Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

Ne hagyjuk kihasználaHanul az öntözél-elepekef A termelőszövetkezeteknek sok kedvezményt biztosit az állam az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez Az öntözéses gazdálkodás meg­javításáról szóló minisztertaná­csi határozat kimondja, hogy a gépállomások és állami gazdasá­gok igazgatói, főagronómusai, valamint a termelőszövetkezetek elnökei személyükben felelősek az öntözőtelep helyes kihasználá­sáért. A nem üzemelő öntözőte­lepek ez évi ellenőrzése során a rendelkezést szem előtt kívánjuk tartani, de egyidejűleg minden tőlünk telhető segítséget meg­adunk ahhoz, hogy év végére egyetlen nem üzemelő öntözőte­lep se maradjon a megyében. Az ellenőrzések során már megállapítottuk, hogy ott, ahol nem üzemeltetik az öntözőtele­peket, főként az a probléma, hogy nem tartják gazdaságos­nak, gyakori a munkaerőhiány, ezenkívül beszélhetünk még a szakértelem hiányáról, vízhiány­ról, az adottságoknak nem meg­felelő öntözési mód erőltetésé­ről. Ami a gazdaságosságot illeti, az az álláspontunk, hogy ahol a berendezés megvan, ott lehet és “> kell találni valamilyen megol­dást a gazdaságos üzemeltetésre. Jól meg kell választani az öntö­zendő növényeket, amelyek ter­mesztése útján magas értéket le­het előállítani. Példa erre a Solti Szikra Termelőszövetkezet. Itt a fűszerpaprika termelése révén katasztrális holdanként legfel­jebb 10 000 forint jövedelemre tehetett volna szert a közös gaz­daság, öntözéssel azonban elér­ték a 20 000 torint katasztrális holdankénti jövedelmet, 50 ka­tasztrális hold átlagában! Ugyancsak a Szikra Termelő­szövetkezet példáján láthatjuk, hogy milyen jelentősége van az öntözéses gazdálkodás során az öntözendő növény megválasztá­sának. Az 50 katasztrális hold fűszerpaprika majdnem 100 000 forintot hozott. Azonos talajerő­vel 20 mázsás búza átlagtermést alapul véve, ez a terület 220 000 forint értéket adott volna (egy mázsa búzát 220 forintos áron számítva.) A búzára körülbelül 100 000 forint, a paprikára 400 ezer forint ' volt a ráfordítás. Megállapíthatjuk, hogy a papri- katcrmeszt.es az érdemesebb, mert 50 katasztrális hold eseté­ben a búzánál 120 000 forint, a paprikánál viszont több mint fél­millió forint tiszta jövedelem maradt. Az öntözőtelep katasztá- lis holdanként 10 000 forintba Került, láthatjuk, hogy a ráfordítás egy év alait visszatérült. Ami a munkerőhiányt illeti, ez összefügg a termelőszövetkezetek fejlesztésével, tény az, hogy me­gyei átlagban egy termelőszövet­kezeti tagra 11,4 katasztrális hold közös terület jut. A bajai járás­ban 9 katasztrális hold az átlag. Az egy termelőszövetkezeti tag­ra jutó szántóterület 7,2 kataszt­rális hold a megyében. Ilyen kö­rülmények között is lehet azok­ban a termelőszövetkezetekben, ahol az adottságok megvannak, kevésbé munkaigényes öntözéses takarmánynövény termelést folytatni, megfelelő üzemszerve­zés mellett. Jó szét vezéssel, a taglétszám növelésével pedig megoldható a munkaigényes nö­vények öntözéses termelése is. Ahol hiányzik a szakértelem, ott segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági felügyelőknek, a földművesszövetkezeti agronó- musoknaií, esetleg a közeli álla­mi gazdaságokban lévő szakem­bereknek, azonkívül a járási és a megyei mezőgazdasági osztá­lyok dolgozóinak is. Vízhiány esetért, amilyennel találkozunk például a Tlszaújfa- lusi Tisza Termelőszövetkezet­ben, úí kutak fúrásával, a víz­vezeték csökkentésével lehet megoldást találni. * Az adottságoknak nem meg­felelő öntözési mód erőltetése helytelen. A Dunapataji Haladás, a