Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

Rendszeres, jó! előkészített TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKAT A niesvei párt-végrehajtó­bizottság -határozata felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy rendszeresen tartsanak üzeme­inkben termeién tanácskozáso­kat és jól készítsék elő azokat. Vegyük számba a termelési ta­nácskozások eddigi tapasztala­tait. A termelési tanácskozások elő­segítették a termelés növelé -ét, a dolgozók fokozottabb bevoná­sát a tervek teljesítésébe. Lehe­tőségeket nyújtottak arra, hogy a munkások gyakorlati tapaszta­lata kiegészítse a műszaki veze­tők tudását. A dolgozók ezeken a tanácskozásokon elmondták észrevételeiket és a termelés irá­nyításának ezzel is még jobban részeseivé váltak. A termelési ta­nácskozások rendszeresítő e egyes üzemekben elősegítette, hogy a dolgozók megértsek az egyéni és a társadalmi érdek szo­ros összetartozását, hogy mun­kájukat az egész üzem szem­pontjából is értékeljék. Ennek ellenére a terme­lési tanácskozásoknak ma még igen komoly fogyatékosságai van­nak. Egyik leggyakoribb hiba, hogy az előadók nem készülnek fel megfelelően az értekezletre és a gazdaság vezetése nem tár­ja fel a tényleges nehézségeket, íübjfcat. Már pedig az általános jelszavak és számok nem vált­ják ki a jelenlévő dologzókból a műhely konkrét termelési problémái iránti érdeklődést, .gy van ez a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárá- jan is, ahol rendszeresen meg­tartják a termelési tanácskozá­sokat, Ugyanakkor a beszámoló csak általánosságban és felszí­nesen ismerteti a termelési fel­adatokat. Nyilvánvaló, helye­sebb és célravezetőbb lenne, ha az előadó. akár az igazgató, vagy műszaki vezetőről van »zó, elemezne a műhelyek vagy üzemrészek munkáját, hogy ott milyen problémák jelentkeznek és azokat így és így lehet kija­vítani, kitérve arra, hogy mi­lyen intézkedéseket tesz majd az igazgató, a műszakiak, stb. Az általános szólamokban el­hangzott beszámolók sajnos azt mutatják, hogy az előadók nem készülnek fel gondosan, a be­számolást csupán kényszerű kö­telességnek, szükséges rossznak tekintik, amely csak azért kell, mert a szakszervezet igényli és a pártszervezet ezt ellenőrzi. Sokan még ma sem értik a termelési tanácskozások jelen­tőségét. Ez abból is kitűnik, hogy az ott elh'angzott jó javas­latokat gyakran nem hasznosít­ják, bár azzal szavakban egyet­értenek. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban a dologzók között olyan vélemény alakult ki, hogy nem érdemes javaslataikat el­mondani, mert úgy sem reagál­nak rá a gazdaságvezetők.' — Ugyanebben az üzemben a ter­melési tanácskozások rendszeres megtartását is elmulasztják. Ez a mulasztás csökkenti a dolgo­zók munkakedvét, felelőségérze­tét és nem csoda, ha ilyen he­lyen, ha tanácskozást tartanak, azon alig van hozzászóló. Helyenként az is előfor­dul, hogy a dologzók bírálatát nem segítségnek, hanem piszká- lódásnak, személyeskedésnek veszik. Pedig nyilvánvaló, hogy ha valamelyik dolgozó javasla­tot tesz a hibák kikü zöbölésé- rc, ha bírálata személyhez szóló is, azzal komoly segítséget nyújt egy előrelátó vezetőnek. Hozzásegíti ahhoz, hegy a prob­lémákat mélyrehatóbban megis­merje és így jobb intézkedése­ket tehet. A dolgozók javasla­tának megszívlelése kezdemé­nyező készségüket nagymérték­ben fokozza. ■ A Bajai Posztógyárban szer­zett tapasztalataink azt mutat­ják, hogy helyes a termelési ta­nácskozásokat minél kisebb egy­ségenként, üzemrészenként, mű­helyenként, vagy csoportonként rendezni. Itt az előadó már elő­zőleg megismerheti a munkában jelentkező problémákat és így a A Váci Textilgyár versenyre hívta ki a Bajai Posztógyár if­júmunkásait a termelés növe­lésére, a minőség javítására, anyagtakarékosságra, a munka- fegyelem betartására. A Váci Textilgyár V. versenykihívá­sát a Bajai Posztógyár fiataljai egyhangúlag elfogadták, s ezért az ifjúsági munkaversenyt a Gyapjúszövetgyár KlSZ-fiatal- jai tovább kívánják folytatni április ! 4-i határidővel, hazánk felszabadulásának 14. évfor­dulójának tiszteletére. (Pcchtlcr) r V. cA. U S O lit ■j .y A V A KOSI Mozi nézőterének közönségében megáll a lélegzet. Repül a balta, s hegyes kések túródnak remegve a palánkba. A fiatal kislány szemrebbenés nélkül áll a deszkánál. Nyugod­tan fogadja a felé szálló, eset­leg halált hozó hegyes vasakat. Halk moraj fut végig a termen, mikor a bekötött szemű késdo- baló a forgó korongon fekvő mellé hajítja újból a késeket. I5s semmivel sem kisebb az iz­galom, amikor egy idős pocakos bácsi egy fémlétrán egyensúlyo­zást mutatványait produkálja, s közben vidám dalokat penget el a gitárján, minden pillanat­ban a leesés veszélyével. A mutatvány folyik tovább, de senki sem tudja ennek a négy embernek nevét, életkö­rülményeit, izgalmát, érzéseit. Szemükben artisták csupán, semmi mások. S talán, ha par szóban elmondom ezekről az emberekről, amit tudok, sok néző szemében nagyot nőnek. A KÉSDOBALÓ, Albert Ká­roly. javakorabeli ember, 42 éves és húsz éve artista. Ere­detileg nem késdobáló, ezt a mesterséget csak a kétszeri ope­rációja miatt kénytelen űzni. Családapa, aki mindennap két­szer vizsgázik igazán a szülői szerétéiből, ugyanis Marikát, 13 éves kislányát dobálja körül azokkal az éles baltákkal és he­gyes késekkel, amelyek, ha egy­szer tévednek, akkor... de erre ne is gondoljunk. Sokan — köz­tük jómagam is — a legna­gyobb büntetésnek tekintenénk, ha a palánk elé kellene áll­nunk. Ez a kis Marikának nem okoz különösebb gondot. Bízik j" a papában és ahogy ő mondja:| »Ügy sem talál el«. S mint min- j den artista-családban tradíció,; ez a kislány ’s folytatja szülei5 foglalkozását, ősszel artista __ iskolába megy. I A SZÍNPADON, a fehér mo-j zivászon előtt nem látszik, hogy S az egyensúlyozó artista, Kratejlj Vencel, a legöregebb az ország-» ban ebben a szakmában. 61évesj és még mindig olyan fürge a| létrán, mint egy serdülő gyér-* mek. 51 éve szórakoztatja kü-» lönböző mutatványaival a kö-í zönséget, s ha az a három év el-S telik, ami még a nyugdíjig hát-; ra van, ő .is már csak nézőként | »szerepel«, s végignézheti öt * gyermekének mutatványait a' cirkuszban, a varieté műsorá­ban, mert azok is követték erre a nehéz pályára. LÉLEGZETELÁLLÍTÓ pilla­natok: inog a létra, »az a kis pocakos bácsi nehogy leessen«, — szol valaki a hátam mögül. Egy gyors, szemmel alig követ-, hető ugrás, s felharsan a taps.] Vége az artistaműsornak. Gémes I Alkony a Szélkertben (Bozsó Janos festménye) »•»«»•«»»»♦«»*«»»«»»»*»»»»••»•»»«»•»' «««»«»«•»»•«»»»»»»»»«*«*»»«»«»««•♦»«•»•»»»*»*»«»»«»*»»»«»♦«»»♦«♦••»•««»»«»«»*»•*«»»••»••»»»»»»< LELKIISMERET A íratva kezelés helves módszereivel \ ismerkednek megyénk