Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

\ Kérdés—felelet-est Keeelen Válaszadók; Molnár Frigyes elvtárs, ez MSZMP megyei pártbizottságának első titkára, megyei tanácstag, a járás és község vezetői A járási pártbizottság kezdem ményezésére Keeelen kérdés— felelet-estet tartottak. Előtte a községi tanácstagok felkeres­ték választóikat, összegyűjtötték a kérdéseket és egyúttal meg­hívták őket az estre. 30 kérdés gyűlt össze. Közülük csak azokkal foglalko­zunk, amelyek közérdeklődésre (tarthatnak számot, nemcsak »azok részére, akik nem voltak itt, hanem más községek dol­gozó parasztjainak is. Az első kérdés ez volt: Mi volt a fő oka a társadalmi fejlődés túlméretezésének, ki hibájából adódott elő, s ezt a hibát ho­gyan küszöbölik ki a jövőt ille­tően? Molnár elvtárs így válaszolt: — Az általános cél a szocia­lista társadalom felépítése, s ez itt az alapvető dolog. Ezt az el­múlt vezetés alapjában véve si­keresen oldotta meg. Hogy az építés közben hol történtek hi­bák, azt már a párt- és kor­mány vezetői elmondották, a sajtó nyilvánosságra hozta. Az ellenforradalom utáni 10 hónap pedig bizonyítja, hogy a társa­dalmi felemelkedésünket csak a szocializmus felépítése útján va­lósíthatjuk meg, s ezt a dolgo­zók többsége is akarja. A dolgozók érdeke ma nem az, hpgy az előző vezetés hibái­ról unos-uhtalan beszéljünk, ha­nem az, hogy nem feledve a ta­nulságokat, helyesen határozzuk meg a dolgozókkal együtt a szo­cializmus építésének további tennivalóit. Ezt követően Molnár elvtárs ä jelenlegi feladatokról beszélt. »A magyar mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének útjait milyen tényézők akadályozzák, mikorra várható a döntő fordu­lat?« — kérdésnél Molnár elv­társ rövid visszapillantást tett, hogyan fejlődik a mezőgazdaság Európában és a világban. Az ál­talános kép, — mint mondotta, — az, hogy eltűnnek a kispar- cellák, s nagyüzemek alakulnak. Az átalakulás a szocializmust építő országokban az önkéntes összefogás alapján, a kapitalista országokban pedig a tőkés ver­seny — a nagyhal megeszi a ki­csit — eredményeként történik. Az előbbinél a parasztok jó­léte növekszik, az utóbbinál a tályeilemég azzal riogatja a pa­rasztokat, hogy újra visszaállít­ják. A begyűjtés eltörlésével egy­idejűleg az államnak továbbra is biztosítani kell az ország el­látását, ezért irányítania kell a mezőgazdasági termelést, döntő­en olyan árpolitikával, mely ífc Ü kedvező a parasztságnak és az egész népgazdaságnak. Ennek kapcsán utalt Molnár elvtárs a szerződéses termeltetés szüksé­gességére, amely nem kötelező, de elsősorban a parasztságnak előnyös, mert biztos árat kap terményeiért, s nincs kitéve an­nak, hogy olyan árut termeljen, amelyre nincs szüksége a nép­gazdaságnak. A szőlőtermelés gépesítéséről és arról, hogy az egyéni termelő milyen lóerejű motort használ­hat gazdaságában? — kérdésre Molnár elvtárs így válaszolt: — Hazai gépgyártásunk jelen­leg még a szőlő gépesítésének művelé&ét minden fázisában nem oldotta meg. Ismertette az eddig jól bevált gépeket, majd megemlítette, hogy a Helvéciái Állami Gazda­ságban olyan modem szőlőgépe­ket alkalmaznak, amelyek a ta­lajmunkát, a permetezést egy­aránt gyorsan és jól elvégzik. Megemlítette még azt, hogy az egyéni termelők 6 lóerőig vásá­rolhatnak motort. Szóbakerült még a boradó és az állami ellenőrzés is. A borforgalmi adó régi dolog, a múltban is volt, s a készlete­ket akkor is a pénzügyőrök el­lenőrizték. Erről úgylátszik, né­hányat elfeledkeztek. Az adóval kapcsolatosan — folytatta Mol­nár elvtárs — csökkentésről nem lehet szó, mert az államnak szüksége van rá. Aki viszont vét a törvény ellen, azt megbün­tetik. Ha valaki okosabb javas­latot tud tenni ez ügyben, elfo­gadjuk, de a fogyasztási adót és az állami ellenőrzést továbbra is fenn kell tartani — hangsúlyozta Molnár elvtárs. Végezetül a la­kásproblémának taglalására tért rá, megemlítve, hogy az állam anyaggal, hitellel segíti a kisla­kásépítőket. Rendkívüli jelen­tősége van azonban a saját erő­ből történő kislakásépítésnek. A többi kérdésekre Sárközi elvtárs járásbíró, Hepp József, járási tanácselnökhelyct- tes, Pálinkó elvtárs, a kiskőrösi járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője, a földmüvesszövet- kezetek járási központjának ve­zetője, Szőke elvtárs, a községi vb-titkár és Benyó elvtárs, a községi pártbizottság titkára vá­laszolt. A zsúfolásig megtelt helyiség­ben, mintegy két és fél órán át tartott ez a parasztoknak tetsző kérdés—felelet-est. Kicserélőd­tek a gondolatok, eloszlottak a kételyek, tisztázódtak a vélemé­nyek. Két levél — két javaslat a hecskeméii tisztasági héthez CD A Mária kőrútról a Honvéd­kórház felé haladva a jobbol­dalon még nincsenek lakóhá­zak, de az árok — amelyben eldobott háztartási edények, sokszor háziállatok tetemei he­vernek — kitisztításra yár. To- vábbmenve ezen az utcán, ahol a Honvédkórház felé clkanya­rodik az út, az ott kialakult kis téren ugyanez a helyzet. A Nyíri út tisztítását senki sem tartja kötelességének. Pedig olyan szép lenne, ha ez is ren­desen, tisztán lenne tartva. Egy Nyíri úti lakos El A városi Autóbuszvállalat várótermét állandóan igen sok utas keresi'fel. Bizonyára el is olvassák a szembetűnő helyen elhelyezett figyelmeztető tábla feliratát: »Ügyeljünk a tiszta­ságra! Óvd a népvagyont!« A jó szándék meg is van az uta­sok nagy részéhen, de a hulla­dékot nem tudják hová tenni. Bizonyára nem kerülne sokba egy hulladékgyűjtő edény, s néhány megrögzített cigaretta- vóggyűjtő alkalmatosság elhe­lyezése. Várjuk az intézkedést- öreg nyugdíjas Szélesítsük mozgalommá az ifjúság iskolánkívülí nevelését MÁRCIUS 11-ÉN Csátaljárói telefonon keresett Rock! József általános iskolai igazgató. Arra kért, hogy mivel csütörtökön, azaz március 13-án este 7 órá­ra az iskolából kimaradt, s to­vább nem tanuló fiatalok ösz- szejönnek a művelődési otthon­ban, szeretnék, ha a nevelőkkel közösen megbeszélnénk problé­máikat. Megkértek, hogy okvet­lenül menjek ki és vigyem ma­gammal Meleg Józsefet, a ba­jai tanítónőképző igazgatóhe­lyettesét és egy galambtenyész­téssel foglalkozó ismerősö­met is. ESTE 6 ÓRA után érkeztünk meg az iskolához. A művelő­dési otthon társalgójában, a könyvtárszobában, s a jól fű­tött nagyteremben a vártnál sokkal többen voltak. Mosolygó arccal üdvözöltek bennünket a fiatalok. A nagyteremben fog­laltunk helyet, s nem kellett senkit sem biztatni, hagy jöjjön közelebb, s legyenek csendben. 8(j-an voltak jelen ezen a meg­beszélésen. AMIKOR Rockl József kö­szöntötte őket, feszülten figyel­tek. Néma csend volt, de a sze­mükben az öröm fénye ragyo­gott. Mi is nyugodtabbak vol­tunk már. A szemük csillogásá­ból ezt olvastam: látjátok, pon­tosan összejöttünk, többen mint eddig, pedig ez nem is kötelező. Mi becsületes, a hazáját, népét szerető emberekké akarunk fel­nőni! Mi tanulni, olvasni, mű­velődni akarunk! Többek, job­bak akarunk lenni! ÉREZTEM, amikor a járási tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntöttem őket, hogy nyertünk és érdemes volt kijönni. Érdemes ezekkel a sokszor elítélt, s neveletlennek bélyegzett fiatal leányokkal, fiúkkal foglalkozni, mejJL nem rosszak, nem közömbösek ők, csak nem tudják, hogy mit és hogyan cselekedjenek. Foglal­kozni kell velük, de úgy> nvint a felnőttekkel, nyíiian, s őszin­tén fel kell.előttük tárni a*éle­tet, a helyzetüket. MELEG JÓZSEF meg is ta­lálta azt a hangot, amellyel ha­tott a fiatalokra. S amikot fel­olvasta Vörösmarty: »Petikbe c. versét, eltűnt szemükből &z utolsó ködfátyol is. A GALAMBTENYÉSZTÓ Egyesület fistal titkárának elő­adását is örömmel hallgatták; Utána meg|mutattuk a magunk­kal hozott postagalambot, meg­indult a beszélgetés. Szóbake­rült a tánc, a rádiószakkör, a sport, a kirándulás, s mindenki elmondta, mi is az ö kívánsága és elképzelése. EZ A KEZDEMÉNYEZÉS a bajai járási tanács végrehajtó- Dizottsági ülésén született. A ta­nács az 1087 1938. számú kor­mányrendelet megvitatása al­kalmával az alábbi határozatot hozta: »A járási tanács végre­hajtó bizottsága országos javas­latot tesz arra vonatkozóan, hogy tegyék kötelezővé az is­kolából kimaradt H—16 éves fiatalok hetenként egyszeri rendszeres foglalkozását, ame­lyen az ifjúság nevelésével fog­lalkoznak. (Például méhészet, nyúl- és galambtenyésztés, ko­sárfonás, szabás-varrás, főzés, gépek kezelése, irodalmi és tör­ténelmi isnjieretek és a helyes magatartás szabályai stb.) MI MÁR MEGKEZDTÜK ezt a munkát. Amikor boldog meg­elégedéssel figyeltem a császár- töltési fiatalokat, akkor.az ju­tott eszembe: biztosan foglal­koznak masok is ezzel a prob­lémával, s lehet, hogy mar előbbre is jutottak, s nekünk az ügy érdekében össze keU fog­ni. A bajai járás területén már­cius eleje qta Csátalján, Bács- hokodon, Gurán és Vaskúton szerveztünk, ilyen rendszeres foglalkozást. Jó lenne, ha ez a mozgalom megycszerte meg­valósulna! Kollai Antal, járási művelődési felügyelő " —i -----------­A% iireg tényt iskola megnyitásáról és a szállások filmeltátásáról tárgyait a ssakmóiri tanácsülés A szgkmári tqnács néhány napja tartotta meg a már­cius havi tanácsülését. Első na­pirendi pontként az általános iskola első félévi oktató-nevelő munkájával és a község népmű­velési helyzetével foglalkozott. A tanácsülésen részt vett Köves kisbirtokosból cseléd, napszá­mos, alkalmi mezőgazdasági' munkás lesz. < Nálunk mi a helyzet? A me-, zőgazdasági termelés fő jellem-: zője: a szétaprózottság, az ala-J csony termelés. Ebből adódnak; aztán a nehézségeink is. Magas; a termelői ár, ami azzal jár, hogy< mezőgazdasági termelvénveink1 drágák a világpiacon. Ezért az; állam a legtöbb mezőgazdasági; terménynél árkiegészítést ad-‘ Elég megemlíteni annyit, hogy: míg nálunk egy hold szőlő meg-} munkálása 120 nap, addig Fran­ciaországban, korszerű gépekkel: 20 napi munkát igényel. < Ezután Molnár elvtárs a helyi! lehetőségeinkről szólt. A Duna és a Tisza vizének öntözésre; való felhasználását, 420 000 hold1 homok szőlő, gyümölcsös útján; való hasznosítását említette meg.: Majd a mezőgazdaság átszerve-; zésének akadályait ismertetve,, szólt a maradiságról, a régi ve-; zetés -{libáiról, a Nagy Imre kel­tette illúziók káros hatásáról,; Ezt követően rátért a párt és a; kormány jelenlegi, helyes mező- gazdasági politikájára, ismertette a fő elgondolásokat — a meglévő tsz-ek segítése, az alacsonyabb típusú társulások támogatása, a szőlő- és gyümölcstelepítéshez adott hitel, s egyéb kedvezmé­nyek. Volt, aki megkérdezte, végle-; ges-e a beadás megszüntetése, vagy csak időleges — le-z-e még kötelező termelési szerződés? A beadás megszüntetése vég- jAeas még akkor is. ha az osz­VÁLASZ KÉT JÓ BARÄTNAK — KISEBB CÍMLETŰ JÄRLAT-) LEVELEK KAPHATÓK — IIA MEGJELENIK. ELKÜLDJÜK - TAVASSZAL JÁRDÁT ÉPÍT A TÜZÉP Gyula, Szakmar köziég járási tanácstagja Js. Az eiső napirendi pont tár­gyalásaikor több tanácstag sz3- i'átette, hogy Üregtényen újból meg kellene kezdeni az iskolai oktatást. Ugyanis 0 regt ényen két év óta Tjincs tanító. Miután Keserűtelekén körzeti iskola mű­ködik, oda kell bejárniok az öregtényi 4* pálföldi gyerme- kéknek, ami naponta négykilo­méteres gyaloglást jelent. Indo­kolt lenne az öregtényi iskola működtetése,j rnivel ide járhat­nának a k^tényi tankötelesek is, akiket jelenleg Szakmarra hor­danak be szeleik naponta kocsi­val. I A népművelés kérdésével kap* csolatban felmerült, hogy a szál- fásokon nincs mozi. A lakosok kapta]- ugyan ígéretet arra. hogy 'a vándormoZi minden héten el­látogat Keserűtelekre, Felmerek* re, de eddig csak két alkalom­énál játszott. A MOKÉP márkát >év óta ígérgeti, hogy megoldja \a szakmart szállások lakóinak ’kulturális problémáját, azonban 'az ígérgetésen túl még nem ju­doitok. A Szakmán Állami Gaz- 'daság igazgatója a tanácsülésen ,felajánlotta, hogy az állami gaz* idaság vetítőgépét átadja a szál* \lások részére, de annak működ­tetéséhez villany, vagy agreg.l* \tor kellene. j Ügy tudjuk, hogy a MOKÉP raktárában van néhány kíhasz- \nálatlan áramfejlesztő. Ami >kérjük a MOKÉP vezetőjét, \hogy juttasson belőle egyet >Szakmár községnek, így megöl* jdodna a szállások moziprgblé* imája. £ Farkas András levelező lüirtaen a Petőfi Mátéién 1 Két jó barát fordult szerkesz- ; ^tőségünkhöz a következő kérés­sel: »Barátommal