Hartai Űj Barázda, valamint a Haladás Termelőszövet Kezeli csoportnál a két-három atmosz­féra nyomásra épült csővezeté­ken szórófejes öntözést erőltetni nem lehet. Olyan árasztó, vagy csörgedeztető öntözés a helyén­való, amelyre a telep eredetileg is épült. Itt hasznothajtó lehet a korszerűsítés is. Termelőszövetkezeteinknek az öntözőtelepek gazdaságos kihasz­nálása érdekében, az esetleges munkaerőhány leküzdésére bát­rabban kell igényelni a gépi munkát, több szervestrágyát és műtrágyát kell használni, mert mindezt összekapcsolva azzal, hogy az adottságoknak megfele­lően, helyesen választják ki a növényeket és szakszerűen ön­töznek, biztosítják a nagyobb jö­vedelmet. Valamennyi öntöző­telepet üzemeltetnikell. Meg kell jegyezni, hogy az összes ilyen kihasználatlan telep a me­gyében 1400 hold. A legutóbbi kalocsai ankéton az- illetékesek ígéretet tettek ar­ra, hogy a legkorszerűbb öntö­zési mód, a földfelszín alatti, magasnyomású, szórófejes per­metezőöntözés gyakorlati meg­valósításához a legmesszebbme­nőbb gyakorlati segítséget ad­nak. Megyénkben az idén a Faj- szi Vörös Csillag 143 hold, a Solti Szikra a meglévő mellett ISI hold, a Sükosdi Vörös Zászló 30 hold, a Hartai Lenin 50 hold ijn- tözőtelepet építtet, összesen te­hát megyénk termelőszövetkeze­teiben az idén 404 holddal nö­vekszik az öntözötelepek terü­lete. Üj öntözötelepek létesítését, a meglévők rendbehozását elősegí­tik az állami kedvezmények is. A termelőszövetkezetek hosz- szúlejáratú hitelt igényelhetnek, öntözötelepek létesítésére. Eze­ket a hiteleket 20—35 év múlva kell visszafizetni. A hitelek meg­határozott részét bizonyos fel­tételek teljesítése esetén el lehet engedni. A bekerülési költség 50 százalékát kitevő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövet­kezet az öntözőtelepet folyama­tosan, szakszerűen, az agrotech­nikai követelményeknek meg­felelően üzemeltötte, a szüksé­ges karbantartási munkákat elvégeztek a tagok. Az elenge­désre a műszaki átvételt követő harmadik évben lehet javasla­tot tenni. Még további hitel- elengedés adható, ha a terme­lőszövetkezet az áruértékesítés­ben eléri, vagy túlhaladja a 100 Katasztrális holdra megállapí­tott szintet. Ebben az esetben a hitelelengedés 10-től 50 százalékig terjedhet. További kedvezmény, ha a ter­melőszövetkezet az előirt tör­lesztő részletnél nagyobb ösz- szegű törlesztést teljesít, akkor a fennmaradó hitelből az ese­dékessé vált részleten felül 25 százalékot csökkentének. Ahol megvannak az adottsá­gok, éljenek a kedvezmények­kel a termelőszövetkezeteink, mert az öntözéssel magasabb terméseredményeket érnek el, amely egyúttal növeli a terme­lőszövetkezeti tagok jövedel­mét is. — Tompa László — 1 rÉVIliajtók vs xu^arasak a piacokon Az utóbbi időben több helyről érkeztek jelzések árfclhajtások- ról, zugárusokról. A kiskunha­lasi piacon például egyesek a Jlány minőségű, pajzstetves al­mát a megengedettnél jóval ma­gasabb áron, nyolc forintért árusították. Ismeretes, hogy az erre vonatkozó rendelkezés sze­rint az I. osztályú export alma ára 9,50 forint. Kecskeméten többen engedély nélkül árusítot­tak gyümölcsfákat. Az egyik ilyen zugárus 13 forintért adta az őszibarackfa csemetéket, melynek ára lerakatoknál és gyümölcsfaiskolákban jóval ke­vesebb, hiszen az első osztályút itt hat forintért adják. Kiskun­halason hét egyéntől 130 darab fát kobozlak el a megyei szer­vek képviselői. E fáknak fajta­tisztaságát nem lehetett megál­lapítani. Lajosmizsére újszege­diek hoztak 600 darab, kétes származású gyumölcsíacsemetét, engedélyezetten