Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-04 / 53. szám
Több mint 700 vagon műtrágyát használnak tel az idén a megye termelőszövetkezetei A mezőgazdasági terméshozamok növelése érdekében nagymértékben fokozzák a műtrágya felhasználást megyénk termelőszövetkezetei. Az idén több mint 700 vagon műtrágyát használnak fel, majdnem kétszer- annyit, mint az előző évben. A gyenge fejlődésű őszi vetések . fej trágyázását már a legtöbb szövetkezetben megkezdték. A nemesnádudvari R azsuth, a ga- rai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben már elszórták a műtrágyát az őszieken. A megyében a legtöbb műtrágyát a solti Szikra Termelőszövetkezet használta fel: holdanként 333 kg-ot szórtak szét, amely a megyében rekordnak számít. Zöldség-* gyümölcstermelésünk fejlődése KÉT ESZTENDŐ TÜKRÉBEN MEGYÉNKBEN a zöldséget és a gyümölcsöt illetően mind a termelés, mind pedig az értékesítés mennyisége növekszik; egyre jobban biztosítani tudjuk az export, az ipar és a belső fogyasztás szükségleteit. Elsősorban a zöldségtermelés fejlődött megyénkben jelentősen. A földművesszövetkezeti zöldségcA aeo& i zem énei Ott ül az asztal végén, szemben a varrógépek sokaságával. Előtte kis hegyet alkot az a fehérnemű, amelyet tüzetesen átvizsgál. Egyik barátom ezzel kapcsolatosan azt mondta: ő az üzemben a vevő igazi, érdek nélküli képviselője. Pál Józsefnéről van szó, aki meós a Bajai Ruhaüzemben. E munkakörben eltöltött több év eredménye mondatja velünk azt, hogy rászolgált a vásárlók bizalmára. Pedig munkatársai néha-néha nem éppen dicsérő szavakkal illetik. De hát az emberek nem egyformák. Van, aki előtte mondja el véleményét, van, aki csak hátamögött. Pedig ha magukba néznének, akkor az a tükör, amit eléjük tartanak a vásárlásnál, a következőket mutatná: Ezt azért nem vesszük meg, mert csúnya a színe, ezt azért, mert nincs jól megvarrva, ez formátlan, ez ráncos és így tovább. Ez a kritikai érzék egyeseknél azonnal megszűnik, mihelyt belépnek az üzembe cs leülnek a gép mellé dolgozni. Nem azért mondjuk, hogy bosszantsunk, de néha- néha nagyon elkelne egy kis önkritika. Ha nem hiszik el, hát álljon itt például egy kis epizód, amely éppel azzal történt meg, aki ellenőrzi a kész fehérneműket: Pál Józsefnéval. Nemrégiben a nagyobbik fiának akart egy inget vásárolni, ö is ugyanúgy, mint a többi vásárló, megnézte a kirakatokat, s aztán betért az egyik üzletbe. A kiszolgáló udvariasan eléje tett vagy tíz inget, hogy választhasson. Szakavatott kézzel megnézte mindegyiket és fájó szívvel helyezte vissza a pultra. Az eladó nem látta, de ö érezte, hogy elpirul. Nem a büszkeség, hanem a szégyen pírja volt ez. Éspedig azért, mert... úgyis tudják. S ami még lesújtó az, hogy az ingek a Bajai Ruhagyárból származtak. Kilépve az üzletből, egy másikba tért be, de ott is megismétlődik az előbbi eset. Csalódva lépett a harmadik üzletbe. Végre itt megtalálta azt az inget, amelyre igazán lelkiismeretfúrdalás nélkül rámondhatta: ez megérdemli a »meo I.« bélyegzőt. A tapasztalatoktól nem éppen fellelkesülve tért haza. Otthon gondolataiban mégegyszer végigjárta a tortúrát, s elhatározta: — nem lesz liberális. Csak a vásárló szemével vizsgálódik. S ez volt a baj. Egyeseknek nem tetszett. Pedig Pál Józsefné, ez a munkáját szerető, alapos asz- szony igyekezett kikerülni, — ahogy ő mondja — minden --ösz- szetűzést«. Ez azonban nemcsak rajta múlt. Visszaadta és visz- szaadja azokat az ingeket, amelyek nem jók. Ha megharagszanak a hibát vétők, ha nem, akkor is ez az igazság. Én nem vagyok járatos a ruhaösszeállítás szakmájában, de úgy érzem, jogom van megkérdezni: miért ferde az ing nyaka, ha az anyag jól ki van szabva. Ha visszaadják az inget javításra,, akkor a javítás s ^^VWVWW»VWWWWVWWVWWVVWViAAAA>V Haitim! i A jövőben egyéni gazdák, állami gazdaságok és egyéb mezőgazda- sági társulások részére gépi szántásra, talaj művelésre, szállításra szerződést a helyi töldművesszövstkezetek hőinek Köss szerződést a helyi földművesszövetkezetekkel a fenti munkákra. Gépi szántás, gépi talaj művelés magasabb termést, a magasabb termés nagyobb jövedelmet biztosít. 395 BB Rádió műsorvevő készülék bő választékban, 710 F kapható a földművesszövetkezeti és állami kisker. árudakban. 510 Köiiiíetek részére árukihordó tricikli zárt és újított kivitelben kapható a Bács megyei Vas és Műszaki Nagyker. Vállalat kecskeméti és bajai telepein. 517 helyeit miért kell meghúzni. Ha a gombjuk lejjebb van a szükségesnél, baj van az összeállítással, ki vétette a hibát? A meós? Nem! Óit jártamkor elég sok inget kellett gombostűvel megjegyezni, s visszaadni javításra. Pedig az asszonyok, lányok itt is ismerik azt a közkeletű mondást: a rest kétszer fárad. És így van ez itt is, mert Pál Józsefné, s valószínű a többi meós- lársa sem akarja azt, hogy mégegyszer szégyenkezve kelljen távozni az üzletből, mert nem a vásárlók szemével vizsgálták a gyár által előállított fehérneműt, s az »összetűzés« elkerülése végett a gyengébb munkára is azt mondták, hogy jó. Vencsz termeltetés az előző évekhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal emelkedett s a terv is több ezer holdat tesz ki. Ehhez a fejlődéshez a termelési biztonságon kívül hozzájárult az a sokoldalú termeltetési segítség is, amelyet kormányunk biztosít a szerződéses vonalon. Érdekes tanulság adódik, ha összehasonlítjuk az elmúlt két év felvásárlási- és export-mérlegét a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ adatai alapján. 1956- BAN a felvásárolt meny- nyiség 7598 súlyvagon volt s ebből az export csak 2204 vagon. Ebből a paradicsom a legszámottevőbb a zöldségfélék között, mert 463 vagon felvásárolt mennyiségből 340 vagont szállítottunk külföldre. 1957- BEN a felvásárolt meny- nyiség már meghaladta a 9000 vagont s ennek több mint egy- harmadát exportáltuk. Vöröshagymából az előző év 86 vagonjával szemben 248 vagont vásároltunk fel és az 1956. évi 24 vagon helyett 164 vagont szállítottunk ki. Fejeskáposztából két éve még csak 5 vagont, tavaly 100 vagont exportáltunk. Több mint 100 vagonnal emelkedett a vegyeszöldség kiszállítóit mennyisége is, megháromszorozódott almakivitelünk. Sárgabarackból az 1956-os év négy vagonjával szemben 845 vagont exportáltunk, s vegyes gyümölcsből is több mint kétszeresét a korábbinak. ÉRDEKES a felvásárlási átlagárak alakulása is; legtöbb cikknél emelkedett s ahol csökkenés van, a termelő szempontjából lényegében előny, hiszen több cikknél korábban a beadási kötelezettség teljesítésére átadott mennyiség igen alacsony áron került átvételre. A burgonya felvásárlási átlagára például a tavalyi 99 fillérről 1.12 forintra ■ emelkedett, a vöröshagymáé 1955-tel szemben 50 fillérrel magasabb. Emelkedett az alma, meggy, szilva és vegyes gyümölcs ára, — viszont jelentős áraránytalanság következett be a cseresznye, meggy és kajszibarack között. AZ ELMÚLT egy év tapasztalata, mint a fenti számok is tükröznek, bizonyítják Kádár elvtárs megállapítását, hogy az új felvásárlási rendszer bevált, segítségével a begyűjtési rendszer nélkül sikerült megoldani mindazokat a feladatokat, amelyeket magunk elé tűztünk. Minden feltétel megvan arra, hogy az idén a termelők szorgalmas munkája, a felvásárlás jobb szervezettsége hasonlóan szép eredményeket hoz. Hirdessen a Petőfi Népében l'? Képek a járás életéből A jó ivóvíz ellátásról Első negyedévi adóterv 83,5 százalék Tass községben régen vajúdó i probléma az ivóvízellátás. A kevés közkút, valamint a rossz ivóvíz sok gondot okozott a la- i kosságnak. A községi tanács sc- | gített a bajon, az artézi kút vizét több, a község központjától távoleső helyre vezetik el. Az első félévben befejeződő csatornahálózatot már építik, az 'iskolánál, az állatorvosi rende- i lőnél, valamint az Üj Alkot - ímőny Tsz-nél. A községi tanács | ehhez a létesítményhez 163 09( 'forinttal járul hozzá. Filmelőadások ingyen A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási osztályának oktatófilm-szolgálata február hó 28-án több községben ismeret- terjesztő filmvetítést tartott. — Dunavecsén és Solton »A méhek világa« című közös szovjet —magyar filmet mutatták be, Szalkszentmártonbar. a »Bruco- lózis« és a »Mindenki iskolája- című oktatófilmet, Tasson pedig a »Több tej« című állattenyésztési filmet vetítették. A vándormozi díjmentes volt. Kunszentmiklóson az utóbbi időben megjavult az önkéntes adófizetés. A lakosság nagyobb kedvvel teljesíti állama iránti kötelezettségeit. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a községi tanács pénzügyi állandó- bizottsága felkérésére a tanácstagok körzeteikben ismertették az adófizetés időben való teljesítésének fontosságát. A másik ma gyarázatot az adja, hogy a febr 15-ig befizetett adó még kamatmentes volt, s ez szintén ösztönzőleg hatott. A tanácstagok nem dolgoztak hiába, a község első negyedéves adóbevételi tervéi már 83.5 százalékban teljesítette. Dicsérendő munkát végez a dunatetétleni nötanács Dunatetétlen községben február 26-án huszonnégy dolgozó parasztasszony gyűlt egybe, s megalakította a helyi nőtanácsot. A nőtanács megalakulása után az asszonyok elhatározták, hogy megalakítják a nőtanács keretén belül a kézimunkaszakkört. A szakkör vezetését a helybeli postáról egy központkezelőnő vállalta. A gyűlésen szóba került a Gyermekváros megsegítésére indult akció is. Az újonnan alakult nőtanács tagjai felajánlották, hogy részt vállalnak a Gyermekváros építésében és »egy k'lo kukoricát a Gyermekvárosért« mozgalmat indítottak. A lelkese- üésre jellemző, hogy mindenki vállalt munkát s már másnap megkezdték a tengeri gyűjtését a dunatetétleni asszonyok. A járási tanács mezőgazdasági osztályán hallottuk... — ... hogy a dunavecsei járás termelőszövetkezetei ebben a gazdasági évben mintegy 75 Javult a Szabadszállási Földművesszövetkezet munkája 19a7. szeptember 30-án, a Szabadszállási Földművesszövetkezeinek 350 000 forint fedezethiánya volt. A járási ellenőrzés után a szövetkezet vezetősége igyekezett helyreköszörülni a csorbát és az év végére sikerült a fedezethiányt teljesen megszüntetni, sőt 344 000 forint fe- dczeltöbblettcl zárták az 1957es évet. Ezt az eredményt a 30 napon túli kinnlevőségek behajtásával érték el, ami körülbelül 180 000 forintot tett ki. A Szabadszállási Földművesszövetkezet pénzügyileg helyreállt, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a meglévő hiányosságokat elnézzék. Árvízvédelmi gyakorlat Solton A Bajai Vízügyi Igazgatóság, karöltve a járási tüzoltóparancs- noksággnl, Solt községben február 27-én árvízvédelmi gyakorlatot és bemutatót szervezett. A gyakorlaton részt vettek a község tn/i/tói és a társadalmi ak vagon műtrágyát használtai? tel. Ez annyit jelent, hogy a termelőszövetkezetek átlagban egy kát. hold földre minimálisan 137 kg műtrágyát szórtak — ... hogy a termelőszövetkezetek szántóterületük 13.-1 százalékán vetnek pillangós növényeket, közöttük lucernát, vörösherét és baltacint. — ;.. hogy a mezőgazdasági osztály március első felében Szalkszentmártomban meggy- termelési ankétot kfván szervezni, ahová meghívják a gazdákat, valamint a kertészeti főiskola tanárait. Az ankétnak ae a célja, hogy felújítsa ebben a községben a régen annyira kedvelt éa bevált meggytermelést. A Dunavecsei Kisipari Ktaz február hó \Z3-én este tartotta a mérlegbeszámolóját. A mérleg 14 000 forint tiszta nyereséget mutatott. tívák. Bemutatták többek között a szádfal-, valamint a nyúlgát- épités és erős hullámverés eile ni védekezést. A jólsikerült bemutatón sokat tanultak a köz-l ?ég tűzoltói és az önkéntes ár- -íz védelmis ták.
