Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-14 / 38. szám
t Utcßmn WCflM Világ proletárjait egyesüljetek ! MAGYAR SZOCIALISTA .MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM Ara SO fillér 1938. FEBRUÁR 14. PÉNTEK cAz igazi vizsga ezután lesz— A napokban 56 meglett embersorban járó »diák'« búcsúzott Kalocsán a Mezőgazdasági Technikum tanári karától és egymástól. Egy hónapot töltöttek együtt az iskola barátságos falai Között s most tapasztalatokban, tudományban gyarapodva tért haza ki-ki városába, falujába. Termelőszövetkezeti elnökök valameny- nyien, akik továbbképző tanfolyamon vettek részt Kalocsán. Az értékes növénytermelési, állattenyésztési és üzemszervezési szakelőadások, foglalkozások keretében sok-sok olyan tudnivalót sajátítottak el, amit most otthon hasznosítanak a közös gazdaság fellendítésére, saját irányító munkájuk megjavítására. A tanfolyam utolsó napján Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője osztotta ki a bizonyítványokat. Búcsúzó szavaiban hangoztatta, hogy ma már nem elég a szövetkezet helyes irányításához a rátermettség, nagyobb, szélesebb körű szaktudással is kell rendelkeznie az elnöknek. Síéin János igazgató a technikum tanári kara nevében kívánt jó munkát az elnököknek. Lőrincz Mihály, a hetényegyházi Micsurin Tsz elnöke megköszönte a lelkiismeretes tanítást s azzal köszönt el: »Az igazi vizsga még csak ezután következik, mikor majd a mindennapi munkában bizonyítjuk be, hogy jól tanultunk. S az igazi bizonyítvány az az eredmény lesz, amit szövetkeze minkben a tagsággal együtt elérünk.« A Szaktanács előterjesztésére a Gazdasági Bizottság a napokban határozatot hozott a mezőgazdasági dolgozók társadalom- biztosítási helyzetének megjavítására. Eddig a társadalombiztosításban részvevő mezőgazdasági dolgozók helyzete a következő volt: a 18 éven aluliak és a 60 éven felüliek — ha 65 százalékos táppénzre voltak jogosultak — napi 9 forintot, 15 százalékos jogosultság esetén napi 10.40 forintot kaptak táppénzként. A 18 —60 év közötti dolgozók napi 12, illetve 13.80 forintban részesültek. Az új határozat megszünteti a kor szerinti megkülönböztetést, s egységesen — 65 százalékos jogosultságnál napi 20 forint, 75 százaléknál napi 23 forint táppénzt biztosít. A Gazdasági Bizottság ugyancsak elfogadta a Szaktanács jaCSEHSZLOVÁKIÁBA KÉSZÜLNEK 4090 Ionná lőzegj Feltűnő idő járja február kö-S zepén. Hónak, fagynak nyoma; sincs. Még nem tudjuk, hogy nut; rejteget számunkra ez az időjá-f rás, de az máris tény, hogy a| szokatlanul enyhe tél nagy se-l gítség a Keceli Tőzegbányának.| Tavaly a tervezett 61 000 tonna» helyett 80 000 topna tőzeget ad-f tak, nagyobbrészt a mezőgazda-^ Ságnak, negyedrészt pedig túz-f revalónak. Mint írtuk, az idő jelenleg is: kedvez, így a bánya januárban: 2800 tonnányi tervével szemben 4000 tonna tőzeget bányásztak.; Mivel pedig télen tüzelőnekvai ót I nem gyúrnak, a 4000 tonnából! talajjavító tőzegkomposzt lesz,* melynek 80 százaléka megyénk-| ben marad, hogy termőföldjein-; két javítsa. | A SOLTI ÁLLAMI GAZDASÁG TERVEIRŐL (3. oldal) PÉNTEKI JEGYZET (3. oldal) FARSANGI KOMÉDIA A BÜROKRÁCIA BERKEIBEN (3. oldal) NAGY ÉVFORDULÓ (4. oldal) KECSKEMÉTI ASSZONY KOREÁBAN (4. oldal) KIÉ LEGYEN A TÜZELŐELLÁTÁS GONDJA? (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (5. oldal) BARÁTI JOBBOT NYÚJTUNK. . . (5. oldal) Jelentésen felemelik a mezőgazdasági dolgozók táppénzét és anyasági segélyét vaslatát a mezőgazdaság nődolgozói egységes anyasági segélyének felemelésére. Eddig az anyák — ha a terhességi vizsgálatokon rendszeresen megjelentek — az első szülésnél 1500, minden további gyermeknél 1400 forint segélyt kaptak. Ezeket az összegeket 2000, illetve 1900 forintra emelik fel. A határozat kiterjed az ikerszülés, illetve halvaszülés esetén járó segély felemelésére is. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a mezőgazdasági munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék felemeléséről. A járulékokat ugyanis 1952-ben, az akkori bérek alapján állapították meg, és ma megközelítően sem voltak elégségesek a társadalombiztosítási szolgáltatások fedezésére. Az ismertetett rendelkezések 1958. március 1-én lépnek érvénybe. 10 A .kár megtérítésére személyi tulajdon ellen elkövetett lopás, rablás, betörés, sikkasztás esetében a károsult — a bűnös elítélése után — minden esetben megindítja a magánjogi keresetet, a kártevő ellen. A társadalmi tulajdon herdálóival szemben azonban nem ilyen következetesek a károsult vállalatok. Igen sok esetben megelégszenek azzál, hogy a kár okozóját a bíróság börtönbüntetésre ítéli, a kárt pedig — ki tudja, milyen pénzügyi manőverek árán »leírják« a vállalat tértiéről. Jobbára ez az oka, hogy az 1957-ben megyénk területén elherdált 11 millió forint értékű társadalmi tulajdonból csupán 5 millió térült meg, s ez sem a vállalatok magánjogi keresetének, — hanem a rendőrség kiváló nyomozati munkájának eredményeképpen. Mi történjen a hiányzó 6 millió forinttal? S azokkal a milliókkal, melyeket a megelőző években loptak el a társadalmi tulajdon károsítói? Könyörtelenül be kell hajtani — az utolsó fillérig! Ennek érdekében — a többi járásnak is követendő módon — akciót indított a kecskeméti járási ügyészség. 1953-ig visszamenően megvizsgálnak minden, a társadalmi tulajdon megkárosításával kapcsolatos ügyet, s amennyiben a károsult vállalatnak nem térült meg a kára, felszólítják: indítson pert követelése behajtására. Kezdeti eredményeik már vannak. Felszólításaik nyomán megtérült az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet 500 forintos, s a polgári peres eljárás során meg fog térülni a Szőlészeti Kutató Intézet 14 000 forintos kára is. Közömbösség azonban még az ügyészi segédlettel megindítandó perekkel szemben is mutatkozik, — bár az előre is megnyert pernek ígérkezik a legtöbb esetben. Az erdőgazdaságot például már három héttel ezelőtt értesítették: Szabó György — azóta megbüntetett, volt dolgozójuk — által okozott 11 000 forintos kár megfizetése miatti igényüket bírói úton érvényesítsék, — s még a mai napig sem kaptak választ levelükre. Pedig nem lehetnek közömbösek vállalataink — s így közvetve államunk számára sem — ezek az összegek! Ha elgondoljuk, hogy csak a tavalyi, »elúszott« 6 millióból, csekélyebb összeg hozzáadásával szállodát építhettünk volna Kecskeméten — mely ugyancsak sokmilliós jövedelmet hozna — a kezdeményezés még nagyobb helyeslésre talál. Nemcsak a bűn megelőzése és büntetése fontos! A bűnügy lezárása, s a bűnös börtönbejuttatása után is van feladatunk! Indítsák meg vállalataink a polgári pert azokban az ügyekben, amelyek miatt a bűnöst már régebben elítélték, de kártevése összegét még nem fizették meg! MEOJÍAGYOBBÍTJÁK á bajái állami Áruházát Ma egy esztendeje a vérengző ellenforradalom után született meg a munkásosztály önkéntes fegyveres testületé — a munkásőrség. Egy éve, hogy a párt hívó szavára megalakullak az első ínun- kásőr-egységek. A megalakulás történelmi pillanataiban elsőként jelentkeztek az 1919-cs proictártorradalom régi veteránjai, egykori vöröskatonák, munkások, parasztok és az értelmiségi dolgozok legjava. A forradalmi munkás-paraszt kormány pótolta azt, amit a régi vezetés elmulasztott: fegyvert adott a néphatalomhoz hü dolgozók kezébe. A munkásőrség akkor született meg, amikor az ellenforradalom maradék ereje a »MUK«- ra készülődött. De meggátolta őket ebbeli munkájukban a néphadsereg, a karhatalom és a munkásőrök lesújtó ökle. A küzdelemben, az ellenség elleni különböző akciókban szoros elvtársi barátság fejlődött ki a munkásőrség, a hadsereg és a rendőrség tagjai között. Egy év nem nagy idő, mégis komoly eredményeket