együtt a kalo­csai Mezőgazdasági Technikum negyedéves hallgatói vagyunk. [Én úgy érzem, hogy kereskedő­nek születtem és ebben a szak­mában szeretnék működni. Azt szeretném megtudni, hogy a tech­nikum elvégzése után van-e le- jhetőség a kereskedelemben elhe­lyezkednem. A barátomnak az a Jvágya, hogy katonatiszt lehes­sen. Arra várunk választ, hogy 'hova forduljunk. > A két jóbarát levelét a megyei ’tanács művelődési osztályának »küldtük meg, ahonnan Sebő elv- ítárs a következőket válaszolta: \ »A kalocsai gimnáziumban ke­reskedelmi tanulóképzés folyik, Hehát másfél év alatt képesítést {szerezhet. Ha szakközépiskolát (.óhajt végezni, úgy beiratkozhat (különbözeti vizsgával a Kecské­iméit Közgazdasági Technikum 5kereskedelmi tagozat magasabb (évfolyamára levelező hallgató­iként. Van arra is lehetőség, hogy Imezőgazdasági technikum elvég­ezése után valaki tiszt lehessen. 'Ebben az ügyben forduljanak o kalocsai járási honvéd kiegészítő parancsnoksághoz.« * Kincses Gyuláné Búcsúról írt levelet. Azt panaszolja, hogy a községben már három vagy négy hete nem lehet négyforintos marhajárlatlevelet kapni. Ennél csak nagyobb címletű, húsz-, harmincforintos van. Azt kéri tőlünk, tudjuk meg, mi ennek az oka. — Bocsa Községi Tanács­hoz fordultunk, ahonnan a kö­vetkezőt válaszolta hantos Ist­ván vb-titkár: „A panaszosnak igaza van, amikor azt állítja, hogy hosszú időn keresz­tül nem lehetett kisebb címletű jár- latlcvelet kapni. Ennek oka, hogy az ilyen ügyekkel foglalkozó tanácsi dolgozó szabadságon volt. Jelen pil- lanalbán már minden értékben be­szerezhető a járlatlovél.” * Okner Istvánná Kalocsáról, Dé- kány Józsefné Kecskemétről írt levelet. Mindketten azt panaszol­ják, hogy a városban nem lehet »Vilma néni horgoló könyvéit kapni. Arra kérnek bennünket, hogy utánvétellel küldjünk szá­mukra egy-egy ilyen könyvet. Ügyükben eljártunk, de saj­nos. piár a Báéis Könyvesboltban is elfogyott ez a nagyon keresett) könyv. Rövidesen lesz belőle új: kiadás, ebben az esetben címük-) re értesítést küldünk. r * < Névtelenül íródott az a puna-j szög levél, amely a Kecskemét,) Kuruc körúton lévő 1001-es TÜ-J ZÉP-telcp közlekedési viszonyai-) ról fest képet. — A levélíró el-' mondja, hogy tüzelővásárlás al-| kalmával szinte térdig érő sál-' ban kell a vásárlóknak járkál-, mok, hogy megszerezhessék a tü-J zelőanyagot. Szinte napirenden: vannak olyan esetek, hogy a szál-* lítókocsik elakadnak a telepen: és ezért a lovakat ütik-verik. Ja-j vasolná, hogy a tüzelőanyagtele-: pet kövezzék, ki. A panaszoslq-' velet a TÜZÉP-központnak küld-< tűk meg, ahonnan a következő; észrevételt adták: < „A névtelen levélírónak tőkéidé-' sen jgaza van. Telepünk talajviszo-, nyai tűrhetetlenek. Azonban ezt a! telepet nem kövezzük ki, mert a tér-, vek szerint két év múlva megszült-: tétjük mind a két telepünket és új; telepre költözünk ki. Addig is tavaszi folyamán gondoskodunk arról, bogy; a telep előtti járdaszakaszt meg-, emeljék, a telepen pedig salakjárdát; készítünk/)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents