Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-29 / 75. szám
A htsz-ekbeii lezajlott választásokról, a közvetlen szükségletek jók!) kielégítéséről, a jogtalanul szerzett haszon visszafizetéséről, a tervteljesítésről Tájékoztatta szerkesztőségünket Fekete László, a KISZÖV elnöke Különböző véleményeket hallunk a szövetkezetekkel kapcsolatban a választásról, a szolgáltatásról, és az árkalkulációról. Éppen ez késztetett arra bennünket, hogy felkeressük Fekete László elvtársat, a KISZÖV elnökét és megkérjük arra, hogy tájékoztassa szerkesztőségünket néhány fontos kérdésben. KÉRDÉS: Hogyan zajlottak le a választások? VÁLASZ: Az OKISZ választmányának határozata alapján megyénkben 81 szövetkezetnél választottuk újjá a vezetőséget, az ellenőrző bizottságot és a társadalmi szerveket. Az újjá- választásolc február 1-től 20-ig terjedő időben zajlottak le megyénkben, Ennek során 81 elnökből 73-at újra megválasztottak, nyolc helyen — a Kiskunfélegyházi Autó, Mezőgazdasági, Rézműves, a Kiskunhalasi Mezőgazdasági, a Kunbajai Vegyes, a Solti Vegyes, a Soltvad- kerti Cipész, a Kecskeméti Fényképész Ktsz-ben — pedig új elnököt választottak. A tagság 354 vezetőségi tagot választott, akikből 129 új. Az ellenőrző bizottságba delegált 255 tag közül 111 az új tag. A szövetkezeti választó közgyűléseken a tagság teljes egészében részt vett, élt demokratikus jogaival, s olyan vezetőket választottak, akik becsületesek, tisztakezűek, rendszerünkhöz hű szövetkezeti dolgozok, akik az ellenforradalom ideje alatt is helytálltak, védték a szövetkezeti vagyont, s azon munkálkodtak, hogy a tagság jól érezze magát és megtaláija számítását. A választások jól sikerültek. Ebben nagy része van a párt- bizottságoknak, a helyi párt- szervezeteknek és a tanácsoknak. Majd mindegyik közgyűlésen résztvettek és segítették a tagságnak megtalálni a helyes utat. Mi, a központ dolgozói, minden közgyűlésen részt vettünk. Újjáválasztottuk ezenkívül a társadalmi szerveket is, hogy a szövetkezeti dolgozók az eddiginél hathatósabban kapcsolódjanak be a kulturális és sportéletbe. KÉRDÉS: Miért!nem teljesítették a ktsz-ck az első két hgvi tervüket, milyen kilátások vannak a jövőt illetően? VÁLASZ: Jelenleg negyedévenként értékeljük a tervek teljesítését. Terveinkre általában az a jellemző, hogy az első negyedévi alacsonyabb, mint az előző negyedévi. Ez azért van, mert a szezonális jellegű szövetkezetek dolgozói január, februárban a tél miatt kénytelenek kényszerpihenőt tartani. Éppen ezért mintegy 650 építőipari munkás termelési értéke hiányzik az első három hónapban. Ettől függetlenül kéthavi teljesítésünk a negyedévhez viszonyítva megyei szinten 63,9 százalék, tehát 2,7 százalék a lemaradás, amelyet a hó végére pótolunk. Ehhez a tervteljesítéshez a fenti viszonyítás alapján 1,6 százalékkal kevesebb bért használtunk fel a tervezettel szemben. Egyébként 1953 óta minden évben teljesítettük a tervet és minden reményünk megvan arra, hogy az idén se kell szégyenkeznünk. KÉRDÉS: Hogyan kívánják biztosítani, hogy a ktsz-ek az eddiginél jobban segítsék a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését? VÁLASZ: Az elmúlt évben a szövetkezetek segítettek az áruhiány megszüntetésében, a népgazdaság egyensúlyának helyre- állításában. iubb, mint 20 millióval termeltek többet, mint 1956-ban. A múlt évi termelés döntő része a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül jutott a fogyasztókhoz. Az idén az a feladat, hogy fokozzuk a lakosság számára a javítást és szolgáltatást és a mérték utáni munA nagy sorozatú termelésről áttérünk a kis sorozatú árutermelésre és a választék bővítésére. E téren úttörő a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz, ahol apróbb közszükségleti cikkek gyártását kezdték meg, közvetlenül a helyi igények kielégítésére. Kísérletezés alatt áll itt a kisméretű háztartási mosógép is. Nagyobb arányú változás a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését illetően inkább az építőiparban várható, ahol a kislakások építése kerül előtérbe. Ugyanis ebben az évben a ktsz-ek állami megbízatása ebben az iparágban 40 százalékkal csökken. A faiparban és bőriparban a közvetlen szükségletre, megrendelésre való termelést az anyaghiány gátolja. KÉRDÉS: Ellenőrzéseik során tapasztaltak-e árdrágítást s ha igen, milyen intézkedést tettek? VÁLASZ: A szövetség árönrevíziót rendelt el a szövetkezeteknél, hogy amennyiben árdrágításokat tapasztaltak á számlázásoknál, azt árkiegyenlítési adó címén fizessék be. Megyénk 81 szövetkezete közül négynél történt olyan számlázás, ahol jogtalan hasznot számoltak fel. Ezt az összeget, amely 41 557 forint, a szövetkezetek visszafizették. Egyébként az árellenőrzés a megyei tanács illetékes szerveire tartozik. Hogyan értelmezik Móricgáton a pártvezetést? A szocializmus építéséért folyó harcot a munkásosztály élcsapata, a párt vezeti. Ez a vezetés azt jelenti, hogy a párt által megszabott helyes politikai irányvonalat a kommunisták felvilágosító, meggyőző munkával igyekeznek a dolgozók minden rétegével elfogadtatni s az életben megvalósítani. Az állami és tömegszervezetek közvetlenül nincsenek a pártvezetésnek alárendelve. Ezek a maguk területén önállóan végzik munkájukat a szocializmus építése érdekében. A párt ezeket a szerveket az ott dolgozó kommunisták útján vezeti, irányítja, befolyásolja. Egyes pártszervezetek még ma is helytelenül értelmezik a pártvezetést. Átlépik az egyes szervek hatáskörét és nevelő, felvilágosító munka helyett aprólékosan beavatkoznak a különféle tömegszervezetek, intézmények, vagy hivatalok ügyeibe. Éppen egy ilyen kirívó példája a pártvezetés helytelen értelmezésének a móriegáti községi pártszervezet eljárása, ahol azért hívtak össze rendkívüli taggyűlést. hogy a postást kijelöljék. Erről a személyi ügyről azután hosszú ideig vitatkoztak, de a pártszervezet tényleges feladatairól, munkájáról egy szó sem esett. A móriegáti kommunisták munkájának helytelen iránya nemcsak az alapszervezet hibája, hanem azért a járási pártbizottság is felelős. Félreértés ne essék, nem azt helytelenítjük, hogy valamely szerv egyes esetekben személyi ügyekben is kikéri a pártvezetőség véleményét. Erre esetenként szükség van. Móricgáton azonban maga a pártszervezet akart ilyen ügyben dönteni, ami nyilvánvalóan helytelen, sérti a pártvezetés helyes elvét. T. I. A párt és a kormány megtartotta szavát Negyven tanácsi vállalat 3864000 forint nyereségrészesedést kap Megszoktuk már, amit a párt és a kormány ígér, azt meg is tartja. A* nyereségrészesedés kifizetése beszédes bizonyítéka ennek. A megyei tanács a napokban fejezte be a tanácsi és kiskereskedelmi vállalatok 1957. évi mérlegének felülvizsgálatát. A vállalatoknak már kiküldték azokat az értesítéseket, melyek szerint eredményeiktől függően, 6—26 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését engedélyezik. Huszonhat napi fizetés illeti meg a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat, a Talajerőgazdálkodási Vállalat és a Finommechanikai Vállalat dolgozóit. 23 napot kapnak a Halasi Motor- és Gépjavítóban, 22-t pedig a Bajai Faárugyárban. A vendéglátó- és kereskedelmi vállalatok közül legjobb a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalat, — itt 14 nap lesz a nyereségrészesedés. Ezt követi az ugyancsak Félegyházi Kiskereskedelmi V. 9 nappal, s utána a Kalocsai Vendéglátó következik. A Gyógyszertár Vállalat dolgozói 21 nap nyereségrészesedést kapnak, a szolgáltató vállalatok közül a kecskeméti 14, a Bajai Községgazdálkodási pedig 12 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizet. A felsoroltak mellett több vállalat fizet dolgozóinak 7, illetve 8 napi részesedést. Több vállalatnál, ahol a vezetők nem jól gazdálkodtak, nem használták ki üzemük lehetőségeit, megengedték a lazaságokat, ott a dolgozók most nem kapnak nyereségrészesedést. Ilyenek a Keceli Tőzegbánya, Baján a Mészégető, a Patyolat és a Sütőipari Vállalat, Kiskunhalason a Faipari, Kecskeméten a Szikvízvállalat és még egy-kettő. Szerencsére az elmúlt évet nem kielégítő eredménnyel záró vállalat csak a kisebb rész a helyi iparban. Bizonyság erre, hogy a tanácsi iparban és kereskedelembem 40 vállalatnál 3 864 000 forint nyereségrészesedést osztanak ki a dolgozóknak. Mindezt csak növeli az a 2 millió 350 000 forintnyi összeg, ami egyrészt vállalatfejlesztési, másrészt igazgatói alapként, harmadsorban pedig élüzem elnyerése alkalmából, illetve a kiváló dolgozók jutalmazási összegeként az egyes vállalatoknál marad. Mennyit gyarapodott megyénk mezőgazdasága a felszabadulás óla? v Azért sem szívok időnként Symphoniát! Kifürkészhetetle- nek az emberi szenvedély titkai. — Aminthogy a régi görögök is két pártra szakadtak a kocsiversenyben: — a kék- és fehérszalagosok pártjára, .aképpen a mai •drukkerek is különféle sportegyesületek színeire esküsznek. Nem vagyok sportrajongó, így hát nem tudom megmondani: miért. De azt annál jobban tudom, hogy a Kossuth-cigarettát szívók milyen ok miatt nézik le a »tetveseket«, a ter- vesek a mátráso- kat, s azok a másfajta cigarettát szívókat. . Még olyan rangsorolást is hallottam már, hogy a Derű és Sellő affaj- ta hónapvégi, fizetéselőtti cigaretta. A nagy általánosság szerint azonban a Kossuth büdös, a .Terv erős. a Harmónia gyenge, a Mátra föjt, a Daru köhögtet, a Derű nem derít fel, a Sellő kemény, a Turist — szalma, s a Munkás — nem kapható. Ismerem dohányostestvéreim kifogásait szeretett cigarettájuk alfajai iránt is: a sátoraljaújhelyi Terv jó, de a sátoraljaújhelyi Kossuth rossz. — Lágymányosról fordítva: rossz Terv, viszont jó Kossuth 1 ->rül ki. Pécs pedig kemény Kos- suthjáról híres, — Debrecen viszonylag jó Mátrájáról. Nem állítom ter-> mészétesen azt, — s megelőzöm ezzel a dohányipari igazgatóság reklamációját —, hogy nikotintestvéreim véleményei, melyeket fent leírtam — az objektív valóságot tükrözik. Én csak a sátoraljaújhelyi Tervről beszélhetek a magam nevében, — amellyel meg vagyok elégedve. Hogy mégis megírtam ezt a hosszú bevezetőt az csupán ennek köszönhető:' a múltkorában »kossuthos« barátom cigarettásdobozán megpillantottam az alábbi felírást: »Szívjon időnként Symphonia cigarettát is!« Szegény Symphonia! Róla, úgy látszik, még rosszat sem beszélnek már, s emiatt a gyár kénytelen minőségéről ilyen — finoman szólva — dialektikus beismerő vallomást tenni. Csak legalább hallgattak volna, s ne reklámoznák! — így kénytelen vagyok megismételni a címben írtakat: Azért sem szívok időnként Syphonia cigarettát! f— np —) zös vagyon, az állatállomány létszáma, a felszerelés. Beruházások A felszabadulás óta eltelt' 13 év alatt sokat fejlődött a mező- gazdaság. Érdemes megemlíteni, hogy megyénkben 1950-től 1954- ig 4 456 000 forint értékben épült tehénistálló, 1 018 000 forint értékben növendékmarhaistálló, — l 889 00 forint értékben sertés- fiaztató. A mezőgazdasági beruházások összege 1953-ban 92 503 000 forint, 1954-ben 91 216 000 forint, 1955-ben pedig már 111 519 000 forint volt. Az 1956-os ellenforradalom ellenére is több mint 70 000 000 forintot ruháztak be megyénkben különböző mező- gazdasági létesítményekre. A beruházások összege az elmúlt évben, az erre vonatkozó megyei statisztikai adatok szerint, mintegy 19 millióval több, mint az előző évben. Gépállomások 1948-ban alakult az első gépállomás megyénkben, Kisszálláson. 1949-ben már 17 működött. Számuk később nőtt, majd az utóbbi években, a gazdaságosság érdekében, a kisebb gépállomásokat brigádszállásokká alakították át megyénkben is. Jelenleg 18 gépállomás működik. Ismeretes, hogy milyen nagy jelentőségük van ezeknek a gépállomásoknak a falu szocialista átépítésében. Érdemes szemmel kísérni a gépállomások gépállományának növekedését. 1949-ben 170 szántótraktor volt az év végén. 1952. december 31-én már 617 volt az összes traktorok száma, 1955- ben pedig 950. Évről-évre növekedett az aratógépek száma. — 1950-ben még csak 30 dolgozott a mezőkön, 1955-ben már 161. Kombájnból 1952-ben még csak 14 volt, 1953-ban már 97. Néhány számadattal jól lehet bizonyítani az állami-gazdaságok gépesítésének növelését. Univer- zál traktor megyénk állami gazdaságaiban 1954-ben 87 darab volt, 1956-ban már 140. Egyre több, jobb és modernebb gépekkel dolgoznak szocialista nagyüzemeink. Például burgonyád 1- tetőgép 1954-ben még csak 9 volt, 1956-ban már 20. Burgonyaszedő 1954-ben még nem volt, 1956-ban már 12 dologzott. A mezőgazdasági tudomány fejlődése Hatalmas összegeket áldoz kormányzatunk a mezőgazdasági tudomány fejlesztésére. A Duna —Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1955-ben alakult, előzőleg mint kísérleti telep működött, évről-évre jelentős beruházásokat kapott. 1953-ban kezdték az új kutatóépület falainak felhúzását, amelyet 1955-ben fejeztek be, mintegy 1 millió forintba került. 1948-tól 1957-ig 300 000 forint értékű műszert, laboratóriumi felszerelést kaptak a kutatók. 1954-től 1956-ig 12 családnak építettek lakást, 1 millió forintért. Se szeri, se száma az új létesítményeknek. A párt és a kormány eltökélt szándéka, hogy az elmúlt évek hibáit kijavítva, fellendítse a mezőgazdasági termelést és megteremtse az igazi paraszti boldogulás alapját: a szocialista mezőgazdaságot. A felszabadulás előtti Magyar- ország földbirtokviszonyaira a félfeudális, kapitalista jelleg volt a jellemző. A felszabadulást követő 1945-ös földbirtokreform ezeket a viszonyokat alapjaiban •változtatta meg, mely az ország mezőgazdaságilag művelhető földterületének 34,8 százalékát érintette. Megyénkben is sokezer szegényember, nincstelen, napszámos jutott földhöz. Mintegy 37 ezren részesültek föld juttatásban és 6600 személy házhelyjuttatásban. Termelőszövetkezetek A fejlődés néhány év múlva megkövetelte a mezőgazdaság nagyüzemesítését. A párt 1948 augusztusában hirdette meg a termelőszövetkezeti politikát. — Egy év múlva, 1949 október 1-én már 93 termelőszövetkezet volt megyénkben. Ez a szám évről- évre emelkedett és 1952. december 31-én már 283 mezőgazda- sági termelőszövetkezet működött. Ismeretes, hogy a Nagy Imre-féle politika, valamint az ellenforradalom következtében súlyos megpróbáltatások érték termelőszövetkezeteinket. vAz ellenforradalom bomlasztó hatása következtében, 1956. december 31-én 175 termelőszövétkezet volt a megyében. A szövetkezetek azóta megerősödtek, újak alakultak és egy év múlva már 211 termelőszövetkezetről ad számot a statisztika. Az idén is már több új termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport alakult megyénkben, s több van alakulóban. A termelőszövetkezetek évről- évre erősödnek, növekszik a kö-