Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

t"a f magyar szocialista munkáspárt b ács-.Kiskun megyei lapja III. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ara SO fillér 1958. FEBRUAR 15. SZOMBAT Megalakult a Kiskunfélegyházi Járás Népfront Bizottsága Csütörtökön tartotta alakuló ülését a Kiskunt elegy házi Járás Népfront-bizottsága. Az alakuló ülésre a járás valamennyi köz­sége elküldte küldötteit, s mint­egy 180 ember hallgatta meg Kovács Endrének, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei titkárának hasznos, iránytmu- tató, bevezető előadását. Az elő­adás — a megjelentek vélemé­nye szerint — igen jelentős se­gítséget adott a további mun­kához, mert értékelte a Haza­fias Népfront-mozgalom ellen- forradalom után kifejtett tevé­kenységét, részletesen szólott a speciális népfront-feladatokról, a tömegszervezetek — a párt és a népfront közötti kapcsolatról, együttműködésről. Arf'felőadás után olyan komoly vita alakult ki, hogy azt az idő előrehaladottsága miatt meg kel­lett szakítani. Többen elmondották, hogy községükben éppen most mun­kálkodnak az akcióprogramok elkészítésén. S példákat említet­tek, hogy a népfront-bizottság egy-egy helyen a lakossággal összefogva hogyan járul hozzá, hogy egy-egy szép terv, régi óhaj megvalósuljon. Az ülésen megalakult 71 tagú járási bizottságnak és a 21 tagú elnökségnek az elkövetkezendő munkához sok javaslatot adtak az értékes, jó hozzászólások. Munkavédelmi hónap a villamosiparban A Nehézipari Minisztérium a balesetvédelmi munka színvona­lának emelése és a lakosság felvilágosítása érdekében mun­kavédelmi hónapot szervezett, mely február hó 20-ig tart. Ez idő alatt előadások, kiállítások ismertetik meg a villamosipari dolgozókkal és az áramfogyasz­tásba mind jobban bekapcsoló­dó lakossággal a villamosság okozta leggyakoribb balesetek okait, s a helyes védekezés mód­jait. A DÁV bajai üzletigazgatósá­ga is széleskörű tevékenységet fejt ki a munkavédelmi hónap során. Egy vándorkiállítást szer­vezett, amely az elmúlt héten Baján, jelenleg Bácsalmáson, az utána következő hetekben pedig Egy nagyszerű lépés, amelyet a kommunisták javasoltak: Kiskunhalason és Kalocsán ke-] rül bemutatásra^ i A kiállítások mellett élőszóval! is elősegítik a biztonsági rend-? szabályok betartását; üzemek-? ben, iskolákban, közületeknél| előadásokat tartanak erről a kér-* désről. : A munkavédelmi hónap során? különös gondot fordítanak a vil-X lamosiparban az óyórendszabá-j lyok betartására, a balesetek? megelőzésére. A DÁV üzemve-? zetőségenként brigádokat is szer-? vez, amelyek ellenőrzik a társ-? üzemvezetőségeknél a munkává-? delmi előírások betartását. A munkavédelmi hónap során leg-; jobb eredményt elérő dolgozó­kat ötezer forinttal jutalmazzák.: A hónap végén pedig összege-; zik a tapasztalatokat, s ezek? alapján határozzák majd meg al munkavédelmi feladatokat egész? esztendőre. A HAZA VÉDELME ÉRDEKÉBEN (3. oldal) EGY BRIGADMUNKA TAPASZTALATAI Í3. oldal) KOVÁCSOK (3. oldal) BÉKEKÜLDOTTEK KÖZÖTT (4. oldal) NAGY ÉVFORDULÓK (4. oldal) AZ ELHANYAGOLT MÜVÉSZTELEPIEK (4. oldal) BAJAI HÍREK (5. oldalt A RÁDIÓ és televízió JÖVÖ HETI MŰSORA (6. oldal) Világ proletárjait egye süljei eh í : % Egyesül a kisszállást Petőfi és Szabadság Termelőszövetkezet A NAPOKBAN másodízben ült össze a kisszállási Petőfi és Szabadság Termelőszövetkezet vezetősége és párttagsága a községi tanács és a pártszerve­zet képviselőivel együtt. A meg­beszélés tárgya a két szövetke­zet egyesítése volt. Ez az elgondolás nem a fel­sőbb szervek, hanem a tagság saját javaslatára született meg. Ügy látják, hogy az egyesülés mindkét tsz előrehaladásának alapja, a belterjes gazdálkodás csak így valósítható meg ered­ményesen. A Szabadság Tsz főleg olyan területtel rendelke­zik, amely igen alkalmas ipari növények termesztésére, cukor­répája például közvetlenül a vasútállomás mellett van, —ga­bona- és kukoricatermő területe viszont igen kevés. Ezzel szem­ben a Petőfi Tsz földjei főleg gabonának megfelelők s ami ke­vés területe van ipari növény­nek, az messze van mind a vasúttól, mind az országúttól és így a szállítási költségek igen magasak. t -.