Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

UJjoüUM i'Wtn dÁtixM Világ proletárjai9 egyesüljelek f UUUtHH*« MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B.A'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 33. SZOMBAT A becsületes emberek undorral fordulnak el a tolvajoktól, elítélik a lopást. Nagyra becsülik a rendőrséget, amely üldözi a bűnt cs méltó helyre juttatja azokat, akik má­sok tulajdonát ellopva akarnak Könnyű, dologtalan életet bizto­sítani maguknak. Az emberek nagy része még arra is hajlandó, hogy üldözőbe vegye a tolvajt cs átadja a hatósági közegeknek. Különös, hogy társadalmi éle­tünkben csak a magántulajdon­nal kapcsolatban gondolkoznak így az emberek. Nem ítélik el még ilyen élesen a közvagyon megkárosítóit. Félreértés ne es­sék. A becsületes emberek nem nyúlnak a közvagyonhoz. A ma­guk számára ezt erkölcstelennek tartják, de más szemmel néznek egy kerckpártolvajra és máskép­pen egy üzemi szarkára. Csak azt tudják, hegy a közvagyont nem szabad ellopni, azt azonban nem érzik még, hogy a szocia­lista tulajdon megcsorbításával hazánk minden állampolgára személy szerint károsodik. Ez az oka, hogyha észreveszik is az üzemi lopást, vagy tudnak a sikkasztásról, közömbösek ma­radnak, mondván: miért éppen én leplezzem azt le. Miért helytelen, gyökeresen rossz felfogás az ilyen gondol­kodásmód? Azért, mert figyel­men kívül hagyja, hogy szocia­lista társadalmai építünk, s a termelőeszközök túlnyomó része már társadalmi tulajdont képez. No már most. A dolgozók az ál­lamtól várják életkörülményeik javulását. (A párt és a kormány minden erejével arra törekszik, hogy a szocializmus alaptörvé­nye alapján emelje a lakosság életszínvonalát.) Ismeretes, hogy ez csakis a termelőerők fejlesz­tése útján lehetséges. Ebből tnostmár világosan következik, hogy amilyen mértékben meg­károsítják a népgazdaságot, olyan mértékben csökken az életszínvonal emelésének lehe­tősége. A becsületes emberek eb­ből levonhatják a következte­tést: Az a tolvaj, aki a közva­gyonból emel el, legalább olyan közönséges tolvaj, mint aki ke­rékpárt, vagy csirkét lop. Sőt, nagyobb a bűne, mert nemcsak egy embert, hanem az ország minden állampolgárát megkáro­sítja. A bírósági adatok szerint ha­vonta 1 000 000 forint értékű kárt okoznak megyénkben az üzemi szarkák, sikkasztok, stb. a tár­sadalomtulajdonban. Ennyi, amit felderítenek. Ennek négy-ötszö­röse, amire nem derül fény. Es azért, mert az emberek jórésze még közömbös a közvagyon megkárosításával szemben, a tol­vajok, vagy mondjuk nyugodtan: a rablók sok esetben hosszú ideig űzik tevékenységüket. Nagy Ferenc, a Kecskeméti Épí­tési és Tatarozó Vállalat köny­velője például az ellopott utal­ványtömbökkel éveken keresz­tül vásárolt anyagot és adta to­vább. Ezzel 167 000 forint kárt okozott. Sorolhatnánk még az eseteket. A bíróságon eddig minden esetben kiderült, hegy nem családjuk jobblétérc, ha­nem italra, kártyára, dorbézo­lásra kellett nekik a pénz. Csak a becsületes emberek összefo­gásával. a népi ellenőrzés meg­szilárdításával vívhatunk elle­nük sikeres harcot. A termelőszövetkezetek megerősítésének és fejlesztésének konkrét feladatairól tárgyal! a kecskeméti járás tsz-einek aktívaülése A megyei tanács kultúr­termében gyűltek össze csütörtö­kön a kecskeméti járás párt-, állami és termelőszövetkezeti vezetői, hogy a kormányhatáro­zat alapján megtárgyalják azo­kat a konkrét feladatokat, ame­lyek a termelőszövetkezetek megerősítése és fejlesztése vo­nalán a járásban megvalósítás­ra várnak. Posváncz László, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a határozatot ille­tően a tsz-ek megalakulása óta hatásában mérve nagyobb hord­erejű intézkedés még nem volt, majd ismertette a járás tsz-ei- ben megvalósításra kerülő ter­veket. Többi között a lucerna vetésterületét 224 holddal kell-***** emelni, a 100 holdra eső szá-í __ mo sáilat létszámának el keli ér-| c » nie á 26—27 darabot. Legna gyobb feladat vár a tsz-ekre a| tájjellegnek megfelelő szőlő- ésj gyümölcskultúra fejlesztésében, I amelyhez az állam egész sor kedvezményt ad. A járásban ed­dig 17 hold új telepítésre jelen­tették be szándékukat a tsz-ek többi között a lászlófalvi Alkot­mány 13, a városföldi Dózsa 10 az izsáki Kossuth Tsz 8 holdra lés és a fogyasztás összefüggé­sét illetően összehasonlító szá­mokkal illusztrálta az előbbi fej­lesztésének fontosságát. 1949- hez viszonyítva 5 százalékkal kisebb ma a mezőgazdasági ter­melés, míg a dolgozó parasztság reálbére és a beszerezhető ipari áruk mennyisége 30—50 száza­lékkal haladja meg a 10 év előt­tit. Hangsúlyozta, hogy a terme­lés fellendítésében elsősorban, a mezőgazdaság kulcsüzemeinek, a termelőszövetkezeteknek kell megoldaniuk a feladat oroszlán- részét, az árutermelésben ural­kodó posztot kell elfoglalni. A konkrét járási tervet illetően azt az észrevételt tette, hogy alacsony szintű a szőlő- és gyü­mölcstermesztés fejlesztésének programja, ezen a téren már az idén nagyobb erőfeszítést kclJ tenni. .... Beszélt Dallos elvtárs a gazdasági vezetők szerepéről is. Lelkiismeretükre és felelősség- érzetükre egyformán apellál a népi állam és saját közösségük. Jó vezetés nélkül nincs előreha­ladás — mondotta, és- hangsú­lyozta, hogy a lelkesedés egy­magában nem elég: termelőszö­vetkezeti elnökeinknek tanul­niuk kell, hogy elsajátítsák a vezetésben nélkülözhetetlen szakértelmet. Vörös Vilmos elvtársnak, az MSZMP járási titkárának, fel­szólalása után Posváncz elvtárs válaszadásával és zárszavával végződött az aktívaülés. 550 000 FORINT NYERESÉGRÉSZESEDÉS AZ ÜZEMI TANÁCS... A TAKARÉKOSSÁGÉRT IS LEHET VERSENYEZNI AZ ELSŐ LÉPÉSEK (3. sírta!) A KISKŐRÖSIEK NEM­CSAK Almokat SZŐNEK ÉPÜL A KÜLTÉRII AZ JAKABSZALLASON (1. oldal) BAJAI HÍREK SPORT (5, oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) iÖntözési ankét Kalocsán Az idén 404 holdon építenek új öntöző telepet a megye isz-ei A beszámolót tartalmas vita követte. Varga László tiszar kécskei tsz-elnök a saját erőből való fejlesztés jelentőségéről be­szélt. Zobo/ci János ugyancsak Tiszakécskéröl, Deák István a Magyar Nemzeti Bank részéről, Csajbók Pál Orgoványról, Kris­tóf Vilmos és Kiss Imre Lá-zló- faivárói, Juhász Kálmánná az izsáki Kossuth-ból, Kovács Ist­ván és Nehéz József Helvéciá­ról mondotta el észrevételeit, a terv megvalósítására, illetve mó­dosítására vonatkozó javasla­tait, s számolt be ki-ki saját szö­vetkezetét illetően az eddig meg­tett intézkedésekről. Felszólalt az értekezleten je­lenlévő Dallos Ferenc elvtárs is, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A terme­A MEGYEI ÖNTÖZŐ BI­ZOTTSÁG március 19-én Kalo­csán ülést tartott. Ez a gyűlés az elmúlt évben a solti Szikra Termelőszövetkezetnél tartott nemzetközi sikerű permetező öntözéses bemutató jegyében folyt le. Brachna Lajos, a Bajai Vízügyi Igazgatóság mérnöke az öntözés fejlődéséről, a korszerű öntözésről, Asztalos János, a Ba­jai Vízügyi Igazgatóság agronó- musa az öntözés jelentőségéről, az elmúlt évek tapasztalatairól, Mészáros István a vízügyi igaz­gatóság részéről az öntöző tele­pek üzemeltetéséről, a vízjogi engedélyezésekről pedig Dévé­nyi István tartott előadást. Dr. Tompa László, a megyei tanács főelőadója az új öntöző telepek létesítéséről, a meglévők üze­meltetésének problémáiról szólt. ÉLÉNK VITA alakult - ki a hozzászólások során. A fajszi Vörös Csillag Termelőszövetke­zet elnöke, Papp Ferenc elvtárs elmondotta, hogy náluk 1957- ben a 20 katasztrális hold öntö­>1EÜ KEZÍ3Ö DTE IC cl tLsztaiági napok DCe.eikeniíte.n i. a Március 20-án, reggel 7 órakor a Községgazdálkodási Vállalat udvarán 25—30 főnyi csoport álldogált. Beszélgetésükből meg­tudtuk, hogy a MEZÖKER-től, a malomtól, a vasúttól, s a többi üzemektől, vállalatoktól kikül­dött társadalmi munkások, akik a tisztasági napok alatt segíte­nek a szemetet a gépkocsikra rakni. Később 10 szovjet teher­gépkocsi is érkezett és meg­kezdték a szemét kihordását az X. kerületben. Az emberek elein­te nem hitték, hogy valóban ilyen nagy arányú munka indul a tisztasági napok keretében, s ezért a háztulajdonosoknak csak egy része tett eleget a felhívás­nak. Amikor azonban látták, hogy komoly a dolog, mindönki hozzálátott a szemét utcára hor­dásához. Erre jellemző, hogy pénteken reggelre sokkal több szemetet kihordtak a házak elé, mint csütörtökön. A tanács előzőleg értesítette a háztulajdonosokat, hogy az 5, 11, 17, 23, 29, 35, stb. számú, tehát a jobboldalon minden hatodik ház elé hordják a szemetet, ahonnan a gépkocsik majd el­szállítják. Ezért helyes, ha Kecs­kemét lakói a többi kerületek­ben már ezt is figyelembe ve­szik, hogy a szemételszállítás za­vartalanabb legyen. A szovjet parancsnokság meg­ígérte, hogy amennyiben szük­séges, több gépkocsit bocsát a tanács rendelkezésére a tiszta sági napok sikere érdekében, zött kertészet holdankénti jöve­delme 24 000 forint volt. Ebben az évben, ha lehet, még 143 kát. holdat berendeznek permetező öntözésre, összesen tehát 163 holdon öntöznek majd a legkor­szerűbb földfelszínalatti, ma­gasnyomású, szórófejes perme­tezési módszerrel. A belterjes, öntözéses gazdálkodás lehetővé teszi, hogy növeljék a taglétszá­mot. Máris 28 új tagot vettek fél. Egy tagra náluk 2,6 kataszt­rális hold föld jut, tehát szinte életkérdés az öntözés. Ha azt akarják, hogy a tagok életszín­vonala meghaladja az egyéni parasztokét, feltétlen jóval ma­gasabb terméshozamokat kell elérni egy területegységről. A legnagyobb gondjuk, hogy a szükséges eternitcsöveket meg­kapják. Fekete István, a Budapesti Ta­lajjavító Vállalat betoncsőgyártó részlegének vezetője elmondot­ta, hogy etefnitcső-hiány van, amin sürgősen segíteni kellene. Erre válaszolva Csákvári elv­társ, az Építésügyi Minisztérium osztályvezetője országos műsza­ki felhasználási tervet sürgetett. Kijelentette, hogy ha ez az új öntözési mód ilyen gyorsan el­terjed Bács megyében, mint ahogy a jelek mutatják, akkor a felelős szerveknek tudni kell, hogy hol, mikor, mennyi és mi­lyen méretű csőre lesz szükség. Kijelentette, hogy a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ré­szére az eternitcső szükségletet biztosítják. TÖBBEN SZÓLTAK megyénk másik öntözési módjáról, az árasztásos sziki mézpázsitos ön­tözésről. Elkészült a szalkszení- mártoni megyei kostelep 150 katasztrális holdas öntöző tele­pe, ahol már az elmúlt évben in országos jelentőségű eredmény született, mert 60 katasztrális hold átlagában, a juhlegelönek is gyenge területen, 23 mázsa kitűnő szénát termesztettek hol­danként. Ilyen öntöző telep 45(1 katasztrális holdon épül eb­ben az évben. Hozzászóltak még: a Szegedi Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti intézet képviselője Har­mat István, a Vízügyi Kutató Intézettől Szebelédiué, az Orszá­gos Vízügyi Igazgatóságtól Perc­nyi Károly. LEGNAGYOBB EREDMÉNY az volt, hogy ott a helyszínen a fajszi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet az építő vállalattal azonnal megkötötte a kivitelezé­si szerződést, május 1-i építési határidővel. Több termelőszö­vetkezet képviselőjének hozzá­szólása után kedvező kép ala­kult ki, mely szerint megyénk­ben a fajszi Vörös Csillag 143 holdján kívül még megépülhet a solti Szikra Termelőszövetkezet­ben 181 hold, a sükösdi Vörös Zászlóban 30 hold, a hartai Le­nin Termelőszövetkezetben 50 hold új öntözőtelep. Tehát ösz- szesen 404 holddal növekszik az öntözőtelepek területe. T. L. ... Me gkezdték a vetést a kiskunsági földeken A Kiskunság vidékén jelenleg derűs, csendes az időjárás. Ez lehetővé tette, hogy Bács megye területén sok helyen hozzáfog­janak a tavaszi munkához, ve­téshez. Elsősorban az állami gaz­daságokban indult meg ez s munka. A Garai Állami Gazda földjén eddig már összest; 771 hold a tavaszi vetés. A Vá­rosföldi Állami Gazdaság terű­idén hát gép végzi a vetést, ez- idáig mintegy 300 holdon kerül­tek földbe a tavasziak. A Baja környéki termelőszö­vetkezetek is megkezdték a ve­tést. A borsón kívül vetik a ta­vaszi árpát iSj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents