Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
i A létszám sem közömbös... A tag- és tagjelöltíelvétel szerves része pártunk politikája végrehajtásáért folyó munkának. Partunk célkitűzéseinek valóra- váltását segíti, ha munka közben erősítjük sorainkat a dolgozók legjobbjaival. Az igaz, hogy a párt erejét elsősorban nem a taglétszám határozza meg, hanem politikai irányvonalának helyessége és tagjainak aktivitása, azonban politikánk megvalósításához bizonyos létszámra is szükség van. Amilyen hiba partszervezeteinket mértéktelenül felduzzasztani, éppen olyan hiba a tag- és tagjelöltfelvétel teljes elhanyagolása is. Megyénkben a pártszervezetek többsége szervezeti szabályzatunk előírásának megfelelően foglalkozik soraink erősítésével, a tag- és tagjelöltfelvétellel. Sajnos, nem minden pártszervezetünkre mondható ez el. Vannak olyan pártszervezetek, amelyek egy év óta egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Általában kevés a tagjelöltek között a nő és nem foglalkoznak megfelelően a volt MDP-tagokkal. Nem egy esetben hátrányosabban bírálják el őket, mint akik még nem voltak párttagok, pedig ezek nagy része most is közel áll hozzánk. A tag- és tagjelöltielvétellel kapcsolatban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy ez a tevékenység még nem vált az alapszervezetek munkájának állandó részévé. A közeljövőben szeretnénk megszüntetni ezt a hiányosságot. Mindenhol érvényt kívánunk szerezni a szervezeti szabályzat előírásainak, amely kimondja, ho„y a »Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar dolgozó nép leghaladóbb erőit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség«. A tag- és tagjelóófelvételi munka megjavításának egyik feltétele, hogy a pártszervezetek vezetői tervszerűen neveljék a dolgozók legjobbjait. Sokat tehetnek a párt erősítése érdekében azok a kommunisták, akik a különböző tömegszervezetekben tevékenykednek. Pártunk sorait elsősorban a tömugszerve- zetek munkájában kitűnt dolgozókból egészítik ki. Különösen vonatkozik ez a szakszervezetekre és a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. Pártunk tagjainak többsége valamikor a tömegszer- vezetekben ismerkedett meg a mozgalmi munkával. Pártszervezeteink erősítését, a tag- és tagjelöltfelvételi munkát nem lehet a véletlenie bízr.i. Ezen a téren szükség van bizonyos szervezettsegre, tervszerűségre. Sajnos, több pártszervezetünkben ezt nehezen érti ^ meg és azzal hárítják el ezt a feladatot, hogy ők nem udvarolnak senkinek. Udvarlásra természetesen nincs szükség, da a legjobbak nevelésével rendszeresen foglalkozni kell. Pártunk politikájának ismertetése, a kommunisták példamutató munkája, élete, igaz ügyünkért való kiállásuk és harcuk vonzó a dolgozó emberek előtt. Az az elhatározás, hogy a tag- és tagjelöltfelvételt nem bízzuk a véletlenre éppen azt jelenti, hogy a tömegek közölt akarunk dolgozni, fáradhatatlanul ismertetjük pártunk politikáját, s ennek alapján nyerjük meg a pártonkívü- liek támogatását. Közelebb hozzuk az embereket a párthoz, a legjobbakat pedig sorainkba Is felvesszük. Új tagokat általában a tagjelöltek közül veszünk fel. A tagjelöltségnek az a célja, hogy a tagjelölt, mielőtt a párt sorába lép, megismerkedjék a párt célkitűzéseivel, politikájával, szervezeti szabályzatával és maga a párt is meggyőződjék a jelentkező párt iránti hűségéről. A tagjelöltek párttagokká nevelése a pártvezetőség és a párttagság egészének feladata. Fontos szerepe van ebben a tagjelölt ajánlóinak is. Az ajánlók mindenben legyenek a tagjelölt segítségére és gondoskodjanak arról, hogy jó kommunistává váljon, hiszen ezért személy szerint is felelősek a párt előtt. A tagjelöltség, mint látható, előkészítő iskola és az a célja, hogy a párt soraiba jelentkezők itt kommunistává nevelkedjenek. Hiába vesznek fel pártszervezeteink becsületes munkás, paraszt, vagy értelmiségi dolgozókat tagjelöltnek, ha azután elfeledkeznek róluk, s nem adnak nekik megfelelő pártmunkát, ha nem vonják be őket a pártoktatásba. Tervszerűen, céltudatosan foglalkozzunk a pártépítő munkával, a tag- és tagjelöltfelvétellel, a kommunisták nevelésével, mert ez nagymértékben elősegíti pártunk helyes politikájának gyakorlati érvényrejuttatását, a szocializmus építését. Szabó Sándor A cigány lova is heledögtött... Termelőszövetkezeteinkben — dicséretükre legyen mondva — egyre elénkebb a törekvés a szarvasmarhaállomány fejlesztésére. Egyik-másik helyen azonban a módszerrel van némi hiba. Igen divatos jelszó lett a selejtezés. Ha gyenge a tejhozam, vérszegény a szaporulat, köny- nyen kimondják: rossz fajtájú az állomány, ki kell eserélni! Pedig legtöbb esetben egyszerű a dolog: nem az állomány rossz, hanem a takarmányozás és a bánásmód. Akármilyen jó fajtájú állat is leromlik és elrúgja a tejes sajtárt, ha baj van a tartással. Olyan állatot még nem sikerült és nem is sikerül a kutatóknak kinemcsítc- niök, amely takarmány nélkül is tejel. Az anekdota szerint a cigány is le akarta szoktatni lovát az evésről, de a fránya ló megdöglött, mielőtt a szoktatás egészen sikerült volna. Hogy mennyire a takarmányon múlik, ázt számos példa bizonyítja. A kiskunhalasi PapH’ Kulturált szakmunkásokat nevelnek rika Antal Tsz-bcn hetek alatt 10 liter fölé tudták emelni a korábban igen alacsony tejhozamot, — s nem kellett hozzá más, mint a takarmányadagot helyesen megállapítani s ellenőrizni, hogy a jószágok tényleg megkapják-e? Ugyanakkor a Micsurin Tsz-ben 13 tehéntől csak 50 litert fejnek a rossz takarmányozás miatt, holott a tsz- nek vagy 200 mázsa lucernája van kazalban. Persze, ha a java takarmányt a lovakba tömik s a tehén csak a szemetjére szorul. — nem kell csodálkozni. Szükség van a selejtezésre, az állomány minőségi fejlesztésére, — de csak azután, ha a tsz-ek meggyőződtek róla, hogy jó takarmányozás mellett sem termel megfelelőd az állat, hogy valóban a fajtájában van a hiba. Mert egyébként mindennap selejtezhetnek, üres jászol mellett a legjobb fajtájú tehén is tönkremegy. G. K. ^ctfcislcit csirljeüg^bert HA BELÉPÜNK a Munkügyi Minisztérium 619-es sz. helyi Iparitanuló Iskola épületébe Kalocsán, azonnal szemünkbe ötlik, hogy milyen szépen rendezett és tiszta az épület. A falakat szép ■rajzok díszítik. De nemcsak a külsőségekben van rend, óra alatt a tanulók fegyelmezetten viselkednek, szünetekben szépeit, csendben játszanak társaikkal. Az iskola padjaiban újtípusú iparos nemzedékek nevelkednek, rájuk bizton számíthatunk az elkövetkezendő időben, amikor már szakmunkásbizonyítvánnyal a kezükben hagyják el intézetüket. Igen, Kalocsán komoly munka folyik, ebben az embert formáló műhelyben. NÉZZÜNK AZÉRT egy kicsit alaposabban körül. Alig múlt el három éve annak, hogy Kalocsán létrejött az önálló iskola. Akko- i iban igen sokat panaszkodtak a gimnáziumi nevelök, hogy fiataljainkkal nem lehet foglalkozni, mondván, nem lesz ezekből szakmunkás. Az azóta eltelt időszak élénken bizonyítja, hogy nem egészen volt helyes az a megállapítás. Igenis, lesz belőlük szakmunkás, csak meg kell változtatni a körülményeket. Meg keltett teremteni a feltételeket ah- 0-00000000000 j-y 85 000 palack p "x bácsalmási I / // „ezerjó kerül a húsvéti ünnepi asztalokra Az Alföldi Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzemében gyorsított ütemben készülődnek a húsvéti ünnepekre. A zamatos alföldi asztali borokból ebben az évben már 220 000 palackot töltöttek meg. A húsvé- rtig hátralevő napokban a bácsalmási »ezerjó« kerül üvegekbe [Az ünnepekre 85 000 palackot ,adnak át a kereskedelemnek; hoz, hogy fiataljaink jobb körülmények között tanulhassanak. AZ ISKOLA nevelőtestülete igen lelkes munkával meg is teremtette ezeket a körülményeket. Kovács Ferenc, az iskola kommunista igazgatójának vezetésével jó irányban halad itt az ifjúság nevelése. KOVÁCS ELVTÁRS rendszeres munkája cs a nevelőtestület lelkesedése eredményeképpen megszilárdult a tanulmányi fegyelem. Igen sok helyes kezdeményezés indult el annak érdekében, hogy a kalocsai iparos- fiatalok méltó utódai legyenek a régen sokat hangoztatott »aranykezűi« iparosoknak. Az iskola kultúrált szakmunkásokat kíván nevelni, szocializmust építő hazánknak, üzemeinknek, gyárainknak is. Az iskola nevelőtestülete komoly munkát végez annak érdekében, hogy fiataljainkat megtanítsa mindarra, ami szükséges ahhoz, hogy a rohamosan fejlődő technikát jól tudja felhasználni. Ennek érdekében Klopcsek Pál tanár irányításával tanműhelyt hoznak létre. Itt máris szép számmal vannak olyan gépek, amelyeken a fiatalok elsajátíthatják az egyes fogásokat, erre a kis műhelyekben nem volna lehetőségük. IGEN KOMOLY eredménye a nevelőtestületnek, hogy a fegyelem megszilárdításával egyidejűleg el tudták érni azt, hogy a tanulók saját kezdeményezésükből egyensapkát csináltattak. Jól eső érzés az, amikor elmegyünk egy tanuló mellett és kezét sapkájához emelve adja meg a tiszteletet feletteseinek. ÖRÖMMEL üdvözöljük a kalocsai iparitanuló iskola eredményeit és sok sikert kívánunk a kommunista igazgatónak, a nevelőtestületnek és az iparitanulóifjúságnak. Háló Ferenc, megyei igazgató A háziasszonyok nagy gondja a főzés, hogy mit főzzenek ebédre? A dolgozók hétköznapi étkezése jelentős mértékben megoldódik az üzemi étkezdékben, a vasárnapi azonban nem. Eégi jó szokás, hogy a vasárnapi étkezés mindig rendesebb, ünnepélyesebb, még azokban a háztartásokban is, ahol naponta rendszeres a főzés, hát még ott, ahol a család tagjai ahányan vannak, annyifelé ebédelnek a nét hat napján. Ilyen helyeken azután már a hét közepetáján megbeszélés tárgya a vasárnapi menü. Ilyenkor, télutóján, tavaszkezdetén a döntés gyakran agyértelmű, minden családtag a csirkepörkölt, vagy a rántottcsirke mellett foglal állást. Most van ennek a szezonja, illetve most kezdődik. Valami azonban nincs rendben. A csirke ebben az évben túl drága. A kecskeméti piac mindig arról volt híres, hogy itt kedvezően tudnak a háziasszonyok bevásárolni. Mi lehet az oka, hogy ez a helyzet megváltozott? Talán kevés volt a tojás Kecskemét környékén? Nem, egészen másról van itt szó! Néhány panasz után magam néztem utána, "mi is az igazság a kecskeméti piac drágulása körül. Az igazságot nem is túl nagy munkával találtam meg. Korán reggel kimentem a kecskeméti piacra és nézelődtem. Sétám közben a következőket tapasztaltam: A termelő parasztok Más szentében-a szálkát... UP p ró a Inaiéra a.... 0' * • Nagyon ráfér már dacosunkra a ttsz tasagt 1 Utcaseprő De magukra i< 6z is kirakat.. • Nézd csak megint új kirakat' • De a szemét lerakat régi . Parancsoljon1 latja mi huta kézzel szolgálunk kt < Béke-tért csendélet.. Hurrá fiúk1 Csatázzunk1^#! Jg\ használjuk ki a kőrakást Kattía ethordjak kocsijukkal a piac felé közeledtek, de nem jutottak el odáig, mert a piaci kofák (Istenem, minek nevezzem őket, hogy nagyon meg ne sértsem a szakmájukat...) hada lepi meg mindegyiket és megkezdődik az árak felverése. Tapasztalatom szerint mintegy 30—40 százalékkal drágul meg a csirke azzal, hogy a termelőktől a kofák közbeiktatásával jut el a fogyasztókhoz — a háziasszonyok nem kis bosszúságára... így kerül azután egy pár csirke 120 forintért az asztalra, amelynek elfogyasztása bizony nein okoz túl nagy fejtörést egy 1 4—5 tagú családnak. Mit lehetné tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon? A piacjáró háziasszonyok erre a következő választ adták: — A városi tanács kereskedelmi osztálya ellenőriztesse, hogy úgy, mint néhány évvel ezelőtt, a kofák csak délelőtt 10 órától kezdve j vásárolhassanak a termelőktől a piacon. A háziasszonyok pedig 10 óráig közvetlenül a termelőktől vehessék meg a baromfit, tojást és minden egyebet. Ne törjek, hogy a kofák felverjék az árakat! Életrevaló javaslat! Valósítsuk meg! | Mezei István JCűSZŰilzt a tanácstagoknak Orgovány község külterületén a községi tanácstagok igen sokszor tartanak a házaknál fogadónapot, amelyek többnyire az estébe nyúlnak. Ezeket az estéket nagyon kedvelik a tanyai lakosok, mert a beszélgetések után mindig meggyőződtek róla, hogy nem üres ígérgetés hangzik el a tanácstagok ajkáról. A legutóbbi összejöveteleken elhangzott panaszokat a tanács már tárgyalta és el is intézte. A tanyai lakosok nevében mond köszönetét ezért a fáradhatatlan munkáért a községi tanácsnak és a tanácstagoknak: Horváth Emilné levelező Állami gazdaságok! Szövetkezetek! Közületck! Használt 100, 200 és -800 literes keményfahordók, nagyobb méretű vashordók eladók. Fahördók literenként 50 filléres, vashordók 1 forintős áron. Dél- Magyarországi Vegyianyag- nagykereskedelmi Vállalat telepén. Kecskemét, Rákóczi út 1.6—18; Baja, Április 4 tér 8. sz. 790