-»i MÁSIK TÉNYEZŐ a tsz-köz- pont kialakítása. Erre szintén a Szabadság Tsz-ríék van jő adoTt-' sága, mert nemcsak a vasúthoz van közel, de itt húzódik a sze­ged—bajai, valamint a kiskun­halas—szabadkai országút. Itt épülnének fel az istállók s a hizlaldából például közvetlenül a vasúti rakodóhoz lehetne haj­tani az állatokat. A HARMADIK szempont a ta­nácsnak az az elgondolása, hogy a falut a vasútállomás környé­kén terjesztené, mivel jelenleg a község 4 kilométerre fekszik tőle. A tsz-tagok is itt építe­nék fel családi házaikat s nem esnének távol a falutól. A két termelőszövetkezet az egyesülés esetén szakembert is tudna alkalmazni, ami a Sza­badság Tsz-ben, a kis területen jelenleg hiányzik. Egyszóval: az egyesüléssel jobban ki tudják használni a nagyüzemi gazdál­kodásban rejlő lehetőségeket. Az említett közös megbeszélé­sen az alábbi határozat szüle­tett: » | Az értekezlet részvevői egyhan­gúlag kimondták az egyesülést, "az" alábbiak' 'síérint: Még ébben a hónapban mind­két szövetkezetben közgyűlést tartanak, ahol mindkét tsz veze­tősége képviselteti magát. Ismer­tetik a tagsággal a gazdasági helyzetet s a bank kiküldötte pe­dig a pénzügyi helyzetet. A köz­gyűlésen a Szabadság Tsz részé­ről 3 tagú, a Petőfi Tsz részéről 5 tagú előkészítő bizottságot vá­lasztanak. Ezen a közgyűlésen a tagság egyetértésével kimond­ják az egyesülést. AZ EGYESÜLÉS ténylegesen az új gazdasági évvel történik, mivel a vezetőségek úgy látják, hogy a jelenlegi végrehajtás a munkákat zavarná. Az előkészí­tő bizottságok közben rendsze­resen dolgoznak és döntést hoz­nak a nagyobb beruházások végrehajtására, előkészítik a jö­vő évi közös terveket. így a két szövetkezet zökkenőmentesen tér majd át az egyesített működés­re. 1 (Majer István) Amikor a Kunszent- miklósi Háziipari Szö­vetkezet elnöknőjétől a legjobb gyékényfonó után érdeklődtem, csak ennyit válaszolt: "A Sára«. Hosszú, sáros utcákon mentünk vé­gig, amíg a község szé­lére értünk,- ahol egy fehérre meszelt házba kalauzolt a kísérőm. A ház tiszta szobájában, ágyban találtuk meg Sárikát Faragó Sári, ez a kékszemű, 24 éves szép lány többet talált enni a disznótorban s emiatt nyomta a puha derékaljat. Életrevaló­ságát, vidám termé­szetét még itt is bizo­nyították csipkelődő szavai és huncut sze­me; — Hogy mennyit ké­szítek naponta? — vá­laszolta kedésemre» Van úgy, hogy négy darabot is. Tudja, na­gyon nehéz munka ez. Az ember lányának el­fáradnak az ujjai. — S már mutatja is a hal­vány ujjacskákon a vörös csíkokat, ame­lyeket a gyékény vá­gott rajta. — Hét fo­rint ötven fillért ka­punk egy üvegért. Ha jól dolgozunk, havonta megkeressük az ezer forintot. Aztán megnéztem az üvegeket. Nagyon szé­pek. Az egyliteres golyvás üvegeket nép- művészeti motívumok­kal díszíti a színes gyékény. Szép kiállítá­sú, ízléses, igazán nagyszerű munka. Né­hány kérdés még, s megtudom, hogy Sári­ka a háziipari szövet­kezetnél tanulta meg az üvegbefonást. A -szobában, a pad­kán egy fiatalasszony, Bakó Jánosné eppen az üveg bekötésén mun­kálkodik. A két ap­rócska fia ott játszik körülötte, s bizony sok bosszúságot okoznak a mainának és még több fülhúzást maguknak azzal, hogy a jószálú raffiát mindig elcse­nik. A háztartás ellá­tása mellett Bakóné szép összeggel járul hozzá a kilenc hold bé­relt föld jövedelmé­hez. A szentmiklósi üveg­fonók már tudják azt is, hogy 2000 darab üveget kell bekötniük, amelyet Brüsszelbe, a világkiállításra szállí­tanak. Amikor erről esik a szó, Sárika kék szeme felvillan, mertö már azt is tudja, hogy 20 boroskészletet neki kell befonnia. Visszafelé az úton, a főkönyvelő tart z szó­val. Elmondja, hogy sokat exportálnak kül­földre. Angliába, Nyu- gat-Németországba sok gyékényárut, főleg pa­pucsot, bekötött üve­geket, gyékénytakaró­kat szállítanak. Beszélgetés közben megismerkedek aKun- szentmiklósi Háziipari Szövetkezet legutóbbi, szinte ugrásszerűen gyors fejlődésével. A községbeliek felfigyel­tek a szövetkezetre. Látták, hogy tekinté­lyes összeget biztosit munkásainak, ezért kétszereződött meg a varrórészleg, a gyé­kényfonó bedolgozók létszáma, , G. G, ♦ ♦ Ragyogó fáklyánk ♦ ♦ j ♦ / / ebruár 15-én, ma 110 éve, hogy megjelent a Kom- ? v ffZ- munista Pált Kiáltványa. 110 éve bocsátotta útjára ? Marx és Engels a lángocskát, amely ma egymilliárd ember ? ragyogó fáklyája. Amikor a Kiáltvány megjelent, akkor a ? kommunizmus mégcsak »kisértet« volt, ma azonban már ? gazdasági és politikai hatalom. f A Kommunista Kiáltvány volt a proletár-szocializmus ? első, kiforrott alkotása. A Kiáltvány bizonyította be tudómé- ? nyosan először, hogy a tőkés társadalmi rendszer pusztulása j és a proletárok győzelme elkerülhetetlen. A Kiáltvány bizonyította be először, hogy azok az álmok, t amelyeket a világ legnagyobb bölcsei jövendölni mertek — ! elkerülhetetlenül valósággá válnak. $ Tengernyi verejték és vér jelzi az ember útját a kőbaltá- | tói a modern gyárakig, az első fűztől — az atomreaktorig. Tengernyi veríték és vér — rabszolgák, jobbágyok, pro- ? letárok véréből és verítékéből nőttek ki a piramisok, az Akro- j polis és Capitólium fenséges falai, a gályarabok hajózták ? össze a nagy urak bíborát és bársonyát, arany és ezüst kincseit, i A középkor jobbágyai adták saját szájukból a falatot a ♦ királyok és főurak pompás lakomáihoz. A jobbágyok munka- ? ján nevelkedett naggyá a papok és főurak hatalma — miköz- ? ben örök életet ígértek nekik — gondoskodtak, hogy földbir- | tokáikon megismerjék a poklok kínjait. • A proletárok véréből és verítékéből nőttek nagyra a mo- í dern gyárak, a modern városok — proletár vérből és veríték- ♦ bői híztak meg a mai burzsoák — bankárok, gyárosok, hadi- • szállítók. I Ezeknek a rabszolgáknak, jobbágyoknak és a munkások- ? nak köszönhető, hogy az emberiség évezredes útja dicsőséges j út volt. Mégis, a XX. századig mindig azok az osztályok húz- ? ták a rövidebbet, amelyek dolgoztak és saját erejükből te- l remtettek új életet. ♦ Az elnyomottak számtalanszor fogtak fegyvert és kel- $ tek fel elnyomóik ellen, de azokat mind véies kegyetlenség- ♦ gél leverték. | 110 évvel ezelőtt kiáltotta világgá a Kommunisták Sző- ♦ vétségének maroknyi csapata, hogy a dolgozók lerázhatják ? magukról a kizsákmányolás minden jármát. És 110 év óta for- ? radalmak sorozata söpört végig a világon. Hiába verték le ? tábornokok, vagy fővezérek, miniszterek, vagy kormányzók, $ császárok, vagy cárok a munkás forradalmakat — ma a föld ♦ egynegyedén a proletárok az urak. 110 éve mindössze 300 tagja volt a Kommunisták Sző- I vétségének, ma 33 millió kommunista párttag él a világon. 110 éve bizonyította be Marx és Engels, hogy miként a nap fölkel Keleten — úgy a kommunista forradalom is be­következik. És 1917-ben győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 110 éve jelent meg a Kommunista Kiáltvány — és hazánk talaján is kisarjadtak a Kiáltvány eszméi. Nyolc évtizedes súlyos osztályharcban, munkások vérével írta hazánk törté­netébe a nevét. A kommunisták vezetésével valósította meg saját politikai hatalmát — a második magyar proletárdiktatú­rát — a Magyar Népköztársaságot. 110 éve jelent meg a Kiáltvány — de ma is a kommunisták élő harci programja — ma is égetően időszerű nagy jelszava. »Világ proletárjai egyesüljelekU< l Körösi József, a megyei pártbizottság politikai munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents