Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
A. kiskőrösiek nemcsak álmokat szőnek... Ahol már elkezdték a községiéjlesztési tervek megvalósítását tek, valóra is váltsák. »Munkára fel- — adta ki a jelszót néhány héttel ezelőtt a tanács végrehajtó bizottsága, s a kiskőrösi lakosok sűrű csoportokban, kocsival, gyalogosan gyüíokezts.c, hogy a megszavazott 65 000 Ft értékű társadalmi munkából törlesszenek. Több mint egy hónapon keresztül, naponta átlagban 30— 40 kocsi hordta a termőföldet a parkosításhoz. Jelenleg már a virágágyak, sétányok rendezésével foglalkoznak. Ezzel egy- időben a község szélén a szakemberek megkezdték a gyógyvíz átvezetését a fürdőmedencébe. Mire e sorok napvilágot látnak, a medence már gyógyvízzel lesz tele. Közben a lelkes kiskőrösiek a téglát is kihordják az új kabinsor építéséhez, s ásóval, kapával arra várnak, hogy a gyógymedence helyét kijelöljek. Bent, a község szívében katonás rendbe rakva rengeteg betonlap fekszik a tanács udvarán. Szabó Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, hogy ami betonlapot itt látunk, két kilométer járda építéséhez elegendő. Bajáról szállították ide, és a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz a szerződés értelmében nemsokára megkezdi a kijelölt utcák járdázását, Ha visszamegyünk a község szélére, már a tervek szerint rendbehozott sportpályát látjuk. Megy itt minden, mint a karikacsapás. Nemhiába valósítottak meg tavaly 1 100 000 forint értékű községfejlesztést. Az emberek tudják, hogy forintjaik jó helyre kerülnek, s az idén másfél milliós fejlesztési terv végrehajtásába kezdtek. És aki ezekután is azt hinné, hogy a kiskőrösiek csak a társadalmi munkát végzik odaadással, azoknak eláruljuk, hogy a pénztárcájukat sem féltik. Ebben az évben már több mint 180 000 Ft községfejlesztési járulékot fizettek be. Szép számmal vannak olyanok is, akik 300—400—500 Ft értékű téglajegyet vásároltak. Biztosak vagyunk abban, ha május 1-én Kiskőrösre látogatunk, a község lakói büszkén vezetnek bennünket gyönyörű új parkjukba sétálni, a nyáron elhívnak strandjukra fürödni, s végig vezetnek portalan, sárta- lan járdájukon is. A kiskőrösiek nem csak álmokat szőnek, mert bíznak saját erejükben és terveiket valóra is tudják váltani. Nagy Ottó rartnrt* amely enyhén szólva: i ai jogtalan haszonszerzés Közel egymillió forintra tehető azoknak n terményeknek az értéke, amelyekkel a megyebeli gazdák közül mintegy két- ezerhatszázan évek óta tartoznak a Terményforgalmi Vállalatnak. Ez összegeket termelési, vagy tárolási szerződések keretében kapták az említettek, so- kuk pedig előleget vett fel államunktól. Jellemző példáját láthatjuk sok gazda viselkedésének a Fa- bernyik Imre fajszi lakos ellen indított perben. Pabernyik Imrét a vállalat, 1955-ben felvett 5620 forint előlegének visszafizetéséért már nem egyszer felszólította, s ő a füle botját sem mozdította tartozása kiegyenlítésére. A vállalat ekkor perre vitte a dolgot, s a kalocsai járásbíróság 195*. július 19-én meg is ítélte a vállalat keresetét, — fizetési meghagyást küldve ki Pabernyik számára. Pabernyik azonban még a fizetési meghagyás kézhezvétele után sem volt hajlandó fizetni. S most tesszük fel a kérdést: Tekinthető-e Pabernyik eljárása egyszerű tartozásnak — amely enyhén szólva: jogtalan vagyonszerzés, csúnyábban és magyarul mondva pedig lopás. Cgy hisszük, a vállalat teljes joggal — s a rendelkezésére álló minden eszközzel — behajthatja Pabcrnyikon és a többi gazdán adósságát! Tavasszal vizsgálják meg a Gyógypedagógiai Intézetbe \ kerülő gyermekeket Nemrégen történt: egy édesapa kereste fel intézetünket Izsákról. Keserűen panaszolta, hogy gyermeke, aki már az általános iskola III. osztályába jár, nem halad a tanulásban, s amit megtanul, másnapra azt is elfelejti. Segítségünket kérte. Első kérdésünk természetesen az volt, hogy miképpen került a gyerek a harmadik osztályba. Az édesapa előbb igyekezett •védeni” gyermekét, de beszélMűködik már Moszkvában Európa legnagyobb panorámikus mozija, a Mir (Béke) filmszínház. Képünkön a mozi nézőtere, a vetítővásznon a »Drága föld« című első szovjet panorámikus film cgy felvételével. o/?íV7 a k Itúrháa 3AKABSZÁLLÁSON egy kicsit, csak harmadiknak értem ide. Na, de nem baj, majd bepótolom. A lovait dicsérem, amelyek prüszkölve várják, hogy újból mehessenek. Még néhány lapátnyi van a kocsin. Mindjárt végez vele. — Az egyik az apámé, a másik a bátyámé. Nem sokat kellett beszélni az öregnek, hogy ideadja őket. Azt mondtam neki: magúnak is érdeke, hogy felépüljön a kultúrház. Ö is volt fiatal, ő is táncolt, szívesen adta. Az öreg Tóth János bácsi lép mellénk. Ősz haja, nagy bajusza és pirospozsgás arca az élet derűjét tükrözi. Amikor már a táncról volt szó, akkor felfigyelt, de most már nem bírja megállni szó nélkül, beleszól a beszélgetésbe. — 67 éves vagyok, de én leszek az első, aki itt táncra nerdül. Majd getésünk folyamán — éppen a gyerek érdekében — feltárta a teljes igazságot. Eszerint már kicsi korában észrevették a; gyereken e jeleket, de az első két évben »átsírták« az egyik osztályból a másikba. Nagyon jól emlékezett arra is az apa, mikor indult el a fia, s mikor mondta ki az első szót. Szóval! mindarra, amire a gyógypedagógusnak szüksége van ahhoz., hogy megállapítsa a betegség okát és jellegét — a diagnózist.' Mostmúr csak az a kérdés maradt hátra, hogy behozhatjuk-e a gyereket az intézetbe'.' Természetesen: be, — ha ép-' pen van helyünk. Ilyen jellegű vizsgálatokat am elkövetkező hetekben, hónapok-' ban megyeszerte tartunk majd,, s már előre is megmondjuk: vizsgálatainkhoz a szülők leg- nagyobbfokú őszinteségére van szükségünk. Tanácsainkkal, javaslatainkkal mindenkit szívesen segítünk. A tanítók, tanárok is ezekben a hetekben válogatják ki azokat a gyerekeket, akik valamilyen ok miatt nem felelnek meg az általános iskolai követelményeknek. Sok esetben — külső jelek szerint — a gyerek teljesen egészséges! szépen fejlett, s csal: a gyakorlott gyógypedagógus szeme látja, hogy a szép gyermekkülső mögött mik azok az okok, amelyek az iskolai előha- ladást gátolják. Több esetben éppen ezért a szülők bizalmatlansága és titkolózása akadályozta, hogy egy-egy beteg gyermek betegségének okait — melyek a családban rejlenek — ^megismerjük. S> Március végén tehát útnak indulnak gyógypedagógusaink, hogy megvizsgálják a gyógypedagógiai kezelésre szoruló gyermekeket. Ezúton is kérjük az érdekelt szülőket: legyenek bizalommal a gyógypedagógusok iránt. Azt természetesen nem tudjuk ígérni, hogy minden — arra különben rászoruló — gyerek intézetünkben nyerjen elhelyezést, mert épületünk, sajnos nem a legtágasabb, s nem is a legalkalmasabb gyógypedagógiai intézet céljaira. Az intézetbe került gyermekekkel azonban a legtürelmesebben és a legnagyobb szeretettel foglalkoznak nevelőink. Varga Gyuláné igazgató Nagy erőpróba előtt a lengyel orvostudomány A lengyel orvostudomán t nagy erőpróba előtt áll: megpróbálják szétbperálni a Krakkóban született sziámi leányikreket. Az ikreknek közös gyomruk, májuk és veséjük van. Mind a két gyermekit -neg akarják menteni. A sürgős beavatkozásra azért van szükség, mert az egyik gyermek fejlődése szemmel lát valóan gyöngébb, mint a má- úkti. én megmutatom ezeknek a gyerekeknek, mi az igazi magyar tánc! — Azután komolyabbra fordítja a hangját: — Tudja, itt nálunk a faluban a fiatalok vagy az italboltban lógnak, vagy pedig a mozihelyiségben próbálnak táncolni. Az egyikben csak berúgnak, a másikban meg olyan kicsi a hely, hogy ha kelten bemennek, háromnak ki kell jönnie. Itt a kultúrházban legalább szórakozhatnak és tanulnak is majd. Nekik csináljuk, na meg magunknak is. Egy kedves, szép teremben szívesen politizálhatok, mint otthon, a kemence mellett. Egy egész kis csoport gyűlt körülöttünk össze, mindenkinek van cgy-két szava a kul- túrházról. Balogh Pál megvárja, míg mindenki bcfgjesi. a-gstiA lassan elmondja ő is a véleményét. — Engem nem hívtak ide társadalmi munkára. Na, gondoltam, ha nem hívtok, hát megyek magamtól is. Mert tudja, olyan a magyar paraszt, hogy megsértődik. Nem akarok az utolsók között lenni, én is dolgozni akarok azért, hogy itt. a fiatalok jól szórakozzanak. Pereg a szó, hangza-' nak az érvek, de a munka nem áll meg.' Benn, az épületben egyre gyűlik a homok,1 s akinek nincs lova,! kocsija, benn a földet.' teregeti. A tanácselnök! a következőket mond-' ja: ; — Ezen a héten a< község lakói a kultúr-' ház építéséhez mint-! egy 1000 forint értékű1 társadalmi munkával! járultak hozzá. < A beszélgető csoport: felbomlott. Mindenki aj lovához, szerszámához* siet. Dobban a íöld,< csikorognak a kocsik,/ társadalmi összefogás-« sál épül a jakabszállá-5 si kuitúrhúz. < Gémes | ! A márciusi nap bágyadtan eregeti sugarait, langyos az idő. A jakabszállási tanácsháza előtt egymásután fordulnak be a homokkal rakott kocsik. Odakanyarodnak a vakolatlan kultúrház mellé, s a kiképzett ablakszemeken dolgos kezek dobálják be a homokot. Nem lehet egy hangos szót sem hallani. A parasztember nemcsak evés, hanem munka közben sem beszél szívesen. Az egyik kocsi megy, a másik jön. Most éppen ifj. Borén te László kocsija áll az ablak elé. Miközben leszórja lapátjával a földet, szóba elegyedem vele. Fiatal, dolgos legény, a kora tavaszi napsugár már barnára sütötte inas alkarjait. — Kicsi a mi falunk, s nincs tánchelyiségünk. Valahol pedig láncolni kell. Szívesen hordom a földet, mert tudom, hogy így hamarabb felépül a kultúrház. Nemcsak most dolgozom, a vályoghor- uásnál is első voltam. Ma reggel elkéstem A fagyos szelek még meg megrázzák a lombtalan fák száraz ágait, Kiskőrösön, Petői szülővárosában azonban mái lázas munka folyik. Kiskörö: község ugyan, de lakói olyar tervek megvalósításába kezdtek, melynek nyomán nine: messze az idő, hogy mint város' emlegessék, s ezt talán még i hivatalos szervek is figyelembe veszik. Mert ritkán lelkesedik i nagy költőnkre büszke kiskörös ember, de mióta kincset érés talpa alatt, mintha kicseréltél* volna. Az ugyanis, hogy gyógyvizet találtak a község határában, lázba hozott mindenkit, s ezzel együtt az alkotnivágyás is megnőtt bennük. Egyszeriber bíráló szemmel kezdték nézni £ község elhanyagolt parkjait, napos időben poros, esős időbér sáros utcáit. A Szarvas Szálló nagytermében 500 ember gyűlt össze (többen már nem fértek be), amikor a tanács a lakosság elé terjesztette a községfejlesztési terveket. Az egybegyűlt kiskőrösiek elégedetten vették tudomásul a tervet és még számos javaslatot is tettek a község csinosítására. Helyes- írek tartották az általános jövedelemadó 15 százalékának megfelelő községfejlesztési hozzájárulás kivetését, sőt az anyag: erő növelése érdekében javasolták, hogy 10—20—50—100 forintos értékű téglajegyeket is bocsássanak ki. Ezáltal a bérből es fizetésből élők is hozzájárulhatnak a tervek megvalósításához. Ilyen előzmények után tárgyalta meg a tanácsülés az 1958 évi községfejlesztés részletes tervét. Elhatározták, hogy « gyógyvizet átvezetik a fürdő- medencébe. A strand kabinjainak számát 12-vel növelik. Építenek egy új 15X15 méteres, egy méter mélységű gyógymedencét. Ennyit fejlesztenek egy- szuszra a fürdőn. A községben betonjárdát építenek a Petőfi Sándor, a Dózsa György és az Erdőteleki utcán végig. Négy egybefüggő teret parkosítanak. Gyepesítik a sportpályát és rendbehozzák a aozzátartozó épületet. Nyolc új Northon-kutat építenek. A főtérbe torkolló négy utcát kikövezik. Üj egyenruhát csináltatnak az önkéntes tűzoltóknak. Építenek egy tantermet a Vásár téri iskolánál és az elhanyagolt, leromlott állapotban levő Alsó- cebei tanyai iskolát teljes egészében felújítják. Ezenkívül több más, községet fejlesztő munka mellett egy új autóbusz- megálló és egy nyilvános WC építését is tervbevették. »Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle« — mondja a közmondás. A kiskőrösiek hasonló véleményen vannak, s máris azon fáradoznak, hogy amit eltervezSzarka-hadj árat a Kiskunságban Az idén alig volt hó az Alföldön. Az ország egész területéről ide menekültek emiatt az élelmet kereső hasznos és kártevő madarak. Emberemlékezet óta nem volt még ennyi szarka a földeken, mint jelenleg. A kártékony ragadozók kipusztították a hasznos rovarirtó madarakat. A vadásztársaságok tevékenységüket a kártékony jószág kipusztítására összpontosították. A Körvadászatok alkalmával a dú- vadak mellett több mint 20 000 szarkát kipusztítottak. Mérges csalétekkel is irtják a ragadozó, madarakat. A következő napokban fokozzák az irtóhadjáratot,' mert a rövidesen ki Kelő tavaszi! csirkeállományban is hatalmas! károkat okozhatnak a kivétele-, sen nagy számban seregi ö' .zarxcjiüdak.