyt a Gyapjúszövetgyár KlSZ-fiatal- jai tovább kívánják folytatni április ! 4-i határidővel, hazánk felszabadulásának 14. évfordulójának tiszteletére. (Pcchtlcr)

r

V.

cA.

U S O lit

■j

.y

A V A KOSI Mozi nézőterének közönségében megáll a lélegzet. Repül a balta, s hegyes kések túródnak remegve a palánkba. A fiatal kislány szemrebbenés nélkül áll a deszkánál. Nyugodtan fogadja a felé szálló, esetleg halált hozó hegyes vasakat. Halk moraj fut végig a termen, mikor a bekötött szemű késdo- baló a forgó korongon fekvő mellé hajítja újból a késeket. I5s semmivel sem kisebb az izgalom, amikor egy idős pocakos bácsi egy fémlétrán egyensúlyozást mutatványait produkálja, s közben vidám dalokat penget el a gitárján, minden pillanatban a leesés veszélyével.

A mutatvány folyik tovább, de senki sem tudja ennek a négy embernek nevét, életkörülményeit, izgalmát, érzéseit. Szemükben artisták csupán, semmi mások. S talán, ha par szóban elmondom ezekről az emberekről, amit tudok, sok néző szemében nagyot nőnek.

A KÉSDOBALÓ, Albert Károly. javakorabeli ember, 42 éves és húsz éve artista. Eredetileg nem késdobáló, ezt a mesterséget csak a kétszeri operációja miatt kénytelen űzni. Családapa, aki mindennap kétszer vizsgázik igazán a szülői szerétéiből, ugyanis Marikát, 13 éves kislányát dobálja körül azokkal az éles baltákkal és hegyes késekkel, amelyek, ha egyszer tévednek, akkor... de erre ne is gondoljunk. Sokan — köztük jómagam is — a legnagyobb büntetésnek tekintenénk, ha a palánk elé kellene állnunk. Ez a kis Marikának nem okoz különösebb gondot. Bízik j" a papában és ahogy ő mondja:| »Ügy sem talál el«. S mint min- j den artista-családban tradíció,; ez a kislány ’s folytatja szülei5 foglalkozását, ősszel artista __ iskolába megy. I

A SZÍNPADON, a fehér mo-j zivászon előtt nem látszik, hogy S az egyensúlyozó artista, Kratejlj Vencel, a legöregebb az ország-» ban ebben a szakmában. 61évesj és még mindig olyan fürge a| létrán, mint egy serdülő gyér-* mek. 51 éve szórakoztatja kü-» lönböző mutatványaival a kö-í zönséget, s ha az a három év el-S telik, ami még a nyugdíjig hát-; ra van, ő .is már csak nézőként | »szerepel«, s végignézheti öt *

gyermekének mutatványait a' cirkuszban, a varieté műsorában, mert azok is követték erre a nehéz pályára.

LÉLEGZETELÁLLÍTÓ pillanatok: inog a létra, »az a kis pocakos bácsi nehogy leessen«, — szol valaki a hátam mögül. Egy gyors, szemmel alig követ-, hető ugrás, s felharsan a taps.] Vége az artistaműsornak.

Gémes I

Alkony a Szélkertben (Bozsó Janos festménye)

»•»«»•«»»»♦«»*«»»«»»»*»»»»••»•»»«»•»' «««»«»«•»»•«»»»»»»»»«*«*»»«»«»««•♦»«•»•»»»*»*»«»»«»*»»»«»♦«»»♦«♦••»•««»»«»«»*»•*«»»••»••»»»»»»<

LELKIISMERET

A íratva kezelés helves módszereivel \ ismerkednek megyénk falvaiban {

Elhelyezkedik a széken, kisimítja a szoknyáját, s először akadozva, majd végül folyamatosan beszélni kezd.