ért el a munkásőrség. Idős és fiatal elvtársak példamutató szorgalommal, időt és fáradságot nem kímélve vettek részt a szervezésben és kiképzésben. A történelmi helyzet felismerése, a munkásőrök jövőbe vetett hite, a pártba és a kormányba vetett bizalma tette lehetővé, hogy az eltelt rövid egy év alatt a munkásőrség jelentős fegyveres erővé fejlődött. Idős elvtársak bölcs mcggondoltsága, a harcos életből merített tapasztalatok párosulnak a fiatalok robbanékony tettrekészségével. Nem cirádás paszományt viselnek ők, hanem a munka kopott, szürke köpenyét. Üzemi munkások, parasztok, értelmiségiekből álló kis hadsereg, akiket a közös célért folyó harc kovácsolt össze a néphatalom hű védelmére. Az elmúlt egy év bizonyságtétel, hogy a munkásőr-egysé- gekre minden időben és minden feladat végrehajtásában számítani lehet, úgy a munka frontján, mint népünk ellenségeinek felszámolásában. Esküjükhöz hűen teljesítik kötelességüket. A munkásőrség egy éves fennállásának évfordulóját azon gondolatok jegyében ünnepeljük, hogy az eddig elért eredményeinket fokozottabb szorgalommal növeljük. Tízezrek léptek önként a Ilorthy-fasizmus és az 1956-os ellenforradalom mártírjainak, Nagy Péternek, Stromfeld Aurélnak, Mező Imrének a nevét viselő zászlók alá. Nagy jelentősége volt a munkásőrség létrejöttének. Komoly szerepet töltöttek be a fegyveres munkás-paraszt kommunisták a proletárdiktatúra megszilárdításában. Ezen az évfordulón nagy szeretettel köszönti a munkásőrség minden tagját a párt, a dolgozó nép, - — ' - -a Kecskeméti Kertészeti Szakiskola másodéves növendékei. Az iskola tanulói ugyanis évekkel ezelőtt levélben már barátságot kötöttek a Vágsellyei Kertészeti Iskola magyar nyelvű tagozatának növendékeivel. Az utóbbi hónapokban egyre sűrűbbé vált a két iskola diákjai közötti levélváltás. Nem csoda, hisz kölcsönös baráti meghívást közvetítettek a levelek. A hosz- szas levelezés után a két iskola tanulói személyesen is szeretnének megismerkedni egymással. A barátságon kívül persze a látogatásnak más célja is van: megismerni egymás tudományát, tapasztalatokat gyűjteni egymás hazájában. S különösen időszerű ez most, amikor mindkét iskola tanulói a szó szoros értelmében az élet küszöbén állnak, hiszen néhány hónap múlva már elhagyják az iskolát, hogy a tanultakat a gyakorlatban is hasznosíthassák. Igaz, hogy az utazás pénzbe kerül, meg sok utánjárásba. De erre is gondoltak diákjaink. Már 10 000 forint közös pénzük gyűlt össze a KISZ-szervezet takarék- könyvében, amit szombat délutáni, vasárnapi munkájukkal egy-egy tsz-ben, állami gazdaságban, vagy a tangazdaságban kerestek. Mostmár megkezdődtek a tárgyalások az Express Utazási Irodával is — s ha minden jól sikerül, már májusban Csehszlovákiából küldik üdvözleteiket — itthonmaradt elsőéves iskolatársaiknak. A kecskemétiek látogatása után a vágsellyeiek — mint hírlik — szeretnék viszonozni, még hozzá hamarosan, az első »vizitet«. — Negyvenkét KISZ-tag jelent meg az elmúlt napokban tartott taggyűlésen a kerekegyházi KISZ-szervezet székházában. A tagságon kívül azonban több szervezeten kívüli fiatal is megjelent, akik közül tizenöten kérték felvételüket a KISZ-be. A jelentkezők közül kilenc kérelmet azonnal jóvá is hagyott a taggyűlés^ A bajai áruház egyike a legrégibb vidéki áruházaknak. Az első esztendőben 25 millió forintot ért el az évi forgalom, 1957-re azonban ez az érték 45 millióra emelkedett. Míg 1950-ben 250 000 vásárlója volt az áruháznak’, tavaly már 450 000-en keresték fel az áruház osztályait. A városi dolgozókon, a bajai járás paraszti vásárlóin kívül, még vagy 30. főleg más megyebeli község lakói is itt szerzik be rendszeresen szükségleteiket. A forgalom hatalmas arányú növekedése szükségessé tette az áruház nagyobbítását. A munkálatok jelentős iramban haladnak előre, rövidesen be is fejeződnek.
