Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

i A létszám sem közömbös... A tag- és tagjelöltíelvétel szerves része pártunk politikája végrehajtásáért folyó munkának. Partunk célkitűzéseinek valóra- váltását segíti, ha munka köz­ben erősítjük sorainkat a dolgo­zók legjobbjaival. Az igaz, hogy a párt erejét elsősorban nem a taglétszám határozza meg, ha­nem politikai irányvonalának helyessége és tagjainak aktivi­tása, azonban politikánk meg­valósításához bizonyos létszámra is szükség van. Amilyen hiba partszervezeteinket mértéktele­nül felduzzasztani, éppen olyan hiba a tag- és tagjelöltfelvétel teljes elhanyagolása is. Megyénkben a pártszervezetek többsége szervezeti szabályza­tunk előírásának megfelelően foglalkozik soraink erősítésével, a tag- és tagjelöltfelvétellel. Saj­nos, nem minden pártszerveze­tünkre mondható ez el. Vannak olyan pártszervezetek, amelyek egy év óta egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Általában kevés a tagjelöltek között a nő és nem foglalkoznak megfelelően a volt MDP-tagokkal. Nem egy eset­ben hátrányosabban bírálják el őket, mint akik még nem voltak párttagok, pedig ezek nagy része most is közel áll hozzánk. A tag- és tagjelöltielvétellel kapcsolatban szerzett tapaszta­lataink azt mutatják, hogy ez a tevékenység még nem vált az alapszervezetek munkájának állandó részévé. A közeljövőben szeretnénk megszüntetni ezt a hiányossá­got. Mindenhol érvényt kívá­nunk szerezni a szervezeti sza­bályzat előírásainak, amely ki­mondja, ho„y a »Magyar Szocia­lista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar dolgozó nép leghaladóbb erőit, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség«. A tag- és tagjelóófelvételi munka megjavításának egyik feltétele, hogy a pártszervezetek vezetői tervszerűen neveljék a dolgozók legjobbjait. Sokat te­hetnek a párt erősítése érdeké­ben azok a kommunisták, akik a különböző tömegszervezetek­ben tevékenykednek. Pártunk sorait elsősorban a tömugszerve- zetek munkájában kitűnt dolgo­zókból egészítik ki. Különösen vonatkozik ez a szakszerveze­tekre és a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. Pártunk tagjainak többsége valamikor a tömegszer- vezetekben ismerkedett meg a mozgalmi munkával. Pártszervezeteink erősítését, a tag- és tagjelöltfelvételi mun­kát nem lehet a véletlenie bízr.i. Ezen a téren szükség van bizo­nyos szervezettsegre, tervszerű­ségre. Sajnos, több pártszerve­zetünkben ezt nehezen érti ^ meg és azzal hárítják el ezt a feladatot, hogy ők nem udvarol­nak senkinek. Udvarlásra termé­szetesen nincs szükség, da a leg­jobbak nevelésével rendszeresen foglalkozni kell. Pártunk politikájának ismer­tetése, a kommunisták példa­mutató munkája, élete, igaz ügyünkért való kiállásuk és har­cuk vonzó a dolgozó emberek előtt. Az az elhatározás, hogy a tag- és tagjelöltfelvételt nem bízzuk a véletlenre éppen azt jelenti, hogy a töme­gek közölt akarunk dolgozni, fáradhatatlanul ismertetjük pár­tunk politikáját, s ennek alap­ján nyerjük meg a pártonkívü- liek támogatását. Közelebb hoz­zuk az embereket a párthoz, a legjobbakat pedig sorainkba Is felvesszük. Új tagokat általában a tagje­löltek közül veszünk fel. A tag­jelöltségnek az a célja, hogy a tagjelölt, mielőtt a párt sorába lép, megismerkedjék a párt cél­kitűzéseivel, politikájával, szer­vezeti szabályzatával és maga a párt is meggyőződjék a jelent­kező párt iránti hűségéről. A tagjelöltek párttagokká nevelé­se a pártvezetőség és a párttag­ság egészének feladata. Fontos szerepe van ebben a tagjelölt ajánlóinak is. Az ajánlók min­denben legyenek a tagjelölt se­gítségére és gondoskodjanak ar­ról, hogy jó kommunistává vál­jon, hiszen ezért személy szerint is felelősek a párt előtt. A tagjelöltség, mint látható, előkészítő iskola és az a célja, hogy a párt sorai­ba jelentkezők itt kommunistá­vá nevelkedjenek. Hiába vesz­nek fel pártszervezeteink becsü­letes munkás, paraszt, vagy ér­telmiségi dolgozókat tagjelölt­nek, ha azután elfeledkeznek róluk, s nem adnak nekik meg­felelő pártmunkát, ha nem von­ják be őket a pártoktatásba. Tervszerűen, céltudatosan fog­lalkozzunk a pártépítő munká­val, a tag- és tagjelöltfelvétellel, a kommunisták nevelésével, mert ez nagymértékben elősegíti pártunk helyes politikájának gyakorlati érvényrejuttatását, a szocializmus építését. Szabó Sándor A cigány lova is heledögtött... Termelőszövetkezeteinkben — dicséretükre legyen mondva — egyre elénkebb a törekvés a szarvasmarhaállomány fejlesz­tésére. Egyik-másik helyen azon­ban a módszerrel van némi hi­ba. Igen divatos jelszó lett a se­lejtezés. Ha gyenge a tejhozam, vérszegény a szaporulat, köny- nyen kimondják: rossz fajtájú az állomány, ki kell eserélni! Pedig legtöbb esetben egy­szerű a dolog: nem az állo­mány rossz, hanem a takarmá­nyozás és a bánásmód. Akármi­lyen jó fajtájú állat is leromlik és elrúgja a tejes sajtárt, ha baj van a tartással. Olyan állatot még nem sikerült és nem is si­kerül a kutatóknak kinemcsítc- niök, amely takarmány nélkül is tejel. Az anekdota szerint a ci­gány is le akarta szoktatni lo­vát az evésről, de a fránya ló megdöglött, mielőtt a szoktatás egészen sikerült volna. Hogy mennyire a takarmá­nyon múlik, ázt számos példa bizonyítja. A kiskunhalasi Pap­H’ Kulturált szakmunkásokat nevelnek rika Antal Tsz-bcn hetek alatt 10 liter fölé tudták emelni a korábban igen alacsony tejho­zamot, — s nem kellett hozzá más, mint a takarmányadagot helyesen megállapítani s ellen­őrizni, hogy a jószágok tényleg megkapják-e? Ugyanakkor a Micsurin Tsz-ben 13 tehéntől csak 50 litert fejnek a rossz ta­karmányozás miatt, holott a tsz- nek vagy 200 mázsa lucernája van kazalban. Persze, ha a java takarmányt a lovakba tömik s a tehén csak a szemetjére szorul. — nem kell csodálkozni. Szükség van a selejtezésre, az állomány minőségi fejlesztésére, — de csak azután, ha a tsz-ek meggyőződtek róla, hogy jó ta­karmányozás mellett sem ter­mel megfelelőd az állat, hogy valóban a fajtájában van a hi­ba. Mert egyébként mindennap selejtezhetnek, üres jászol mel­lett a legjobb fajtájú tehén is tönkremegy. G. K. ^ctfcislcit csirljeüg^bert HA BELÉPÜNK a Munkügyi Minisztérium 619-es sz. helyi Iparitanuló Iskola épületébe Ka­locsán, azonnal szemünkbe ötlik, hogy milyen szépen rendezett és tiszta az épület. A falakat szép ■rajzok díszítik. De nemcsak a külsőségekben van rend, óra alatt a tanulók fegyelmezetten viselkednek, szünetekben szépeit, csendben játszanak társaikkal. Az iskola padjaiban újtípusú iparos nemzedékek nevelkednek, rájuk bizton számíthatunk az el­következendő időben, amikor már szakmunkásbizonyítvánnyal a kezükben hagyják el intézetü­ket. Igen, Kalocsán komoly mun­ka folyik, ebben az embert for­máló műhelyben. NÉZZÜNK AZÉRT egy kicsit alaposabban körül. Alig múlt el három éve annak, hogy Kalocsán létrejött az önálló iskola. Akko- i iban igen sokat panaszkodtak a gimnáziumi nevelök, hogy fiatal­jainkkal nem lehet foglalkozni, mondván, nem lesz ezekből szak­munkás. Az azóta eltelt időszak élénken bizonyítja, hogy nem egészen volt helyes az a megál­lapítás. Igenis, lesz belőlük szak­munkás, csak meg kell változ­tatni a körülményeket. Meg kel­tett teremteni a feltételeket ah- 0-00000000000 j-y 85 000 palack p "x bácsalmási I / // „ezerjó kerül a húsvéti ünnepi asztalokra Az Alföldi Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzemé­ben gyorsított ütemben készü­lődnek a húsvéti ünnepekre. A zamatos alföldi asztali borokból ebben az évben már 220 000 pa­lackot töltöttek meg. A húsvé- rtig hátralevő napokban a bács­almási »ezerjó« kerül üvegekbe [Az ünnepekre 85 000 palackot ,adnak át a kereskedelemnek; hoz, hogy fiataljaink jobb kö­rülmények között tanulhassanak. AZ ISKOLA nevelőtestülete igen lelkes munkával meg is te­remtette ezeket a körülménye­ket. Kovács Ferenc, az iskola kommunista igazgatójának veze­tésével jó irányban halad itt az ifjúság nevelése. KOVÁCS ELVTÁRS rendsze­res munkája cs a nevelőtestület lelkesedése eredményeképpen megszilárdult a tanulmányi fe­gyelem. Igen sok helyes kezde­ményezés indult el annak érde­kében, hogy a kalocsai iparos- fiatalok méltó utódai legyenek a régen sokat hangoztatott »arany­kezűi« iparosoknak. Az iskola kultúrált szakmunkásokat kíván nevelni, szocializmust építő ha­zánknak, üzemeinknek, gyára­inknak is. Az iskola nevelőtes­tülete komoly munkát végez an­nak érdekében, hogy fiataljain­kat megtanítsa mindarra, ami szükséges ahhoz, hogy a rohamo­san fejlődő technikát jól tudja felhasználni. Ennek érdekében Klopcsek Pál tanár irányításával tanműhelyt hoznak létre. Itt máris szép számmal vannak olyan gépek, amelyeken a fiata­lok elsajátíthatják az egyes fo­gásokat, erre a kis műhelyekben nem volna lehetőségük. IGEN KOMOLY eredménye a nevelőtestületnek, hogy a fegye­lem megszilárdításával egyide­jűleg el tudták érni azt, hogy a tanulók saját kezdeményezésük­ből egyensapkát csináltattak. Jól eső érzés az, amikor elmegyünk egy tanuló mellett és kezét sap­kájához emelve adja meg a tisz­teletet feletteseinek. ÖRÖMMEL üdvözöljük a ka­locsai iparitanuló iskola eredmé­nyeit és sok sikert kívánunk a kommunista igazgatónak, a ne­velőtestületnek és az iparitanuló­ifjúságnak. Háló Ferenc, megyei igazgató A háziasszonyok nagy gondja a főzés, hogy mit főzzenek ebédre? A dolgozók hétköznapi étkezése jelentős mértékben megoldódik az üzemi étkezdék­ben, a vasárnapi azonban nem. Eégi jó szokás, hogy a vasár­napi étkezés mindig rendesebb, ünnepélyesebb, még azokban a háztartásokban is, ahol naponta rendszeres a főzés, hát még ott, ahol a család tagjai ahányan vannak, annyifelé ebédelnek a nét hat napján. Ilyen helyeken azután már a hét közepetáján megbeszélés tárgya a vasárnapi menü. Ilyenkor, télutóján, ta­vaszkezdetén a döntés gyakran agyértelmű, minden családtag a csirkepörkölt, vagy a rántott­csirke mellett foglal állást. Most van ennek a szezonja, illetve most kezdődik. Valami azonban nincs rend­ben. A csirke ebben az évben túl drága. A kecskeméti piac mindig arról volt híres, hogy itt kedvezően tudnak a háziasszo­nyok bevásárolni. Mi lehet az oka, hogy ez a helyzet megvál­tozott? Talán kevés volt a tojás Kecskemét környékén? Nem, egészen másról van itt szó! Néhány panasz után ma­gam néztem utána, "mi is az igazság a kecskeméti piac drá­gulása körül. Az igazságot nem is túl nagy munkával találtam meg. Korán reggel kimentem a kecskeméti piacra és nézelődtem. Sétám közben a következőket tapasz­taltam: A termelő parasztok Más szentében-a szálkát... UP p ró a Inaiéra a.... 0' * • Nagyon ráfér már dacosunkra a ttsz tasagt 1 Utcaseprő De magukra i< 6z is kirakat.. • Nézd csak megint új kirakat' • De a szemét lerakat régi . Parancsoljon1 latja mi huta kézzel szolgálunk kt < Béke-tért csendélet.. Hurrá fiúk1 Csatázzunk1^#! Jg\ használjuk ki a kőrakást Kattía ethordjak kocsijukkal a piac felé közeled­tek, de nem jutottak el odáig, mert a piaci kofák (Istenem, minek nevezzem őket, hogy na­gyon meg ne sértsem a szakmá­jukat...) hada lepi meg mind­egyiket és megkezdődik az árak felverése. Tapasztalatom szerint mintegy 30—40 százalékkal drá­gul meg a csirke azzal, hogy a termelőktől a kofák közbeikta­tásával jut el a fogyasztókhoz — a háziasszonyok nem kis bosszúságára... így kerül azután egy pár csirke 120 forintért az asztalra, amelynek elfogyasztá­sa bizony nein okoz túl nagy fejtörést egy 1 4—5 tagú család­nak. Mit lehetné tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon? A piacjáró háziasszonyok erre a következő választ adták: — A városi tanács kereske­delmi osztálya ellenőriztesse, hogy úgy, mint néhány évvel ezelőtt, a kofák csak délelőtt 10 órától kezdve j vásárolhassanak a termelőktől a piacon. A házi­asszonyok pedig 10 óráig köz­vetlenül a termelőktől vehessék meg a baromfit, tojást és min­den egyebet. Ne törjek, hogy a kofák felverjék az árakat! Életrevaló javaslat! Valósítsuk meg! | Mezei István JCűSZŰilzt a tanácstagoknak Orgovány község külterületén a községi tanácstagok igen sok­szor tartanak a házaknál fogadó­napot, amelyek többnyire az es­tébe nyúlnak. Ezeket az estéket nagyon kedvelik a tanyai lako­sok, mert a beszélgetések után mindig meggyőződtek róla, hogy nem üres ígérgetés hangzik el a tanácstagok ajkáról. A legutóbbi összejöveteleken elhangzott pa­naszokat a tanács már tárgyalta és el is intézte. A tanyai lakosok nevében mond köszönetét ezért a fárad­hatatlan munkáért a községi ta­nácsnak és a tanácstagoknak: Horváth Emilné levelező Állami gazdaságok! Szövetkezetek! Közületck! Használt 100, 200 és -800 literes keményfahordók, nagyobb méretű vashordók eladók. Fahördók literen­ként 50 filléres, vashor­dók 1 forintős áron. Dél- Magyarországi Vegyianyag- nagykereskedelmi Vállalat telepén. Kecskemét, Rákó­czi út 1.6—18; Baja, Ápri­lis 4 tér 8. sz. 790

Next

/
Thumbnails
Contents