Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
Egyesülés, tervteljesítés és újítás a Bács-Kiskun megyei Erdőgazdaságban ' Nem olyan régen még megyénkben három erdőgazdaság működött. A Dél-, az Észak- Bács megyei, valamint a Duna- ártéri Erdőgazdaság. A két előbbi egy profilú, feladataiban egy jellegű gazdaságot 1957. október 1-én egyesítették. Nem annyira a szükség, mint inkább az ésszerűség szempontjai szerint történt ez. Az egyesítés következtében több apró üzemág összeolvadt, lecsökkent az improduktív munkaerők száma, s a gazdaság egységes irányítással tudja végezni nagyjelentőségű munkáját. Erdőművelés f Az erdőgazdaság nem a nap- ttári év elején kezdi a gazdasági évet. Ök már befejezték az első negyedéves tervüket, s ezek alapján lemérhető már az elért eredmény. A gazdaság tervei előírják, hogy a megyében lévő állami erdők területét 2 százalékkal növeljék. Ez kafasztrálís holdba átszámítva 2500-at tesz ki. Lényegében 24 millió husángot kell elültetniük ahhoz, hogy ezt u nagy számot elérhessék, illetve ezt a földterületet fásítsák. Az állami erdők mellett egyéb erdőtelepítéssel is foglalkoznak. Ilyenek például a gyárak, ipari centrumok, utak, legelők fásítása. Ebből 1300 hold az előírás. A számítások szerint 4 600 000 husáng kerül kiültetésre ebben az évben. Fakitermelés A gazdaság az erdőtelepítések mellett kitermeléssel is foglalkozik. Ebben az évben 426 vagon bányafát, 448 vagon lemezáru- rönköt és gyufarönköt, valamint 120 vagon szőlőkarót kell szállítaniuk a különböző megrendelőknek. Miután fent említést tettünk az első negyedévi terv teljesítéséről, itt arról beszélünk, hogy fakitermelésben milyen eredményeket értek el. Lemezrönkből 184 vagon volt az előírás. A terv teljesítése pedig 234 vagon volt, ami 127 százaléknak felel meg. Bányafából a 129 vagon helyett 112 vagonnal küldtek el, szőlőkaróból, aminek a tervszáma 88 000 darab volt, 78 000-re teljesítették. Lényegében a gazdaság fakitermelő szakágazata negyedéves tervét globálisan 92 százalékra teljesítette. Újítás zett a Kecskeméti Gépállomás kollektívája is a MÁVAG rendszerű ekén. A két újítással lehetővé vált, hogy a magyar lánctalpas traktorok MÁVAG- ekét, a szovjet traktorok pedig PP 50-es ekét használjanak gyökeres talajban a föld felfordításához. Nem volna teljes az erdőgazdaságról írt beszámoló, ha nem említenénk meg a nem erdősített területeken lévő mező- gazdasági termelést. 1200 hold területen gazdálkodik a Bács-Kiskun megyéi Erdőgazdaság. 250 holdon kenyér- gabonát, 250 holdon pillangós takarmánynövényeket és 140 holdon kukoricát termeinek az idei esztendőben. A fentiek alapján megállapítható, hogy az erdő- gazdaság ebben a gazdasági évben fokozottan kívánja szolgálni az egész ország, a megye fásítását. A munka jó megszervezése és a gazdaság vezetése biztosítani tudja a terv előirányzatainak teljesítését. f? Gémes —= Pedagógusokkal tanácskoztak a pártszervezet vezetői Hercegszántón a pártszervezet vezetői a napokban baráti eszmecserére hívták meg a községben' dolgozó magyar és délszláv pedagógusokat. A megbeszélés célja az volt, hogy miként tudnának a pedagógusok hathatósabb segítséget nyújtani a tömegszervezetek munkájához. A vitaindító előadás' foglalkozott az ellenforradalom után kialakult helyzettel, a gazdasági és politikai élet megszilárdulásának eredményeivel, s az értelmiség, s ezen belül a pedagógusok helyzetével és szerepével. A vita során a megbeszélés homlokterébe az ifjúság nevelése, a községi KISZ-szervezet munkája került. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy reális tervet kell kidolgozni az ifjúság tömegeinek nevelése érdekében. A pedagógusok ígéretet tettek, hogy ezentúl fokozottabban segítik a tömegszervezetek, főképpen a KISZ munkáját. Sok szó esett a község kulturális életéről is. A jelenlevők elmondották, hogy e tekintetben döntő változást kell elérni, mert a község adottságai kiválóak, a kulturális munkának gazdag hagyományai vannak Hercegszántón. A délszláv pedagógusok szóvá tették, hogy kevés délszláv nyelvű színdarab áll rendelkezésükre, ami akadályozza a kultúráiét kibontakozását. A tanyai tanítók a külterületi lakosság kívánságait tolmácsolták a község vezetőinek. Kérték, hogy a pártszervezet és a tanács jobban foglalkozzon a tanyai lakosság problémáival. Javasolták, hogy a község tanyavilágában is tartsanak tájékoztatót az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Bálán Miklós levelező Az erdőgazdaság egyik igen lényeges üzemága a gépállomás. . Az új erdőtelepítéseknél, úgy,^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA mint a szőlő alá, fordítani kell a< földet. Miután nemcsak parlag-! terűlet feíszántásával, hanem ró gi erdő felújításával is foglalkoznak, sokszor előfordult, hogy a fprdító eke az első méterek után elgörbült. Baja Ferenc erdész, a szovjet PP 55-es ekét egy acél-! vágószerszámmal látta el, amivel alkalmassá tette az ekét vágás-törésre. Hasonló újítást végA földművelésügyi miniszter rendeletet a gépi munkák és 3 gépbérleti díj megállapításáról^ Egy kis statisztika A Magyar Közlöny február 9-i 6zárna közli a földművelésügyi miniszter rendeletét a gépi munkák és gépbérleti díj megállapításáról. — A rendelet kimondja: a szántási díj normálholdanként kisüzemi feltételek mellett végezve 140, nagyüzemi' feltételek mellett 120 forint. A különböző mélységű szántások díját a mindenkor érvényes normálhold-átszámítási kulcsok alkalmazásával állapítják meg. Az egyirányú szántás díjaként a kétirányú, azonos mélységű szántásra megállapított díj 40 százalékkal émelt Összegét számítják fel^A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett szántási munka díját attól függően számítják fel, hogy a termelőszövetkezet legkésőbb március 15-ig kötötte-e a gépállomással éves szerződést. Ha az éves szerződésben vállalt gabonacséplésen kívüli munka mértéke egy hold termelőszövetkezeti szántóra vetítve három normálhold alatt van, normálhQldanként 8Q forintért, ahol a három normálholdat eléri vagy meghaladja, 70 forintért kell mindennemű szántási munkát végezni. A termelőszövetkezetek részére, valamint a közös szérűn Végzett gabonacséplés természetbeni munkadíja ea. elcsépelt termény súlyának W—5 százaléka. Továbbialtban a rendelet a gépállomások által végzett szállítási munkák díjaival foglalkozik, s megállapítja: a szállítási díj, traktorral végezve, óránként 40 forint, tehergépkocsival 55 forint. Az olyan termelőszövetkezetek részére, melyek gépi munka elvégzésére éves szerződést kötöttek, a szállítás díja traktorral óránként 20 forint, tehergépkocsival 27 forint. Egyes esetekben az éves szerződést kötött termelőszövetkezetek kérésére a gépállomás a szállítást, valamint a szállítással kapcsolatos rakodó és egyéb munkát a teljes költség és megengedett nyereség figyelembevételével, kölcsönös megállapodás alapján átalányösszegben is elvállalhatja. Ilyen esetben a megállapított díjaltból a terme- lőszovptkejzcúek részére 50 szais rendszeresen vásárol ■— ezért mégis sokat mond. Négyszer annyi motorkerékpár cserélt gazdát, mint 1956- Dan. Ugyanakkor eladásra került több mint száz mosógép. — Űjabb 500 házban szól a rádió, s ami külön öröm az az, hogy ezeknek nagyrésze telepes készülék, ami azt jelenti, hogy az éter hullámain keresztül ismét többszáz tanyában sugárzik a kultúra. A felsoroltak mellett a lakosság biztonságérzetének, a rendszerbe vetett hitnek egyik bizonyítéka az építés is. A járásban ezzel is csali az a baj, hogy kévés az építőanyag, de még így is háromszor annyi fenyőfűrészárut, kétszer annyi cementet, háromszor annyi készablakot, kész ajtót vásároltak a TÜZÉP telepein, mint 1956-ban. A Szegedi Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat február 13-án, csütörtökön Kecskeméten, a Finommechanikai Vállalat Kéttemp- lomközben levő helyiségében becslést, illetve lebonyolítást végez. 322 A parasztember világosán ka- jtegórizálja a fogalmakat. A gye- jreke, az gyerek, az asszony, az I asszony, üe az ember az már jmas, o a gazda. Így azutan, ha I komoly dologról van szó, a gyereknek hallgass a neve, az asz- jszony meg vegye tudomásul, I hogy ez vagy az: ember dolga. I Eddig csak rendben is volnánk, I hanem 1945-ben nagyot valto- [zott a világ. Kezdtek felfordulni az ilyen megszokott dolgok. Meg- j hirdették az egyenlőséget. S kez- I di elveszteni regi lényét vidéken j is az asszony, meg a fakanál [ elve. | Persze, ha jól megnézzük, a j parasztember feleségénél kicsit | sántít a példa. Sántít, mert a I parasztasszonyok kötelességeiket I tekintve nemcsak egyenlő az em- ! berreí, de több is annál. Csillag< világnál kel, dolgozik egész nap, < akár az ember, mellette pedig ő ^ főz, mos, vasal, takarít, gyereket * nevel és még sorolhatnám. A 5 kötelességeket tekintve ezek 4 után mondhatjuk: az asszony í egyenlő az emberrel. A jogok 3 tekintetében már másként ál- ■d Lünk, kivált a szőlősvidékeken, í — Ott is baj volt azzal a fene < nagy egyenlőséggel — mondják < a kiskőrösi gazdák —, ahol a t borfejadag törvényét szerkesz4 tették. Hiszen az asszony is iz2 zad annyit, mint az ember, amíg 3 a hordóba csurog a tőkék leve. Szóban egyenlő is az emberrek »annyi, mint a másik«, de papíron már nem. A gazda ugyanis 180 liter bort fogyaszthat adó nélkül, az asszony már nem, mert itt kimaradt az egyenlőségből. Ö csak 50 litert ihat meg... Régi sérelme ez a járás bortermelőinek. Nem ártana megvizsgálni, igazságos-e. Ezért is vitáztak rajta olyan sokat a minap Ortutay Gyulával, a Hazafias Népfront országos főtitkárával, aki a községben járt, Elismerés A járási tanács végrehajtó bizottsága elismerését fejezte ki a járás állatorvosainak 1957. évi működésükért. Sokirányú munkájuk egyik eredményeként a szocialista szektorokban például elérték, hogy azok kezdeti marhaállományának 50 százalékos tbc-s fertőzöttsége számos termelőszövetkezetben 0-ra csökkent, több helyen pedig az eddiginél lényegesen kevesebb. Sötét utcák X Nincs nap Kiskőrösön, hogy ne kerülne a járásban, megyénkben, vagy hazánkban idegen látogatók neve a Petőfi Múzeum emlékkönyvébe. Van rá eset, hogy egy nap száznál is több bejegyzés történik. Bizonyítéka ez annak, hogy a ha- zánkbeliek és a tőlünk távoli országok polgárai nagy költőnkön keresztül is ismernek bennünket és tisztelik hagyományainkat. Mi magunk kevésbé. Bizonyítéka ennek Kiskőrös közvilágítása. Áz este, aminek itt még maradandóbbá kellene tenni Petőfi szülőföldjének emlékét. sajnos, inkább rontja azt. Furcsa képet fest rólunk, mi több bukdácsoló sötétségével bosszúságot okoz a látogatóknak. Vajon meddig? Az utcák közvilágítását a Magyar Rádió január 4-én szóvátette. Mi most újból emlékeztetünk rá. Reméljük, nem eredmény nélkül. Irodamúzeum a tanácsnál Hpgyan? Talán akkorára nőtt a bürokrácia, hogy a kiskőrösi tanácsnál már külön múzeumot létesítenek a különböző íróasztalok, korabeli bélyegzők, párnák, feneketlen irattartók, vaskalapok és aktatologatók részére? Dehogyis. Csupán arról van szó, hogy a község sohasem nyugvó mezőgazdasági felügyelői megint kitaláltak valamit, ötletük nagyon helyes, újításnak is beillik. Éppen ezért nem ártana, ha másutt is követnék példájukat. Miről van szó? A gazdaember istene a föld, gyümölcs, szőlő. Ilyen ügyekben pedig akár hivatalosan kérve, vagy érdeklődve a tanács mezőgazdasagi csoportjánál járnak a legtöbbet. Az ügyintézéshez viszont idő kell. így mégesik- hogy néha fél órát is várnak a gazdák. Miért töltse ezt ki-ki tétlenül, mikor kis idő alatt is lehet tanulni. Ez adta a gondolatot a két felügyelőnek, hogy végig az iroda falai mentén, polcokon védekezőszereket helyezzenek el üvegekben. Felette pedig színes szemléltető képekkel, rajzokkal, s rövid szövegekkel ismertessék a szőlő, gyümölcs, kerti vagy szántóföldi kártevőket s az ellenük való védekezés vegyszerét, az alkalmazás módját és idejét* Az írtak mellett, hogy az egyik hasznosát összekössük a másikkal, hasonló módon szemléltetik a különböző műtrágyafélesége- ket és felhasználásuk területét* Egy negyed-, vagy fél óra nem nagy idő. Viszont így, ilyen szemléltetés mellett percek alatt is sokat tanul az ember» \ Egyenlőség Az elmúlt évben a párt és a kormány helyes intézkedései folytán lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala. Egy kis statisztikával szemléltetően lemérhető ez a kiskőrösi járás területén is. Köztudomású, hogy a lakosság jövedelmének emelkedése legközvetlenebbül a kereskedelem áruforgalmán mérhető. Nézzük, mit mutatnak a számok e tekintetben. 1956-ban 168 millió forint volt a járás áruforgalma. Ez az ösz- szeg a múlt esztendőben 207 millió forintra emelkedett, vagyis 1957-ben Kiskőrös járás lakössága 39 millió forinttal vásárolt többet, mint az azt megelőző években. Jóllehet ez a szám megközelítőleg sem pontos, hiszen a lakosság Kecskeméten, Pesten és Kiskunhalason zalékos kedvezményt kell adni.« A mezőgazdasági jellegű szállí-« tásokat a gépállomások forgal-“ mi adó felszámítása nélkül kö-« telesek végezni. * A továbbiakban a rendelet az" egyéb gépi munkák díjtéte- - leivel “ foglalkozik és közli, hogy ezek* után milyen kedvezményben re-“ szesülhetnek a termelőszövetke-« zetek. * Az újonnan alakult termelő-« szövetkezetek részére a megala-« kulás évében a szántást, a szál-j lítást, valamint az egyéb trak-“ tor- és motormunkákat — te-« kintet nélkül a szerződésben j vállalt munkák mértékére — a“ három normálhold feletti ked-* vezmények alkalmazásával vég-“ zik a gépállomások, feltéve, ha" a termelőszövetkezetek az év* hátralevő részére szerződést“ kötöttek a gépállomással. A termelőszövetkezetek részé-* re a kikapcsolt rizstelepek ugar-“ művelését a gépállomások díj-« mentesen végzik. A rendelet végül j a traktorok és a traktor- * vontatásit munkagépek bér- j Jeti díjáról « intézkedik. Kimondja, hogy a“ gépállomás azokat a traktoro-« kát — cséplőgép kivételével — * traktorvontatású munkagépeket." amelyeket nem tud hasznosíts-< ni, termelőszövetkezeteknek, tér-] melőszövetkezeti csoportoknak.! szakcsoportoknak, szakszövetke-* zeteknek, mezőgazdasági társu-' lásoknak, az- öntözőgépeket, fo-„ gatos munkagépeket, stb. más. igénylőknek is bérbe adhat. Á* gépek bérleti díját a gépállo-] más és a bérlő közösen állapítják meg.
