Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

Világ proletárjait egyesüljetek ! Ml , A MAGVA (? ^SZOCIAL1STA MUNKÁS PÁRT BÁCS ­KISKUN* MEGYEI LAPJA 1 rz— III. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ara 60 fillér 1958. FEBRUÁR 16. VASÁRNAP Szfilcattan hogy cselédgyerek érdekében szólunk. Pedig Lajosmizsén száz­nál több kis liba-, disznópásztort, ostorosgyereket tartanak lelket­len gazdák. Orgovány, Félegyhá- za, Halas, Madaras tanyavilágá­ban szaporodik a kiscselédek szá­ma, s velük régről ismert tár­sadalmi kérdések alattomoskod- r.ak elő új, vagy foltozott kön­tösben úgy a gazdálkodás, mint a gyermeknevelés vonatkozásá­ban. Sokgyerekes családok, — nem találván tíz évet alig múlt fiaik, kislányaik számára más pénzke­resési formát, — tavasztól késő őszig cselédnek csapják gyerekei­ket! (Miközben fájdalommal írjuk az előző mondatot, jut eszünkbe: hány virágzó -Micsurin—kert van szerte az országban, kicsi iskolák mellett, miket az úttörőcsapat művelt, s melyekből ezreket árul­tak a kisgyerekek!) Máris jelentkeznek a cselédi- ►mevelésrendszer« hátrányai. A lajosmizsei KISZ-szervezet volt az első vészjelző a járási ügyészsé­gen: Szabó István, a Törekvés Tsz tagja(ü) Katalin nevű kislá­nyát Kohári István gazdához ad­ta, S a kislány megfelelő bért nem kapott! Túri Mária ötgye­rekes elvált asszony pedig az or- goványi iskolaigazgatónál lett pa­naszt: Laci fiát, — bár Kürtösi József gazdurain (így »gazd- uram«!) taníttatását is elvállalta, — nem engedte iskolába járni, tsőt az -iskolakerülés« miatti büntetéspénzt is levonta a gye­rek, — amúgyis törvénytelenül alacsonyan megállapított munka­béréből. Nem is itt lenne a baj gyöke­re. Bíróság útján -gazduraimék« kötelezhetők lennének tisztessé­ges bér fizetésére. Hanem az az aggasztó, hogy egyrészről: a szülők cselédi sorba adják gye­rekeiket, s másrészről: nem akar­nak (vagy: nem mernek?) a gazdákkal szemben fellépni! Túri Mária felháborodásából is csak az igazgató-tanítónál tett pana­szig futotta, pedig gyermeke munkabérét a bíróság a tör­vények szerint megítélte volna. Szabó István termelőszövetkezeti tag pedig (nem is tudom elkép­zelni: a tsz vezetősége miképpen nézheti el, hogy tagmi cselédnek adják gyerekeiket!), még az ügyészség hozzá intézett levelé­re sem hajlandó bíróság elé vinni gyermeke igazságát. Ha Szabó Istvánt a gyermeke sorsa miatti nemtörődömséggel vádoljuk, ugyanakkor legyen tár­sadalmi ügy Szabó István, s a többi, hozzá hasonló szülő ilyen lépésének megakadályozására. Meg kell teremtenünk azt a le­hetőséget, hogy ezek a gyerekek ne ismerjék meg a társadalmi alávetettséget, s a nyomort. E gya­korlati munkában, — gondoljunk csak a fent említett -Micsurin— kertekre, — a KISZ-é, az úttö­rőmozgalommá, s a nevelőké a döntő szerep! ÚJAT, SZEBBET ALKOTNI csak nehéz harcok árán lehet OimiidöLzöottkez-di CLUZóiu^ők taiiáeLkőzcLici A termelőszövetkezeti asszo­nyok legkiválóbbjainak egy kis csoportját hívta össze megbeszé­lésre pénteken délelőtt a me­gyei nőtanács. Az asszonyok e szűkebbkörű találkozóján Bó- dis Vera, a nőtanács Bács megyei titkárságának munkatársa tartott vitaindító előadást. — Nem könnyű a helyzetük azoknak az asszonyoknak, akik az újat választották — mondot­ta Bódis elvtársnő, — mert sok­szor meg kell birkózniok a többi asszonyokban élő maradi gon­dolkozással, lenézéssel, esetleg rosszindulattal. Üjat, szebbet, jobbat alkotni azonban csak ne­héz harcok árán lehet. S erről beszélgettek az előadás utáni vita során az asszonyok is. Nehéz, s mégis érdemes, hisz többen Vallották, hogy sokszor koronázta siker próbálkozásukat. Kelemen Istvánnét, a hatcsalá­dos édesanyát mindenki meg­becsüli a tassi Lenin Termelő- szövetkezetben, mert tudják róla, ÚJ HÁZAK ÉPÜLNEK, A falusi jólét emelkedésének egyik jellemző ténye: milyen ér­deklődés nyilvánul meg a dolgo­zó parasztok körében a házépí­tés iránt. Nagyon jól tudjuk, hogy némelyik községünkben egy évszázad alatt nem épült annyi új ház, mint a felszabadulás után. Solton jelenleg közel 30 építke­zés van folyamatban.' Az építte­tő dolgozó parasztok valószínű­leg még a tavasszal befejezik új otthonaik építését. Jelentős mértékben megnőtt az igény új házhelyek iránt is. A községi tanács, a régi gyakorlat­tól eltérően, előre kimeretett 36 új házhelyet, a községnek azon a részén, ahol utca alakításra van lehetőség. A juttatásokat a beér­kezés sorrendjében elégítik ki, nem pedig egyszerre. Régebben így, történt a dolog, s ennek az lett az eredménye, hogy a ki­parcellázott utcasorok telkei kö­zül mindig üresen maradt kettő- három, mert vagy meggondolták magukat az építtetők, vagy pedig a község más területén határoz­ták el új házuk felépítését. Most a kiparcellázott házhelyeken az egymás után jelentkező építtetők kérelmük beérkezése sorrendjé­ben egymás mellett kapnak tel­ket. Megnőtt a községben az ingat­lanforgalom is. Tavaly 300 kü­lönböző ingatlan ügylet bonyoló­dott le. Az idén januárban már 80 ingatlan-ügy nyert elintézést. hogy a munkától soha nem riad] vissza, s tavaly is közel 6 mázsa] búzát kapott csupán prémium-« ként, jó munkája jutalmáért. Faddi Jánosné, a jánoshalmi! Oj Alkotmány Tsz tagja a ba-j romfinevelés gazdaságosságáról] beszélt. Ehhez a témához többen] hozzászóltak az asszonyok kö-j zül, hiszen 'a legtöbb termelő-! szövetkezetben elhanyagolták ed-j dig ezt a jól jövedelmező ágat.) Közben tanácsokat is adtak egy-3 másnak, hogyan lehet jobb, ki-j magaslóbb eredményeket elérnij a baromfitenyésztésben, Termelőszövetkezeti asszo-1 nyaink e találkozója is betliző-: nyitotta, hogy az asszonyok egy-‘ re inkább részt kérnek a szövet­kezetek irányításában és persze] a munkában is AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN JÖ, HA TUDJÁK A GAZDÁK TALÁLKOZÁSOM FEDOTOV ELVTÁRSSAL (4. oldal) VITA EGY HIBÁS NÉZET­TEL FELHÍVÁS A MEGYE FIATALJAIHOZ! AZ MHS MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE (5, oldal) VASÁRNAPI 4* SPORTMŰSOR ' SZIMATH KÁZMÉR ÍRÁSA (6. oldal) EGY ÜZEM KULTURÁLIS ÉLETÉRÖL KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7. oldal) 2000 új fogyasztó bekapcsolása, 8 tsz villamosítása és a hálózat korszerűsítése szerepel a DÁV bajai üzletigazgatóságának idei terveiben A megye négy déli járásában: a bajai, bácsalmási, a kalocsai és a kiskőrösi járás területén foly­tatja a villamoshálózat bővítésé­nek és fenntartásának munkáit a Délmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalat bajai üzletigazga­tósága. A felszabadulás óta ki­bontakozott széleskörű villamo­sítási tevékenység eredménye­ként ezen a területen nincs már olyan összefüggő nagyobb település, amely ne lenne bekapcsolva a villa­moshálózatba. Helyesebben két község még van, Páhi cs Bácsszőlős, de ezek csak most formálódnak község­gé, itt még kicsiny az összefüggő település, Bácsszőlős pl. csak nemrégiben lett önálló község. S hadd tegyük mindjárt hozzá azt is, hogy Páhi még az idén sítását pedig két-három év múl­va oldják meg. Mindezt Kemény László üzlet- igazgatótól és Regcczi Leótól, a tervcsoport vezetőjétől tudtuk fneg, akiket meginterjúvoltunk a napokban, hogy megismertet­hessük olvasóinkat a megye déli részén tavaly folytatott villamo­sítás eredményeivel és az idei év terveivel. Az elmúlt évben a két és fél­millió forintos beruházással megépített Baja—Kalocsa közti, 35 kilowattos villamos távveze­ték emelkedett ki a villamosítás helyi sikerei közül. Ez a távve­zeték jelentős mértékben növelte ebben a körzetben az áramszol­gáltatás zavartalanságát, s mióta a távvezetéket bekapcsolták a hálózatba, három percnél tovább nem tartott az áramszünet. To- villanyt kap, Bácsszőlős villamo- ' vább folytatódott tavaly a háló­Tiitd&vtHdéfy uottam a fiecsieméíi Gőzfürdőben Talán magad, sem hiszel ab­ban, hogy ez igaz lehet. Nem tu­dod elképzelni, hogy Kecskemé­ten megnyílt a gőzfürdő, amely­nek létrehozása évek óta vajúdó kérdés volt az egész városban. Pedig így igaz, ahogy olvasod. Ha mégis kételkedsz, meggyő­ződhetsz magad is a valóságról. Megvallom őszintén, először én sem hittem, hogy hattridőre (feb­ruár 15-re ígérte a Víz- és Csa­tornamű) elkészül a fürdő. Hi­szen nálunk olyan gyakori a hosszabbítás, időtologatás (ha fél 5-re hirdetnek előadást, min­denki 5-re megy, stb., stb.), hogy Tanácsülés Tiszakécskén Vasárnap délelőtt 8 órakor ül össze Tiszakécskén a tanácstag­ság, hogy megvitassa az 1958. évi községfejlesztési tervet. Elő­re elárulhatjuk, hogy a tervben óz idén jelentőn beruházásuk. szerepelnek, s figyelemre méltó emellett az a mintegy 530 000 Ft értékű társadalmi munka is, me­lyet a község lakói már a ter­vek jóváhagyása előtt, felaján­lottak, - - —­megszokottá válik a késés. A Vízműnél azonban szavukat tartó emberek vannak. Kimondták az A-t és utána a B-t is. Bálái Fe­renc és Bakó Zoltán csoportjai becsületbeli ügynek tekintették a határidőt. De térjünk a tárgyra. 3.60 fo­rintért végig próbáltam a fürdő mindhárom medencéjét, a hideg, a meleg és a forró vizet. Tussol­tam, szárazgőzben üldögéltem, végigheveredtem a kényelmes és tiszta heverökön, egyszóval él­veztem a tétlenség és a fürdés gyönyöreit. S ha már eddig el­mondtam, nem szégyelem beval­lani azt sem, hogy egyéves kecs­keméti tartózkodásom után ki­próbáltam a masszőrt, a pedikű­röst, na meg a mérleget is. A két első szolgáltatás kiváló volt, de úgy gondolom, a mérleg nem egé­szen tökéletes, mert nem akart semmiképpen sem 90 kiló alá süllyedni a mutató, amikor rá­léptem... ^ - ... A termekben — még a pihenő­ben is — teljes volt a gőzfürdői meleg, minimum 25 C fok. Nem­csoda tehát, ha bornemissza lé­temre is egy kissé megszomjaz­tam. S ejnye, milyen példátlan eset, sehol egy büfé, ahol egy pohár sört, málnaszörpöt lehajt­hattam volna * kiszáradt torko­mon. Később, amikor ezen elgon­dolkoztam, rájöttem, hogy a városi tanácsnak még a közönség érdekében békebírói szerepet kell betöltenie a Vízmű és a Ven­déglátóipari Vállalat között... Na de hagyjuk a »személyi« vitákat, örömmel újságolhatom el mindenkinek; — bár ez nem ép­pen ildomos, — jól fürödtem, végre igazán kipihentem magam a kecskeméti gőzfürdőben. ...................................... ^ Gémes — 87 Bács megyei szövetkezet­ben 786 asszony dolgozik. A ve­zetésben viszont mindössze 49 asszony vesz részt, ez a nőtag- ság alig 6,5 százaléka. zat bővítése is. és az. árvízsúj­totta Mohácssziget villamosítá­sával együtt, 1957-ben 2799 új fogyasztót kapcsoltak be az áramszolgáltatásba. A hálózat bővítése az idén » folytatódik, s a tervek szerint 2000 ójabb lakásban gyullad ki 1958 ban a villany. Legtöbb fogyasztót Császártöltés. Dunapalaj és Harta községek­ben kapcsolnak be, a három köz­ségben tervbe vett mintegy 100 e7,er forint értékű hálózatbőví­tés során. Az idén 1 millió forintos be­ruházással nyolc termelőszö­vetkezet is villanyhoz jut; a madarasi Dózsa, a bácsalmási Táncsics, a jánoshalmai Új Al­kotmány, a borotai Vörös Ok­tóber, a bajai Micsurin, a kis­kunhalasi Vörös Október, a ma­darasi Kossuth és a keceli Vö­rös Zászló Termelőszövetkezet. A villamosítási munkák har­madik fő iránya a korábban el­hanyagolt hálózat gondos kar­bantartására, felújítására irá­nyul. Ennek keretében Bácsalmást, Hartát, János­halmát és Tompát új transz­formátorállomással látják el, s így növelik ezekben a közsé­gekben az áramerősséget. Több községben és Baja városban to­vább korszerűsítik és bővítik a közvilágítást. Baján például a magasfeszültségű légvezetéket biztonságosabb kábelvezetékkel cserélik ki és a Béke téren kan­delábereket állítanak fel; — örvendetes jelenség — ál­lapította meg beszélgetésünk vé­gén Kemény elvtárs, üzletigaz­gató —, hogy a községek mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá községfejlesztési beruházá­sokkal a villamoshálózat bő­vítéséhez cs fejlesztéséhez. Még többet tehetnénk azonban ezen a téren, ha például oszlo­pok biztosításával segítenének bennünket anyagellátási nehéz- ségeiiJk leküzdésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents