Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
Na is élnek „Péter-Pál^-ok, avagys nem lehetett volna békésebben? Bárhová megy manapság az ember, a fő beszédtéma minde- dütt a nyereségrészesedés. Ez foglalkoztatja az üzletek kirakatait nézőket, ez a visszatérő gondolat az otthoni tervezgetések- nél, a vendéglői fehér asztal mellett, vagy két felvonás között a színházi szünetben. A pénz, a nyereségrészesedés azonban még nem minden. Valódi értéke csak akkor van, ha a dolgozó tud is érte mit venni. Gondolatainkat egymásbafűzve így jutunk el a vásrlókkal a megyei áruházak valamelyikébe, ahol férfi, női ruhák, ingek, nadrágok, szoknyák, fiú, leányka és bébi ruhák sorakoznak a pult mögötti polcokon. Választhat, ki mit akar, mert az ország gazdája, a munkásállam gondoskodott róla, hogy a fizetések mellett az egy-két heti bérhez, vagy dupla fizetéshez mérten is legyen mit vásárolni azoknak, akik kiérdemelték a nyereségrészesedést. Az emberek válogatnak a sok szép, jó áru között, s keveset gondolnak vele, hogy a gyártó cégek címkéin a ruhagyáriaké mellett elég gyakori a kisipari szövetkezetek monogramja is. Egy ilyen szorgalmas közösségbe, a Kiskőrösi Ruházati Ktsz-be IáKészül a sok szép ruha. Képünkön Szűcs Sándorné, Koch Anna és Danis Mária munka közben. A jövő szakmunkása. Garam- szegi Mária tanulólánnyal meg vannak elégedve mesterei Marika amellett, hogy csinos, ügyes kislány is. fogattunk cl a minap és megnéztük, hogyan dolgoznak annak tagjai, mit adtak a lakosságnak, a kereskedelemnek, mennyivel járultak hozzá az ország gazdasági életének helyreállításához? Eredményeiket tekintve méltán illeti őket dicséret. Működésük óta tavaly érték el a legjobb eredményt. Termelési tervüket 134 százalékra teljesítették. A szövetkezet tagjai közel 16 000 darab férfi, női, leányka és fiúruhát, kosztümöt, kabátot, nagyobb mennyiségű bébiruhát, férfi fehérneműt és egy sor más keresett textil, valamint szőrmeárut készítettek 6,5 millió forint értékben. Ez a meny- nyiség 11,5 százalékkal magasabb, mint a szövetkezet 1955. évi termelési értéke. Az írt eredmény és a jól szervezett anyagtakarékosság tette lehetővé, hogy a Kiskőrösi Ruházati Ktsz 350 000 forint tisztanyereséggel zárja az elmúlt gazdasági évet. A szorgalmas közösség nemcsak a mának él, a holnapra is gondol. Az idősebb szakmunkások irányításával tíz ipari tanuló sajátítja el itt a szakma mesterfogásait. Műszakilag is fejlődik a szövetkezet. A volt kiskőrösi villanytelep helyén, 300 000 forintos költséggel, ha minden jól megy, még ebben az évben felépül a szövetkezet modem konfekció részlege. Az időt rabló munkákat is tovább gépesítik. Három motoros varrógépet és mellé lyukkötő appará- tot vásároltak. Ebben az évben pedig speciális gépek vásárlását vették tervbe, mert tudják, a ruhaipari üzemek versenyében helyt csak úgy állhatnak, ha állandóan javítják gyártmányaik minőségét, s emelik a munka termelékenységét. A fentebb írtakhoz nem kis ösztönzést ad, hogy a szövetkezet tagjai között 108 000 forint nyereségrészesedést osztottak ki a tisztújító közgyűlésen. Legtöbbet, 4000 forintot, Reimann Ferenc vasaló vitt haza. Bende József és Tim Mihály szabászok' akik a legtöbb anyagot takarították meg 3100, illetve 2900 forintot kaptak. Nem sokkal kevesebb ennél a legjobban dolgozó nőtagok részesedése sem. Szűcs Sándorné és Domokos Mihályé 2600, Tóth Mihályné pedig 2000 forintot kapott kézhez. A Kiskőrösi Ruházati Ktsz- nek — vitathatatlan — szépek az eredményei, de reméljük, mire újból írunk róluk, szorgalmas munkájuk nyomán még szebb eredményekről adhatunk majd számot. Sándor Mottó: „Ha per, úgymond, hadd legyen per!” (Arany János: „A fü- lemile” c. verséből.) Jánoshalmának a Kiserdő nevű határrésze a legbékésebb vidék. Csendes, távol van a világ zajától, s emellett otthonosan beépített: a falumódra települő tanyavilág szőlői és gyümölcsösei a paradicsomi lét világát juttatják az ember eszébe. Hogy is lehetne itt háborúság, békétlenség és harag? Sokáig az ittlakók sem képzelték volna el, hogy beköltözik közéjük az egyenetlenkedés, hiszen mindnyájan munkájuk után jól élő középparasztok, s a vidék békéje melett a lelkek és gyomrok békéje is itt székelt. P. J. és K. A., a két jómódú középparaszt családja is jóismerőse volt egymásnak. Egészen addig, amíg csak — egyfelől voltak szomszédok. Semmi mes- gyeháború nem volt közöttük, s még csak félcentit sem szántottak el maguk hasznára a mes- gyéből. Ámde egy szép napon P. J. családja megvásárolta a K. A. földjének másik szélén fekvő birtokot is, körülölelve így K. A. ingatlanát. Kétfelől lettek szomszédok, s ez okozta a háborúságot. P. J. két ingatlanának K. A. felőli szélein ugyanis drótkerítést húzott a mesgye közepén, s K. A.-ék egy szép hajnalra — kiforgatták a drótkerítés cölöpéit. P. J. erre a kerítés helyre- állításáért és birtokháborítástól való eltiltás címén indított pert K. A., ellen, s folyt a per — hosszadalmasam Mindkét gazda idősebb, megfontolt, komoly ember, mégis szinte gyerekségekre pazarolták idejüket. írtak a Rádiónak, írtak a Szabad Földnek, s még a mezőőrök megnyilatkozásait is az igazukat támogató „érvedként használták fel. Az ügy természetesen másként, mint hosszadalmas helyszíni szemlével és időtrabló. széleskörű bizonyítással nem volt elbírálható. Kiszálltak a bírák, jegyzőkönyv-vezetők, megvizsgálták a drótkerítés állapotát, a leásott karók helyét, s SZIMATH KÁZMÉR: No és a férfi?? < ■ . .'x-'ix.d Bcndc József, a szövetkezet szabásza több mint 80 000 forint 6tékű anyagot takarított meg a szövetkezetnek. Aki a legnehezebb munkát végzi a szövetkezetben. Reimann Ferenc vasaló 4000 forint nyereségrészesedést kapott. meghallgatták a községi gazdasági felügyelő véleményét is. ö elmondotta, hogy „külterületen tilos lenne ugyan közvetlenül mesgyére húzni a kerítést, de mivel a terület sűrűn lakott és a falu-szerű fejlődés felé halad, — gazdaságilag célszerű. Ebben az esetben azonban a drótból készített kerítés a területet semmitől nem védi, mert nagy jószág ott úgysem jár, sertést és baromfit a kerítés pedig vissza nem tart.” Alapos bizonyítási eljárás után aztán megkezdődhetett a per úgynevezett „érdemi ügyintézése”. A felperes kijelentette: — Kész vagyok a kerítést a mesgyétől 50 centivel beljebb, saját területemen felállítani, csak rendelje el a bíróság minél hamarább! Nyilvánvaló tehát, hogy a kerítés felállítása eredetileg is bosszantás céljait szolgálta, s újbóli felállítása is csupán presztizs-kérdés: „akárhogy, de nekem lesz igazam”! Mit tehetett a bíróság? Hogy az ügy ne húzódjon-vo- nódjon ítéletnapig, az alperest arra kötelezte, hogy nézze el a kerítés felállítását a szomszéd birtokán, a mesgyétől félméternyire. S úgy intézkedett, hogv a per költségeit a peresfelek viseljék. Mivel jobb hát a mostani állapot? Két becsületes gazda összeveszett, kerítést építettek egymás közé, s ráadásul úgy fizettek rá. Mint Arany János Péter és Pálja, akiknek — mikor megmosolyogni való pereskedésük valóságos eredmény nélkül véget ért, ezt mondta a bíró: „Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek.” Vagyis pereskedésük végén elpocsékoltak egy csomó pénzt, s a bíróságot is több napi, — felesleges — munkával terhelték! (-ng-.) KKXKKKXXKKiOOOOOOOOOOOO Teljesilellék az exportkötetaetlségeiliet A Kecskeméti Gépgyár termékeinek nagyrésze a világpiacon talál gazdára. Éppen azért nem mindegy, teljesíti-e az exportkívánságokat. A gyárból kapott tájékoztatás alapján azt kell mondani, hogy nincs különösebb hiba az exportterv teljesítésénél, mert januárban 106, februárban pedig 133 százalékot is elérte a külföldre szállított áruk meny- nyisége. Kifogás még ezddeig nem érkezeit. OLCSÖN ÉS GYORSAN SZÁLLÍT a 44 AKÖV rendszeres darabárus járatain, KECSKEMÉT-BUDAPEST BUDAPEST-KECSKEMÉT viszonylatban a járat indul KEDDEN ÉS PÉNTEKEN 0 órakor, Budapestre érkezik hajnali 3 órakor. Mezőgazdasági termékeket (zöldség, gyümölcs) és ipari árut háztól házig fuvaroz. Árut felvesz és átad! Megrendelés: Kecskemét, Mikes u. 3—5. Telefon: 27-67, 29-20. 831 Tanulságos kis táblázatban közöltük ma egy hete, hogy mit mond a nő ugyanarra a kérdésre az udvarlójának, a vőlegényének és a férjének. Közkívánatra most összeállí| tottuk a táblázatát azoknak a válaszok- I nak, amiket a nő kap a vőlegényétől, az ifjú férjtől és a férjtől — tíz év múlva. I Vőlegény Ifjú férj Tíz év múlva í Szervusz, angyalom — Csókolom a kis ka- Isten hozott, Szervusz | mondja a nő csőid, egyetlenem drágám I Elkísérsz? Akár a világ Hogyne, szívem, El tudsz te menni végére! örömmel;., magad is | Együtt a divatbemu- Veled nézni, Nagyon kedves Gyerünk haza, I tatón csodálatos látványosság unom I Hogy tetszik az új Isteni! Csinos,,. Ki fognak benne t kalapom? röhögni | Hogy tetszik az aján- Elragadó! Jó ízlésed van Ajaj, te maskarát • dék nyakkendő? csinálsz belőlem t Hogy ízlik az ebéd? Tündéri! Nagyon ízletes Ettem már I jobbat is • Telefonon: örülsz, Nagyon drága Hogyne örülnék, Mondtam már, hogy hogy felhívtalak? vagy! szívem.;. ne telefonálj t a hivatalba! • Valamit akarok mon- Mondd, Parancsolj, kérlek Na, mi bajod » dani óh mondd! már megint? ! Együtt leszünk Ha te is akarod... Természetesen Érek is én rá I estére? ilyesmire | Tánc közben Bár az örökkévaló- Veled akár Hagyjuk abba, megi ságig tartana! reggelig roppant a derekam ; Meddig fogsz szeretni? Mindhalálig! Szabad ilyet kér- Hagyj békén ezekkel • dezni, csacsikéin? a szamárságokkal t Hogy tetszik Elbújhat a Gyurko- Óh, te kis dalos Inkább főzni tanula hangom? vits Mária! pacsirtám... tál volna [ Édes A kezed, a kezed! A szád, a szád.., Hol a fenében van í kettesben megint a papu, csőm?!? 6 és lél millió forint értékű ruha 108 000 forint nyereségrészesedés Egy óra a Kiskőrösi Ruházati Ktsz-ben