gyümölcsfaisko­lából. Ismeretes, hogy csak hatósá­gilag engedélyezett lcrakatokból és gyümölcsfaiskolákból szabad facsemetéket eladni. Azok, akik engedély nélkül adják fertőzött, satnya gyümölcsfáikat jóval drá­gább áron, nemcsak a vevőket csapják be, hanem a népgazda­ságnak is jelentős kárt okoznak, mert lerontják a magyar gyü­mölcstermesztés minőséget, ter­jesztik a betegségeket. Tudva­levő. hogy nemzetközi egyezmé­nyek tiltják fertőzött gyümöl­csök exportálását. Sajnos, a tapasztalat szerint a tanácsok kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági osztályainak dolgozói, falun a mezőgazdasági felügyelők, nem ellenőrzik elég­gé a piacokat. A megyei ellen­őrző szervek képviselői csalt vé­letlenül jönnek rá a visszaélé­sekre, a helyi tanácsoktól alig kapnak ehhez segítséget. Nagy tét forog kockán, gyü­mölcstermesztésünk jövője, gyü­mölcsexportunk. Ezért sürgősen meg kell szüntetni ezt a helyze­tet és következetesebben kell küzdeni a lelkiismeretlen árfel­hajtók és zugárusok ellen, K. S. Megmarad a gyümölcs illata és zamata a vákuumos pálinkafőzéssel A Helvéciái Állami Gazda­ságban megkezdték a vákuumos pálinkafőzés nagyüzemi kísérle­teit. A főzési eljárás igen egy­szerű. A légüres térben 35, 33 fokon fövő pálinkában nem bomlanak fel a cefrében levő illat- és zarnatanyagok, ugyan­akkor nem keletkeznek kozma­olajok, amelyek a pálinka kel­lemetlen, erős szagát adják. Az így főzött pálinka kiváló za- matú, illatú marad. Jó előnyei révén nemcsak belföldön, ha­nem külföldön is jól lehet majd értékesíteni. (társasutazásokra jelentkezhetnek ) Mi:C»YÍ;XK 3)l)L(i»7,01 Néhány nappal ezelőtt meg­írtuk, hogy az IBUSZ a nyár folyamán több társasutazást rendez a szomszédos népi de­mokratikus országokba, és me­gyénk külföldet látni vágyó la­kosai a kecskeméti, bajai, fél­egyházi és kiskunhalasi IBUSZ- irodáknál is jelentkezhetnek ezekre a túrákra. Három cseh­szlovákiai társasutazás — a prágai, ótátrafüredi és pozsonyi — teljes keretét a kecskeméti, illetve a megye IBUSZ-irodái- nak rendelkezésére bocsátották. Megyénk dolgozóinak az aláb­bi helyekre nyílik alkalma el­látogatni az idén: Háromnapos pozsonyi kirándulás lesz május 3, 4. 5-én. Június 15—28. kö­zött csehszlovákiai körutazásra kerül sor. 14 napos romániai utazás indul le a Fekete-tenge­rig, június 17-éri és július 17-én. Mariensko Lazne (Csehszlová­kia) 10 napos, június 21-én, jú­nius 30-án 7 napra Prágába, majd július 20-tól 26-ig szlová­Hiányoznak a megelőző pénzügyi intézkedések néhány bajai vállalatnál Szakmai hozzáértés, jó vezetés nélkül labilissá válik a vállalat pénzügyi működése. Éppen ezért az ellenőrzéseknek nemcsak fe­lületi kezelést kell adni, hanem úgy kell vizsgálódni, hogy a hi­bák időben napvilágra kerülje­nek, ne következhessek be egy- egy vállalatnál pénzügyi nehéz­ség. Ilyen dolgokról szól, tanulság­képpen alábbi Írásunk. Rossz mérleg — helytelen a nyereségkimutatás A Bajai Mészégető Vállalat pénzügyi helyzete ma elég zilált, s ez a rossz pénzügyi gazdálko­dásnak tudható be. A vállalat harmadik negyedévi mérlege sze­rint 454 000 forint nyereséget mutat kk míg az ezt követő ne­gyedév már csak 7000 forintról ad számot. Mit derített ki a vizsgálat? Azt, hogy a harmadik negyedévi mérleg nem felel meg a valóság­nak. Helytelenül mutatta ki a nyereséget. A mérlegben alacso­nyabb anyaghányadot jelöltek meg a valóságnál, s az évvégi mérlegnél, a leltározásnál ez ki­bukkant. Emellett szükséges megemlíteni még azt is, hogy az anyaghányad magas volta telje­sen eltér a norma szerinti fel- használástól, s feltehető/ ,hogy itt visszaélés