falvaiban { Elhelyezkedik a szé­ken, kisimítja a szok­nyáját, s először aka­dozva, majd végül fo­lyamatosan beszélni kezd. — Valamit tenni kell elvtársak! Ha így megy tovább, felbomlik a termelőszövetkezet. — Tessék csak végighall­gatni! — emeli fel a kezét. — 260 hold szán­tónk és 5 hold szőlőnk van. Ehhez a nagy te­rülethez kevés a 13 tag. Ebből is kettő az állatok gondozásával van elfoglalva, a har­madik. az elnök, ő füg­getlenített. összesen 9 tag lenne ahhoz, hogy a földet megműveljük. Ez, ha jól számolok, éppen elég lenne a szőlő megmunkálásá­hoz, a többi földnek nem lenne gazdája. A gépállomással megbe­széltük már, hogy a szántást, vetést, ara­tást, a cséplést és a be- hordást elvégzik. így azonban nem haladunk előbbre, mert külter­jes a gazdálkodásunk, vagyis csak gabonane- műeket termelünk. Szép aroa belepirul az egyszerre elmondott magyarázatba. Kezei, amelyekkel a szavai­nak adott súlyt, vissza­esnek a szoknyájára és szemével várakozóan néz a pártbizottság munkatársára. Sóhajt egy nagyot és mégegy- szer hozzáteszi: — Tenni kell vala­mit, segítsenek! Míg elhangzik a vá­lasz, elgondolkodom. A kérdések maguktól jön­nek, egyik a másik után. Vajon mi kész­tette a kunszentmiklősi Tanács Tsz agroncmu- sát, Fazekas András- nét arra, hogy ide jöj­jön'’ S egyáltalán mi­ért jött ide. Hiszen nem párttag, nem kom­munista. Hallgatom a beszél­getést, s lassan kiala­kul bennem a véle­mény. Valóban, nem kommunista. De tudja, hogy a párt jót akar, segít. Ezt tanulta a technikumban, s mint szakember így tapasz­talta. Azért jött hát a pártbizottságra, mert érzi, ez az egyetlen hely, ahol meghallgat­ják a véleményét, ahol segíthetnek. Energikus mozdulataiban, két­ségbeesett, segítséget könyörgő szemeiben ott van az utolsó kér­désre is a válasz. A termelőszövetkezet adott neki munkát, ott keresi a kenyerét, kö­telessége a bajban se­gíteni a termelőszövet­kezeten, a nép álla­mán. S elhangzik egy újabb kérdés: »A köz­ségben kaptak-e segít­séget?« Nem mond üres, elítélő szavakat. csak lehajtja a fejét. jS aztán újból ő kezd beszélni, bizonygatja: lehetne és kell is jc t ermelőszövetkezet Kúnszentmiklóson. Szá­mokat, termények ne­veit és érveket sora­koztat fel, harcol, be­szél a szövetkezet ér­dekében. Tudja, senkit se|m kell itt meggyőz­ni] arról, hogy igaza van, s mégis érvei. Csak akkor enyhül a tekintete, akkor nyug­szik meg némileg, mi- kcjr megígérik neki, se­gítenek rajtuk. Aztán búcsúzik és megnyu­godva indul hazafelé. Ügy érzem, ezt a fia­tal asszonyt semmi más nem vezette arra, hogy tegyen valamit t szövetkezet érdekében, csak a termelőszövet­keket féltése és a sa­ját lelkiismerete. G. G. A telepeket létesítenek, ahol rend-' szeres bemutatókat tartanak. A: mintatelepeket 200 egyéni gazda; udvarán és mintegy 60 termelő-; szövetkezet gazdaságában állít-; ják tel. A mintaszerűen kezelt; trágyatelepekre kedvezményes; árú nyersfoszfátot kapnak. A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatósága széleskörű ak­ciót indított, hogy a talajerő pót­lása érdekében a trágyafelhasz­nálás és kezelés helyes módsze­reivel megismerkedjenek a falvak lakói. Ennek érdekében a me­gye minden községében minta­i A Magyar Gyapjúszövetgyár ! és a Könnyűipari Minisztérium í kezdeményezésére a gyapjúipari \ vállalatoknál még az elmúlt év ! negyedik negyedévében ifjúsági I munkaverseny kezdődött, mely- ■ be bekapcsolódtak a Bajai ; Gyapjúszövetgyár fiataljai is. I.Az ifjúsági munkaversenyt már : részben értékelték és március ; elsején a versenyben kitűnt három legjobb fiatal: Katz ; Klára fonó, Vábel Ilona szövő ; és Riskó Antalné szövőelőké- : szító utazik Budapestre. Ilit'Ilii! kigyullad a villany ?<tan Az elmúlt napokban a Helvéciái Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, amelyre meghívtak a tanácstagokon kívül a község dolgozóit is. A terem zsúfolásig inegtelt. Az ülésen meg­tárgyalták a községfejlesztési hozzájáruljás kivetését. A tanács­tagok által^ beterjesztett javaslatok alapján a következők kerül­tek a községfejlesztési tervbe: Matkón kultúrház építése, sport­pálya létesítése és a temető bekerítése, j A község dolgozó népének régi kívánsága, a villamosítás i£ szelepei a tervben. Megvalósításához a jövedelemadó 10 száza­lékát szavazták meg a dolgozó parasztok, A felszlóialók közül sokan javaslatot, is tettek, sőt pénzbeli támogatást is felajánlottak a villamosítás gyors fejlesztésére Ha a tervek valóra válnak, 1950-ben már nem a füstös pet­róleumlámpa, hanem villany világít Helvécián. ..............uiíw Szóráth Ilona levelező (Bőzicí rJcin ő s úja Mi kiáLLitdia. KISKUNiVíAJSÁN A Kiskunmajsai Községi Tanács és a? általános iskola igaz­gatóságának kérésére a kecskeméti Katona József Múzeum Rozsó János festőművész műveiből — a nagysikerű kecskeméti tárlat után — újabb kiállítást rendez. A kiskunmajsaiak nyilvánossága elé fog kerülni a művész több, a Tisza mentén és Kjskunmajsán alkotott legújabb műve is. A kiállítást március 9-én, vasárnap délelőtt II órakor nyitják meg. megoldáshoz több segítséget tud nyújtani. A termelési tanácskozások je­lenlegi fogyatékosságai nem függetlenek a pártszervezetek munkájától, mert pártszerveze­teink ezt gyakran csak »szak­szervezeti ügynek«* tekintik, ho­lott, ha ezzel jelentőségéhez mérten foglalkoznánk, akkor a termelés pártelienőrzésének egyik feltételét is biztosítanák. Tesznek ugyan egyet és mást a termelési tanácskozás sikeréért, de megfeledkeznek arról, hogy ez nem öncélú valami, nem azért van, hogy egy ertekzletcel több legyen, hanem eszköz, na­gyon fontos eszköz a termelés párt-ellenőrzésében, a doigozj tömegek bevonásában, aktivi­tásuk növelésében. A kommunisták már a termelési tanácskozás előtt be­szélgessenek a dologzókkal a napirendről, s ösztönözzék a dolgozókat minél több javaslat megtételére és maguk is legye­nek kezdeményezők. Hivatasa a pártszervezetnek az is — a; szakszervezettel közösen — hogy saját tapasztalataik alap-: ján meggyőzzék a műszaki ve­zetést a termelési tanácskozás hasznosságáról. A . pártszervezetnek tehát nemcsak az a feladta, hogy; meg zabja a termelési ta­nácskozások idejét, hanem az is, hogy segítse a szakszervezetnek e tanácskozás napirendi pont­jainak kiválasztását, enkészité-: sét. A dolgozók javaslatainak megvalósítását pedig ellenőriz­zék. A termelési tanácskozások rendszeres megtartása, a dolgo­zók javaslatainak hasznosítása hozzátartozik az országos párt- értekezlet határozatainak vég­rehajtásához; fontos eszköze a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének az üzemi demokrácia kiszélesítésé-j nek. j Leimetter József, : az M. B. osztályvezetője. lijúsági iminkuverseny április liszíeielírt

Next

/
Thumbnails
Contents