— Valamit tenni kell elvtársak! Ha így megy tovább, felbomlik a termelőszövetkezet. — Tessék csak végighallgatni! — emeli fel a kezét. — 260 hold szántónk és 5 hold szőlőnk van. Ehhez a nagy területhez kevés a 13 tag. Ebből is kettő az állatok gondozásával van elfoglalva, a harmadik. az elnök, ő függetlenített. összesen 9 tag lenne ahhoz, hogy a földet megműveljük. Ez, ha jól számolok, éppen elég lenne a szőlő megmunkálásához, a többi földnek nem lenne gazdája. A gépállomással megbeszéltük már, hogy a szántást, vetést, aratást, a cséplést és a be- hordást elvégzik. így azonban nem haladunk

előbbre, mert külterjes a gazdálkodásunk, vagyis csak gabonane- műeket termelünk.

Szép aroa belepirul az egyszerre elmondott magyarázatba. Kezei, amelyekkel a szavainak adott súlyt, visszaesnek a szoknyájára és szemével várakozóan néz a pártbizottság munkatársára. Sóhajt egy nagyot és mégegy- szer hozzáteszi:

— Tenni kell valamit, segítsenek!

Míg elhangzik a válasz, elgondolkodom. A kérdések maguktól jönnek, egyik a másik után. Vajon mi késztette a kunszentmiklősi Tanács Tsz agroncmu- sát, Fazekas András- nét arra, hogy ide jöjjön'’ S egyáltalán miért jött ide. Hiszen nem párttag, nem kommunista.

Hallgatom a beszélgetést, s lassan kialakul bennem a vélemény. Valóban, nem kommunista. De tudja, hogy a párt jót akar, segít. Ezt tanulta a technikumban, s mint szakember így tapasztalta. Azért jött hát a pártbizottságra, mert érzi, ez az egyetlen hely, ahol meghallgatják a véleményét, ahol segíthetnek. Energikus mozdulataiban, kétségbeesett, segítséget könyörgő szemeiben ott van az utolsó kérdésre is a válasz. A

termelőszövetkezet adott neki munkát, ott keresi a kenyerét, kötelessége a bajban segíteni a termelőszövetkezeten, a nép államán.

S elhangzik egy újabb kérdés: »A községben kaptak-e segítséget?« Nem mond üres, elítélő szavakat. csak lehajtja a fejét.

jS aztán újból ő kezd beszélni, bizonygatja: lehetne és kell is jc

t ermelőszövetkezet Kúnszentmiklóson. Számokat, termények neveit és érveket sorakoztat fel, harcol, beszél a szövetkezet érdekében. Tudja, senkit se|m kell itt meggyőzni] arról, hogy igaza van, s mégis érvei. Csak akkor enyhül a tekintete, akkor nyugszik meg némileg, mi- kcjr megígérik neki, segítenek rajtuk. Aztán búcsúzik és megnyugodva indul hazafelé.

Ügy érzem, ezt a fiatal asszonyt semmi más nem vezette arra, hogy tegyen valamit t szövetkezet érdekében, csak a termelőszövetkeket féltése és a saját lelkiismerete.

G. G.

A

telepeket létesítenek, ahol rend-' szeres bemutatókat tartanak. A: mintatelepeket 200 egyéni gazda; udvarán és mintegy 60 termelő-; szövetkezet gazdaságában állít-; ják tel. A mintaszerűen kezelt; trágyatelepekre kedvezményes; árú nyersfoszfátot kapnak.

A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatósága széleskörű akciót indított, hogy a talajerő pótlása érdekében a trágyafelhasználás és kezelés helyes módszereivel megismerkedjenek a falvak lakói. Ennek érdekében a megye minden községében mintai A Magyar Gyapjúszövetgyár ! és a Könnyűipari Minisztérium í kezdeményezésére a gyapjúipari \ vállalatoknál még az elmúlt év ! negyedik negyedévében ifjúsági I munkaverseny kezdődött, mely- ■ be bekapcsolódtak a Bajai ; Gyapjúszövetgyár fiataljai is. I.Az ifjúsági munkaversenyt már : részben értékelték és március ; elsején a versenyben kitűnt három legjobb fiatal: Katz ; Klára fonó, Vábel Ilona szövő ; és Riskó Antalné szövőelőké- : szító utazik Budapestre.

Ilit'Ilii! kigyullad a villany ?<tan

Az elmúlt napokban a Helvéciái Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, amelyre meghívtak a tanácstagokon kívül a község dolgozóit is. A terem zsúfolásig inegtelt. Az ülésen megtárgyalták a községfejlesztési hozzájáruljás kivetését. A tanácstagok által^ beterjesztett javaslatok alapján a következők kerültek a községfejlesztési tervbe: Matkón kultúrház építése, sportpálya létesítése és a temető bekerítése, j

A község dolgozó népének régi kívánsága, a villamosítás i£ szelepei a tervben. Megvalósításához a jövedelemadó 10 százalékát szavazták meg a dolgozó parasztok,

A felszlóialók közül sokan javaslatot, is tettek, sőt pénzbeli támogatást is felajánlottak a villamosítás gyors fejlesztésére Ha a tervek valóra válnak, 1950-ben már nem a füstös petróleumlámpa, hanem villany világít Helvécián.

..............uiíw Szóráth Ilona levelező

(Bőzicí rJcin ő s úja Mi kiáLLitdia.

KISKUNiVíAJSÁN

A Kiskunmajsai Községi Tanács és a? általános iskola igazgatóságának kérésére a kecskeméti Katona József Múzeum Rozsó János festőművész műveiből — a nagysikerű kecskeméti tárlat után — újabb kiállítást rendez. A kiskunmajsaiak nyilvánossága elé fog kerülni a művész több, a Tisza mentén és Kjskunmajsán alkotott legújabb műve is. A kiállítást március 9-én, vasárnap délelőtt II órakor nyitják meg.

megoldáshoz több segítséget tud nyújtani.

A termelési tanácskozások jelenlegi fogyatékosságai nem függetlenek a pártszervezetek munkájától, mert pártszervezeteink ezt gyakran csak »szakszervezeti ügynek«* tekintik, holott, ha ezzel jelentőségéhez mérten foglalkoznánk, akkor a termelés pártelienőrzésének egyik feltételét is biztosítanák. Tesznek ugyan egyet és mást a termelési tanácskozás sikeréért, de megfeledkeznek arról, hogy ez nem öncélú valami, nem azért van, hogy egy ertekzletcel több legyen, hanem eszköz, nagyon fontos eszköz a termelés párt-ellenőrzésében, a doigozj tömegek bevonásában, aktivitásuk növelésében.

A kommunisták már a

termelési tanácskozás előtt beszélgessenek a dologzókkal a napirendről, s ösztönözzék a dolgozókat minél több javaslat megtételére és maguk is legyenek kezdeményezők. Hivatasa a pártszervezetnek az is — a; szakszervezettel közösen — hogy saját tapasztalataik alap-: ján meggyőzzék a műszaki vezetést a termelési tanácskozás hasznosságáról.

A . pártszervezetnek tehát nemcsak az a feladta, hogy; meg zabja a termelési tanácskozások idejét, hanem az is, hogy segítse a szakszervezetnek e tanácskozás napirendi pontjainak kiválasztását, enkészité-: sét. A dolgozók javaslatainak megvalósítását pedig ellenőrizzék.

A termelési tanácskozások rendszeres megtartása, a dolgozók javaslatainak hasznosítása hozzátartozik az országos párt- értekezlet határozatainak végrehajtásához; fontos eszköze a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének az üzemi demokrácia kiszélesítésé-j nek. j

Leimetter József, : az M. B. osztályvezetője.

lijúsági iminkuverseny április liszíeielírt