történt. Azzal, hogy a vállalat megfi­zette az irreális, valótlan nyere­séget, kényszerhelyzetbe került. Nem tudta visszafizetni a Ma­gyar Nemzeti Banktól kapott hi­tel február 26-ára eső, 91 000 fo­rintos részletét, sőt odáig jutot­tak, hogy a munkabérhez szüksé­ges pénzügyi fedezet biztosításá­nál is nehézségeik vannak. Mindezekért a vállalat főköny­velője a felelős. Ezeknek a felfedése után az ellenőrzés segítette ki a vállala­tot a kátyúból. Visszautalták a befizetett nyereséget, s ezzel biz­tosították azt, hogy a vállalat működése megfelelő legyen. Nem árt azonban tanulságként leszűrni azt, hogy a nyereségré­szesedés elérése egyeseket mii} en aljas cselekedetre csábít. Elfogyasztották a forgóalapot, 203 000 forint a veszteség . A Bajai Gépkocsiközlekedcsi Vállalat is pénzügyi problémák­kal küzd. Ennek oka az, hogy a vállalati forgóalapot az ellenfor­radalom következtében bérként számolták el, azaz elfogyasztot­ták. A bajt tetézi még az, hogy a vallalat múlt évi vesztesége 203 ezer forint. Az ellenőrzést végző szervek a hibák felderítése után gyomban segítettek is. Javasolták átmeneti időre a forgóalap meg­adását, ugyanakkor utasították a vállalatot, hogy tevékenysé­géhez szükséges forgóalap ké­relmét a megadott határidőre 'uttassa cl a felsőbb szervekhez. Mi újság a Sütőipsri Vállalatnál? A Bajai Sütőipari Vállalat a múlt évben az engedélyezettnél 160 mázsa liszttel használt fel többet készítményeihez. Ez mintegy 68 000 forint többletki­adást jelentett, s éppen ezért nem tudták elérni az előírt alap­rentabilitást. A veszteséges tervteljesítés­nek másik oka az, hogy a záró­mérlegben sok olyan tétel volt, — ezt az ellenőrzés felfedte —, ami kölöncként nehezedett a vállalat nyakára és befolyásolta pénzügyeinek rendezését. Éppen ezért a kiküldött ellenőrök sok olyan tételt Írtak le, melyek ed­dig függőben voltak. E néhány példa is megmu­tatja, hogy a pénzügyi gazdálko­dás és annak figyelemmel való kísérése nem állandó jelenség vállalatainknál. Egyúttal fényt derít arra is, hogy az illetékes városi irányitó szervek részéről felszínes a vezetés, hiányzanak a megelőző pénzügyi intézkedé­sek, amelyek feltétlenül szüksé­gesek ahhoz, hogy a vállalatok pénzgazdálkodása jó legyen. Éppen ezért örömmel üdvözöl­jük a Városi Pártbizottságnak azt a kezdeményezését, hogy a mellette működő ipargazdasági bizottsággal alaposan megvizs­gálják az üzemek gazdálkodását és a tények alapján határozzák meg a feladatokat. Venesz kiai körútra, augusztus 1-től 13- ig Karlovy-Varyba, augusztus 31-től szeptember 7-ig Útátrafü- redre lehet utazni. Közben jú­lius 23-től augusztus 1-ig egy romániai társaskörutat is szer­veznek. Aki a tengert szereti, jelentkezhet az augusztus 16-tól szeptember 3-ig tartó Fckelz- tengeri körutazásra. Ebben az évben először nyí­lik nagyobb lehetőség a Szov­jetunió meglátogatására. Me­gyénk IBUSZ-irodáinál a május 19-től 30-ig, a július 5-től jú­lius 18-ig, az augusztus 2-től augusztus 15-ig, az augusztus 27-től szeptember 9-ig és a szeptember 8-tól szeptember hó 19-ig tartó moszkvai társasuta­zásra lehet jelentkezni. Akik a fenti társasutazáson részt akarnak venni, március 25-től bejelenthetik igényüket a kecskeméti, illetve félegyházi, bajaj és halasi IBUSZ-irodák- nál. Az útlevelek elkészítése 5 hetet vesz igénybe, ezért aján­latos, ha a jelentkezők jóelőre bejelentik részvételi igényüket. A Földművelésügyi Miniszté­rium előtt állították fel Somo­gyi Árpád »Arató fiú« című szobrát, amely a moszkvai VIT-en harmadik díjat nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents